Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-26 / 48. szám

« „N Y í R V I D É Bt." Az uj magyar esküdtszék. 1900. január 1-én egy nagy reform lép életbe hazánkban. Az uj bűnvádi eljárási törvények e napon kezdik meg pályafutásokat. Ezzel a büntető igazságszolgáltatás terén is, melyben eddig csak a bírói gyakorlat, illetőleg az erdélyi részekben és Fiúméban egy az abszolút korból fenmaradt reakcionárius osztrák törvény s kQlöuféle elavult, már Ausztria által is rég eldobott pátensek és miniszteri rendeletek képezték a jogforrást, az egész országban a törvény uralma áll be ü megszűnik végre az a szégyenteljes állapot, hogy az egységes magyar államban a büntető igazság hat féleképen szolgáltattatik ki s megváltozik az a szintén nem nagy dicsőségünkre szolgáló helyzetünk, mely szerint csaknem egyedül állottunk az európai művelt államok közt, ahol a polgárok személyes szabadságjogainak védelme és korlátozása nem törvényre, hanem a bíróságok belátására és tetszésére volt bizva. Az uj bűnvádi eljárás, mely a mai helytelen állapotokat gyökeresen megváltoztatja,három törvényczikkbe lett kodifikálva s ezek fogják jövőre a büntető igazságszolgáltatás biztos alapjait képezni hazánkban, u m. az 1Ő9Ü. 33. tv. cz. ,A bűnvádi perrendtartásról", — az 1897 33. tv. ez. ,Az esküdtbiróságokról" és az 1897 34. tv. c«. „A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről. E három törvényczikk életbeléptetését nemcsak azért lehet a legnagyobb örömmel üdvözölnünk, mert ezek által a jogbiztosság ós a polgári szabadság az eddiginél szilárdabb alapot ós ujabb biztosítékokat nyer s hazánk ezzel is szorosabb rokonságba jut a müveit nyugati államokkal, hanem főképp azért, mert ezen uj törvények igen sok és fontos reformot tartalmaznak, melyek mai igazságszolgáltatásunkat tetemesen javitani fogják, az önkényes és igazságtalan Ítéletek keletkezését jobban meg fogják nehezíteni s mert végre a politikai szabadság is, \ i. az államhatalomban való részvétel, egy uj politikai ós jogi intézmény behozatalával, bővülni, növekedni fog. Bármily lényegesek mindezen reformok s bármint vonatkozzanak épp az egyes polgárokra, igy például az előzetes letartóztatás idejének megrövidítése, a védelemnek s a terhelt érdekeinek nagyobb méltánylása, a vizsgálat és a vád alá heiyezés fakultatívvá tétele, a perorvoslatok elintézésének a szóbeliség elvére fektetése, a járásbíróság előtti eljárás kiterjesztése és alaposabbá tétele stb. mindezek a nagy közönséget, a nem jogászembereket közvetlenül nem igen érdeklik s azok meg ismerése és átórtóse sok idejükbe és fáradságukba kerülne. Azonban van e reformok közt egy olyau, melyet minden intelligens ember megérthet s melyet nemcsak meglehet, de meg kell ismernie, mert az egyenesen és közvetlenül a nem jogász-embereket, az u. n. laikus férfiakat érdekli. Ez & reform, mely egyszersmind az uj büntető eljárási törvények legnagyobb jelentőségű ós hatású reformja: az esküdtszék hatáskörének kiteljesítése a közönséges bűncselekményekre. Az esküdtszéki intézmény ugyan ma nem mondható teljesen, uj intézménynek hazánkban, mert a sajtószabidságot biztosító 1848. 18. t.