Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-19 / 47. szám

József. A modern magyar irodalomnak egyik legnépsze­rűbb irója, Rákosi Viktor jut szóhoz a 135. számú fü­zetben, mely a pomás humoru elbeszélőnek egyik leg­jobb ízű rajzával, a „Leendő özvegyem történetéivel nyílik meg és egyebek közt .A drámai szende lencséje* czimü kaczagtató humoreszket is tartalmazza. Igen ér­dekes a 136. sz. füzet is, melyben Zöldi Márton a régi magyar szinészvilágból vett ,szinósz-históriák"-at mond el, kitűnően jellemezve Thespis kordéjának tarka világát. A külföldi irók közül most Anatole France-ot a nagy franczia elbeszélőt mutatja be a „M. K.", még pedig egyik legkedvesebb müve, a Noizére Péter Apró Törté­netei révén, melyeket egy Anatole France-szal congeni­ális író, Ambrus Zoltán fordított magyarra. A másik külföldi füzet befejezi Poo Edgár .Rejtelmes törtenetei'­nek a ,M. K.* egyik régebbi füzetében megindult soro­zatát, ezeket a fantasztikus, geniális elbeszéléseket, me­lyek egy egész irodalmi műfajt teremtettek meg. A ,M. K."-nak e füzetekkel együtt már 140 száma van, az év végén pedig misfelszázra fog rúgni e becsesnél becsesebb munkák lajstroma. Egy szám ára 15 kr.; teljes jegyzéket ingyen küld a kiadóhivatal: Lampel R. (Wodianer F. és Fiai). Andrássy-ut 21. — Tanuló bérletjegyek életbeléptetése Holics­Szakolcza és Hosszumező-Máramaros-Sziget között. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint f. évi deczember ho 1-től kezdve Holics és Sza­kolcza, továbbá Hosszumező és Máramaros-Sziget állo­mások között egy és három hónapig érvényes tanuló bérletjegyek fognak kiadatni. A tanuló bérletjegyak árai a következők: Egy hóra érvényes a II. kocsiosztályban 8, a III. kocsiosztályban 5 korona, a három hóra érvényes a II. kocsiosztályban 20, a III kocsiosztályban 12 korona. Ezen tanuló bérletjegyek a tnagy. kir. államvasutak igazgatóságának titkárságánál (Budapest, Andrássy ut 75) kaphatók. — (,'zlmbalniozók ügyeimébe ajánljuk az Erdélyi Dezsó szerkesztésében és Nándor Kálmán kiadásában megjelenő Gzimbalom Szalon II. évfolyamának most megjelent 2-ik számát. Van benne néhány ismertebb de czimbalomra csak most átirt nép dalon kívül egy gyö­nyörű betyár dal: ,Betyár legényt kemény vasban* s azonkívül s ez adja meg ennek a füzetnek a legnagyobb becsét — két remek dal a Szulamit czimű dal műből, mely állandóan zsúfolt házat csinál a fővárosi színházak­ban. Az egyik ,Ú im itt ez a kút" gyönyörű mélabús ének, a másik: ,Én vagyok a kis egérke" könnyed dal­lamu részlete az annyira kedvelt dal műnek. A füzet ara 60 kr. Előfizetési ára negyedévenként I frt 50 kr. Megrendelhető Nándor Kalman zenemű kiadó-hivatalában Budapesten, Károly-körut 8. szám alatt. — Lapunk vidéki előfizetőinek példányaihoz Janószky Gyula fűszer csemege, bor es ásványvíz keres­kedőnek körlevele van ii.ellékelve, ajánljuk olvasóink figyelmébe. KÖZGAZDASÁG. Dljvisszterités (refakcaió.) A lapok annak idején közökék a budapesti kir. keresk. ós váltótörvényszéknek azon előjelentőségü té letét, melylyel egy budapesti czégnek a m. kir állam­vasutak elleni 40.474 frt. fuvardíj visszatérítése iránt lőrében felperest keresetével elutasította ós kimondotta, hogy a dij visszatérítés engedélyezésének egyik czélja l>a ez csak bizonyos czélra adatik meg, az intézmény természetéből folyólag, hogy a szállítás a meghatározott, irányban fokoztassék és miután a felek nem kötötték ki azt, hogy az egyik viszonylatban elért felesleg a másik viszonylatban számításba vétessék, ennél fogva a megállapodás czéljainak azt' kell tekinteni, hogy mind a két viszonylatban csak akkor adatik díjvisszatérítés ha az