Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-19 / 47. szám

4. T I K v | U f: It" irtam Nagy Andrásról, a ki húszezer forintos alapítványt tett Hódmező-Vásárhelyen. Elujságoltam, hogy az öreg gazda ártézi kútra szánta a pénzt, legyen a városnak egészséges ivóviz

Q.. Nem hallgattam el, hogy egy darabig habozott, mert egy-két odavaló úr váltig azt tanácsolta: neveltessék inkább az összeg kamataiból idők végéiglen egy szegény tanuló fiu, ez az igazi halhatatlanság, mert mindig lesz valaki Hódmező-Vásárhelyen. a ki áldja a Nagy András porait, neki köszönvén tudományát. Hát a mint írom, irom, egyszer csak megfogja a kezemet, szinte akaratom ellen s viszi tovább pennástul a papíron a pernahajder szépirodalmi miniszterem, a ki szereti a szines mondatokat és nem törődik a száraz tényekkel — s folydogál az irás következőképen: ,— No, szép volna ez is, — jegyzi meg Nagy András uram — majd alszunk rá egyet. Másnap reggel volt a közgyűlés, a melyen az adományt kellett bejelenteni, kérdezi a városháza kapujában a tanácsoló urak egyike: — No, mire határozta magát kegyelmed? Nagy András uram röstelkedve vonogatta a vállát. — Hát csak mégis ugy gondoltuk meg az anyjukommal, tekintetes uram, hogy a tudomány már sok fejet megzavart, de a tiszta viz még egyet sem." Igy jelent meg a report, de lett is miatta nagy háborúság, a hatalmas paraszt Londonban, maga Nagy András uram czáfoló leveleket íratott, sőt még a városi közgyűlésen is megfordult a crimen laesae Nagy Andrásiensis; szónokok keltek fel, a kik nagy eloquentiával demonstrálták, hogy nem hazafias dolog ilyeneket imputálni Nagy Andrásnak, a ki ezt, okos ember létére, sohase .mondhatta. Képzeljek boszankodásomat! Hát van igazsag a világon? Én egy Kis jou-jout, egy drága kövecskét teszek az öreg Hyelvóre, holott a Ciceróé alatt is csak közönséges kavics volt, s ime kigyót, békát kiált tőle egy egész város. No, nem is irok én hamar ujságczikket! Volt néhány mese-vázlatom, a miket a megboldogult Grünwafd Béla hagyott rám, keserűség földjében fogamzott kender, a melyekből nekem ostorokat kellett volna fonnom a magyar demokraták ellen. (Hanem én csak ingecskéket szőttem rájuk e kenderből.) Az egyik beszélyben, a hol maga a hős különben költött alak, költött névvel, költött cselekményekkel inkább csak mellékesen, szin gyanánt, megint kicsúszik a tollamból egy igazi név. Egy felvidéken virágzó jó család ősének, a század elején, I. Ferencz alatt, alispánkodo Pál urnák a neve. Mindössze annyit irtain ü Pálról, hogy egy gyémánt gyűrűt viselt, mely, midőn a bécsi udvari szinház egyik páholyában ülne és tapsolna, vibráló fényével bántja a vele szemben ülő Ludovika császárné szemét, ki is azt üzeni (persze Pál úr előadása szerint) a hopmesterétől: hogy szépen kéreti a tekintetes urat, legyen szives a gyűrűje kövét befelé forditani. Ez volt az egész. Ez a kis burleszk a gyűrűvel. Egy betűvel sem több. S ime a merre csak laktak Pál urnák maradékai Nógrádból, Gömörből, megszólaltak sorjában nagy aprehensive, hogy az ősüket gúnyolom, vagy czáfolva, hogy az egész gyűrű, légből kapott koholmány, az öreg úr soha nem is volt Bécsben, vagy pedig kíváncsian, hogy hiteles-e valóban a leirt jelenet? (Feleltem is egyiknek tréfásan: „Nekem maga Ludovika császárné beszélte.") De hogy még teljesebb légyen a bünhődésetn, megjelent nálam egy uri ember a családból s