-cz. a sajtó utján elkövetett bűncselekményeket, az u. n. sajtóvétségeket, esküdtszékek elbírálása alá utasította s 1867. óta, a mikor ez a törvény — a közbejött szomorú korszak elmultával — megvalósulhatott, máig esküdtszékek döntenek a sajtóvőtségek felett. Azonban miután a sajtóvétségek aránylag ritkán fordulnak elő, kivált a vidéken s miután a sajtó esküdtszék eleinte csak 5, majd 1892 óta is csak 11 városban volt szervezve, az esküdtszék jóformán idegen s alig ismert intézmény maradt a nagy közönség körében. Az emiitett uj törvények azonban épen a legsúlyosabb s gyakran előforduló bűncselekményeket, igy a gyilkosságot, rablást, gyujtogatást stb. az esküdtszékek döntése alá utasitváu s az esküdtszéket minden törvényszéki helyen, — tehát bö^városban szervezvén; az esküdtszóki intézmény a jövő év első napjától egészen uj, az eddiginél sokkal nagyobb jelentőségű és általános jogintézmény lesz s lehet mondani, hogy az esküdtszék csak most lesz valójábau behozva hazánkba. Aid meg csak azt, ami enyém és nem a tied. Áld meg a nápi kenyeret, hogy éljek, ós szolgálhassak tenéked nagy szolgálattal. Megnyithassam a te mulandó kincseid nézésében megvakult szemeidet, látására az örökévalónak! T. Gy. Igy beszélt Papp Bertalan. És igy legméltóbban tanító beszélhet. Öljétek meg hát a bátor tanítót, a fölsemvevés, a lenézés, a nélkülözés számtalan, válogatott fegyverével, ha már gályarabságra uem hurczolhatjátok: de egyet ne feledjetek; azt: hogy nem ölhettétek meg bene az embert. Csak legigazabb jóltevőtöktől foszthatjátok meg az ő halála által magatokat. Néki azonban éppen ezzel adjátok vissza valódi életét. Mert ez a föld nem a tanítók hazája. Ide ók csak megváltókul jönnek, hogy hirdessék az őrök Isten akaratát, megismertessék az örök fenmaradás igazságát — és — és megfeszíttessenek; azután elvegyék munkáiknak jutalmát nem az emberektől, hanem attól, akinek ítélete igazság: neme földi életben, hauem ama túlvilágban. «Te már ott vagy megboldogult kartársunk. Bevégezted e viszontagságos életet, mely nem egyébb, mint a születéskori elalvás és a halálban való fölébredés közötti rémes álmok időszaka. És mennél rémesebb, de ha öntudatos volt az a hosszú álom, amelyet földi életnek szokás mondani annál örömteljesebb a fölébredés arra az igazi életre, mely a testi halállal kezdődik, melyet tagadnak a Bűkhnerek s nem képes felfogni a földhöz tapadt ember rövidlátó elméje. Mit mondjunk tehát? Feltámadunk? De hogy lehessen feltámadás, mikor egyáltalában halál sincs! Nem feltámadunk mi, hanem fölébredünk, és élünk mindörökké; Avagy nem halljátok e az ezredévek óta szüntelenül hangzó igéket amaz Isteni szenvedő ajkairól: ma velem leszesz & paradicsomban. Halál és paradicsom, halál és édeni boldog élet: hogy férhet ez össze? Miután az uj magyar esküdtszékben s ez által a büntető bíráskodásban minden 2G évet betöltött magyar állampolgár jogosítva lesz közvetlenül résztvenni, ha az esküdtképesség egyszerű feltételei nála fenforognak s miu'án az esküdtszékben való részvétel nemcsak politikai jog, de polgári kötelesség is lesz, mely alól csak a törvényben előirt okok miatt lesz valaki felmenthető, ez okból minden állampolgárnak kötelessége az uj eskűdtszéki intézménynyel s az esküdtbíróság előtti eljárással részletesen és alaposan megismerkedni, hogy ezen fontos és magasztos jogát és kötelességét helyesen tudja gyakorolni. A Júlia malom. Sok-sok dicséret hangzott el már a napokban erről a hamvaiból feltámadott közgazdasági tényezőről. Dicséret-dicséretet ért és méltán, mert a dicséret, már magát a felállítás tényét