elszállított ármennyiség mindegyik viszonylatban az illető viszonylatra nézve megállapított legkisebb mérté­ket eléri. Az a körülmény a vasút a felperes által kiszámított nyers díjbevételt elérte, akkor a midőn az igény, mint a jelen esetben a szállított tonnamennyiség­hez van kötve dij visszatérítési igényt nem állapítja meg. A budapesti kir itéló tábla leguóbb hozott ítéle­tével az elsóbiróság ítéletét h9lybeu hagyta és miután felperes azt is felhozta, hogy a teljes árumennyiség szállítását a Szerbiában annak idején fenforgott politi kai viszonyok tették lehetetlenné, és igy a teljesítésben ,vÍ8major" által volt akadályozva, kimondotta a kir. ítélő-tábla, hogy a szerződés teljesítésébe .vismajor* által akadályozott fél a .vismsjor' alapján csak arra „W Y í R T I D E K " tarthat igényt, hogy a szerződés nem teljesithetése miatt őt esetleg terhelő költségek alól felmentessék, de \ .vismajor" után nem szolgálhat alapul arra, hogy a vismajor miatt a szerződóst nem teljesített fél a másik féltől a szerződés teljesítése esetére kikötött előnyöket t maga részére követelhesse. Budapest, 1899. november 10-én, Az igazgatóság. Buja növényzet, csekély termés. A tulbuja növényzet magtermése többnyire csekély szokott lenni. Bizonyítja ezt elegendőleg az idei buza termés is, a mely sokhelyt tulbujasága miatt szorult szemet, ocsút, szóval mennyiségileg és minőségileg is ki nem elégítő termést adott. De nem mindenütt volt ez igy, csupán ott a hol a talaj humuszban nagyon gazdag ásványi alkotó részekben különösen pedig foszforban iránylag szegény volt. Mig egyes vidékeken soha nem látott nagy termés volt, 16—18 m/m. holdanként, addig más vidékeken, ott a hol a talajt kitűnőnek tartották és tartják, mindössze 4—5 m/m, gazos szorult szemet írattak S mind e körülménynek Közvetlen oka a buzá­aak tulbujasága, ebből kifolyólag a megdólés, a .rozsda volt. Valóban gondolkozóba kell esnünk, hogy miért nem tett a megdólés, rozsda mindenütt egyforma kárt, miért sujiott csupán egyes vidékeket, s miért tett még egy és ugyanazon határban is külőmbözó károkat. Nezetem szerint e körülménynek oka egyedül a talaj humusz mennyisége által befolyásoltatott; mennél humuszdusabb és foszforszegényeb volt valamely talaj, innál inkább megdőlt rajta a tűi buja buza és ellen­kezőleg. Köztudomásu dolog; hogy a bánátnak kövér iránytalanul sok humuszt s a termés volt a dunántul is, mert ezek a földek is kövérek a folytonos intensiv művelés ós bő istállótrágyázás miatt. Ellenben az orszá 403 északibb részeiben, a kevésbé hutnuszdus s igy legalább aránylag foszforban s egy:b ásványi alkotó részekben, gazdag talajok bámulatos terméseket szolgál­tattak. Itt is azonban a hegyi talajok nem pedig a völgyek adták a jobb terméseket, mert utóbbi helyeken i hegyekbűi leömlött iszapolt talajban a megdólés és i rozsda károsította a buzál. Da hogy a talajnak ásványai alkotó részeikben gazdagsága milyen mértékben gátolta a megdőlóst és a rozsda elterjedését, azt leginkább bizonyítják az el­null évbeni műtrágyázási kísérletek. Néhány gazda­rársam volt szives adatait rendelkezésemre bocsátani melyeket, — mert nagyon tanulságosak — ime itt 'cözlök. Egy marosmenti birtokos ismerősem, tavaly fátot szóratott ki. Learatott pedig 768 m/m búzát, vagyis 16 ősszel 48 kat. hold buzavetés alá 100 m/m. szuperfosz­m/m. k. holdanként. A szomszédos, de nem műtrágyázott területen búzája megdőlt, megrozsdásodott s aratott 5 1/2 m/m. szorult szemet, ucsot. Az előbbi táblán a kellő mennyiségű humusz és a kövér időjárás mellett elegendő mennyiségű foszfor is állott a buza rendel­kezésére, az erőteljesen fejlődött s igy