kívánta, nyilatkoztatnám ki nyilvánosan az adat alaptalanságát. Próbáltam mentegetőzni: — De ez nem történelem, uram, engedje meg. Én mindössze egy szép gyűrűt húztam fel a fantáziámmal az ön nagyapja ujjára; ez csak nem nagy vétek s ez is ugy van előadva, hogy nem vehető komolynak. Azért van ott zárjelben: „Pál úr előadása szerinti" — Annál rosszabb, mert ha maga nagyatyám állítja, csak annál jobban hiszi a rokonság. — Hát aztán, ha hiszi is ? De már erre felpattant az én látogatóm és az üstökébe kapott. — Ej uram, az én apám osztotta fel a hagyatékot és a maradékaimnak is a szemére hányhatnák a mellékágak, hogy az eltitkolt drága gyűrű az én ágamban kallódott el. . . . Gondolhatják, hogy ez az eset is mélyen bántott és inost már beláttam a gyökeres intézkedések szükségét. Rögtön behittam a két miniszteremet, elmondtam nekik a fentebbi három esetet. — Lássák az urak, önök nekem sok bajt csinálnak azzal, hogy egyik a másiknak a ressortjába beleszól és én aztán összekeverem a dolgokat. Vegyék tekintetbe, hogy csak olyan eseteket hoztam most föl, a hol mi adtunk valamit az embereknek, de hátha olyan esetekre gondolok, a hol elveszünk valamit az emberektől? Ez, uraim, egyenesen a forradalomra vezetne én ellenem. Ezeket előre bocsátva szigorúan meghagytam, hogy ezentúl, mikor az egyik miniszter nálam van kihallgatáson, a másik ne merje az orrát beütni a kabinetembe. Ók maguk is helyeselték ezt (a minthogy ők még sohasem helytelenítettek semmit) s kimondtuk közös egyetértéssel a következő reúdszahályt: hogy költött dolgokhoz a regényekben nem szabad élő embereket állítani; s hogy élő emberekre az újságokban nem szabad költött dolgokat feltűzdelni. Mikszáth Kálmán. —Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület hozzám intézett előterjesztésére értesítem, miszerint a nevezett egyesület a földmivelésügyi in. kir. miniszter támogatásával az 1899. év deczember s az 1900-ik év január és február hónapjaiban Nyíregyházán mezőgazdasági téli tanfolyammal összekötött ipartanfolyamot, Kis-Várda, Nyir-Bogdány, Tisza-Bűd és Nyir-Acsád községekben pedig a folyó év deczember és az 1900-ik év január hónapjaiban mezőgazdasági ipartanfolyamot nyit. Az említett tanfolyamokon való részvétel mozzanatait az e czélból készített s a községeknek több példányban megküldött hirdetmény tartalmazza: utasítom tehát az elöljáróságot, hogy a hozzája a napokban megérkező eme hirdetmények kifüggesztése és az érdeklődő közönség tájékoztatása iránt megfelelően intézkedjék. Nyíregyházán, 1899. november 17. Mikecz János, alispán. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, akik még hátrányban vannak szíveskedjenek azt az általunk már többszőr lapunkhoz mellékelt utalványokon mielőbb beküldeni Valamint kérjük a községek Tek. elöljáróit is, ha nem akarják, hogy a Tekintetes főszolgabíró uraknak deczember elejével teendő jelentéseinkben hátrányosként szerepeljenek, úgy az általunk kitöltött és kiküldött utalványokon az előfizetési dijat e hó végéig beküldeni szíveskedjenek. Nyiregyháza, 1899. november 18. A „Nyirvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. Községi választások. Ez év végén lejár a községi elöljáróságok megbízatása, s ehhez képest a községi tisztujitásokat még ez év fofyamán meg kell tartani: A vármegye alispánja e fontos aktus előkészítésére a következő rendeletet intézte a járási