véve is tekintetbe, megérdemlett volt. Most azonban nem dicsérni akarunk, hanem rá mutatni arra a helyzetre, amelyet Nyíregyháza város s a vármegye lakossága egy részének életében a Júliának megteremtenie kell. Legelső rendeltetése az, hogy a közvetítő kereskedelmet kikerülve a mezőgazdasági terményeknek első kézbe való jutását lehelővé tegye, egyenes összeköttetésbe lépjen a gazdaközönséggel, s más beszerzési forrást csak ugy és akkor vegyen igénybe, ha a közvetlen kéz terménynyel ellátni kepes nem lenne. Második rendeltetése ne az legyen, hogy a feldolgozandó terményeken nyerészkedjék azért, hogy saját készítményeit minél olcsóbban vihesse piaezra, hanem az, hogy a termelő gazdaközönsóg terményeinek jó árban való értékesülését az által segítse elő, hogy feldolgozván azokat kitűnő őrleményekké, ezeknek szerezzen jó nevet, nagy keresettséget és jó kelendőséget. Harmadik rendeltetése, hogy Nyíregyháza város és vidéke fogyasztó közönségének méltányos feltételek mellett adjon oly készítményeket, melyeket másutt oly feltételek mellett hiában keresnek. Két uton haladhat a boldogulás felé. Egyik az, hogy a jelenlegi átkos értékesítési viszonyok közé helyezkedik, s azért nem vesz drágábban terményt, mert a kereskedők a piaezon ilyen vagy amolyan árakat adnak, lisztet pedig azért nem ad olcsóbban, mert más malmok igy vagy ugy árulják őrleményeiket, tehát ő sem térhet el ezektől. Ha erre az ulra lép, az egész közönség előtt mihamarabb közönyössé válik, s mindenki azt fogja mondani, hogy egyik lizenkilencz, a másik egy hiján husz, nincs okunk épen a Júliát boldogítani. Ezen az uton más eredményt el nem érhet, ezért pedig jobb lett volna fel nem épülnie. Lássuk a másik utat. Mert a bevásárolt terményekért vasúti fuvardíjat s egyeb üzleti költségeket nem fizet. Közvetítési dijat a termények beszerzésénél fizetnie nem kell; a helyben elfogyasztott liszt után a vasúti fuvardíj s egyéb üzem költségek elmaradnak stb. stb., a beszerzendő termények és eladandó termeivények árát ugy szabhatja meg, hogy a gazdaközönség másult előnyösebb értékesítésre nem találhat, a liszt bevásárlásnál pedig ugyanazon vagy még magasabb előnyöket élvezhet. Czeruzát vesz tehát a malom tulajdonosa a kezébe, számadást készit, s kiszámítván tisztességes polgári hasznát, ugy vásárol, s ugy ad el, hogy a nagy közönség becsülését kiérdemli. Ez az, ami aí anyagi boldogulás mellett a közbecsülést is megszerzi a malomnak, s a közönség büszkén fog rá mutatni, mondván, ez a malom a mienk, nem hagyhatjuk el. A gazdaközönség keresve-keresi a módot arra, hogy a közvetítő kereskedelem telhetetlen kapzsiságát és túlkapásait elkerülhesse, meg van adva a mód is a közönség által készségesen nyújtott kezet elfogadhatni. íme harmineznyolez emberöltővel, harmincznyolcz nemzedék átköltöztével Kr. után, még mindig megfoghatatlan, sőt soha inkább, mint napjainkban érthetetlen az emberek többsége előtt, hogy ők e földön csak átutazók, hogy ők öntudatosan, független egyénileg, örök életűek lennének. XIX letűnt század nem hogy közelebb hozott volna bennünket amaz Osvilágossághoz, hanem a tapasztalati tudományok egyoldalú fejlődése és növekvő hiányai miatt, még inkább eltávolított tőle. Jertek! óh jertek az édes Atyához! Nyissátok föl szemeiteket látására ama menyei hajlékoknak, melyeket a Megváltó készített a mi számunkra, uem az elmúlandó