ellentállott a megdőlésnek és rozsdának, ellenben a második esetben ' i dus humusztartalom buja fejlődésnek indította ugyan a búzát, de a talajnak aránylag kevés foszforsavtartal­ina miatt a szár gyenge maiadt, nem bírta el a nehe zűló kalász, megdőlt, a rozsda clhatalmosodott rajta, a szem megszorult. Egy másik ismerősem a szuperfosz fátozott területről aratott 14 m/m másodrendűt. De számtalan kísérletet lehetne itt felsorolni, a melyek mind azt bizonyítják, hogy a talajnak ásványi alkat­részekbeni gazdasága nagymértékben akadályozza a buza 'negdőlését s a rozsda fellépését. Az elmondottakból tehát az következik, hogy a nagyon buja föld csak ugy adhat nagy terméseket ha tsványi alkotó részekben nevezetesen foszforban is gaz­dag, ellenkezőleg a tulbuja, de erőtlen vetés megdől, rozsda lepi meg, s szorult szemű kis termést fog adni. GABONA-CSAENOK. Nyíregyháza, 1899. évi november hó 18-án. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 6 70 tói 6 80 ig Rozs 100 5.30 tói 535 ÍR­Árpa 100 n 4.80 tói 4 90 ig­Zab 100 4.40 tői 4 50 iS­Tengeri 100 9 4 — tói 4.10 ig­Köles 100 9 — tói —.— ig­Paszuly fehér 100 • -.-tói —.— •ig­Szesz literenkint 20 72. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Nagyságos Beniczky Miksa urnák, mint a báró Hirsch Mór egylet helybeli elnökének. El nem mulaszthatom azon alkalomból, midőn bol­dogult férjem elhalálozása folytán, az egyezer kétszáz korona segelyösszeg az egyesület részéről részemre oly előzékenységgel s pontossággal kifizettetett, nagyságod­nak, mint az egyesület helybeli fiókja elnökének, elismerő köszönetemet nyilvánítani. Kiváló tisztelettel (523—1—1) Özv. Jármy Vioczéné, szül. Síimeghy Ilona. Néhai Adamovics István tállyai volt róm kath. lelkész ha­gyatékában jól gondozott zirzon és berles kaptárok!) n elhelyezett 1!0 móh-család; továbbá nagyobb mennyiségű kitüuö fjiju sima és gyökeres vesszők éa kösz oltványok magán kézból eladók. — Ertekezhetui lehet alólirott tulajdonossal Tállyán (Zemplén megye). (515-3-1) Adamovics Fáni. Árverési hirdetmény, 1961 . v. sz. 1899. Aluiirott kiküldött végrehajtó az 1881 évi t.-cz. 102. §-a értelmébeu ezenuel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. Járán­biróság 898. Sp. II. 418./6. számú végzése állal, Pivuyik Audrás nyíregyházai Ukos végrehajtató jarárx, Soldos Pál gávai lakos ellen, 8 4 frt töke, ennek 1898. év január hó 1. napjától számí­tandó .'•'/« kamatai és eddig összesen 61 forint 51 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt liiztositaBi végrehajtás alkalmával bírói­lag lefoglalt és 331 forintra becsült 2 ló, zongora és bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyiregyhizai kir. járásbíróságnak 898. Sp. II. 418./7. számú kiküldést rendelő végzése folytán a hely­színén, v*eyis Gáván alperes lakásán leendő eszközlésére 1899-ik éri november hó 23-ik napjának délelőtt 11 és fél óriija határ­időül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ing ságok ezen árve­résen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-ci. 108. §-ában megállapított fe tételek szerint lesz ki&zeteudó. Kelt Nyíregyházán, 1899-ik évi november hó 6. napján. Oláh Gyula, v524—1—1) kir. bírósági végrehajtó 3924., 4291/1899. tk. Árverési hirdetmény. A nagy-kállói kir. járásbíróság mint tkvi hatóság Graapel Hugó gépgyáros budapesti lakosnak kiskora Nagy Jolán és társai mint néhai Nogy Miklós örökösei elleni végrehajtási ügyében az 1898. évi deczember 12-én tar­tott árverésen vevő Nagy Jenő nagy-kállói lakos a vé­telár be nem fizetése által az árverési feltételeknek eleget nem tevén, Graapel Hugó végrehajtató és Grünvald Kain hitelező kérelmére, ellene bánatpénzének elvesztése mellett kára és veszélyére 1382 forint vételár ennek 1898. év deczember hó 28-ik napjától számítandó 6"/„ kamatai, továbbá Graapel Hugó javára ezúttal 12 forint 20 kr., és Grünvald Kain javára 8 forintban ezennel megállapí­tott visszárverés kérési és a további végrehajtási költ­ségek kielégítése végeit a visszárverési az 1881. évi LX. I t.