főszolgabírókhoz : Az 1897 — 1899. évek tartamára választott községi elölj írók megbízatása ez év végével lejárván, figyelmeztetem a tek. urat, hogy a községi tisztújítás törvényszerű módon való foganatosítása szempontjából, a képviselőtestület megalakítása s a választók névjegyzékének összeállítása ügyében szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg, gondoskodjék arról, hogy a tisztújítás ebben az évben minden községben befejezést nyerjen, hogy az uj tisztikar az 1900-ik év első napján akadálytalanul kezdhesse meg működését. Miután a föszolgabiráknak csupán a választás vezetésére és az egyes állásokra megválasztandók kijelölésére van tényleges befolyása, maga a választás eredménye azonban a választó közönség szabadon nyilvánuló akaratának kell hogy kifejezője legyen, ugyanazért utasítom a tek. urat, miszerint a választási eljárás megkezdése előtt a választó közöns get figyelmeztesse, bogy alkotmányos jogait a község és a községi önkormányzat jól felfogott érdekében oly módon igyekezzék érvényesíteni, hogy minden állásra oly egyén jelöltessék es választassák meg, aki a köztisztviselőtől első sorban megkívántató tiszta jellemén és egyéni megbízhatóságán kivül az állás teendőinek elvégzesére akarattal és elegendő értelmi képességgel rendelkezik. Miután továbbá az egyházpolitikai törvények életbe lépése é- végrehajtása következtében az állami anyakönyvezés és polgári házasságkötés megtisztelő és rendkívül fontos munkája legtöbb helyen a jegyzők feladatát képezi s azok munkásságát nagy mértékben igénybe veszi, óhajtandó lenne, miszerint különösen azokban a községekben, ahol aljegyzői vagy jegyzői írnoki állások rendszeresítve nincsenek, az elöljáróság tagjai közé olyan egyének is beválasztassanak, akik az országos törvények és hatósági intézkedések végrehajtása által nagy mértékben igénybe vett községi jegyzőt az állami anyakönyvezés nehéz munkájában, mint erre kinevezendő helyettesek hathatósan támogassák. Tájékozást óhajtván szerezni a tisztújítás körülményeiről és eredményéről, felhívom, miszerint az egyes községekbe kitűzött tisztújítás határidejét lioz/.ám előzetesen jelentse be, az előljárósági tagoknak nyilvántartása és viszonyaik megösnerése szempontjából kötelességévé teszem a főszolgabíró úrnak, miszerint a választási eljárás befejezése és jogerőre emelkedése után az 1886. évi XXII. törvény 63. szakaszában felsorolt minden előljárósági tagra vonatkozó adatokat pontosan töltse ki s hozzám annak idején, de a jövő 1900-ik év január hó első felében terjessze be. Miután pedig közigazgatási szempontból felette fontosnak tartom, hogy a tisztújítás ez év folyamán minden községben megtartassák és miután tudom azt is, hogy a főszolgabirák és szolgabirák ennek minden helyen személyesen való foganatosítására egyéb természetű hivatali teendőkkel való elfoglaltságuk miatt aligha vállalkozhatnak: ugyanazért kijelentem, miszerint az 1886. évi XXII. törvény 72-ík szakaszában biztositotl jogommal élni kívánok, ugyanazért felhívom a tek. urat, miszerint a községi tisztújítás határidejét oly módon ossza be, hogy ahol annak foganatosítására sem saját maga, sem a szolgabíró elegendő idővel nem rendelkeznek, azokon a helyeken a választás vezetésével arra minden tekintetben alkalmas törvényhatósági bizottsági tagokat bizhassék meg, ugyanazért felhívom a tek. urat, miszerint azon bizottsági