égben; mert hiszen most is az égben vagyunk, hanem a mennyekben, mely nem múlik el soha, örökké. Papp Bertalan kartársunk már ott van. És ö túlvilági állapotában boldog; béke van körülte s ö nyugodtan szemléli földön megfutott pályáját. Lát bennünket. Hallja mit beszélünk s gyönyörködik benne. Ébredéskor igen megörvendett, hogy él és látja szeretteit, akiket holtaknak gondolt volt. ,Mily édes a földöntúli ébredés a szegény szenvedőre nézve! és mily dermesztő azokra nézve, kik az anyag birtoklásánál s a földi hatalomnál egyéb boldogságot nem ismertek. Aki abban a hitben élt, hogy a halállal megszűnik minden, tehát úgymond; élvezd ki a rövid élet minden örömét; mert örök a sir: borzasztó csalódással látja, hogy él minden, meg van minden; mert a mindentégben csak átváltozás, csak fejlődés lehet, de megsemmisülés nem. Ámde ő reá nézve ez a mindenség elveszett; mert az ő mindene az anyag volt. Reá nézve a halál egy rettenetes pusztulás; mert rangjától, vagyonától, hatalmától, mindenétől megfosztatott, élve és öntudatosan, mint ahogy e földi életben öntudatos volt. De vége! vége mindennek, amiért rajongott. Vége a vagyonnak, a rangnak, a hatalomnak és tekintélynek egyaránt." Ez az oka annak, hogy „a tűivilágban az a leggazdagabb, akinek e földön nem volt semmije; mert az semmit sem veszített, hanem nyert. Biztosítsa a malom magának a gazdaközőnséget és a város intelligentiáját, s léte biztosítva van. Ezt azonban csak ugy érheti el, ha nem szegődik zsoldjába a helyi közvetítő kereskedők kartelljének s annak az eszmének, bármily eszközökkel minél előbb milliókra tenni szert. Meg vagyunk róla győződve, hogy a nyíregyházi Júlia malom nem a közönség kizsebelése czéljából épült, hanem azért, hogy saját boldogulását és fejlődését helyes számadás és szigorú rendfenntartással a mások megélhetésének s anyagi boldogulásának elősegítése által iparkodik elérni és állandósítani. Erre a Júlia malom képes is, mert mint a megnyitás alkalmával tett szemleut igazolta, a műszaki berendezés oly remekül sikerült, hogy még a legkényesebb igényeket is kielégítheti, s a malom ha oly műszaki kezelésben részesül, aminő egy nagyobb szabású malomnál elvárható, oly termékeket készíthet, melyek bármely nagyobb malom terményeivel felvehetik a versenyt. — A malom földszintjén a felöntők, felvonó készülékek és ;i főközlőműtengelyen kivül az őrlő közönség zsákoló készülékei vannak, ugy szerkesztve, hogy minden kézi munka erő alkalmazása nélkül elvégzik teendőiket. A félemeleten malomkő párok és hengerek vannak elhelyezve a legkitűnőbb anyag és szerkezettel, ugy rendezve, hogy buza, rozs stb. terményekből a durva és legfinomabb őrleményeket, valamint dara féleségeket aránylag csekély üzleti költséggel előállítani képesek. A kopárok és hengerek az őrlető közönségnek is rendelkezésére állanak, de egyúttal a malom eladásra is dolgozhatik. Az I. emeleten vannak felállítva a szita szekrények 6 féle liszt előállítására, részben zsákoló készülékkel, részben pedig liszt leeresztő készülékekkel ellátva. Itt van elhelyezve továbbá a dara osztályozó gép, a liszt kavaró készülék és itt vannak a kitisztított buza és rozs raktározására szolgáló kamarák is. A második emeleten az őrlemények első kitisztítására szolgáló szitaszekrényeken kivül a termények kitisztogatására szolgáló gép van elhelyezve, mely szek-lő rostából, konkolyozókból, hárnozóból