-cz. 185. §. alapján és a 146. §. értelmében a nagy­kállói kir. járásbíróság területén levő balkányi 154. sz. | tjkvi A -+- 1 sorsz. 314. hrjz. számú ingatlanra 208 frt j 50 kr. és a balkányi 755. sztjkvi A -f- 1 sorsz. 312/b hrjzi sz. ingatlanra 14 frt 50 kr., kikiáltási árbin az egyes kikiáltott árak 10 J/ 0-ál mint bánatpénzek a kikül­dött kezéhez leendő előleges letétele, a vételárnak az árverés napjától számitolt két egyenlő részletben és pedig az elsőnek 15 nap, a 2-iknak 30 nap alatt leendő be­fizetés kötelezettsége és a megállapított külön kibocsáj­tott, a hivatalos órák alalt a telekkönyvi hatóságnál és az illető községi elöljáróságnál megtekinthető árverési feltételek melleit elrendelte. A fentebb megjelölt ingatlanok az 1899. évi deczem­ber hó 6-ik napjának délelőtt 9 órájakor Balkány j községházánál megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron :\lól elfognak adatni. Kelt Nagy-Kálióban, a kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóságnál 1899. évi oklóber hó 7-én. I (519—1—1) Nyikos, kir. albiró. l^ 9-Arverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881 évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a uyiregyházai kir. járásbíróság 4369/96 P. számú végzése által a Szabolcsi hitelbank végrehajtató javára Garay Lászlóné buji lakosnő ellen, 186 frt tőke ennek 1896. év augusztus hó 13. napjától számítandó 8°/ 0 kamatai és eddig összesen 21 frt 85 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefog­lalt és 452 frtra becsült szarvasmarhák, sertések, 1 szekér stbből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházai kir. járásbíróság­nak 899. V. 697/3. számú kiküldést rendelő véezése folytán a helyszínén, vagyis Berezel községben Kövér Miklós lakásán leendő eszközlésére 1899-ik évi novem­ber hó 23-ik napjának délelőtt 10 és fél órája határ­idóul kitUzetik, es ahhoz a venni szándékozok ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó ságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. § a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron. alul is el­adatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő s a tett fizetés betudandó. Kelt Nyíregyházán, 1899. évi november hó 6. napján. (525—1—1) Oláh Gyula, kir. bír. végrehajtó. í ttXXftXXXXXXXXXXUXXXXXXKXXXXXXXXrfXXXXfrXXXXX X * X K X X X X X X X X X X X X X X X X Meghivó. A „Nyíregyházi kölcsönös segélyzö egylet mi t szövetkezet" V-ik évi rendes közgyűlését Í899. év november hó 3ü áli délután 4 órákor az intézet helyiségében tartja meg, melyre a szövetkezet tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági jelentés a mult évi üzleteredményéről. 2. Évi mérleg előterjesztése. 3. Felügyelő bizottság jelentése s annak alapján az Igazgatóság s felügyelő bizottság részéie a felmentvénynek megadása. 4. Az 1899 —1900. évre vonatkozó előirányzat előterjesztése. 5. Három kilépő igazgatósági tag helyének betöltése. (521 —2—1) 6. Felügyelő bizottság s egy felügyelő bizottsági póttag választása. 7. Esetleges indítványok. Nyiregyháza, 1899. évi november hó 18-án. X X X Dr. Haas Emil, titkár. Or. Ferlicska Kálmán, elnök. Kovách Győző, vezérigazgató. XXXXXXXXXXXXXXKJOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X X X X

Next

/
Thumbnails
Contents