tag urak neveit, akik egyes községekben a tisztújítás vezetésével megbízhatók, azon megbízatást el is fogadják, további intézkedés végeit hozzám mielőbb jelentse be. Elvárom, hogy főszolgabíró úr a községi tisztújítás körül a helyes önkormányzat és a közönség jól felfogott érdekének szem előtt tartásával törvényszerűen pártatlanul és helyes odaadással fog eljárni, a rendelet előbbi pontjában emiitett kimutatást pedig oly módon állitandja össze, hogy azt egyes szabálytalanságok vagy felületesség okozta hiányok miatt — pótlás végeit — visszaküldeni ne kelljen. — Főispánunk a királynál. Báró Feilitzsch Berthold főispán úr őméltóságát e hó 13-dikán, hétfőn délelőtt kihallgatáson logadta Ő felsége a király. A kihallgatás folyamán Ő felsége élénk érdeklődéssel kérdezősködött főispánunktól Szabolcsvármegye közviszonyai, különösen pedig a vármegyénk területén a mult. évben lezajlott szocialista mozgalmak felől, s látható nagy megnyugvással vette tudomásul főispánunk válaszát, hogy a mesterségesen fölszílott veszedelmes áramlat immáron teljesen lecsillapuit. őm éltósága a főispán úr ugyan e napon hivatalos volt az udvari ebédre is s Ó felsége az ebéd utáni cercle alkalmával főispánunkat megszólításával tüntetve ki, a kihallgatáson fölvetett kérdésnek mintegy folytatásaként a szabolcsvármegyei vízszabályozási viszonyokról kérdezősködött főispánunktól, aki — mint a felső-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat kormánybiztosa — ebben az irányban való érdekeinknek is első képviselője. — Megyebizottsági tagok választása. Az időközben részben elhilálozás, részben lemondás folytán megüresedett megyebizottsági tagsági helyek az őszi közgyűlés határozata alapján e hó 14-én töltettek be a kővetkező eredménynyel: a báji kerületben megválasztatott Báró Feilitzsch Berthold főispán, Kemecsén Mikecz István szolgabíró, Szabolcson Olchváry Pál főszolgabíró, Gyürén Vidovich László főszolgabiro, T.-Dobon Bagdy Imre ügyvéd, Tha^son Márky Elek földbirtokos, Rakamazon Hubert Mihály földbirtokos, Nyíregyházán az I. kerületben Hudák Károly városi tiszti ügyész. — Kinevezés. Báró Feilitzsch Berthold főispán ur őméltósága az előléptetés folytán megüresedett I-ső számvevőségi számtiszti állásra tialgóczy József Il-od számtiszlet s az igy megüresedett Il-od számtiszti állásra Mostis Sándor nyiregyházi lakos, vasúti tisztképző tanfolyam hallgatót nevezte ki. — Nyiregyháza uj szervezkedési szabályrendelete. Nyiregyháza város uj szervezkedési szabályrendeletét, amelyet a vármegye törvényhatósági bizottsága több rendbeli módosítás czéljából küldött vissza a városhoz, a héten csütörtökön és pénteken délután tartott ülésein tárgyalta le a képviselőtestület. A vármegye által kívánt módosítások legtöbbjét magáévá tette a képviselőtestület is a szabályrendelet tervezetének összeállítására kiküldött bizottság javaslata alapján. Több tekintetben azonban meghagyta az eredeti tervezetet. Így nem tette magáévá a vármegyének azon felfogását, hogy a városnál előforduló összes és mindennemű ügyek közvetlen intézője a polgármester, kinek a tanácsosok és jegyzők csak referensei, illetve fogalmazói, ép ugy, mint a vármegyén az alispán mellett s jegyzői kar ; hanem figyelemmel volt arra, hogy a tanácsosoknak nem csupán abban áll a teendőjük, hogy az ügykörükhöz tartozó ügyiratokat feldolgozzák, tehát nemcsak , akták "-at intéznek el, nemcsak Írásbeli teendőket végeznek, hanem közvetlen erintkeznek a felekkel, sőt hivatalos teendőik nagyobb része — mint a város vagyonának kozelése. gazdálkodásának vezetése, a katona ügyek, a tanügy és az adókezelés legnagyobb része — közvetlen, személyes és szóbeli tevékenységet igényel. A tervezeten eszközölt változtatások közül a következőket emiitjük fel: A hivatalos órák beosztására a most érvényben levő szabályrendelet rendelkezései fogadtattak el. A rendőrkapitány hivatalos czime „rendőrfőkapitány"-ban állapíttatott meg, ezzel szemben a „rendőrtanácsos" czim megszüntetésével visszaállíttatott a rég „rendőralkapitány" elnevezés. Az orvosok és a tisztiügyész részére 200—'200 forint az állatorvos és uti biztos részére 100 — 100 forint laktér állapíttatott meg. A szegődvényeseknél pedig — a kik részére a vármegye szintén lakbért kivánt, — azok gyakori változására való tekintettel netn lakbért, hanem fizetés emelést fogadott el a képviselőtestület, még pedig úgynevezett korpóllékot, ainit minden őt évi szolgálat után havonként 2 forintban állapított meg. — A villamos vasút ügyében uj és meglepő mozzanaL tőrtént. Nevezetesen a kereskedelemügyi minisztertől egy leirat étkezett a vármegyéhez, hogy az ez ügyre vonatkozó vonakozó összes iratok a miniszternek a városhoz intézett felhívására hozott határozatával haladéktalanul terjesztessenek fel hozzá. Az iratokat az alispán a várostól bekivánván, azok a kereskedelmi miniszterhez már felküldettek. Ilyen körülmenyek között kétszeres kíváncsisággal tekinthetünk az ügy további fejleményei elé. — „A Bcsseuyei Kör" első estólye. A társadalmi életünk elevenségének és czéltudatos irányban való fejlődésének az elmúlt év folyamán oly kitűnő szolgálatot tett „Bessenyei Kör" tevékenységével ez évben is sorompóba lép. A napokban tartott igazgató-választmányi ülés a főtitkár előterjesztése alapján elhatározta, mikép még ez évben egy műkedvelői szini előadást, egy művészi erők alkalmazásával rendezendő nyilvános estélyt ad, a miket január, február és márczius hónapokban, házi estélyek fognak követni. A kör ez irányú működését április hónapban tartandó nyilvános estély rekeszti be. A műkedvelői szini előadás deczember hó 2. lesz a színházban. Előadásra kerül Taylor Tamás egy felvonásos pompás vígjátéka, a „Barátságból" és Thury Zoltán, az ifjabb irói generatió egyik legmarkansabb tagjának nSusanne" czímű poétikus egy felvonásos drámája. Az előadásra a szerző több író társával együtt a kör vendégeül lerándul, s épen a szerző kifejezett kérelmére halasztatott el az estély november 26-ról deczember 2-re. Talán fölösleges is kiemelnünk, hogy mindkét szinre kerülő darabban társadalmunk legjelesebb színjátszói fognak szerepelni. A névsort lapunk jövő számában közöljük. — Esküvő. Oltványi Ödön, Nyiregyháza város Il-ik aljegyzője, e hó 28-dikán tartja esküvőjét SzepesSzombatban Hankisz Adél kisasszonynyal. — Két községből — egy község. A belügyminiszter a vármegye közönségének határozata alapján Örladány és Őrmező kis községeket, Mezö-Ladány elnevezéssel egy községgé egyesitette s egyszersmind a volt őrladanyi anyakönyi kerület elnevezésének „mezőladányi anyakönyvi kerület'-re való megváltoztatását is elrendelte. — Jegyző választás. Timáron az e hó 14-dikén megtartott választáson községi jegyzőül Jármy Ferenez jegyzői irnok választatott meg.