ós kefélő készülékből van összeállítva. A földszinten beöntött búzát az önműködő felhordó készülékek a Il-ik emeleten lévő tiszlitó gépre viszik s innen a kitisztított termények a kamrákba ömlenek, honnan a kamrák padlózatába vágott tölcséreken hengerekre bocsáttatnak, s innen a megőrlöll termények ugyancsak önműködő felhordó készülékekkel a Il-ik emeleti szitákra, innen az I. emeleti szitákra jutnak s ezekből teljesen kikészítve és osztályozva kerülnek ki és zsákoltatnak. Az egész berendezésről egy tanulmányt lehetne irni, de egy egyszeri szemleut elégtelen arra, hogy teljesen pontos leírást adhassunk. Annyit azonban sikerült ellesnünk, hogy a malom méretei olyanok, miszerint egész Nyíregyháza összes buza és rozskészletén kivül, a vármegye még egy igen tekintélyes részének termelését átveheti, feldolgozhatja s értékesítheti. Es viszont a malom egész Szabolcsvármegyét képes ellátni a legkényesebb izlést is kielégítő liszttel, daranemüekkel, a gazdakőzönségnek pedig tekintélyes mennyiségű korpát bocsáthat rendelkezésére. Épen ezért, midőn azt ajánljuk, hogy a malotoi kizárólag a gazdáktól, első kézből vásároljon, ajánljuk egyúttal a közönségnek és kereskedőinknek, hogy liszt szükségleteiket a Szabolcsvármegye részére épült Júlia műmalomból vásárolják be. . 1 * * * A Júlia gőzmalom ünnepélyes megnyitása alkalmából a műmalom tulajdonosa: Schlichter Gyula m. kir. testőr, villásreggelire hivta meg a megnyitásra meghívott és ott megjelent urakat. Az előkelő társaság nagy figyelemmel és élénk érdeklődéssel nézte meg az újonnan épült műmalmot. A villásreggeli — a legjobb hangulatban — a késő elteli órákig együtt tartotta a társaságot s természetes, hogy felköszöntőkben sem volt hiány. Sok pohárköszöntőben Az a legszegényebb, aki itt legdúsabb volt; mert az mindenét elveszítette." Boldog együgyűség! mondja megvetőleg a bőségbe fuladt és elzsirosodott szívű, kevély ember: boldog együgyűség túlvilágban hinni! De boldogtalan együgyűség: szánakozólag sóhajtunk mi: boldogtalan együgyűség, a túlvilági életről biztos tudomást nem nyerhetni! Nem hitről beszélek én már, hanem biztos tudásról. A hit csak az emberi élet gyermekkorának képezheti tulajdonát, lépcsőül a tudáshoz, mely az érett kornak válik alkotó részévé. Hinni is kevesen képesek. Hát még tudni! De „zörgessetek és megnyittatik. Keressétek és megtaláljátok." Ha egy hitvány rögeszme, ha önámitás volna a túlvilig létezésének, az értelmi egyén örök fennmaradásának hite és tudata: miért siratnók meg azt, aki megszűnt szenvedni? Miért őriznők és ápolnók az önzetlen nagyok a dicső hősök emlékének vesztalángjait? Mi4rt nyújtanánk lobogó fáklyákat, a hit és nemzeti szabadság vértanúinak csendesen nyugvó hamvai felett? Hogy Ínségre szoktassuk, hogy a vak hatalom hitvány eszközeivé alacsonyítsuk a reánk bízott nemzedéket talán? Jaj lenne annak a népnek, amelynek ilyen tanítói volnán-k! De miért gyűltünk akkor össze ez Istennek ssentelt helyen most is? Azért állok én itten? hogy egy beteges agyrögeszméivel tévútra vezetni törekedjem épen hivatalos társaimat, vagy a puszta szokásnak hódolva, üres elmefuttatással fogyaszszam a drága időt? Nem! óh! az nem lehet, hogy a tudás legyen csalódás, a tagadás pedig valóság. Annyi lenne ez, mint azt mondani és azt tartani* hogy a vakok látnak, nem pedig az ép szeműek. (Vége következik. )