Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-22 / 4. szám

Hivatalos melléklet a „Nyirvidék" 1899. 4-ik számához. 12308. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak és községi jegyzőknek. A vármegye közönsége állal módosított és pótolt s a m. kir. belügyminiszter által 17214/98. sz. alatt jóváhagyott jegyzői nyugdíj szabályrendeletet tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1898. november 28. Mikecz János, alispán. 14/1898. Bgy.—319/1898. K. Szabályrendelet seabolcsvármegye község jegyzői, ezek özvegyei és árvái sorsának biztosítása czéljából egy jegyzői nyugdíj és segélyalap alkotása tárgyában. I. fejezet. A község jegyzői nyugdíj és segély-alap alkotásáról. 1. §. Szabolcsvármegye közönsége az 1871. évi XVIII. t.-cz. 67. §-a rendeleiénél fogva, a községi jegyzők, ezek özvegyei és és árvái sorsának biztosítása czéljából egy „község jegjzői nyugdíj-alap" felállítását elrendeli, melynek czélja: a) az elaggott, vagy munkaképtelenné lett község jegyzők részére nyugdijat, b) az elhalt községi jegyző özvegyei és árvái részére pedig évi segély-dijat biztosítani. 2. §. Ezen nyugdijalap a megye által, a községi jegyzők hozzájárulásával alakittatik. a) Szabolcsvármegye területén szolgálatban lévő, vagy ezentúl jegyzői hivatalba lepő községi jegyzők által egyszersmindenkorra fizetendő 40 frt felvételi dijakból, b) ugyanazok által fizetendő, 30 frtban meghatározott évi dijakból, megjegyeztetvén, hogy a megválasztás évében a 30 frt nem fizetendő, c) a jegyzői szigorlatokon nyert képességi oklevelekért fizetendő 5 frtban meghatározott dijakból, d) bárminemű adományokból, e) rendbírságokból és fegyelmi pénzbírságokból, f) a községek által az egyenes-adók után teljesítendő fizetésekből. 3. §. Ebből folyólag rendeltetik, hogy a) a most alkalmazásban levő községi jegyzők a 40 frt felvételi dijat, amennyiben eddig be nem fizették volna, jelen szabályrendelet megerősítésétől számítandó 3 hónap alatt, az ezentúl jegyzői hivatalba lépők pedig választásuk évében lefizetni tartoznak. b) A 30 frt évdijat minden község jegyző félévi előleges részletekben és pedig január—julius hónapokban befizetni köteles; nem fizetés esetén az az eddig hátralékos dijakhoz hasonlóan, 6 százalék késedelmi kamattal, a járási szolgabíró felelőssége mellett közigazgatási uton haj tátik be; c) a jegyzői képességi oklevelekért befolyó dijak az alispán által az alaptőkéhez utalványoztatnak. d) mindennemű e czélra befolyo adományok, valamint e) a jegyzőktől beszedett bírságok a szolgabirák, illetve Nyíregyháza város polgármestere által évnegyedenként kimutatás mellett beterjesztve az alispán által az alaptőkéhez utalványozandók, f) a községek a nyugdij alap létesítéséhez évi államadójuk arányához képést, minden adó-forint után egynegyed krral járulni köteleztetnek oly módon, hogy hol a község saját törzsvagyona jövedelmebői kiadásait nem fedezheti, ott az 1871. évi XVIII. t.-cz. 120. §-a, illetőleg 1876. évi V. t.-cz. 33. §-ban megjelölt egyenes adok után évről-évre a községi adóval vettetik ki és haj tátik be. Ezenkívül Szabolcsvármegye törvényhatóságának 267—894. szám alatt hozott s a m. kir. belügyminiszter úr 109.566—894. számú intézvényével jóváhagyott határozata értelmében 1895-ik évi január 1-től kezdődőleg a községek a jegyzői nyugdijalap helyzetének javítása czéljából ezen alaphoz ujabbi ' 47

u-os pótadóval járulnak hozzá, a mely pótadó azonban csak a községek rendezéséről szóló uj törvény életbeléptéig fog szedetni, s az abból nyert bevétel nem a jegyzői nyugdijalap tőkéjének gyarapítására, hanem az ellátási és nyugdij járulékok fedezésére lesz fordítandó s csak annak e czimen esetleg fel nem használt része fog a tőkéhez csatoltatní, úgy azonbar, hogy a nyugdijalap terhének esetleges növekedésével ezen maradványok is teljesen felhasználhatók lesznek. 4. §. A 2-ik §. a) d) e) és f) pontjai alatt megjelölt bevételekből az aliptőke képeztetik, a b) és c) alattiakból ellenben az alaptőke évi kamataival együtt nyugdíjazás és segélyezésre forditándók, azon esetre pedig, — ha a nyugdij és segélyezésre fordítandó összeg egészben igénybe nem vétetnék; az takarékpénztári kamatozás mellett ezen alap javára kezeltetik. 5. §. Azon esetben, ha az alaptőke évi kamataiból s a i. §. b) és c) pontjai alatti bevételekből a nyugdij és segélyezésre jogosultak járadéka ki nem telnének, a községek hozzájárulási aranya megfelelőleg emelendő, s ez iránt a törvényhatósághoz a választmány által intézkedés végett jelentés leendő, azon esetben pedig, ha a nyugdijalap kedvező gyarapodásával, a jövedelmek az igények kielégítésére felesleges -k lennének, a megye határozatához képesl, vagy a nyűg- és segélydijak emelendők, vagy a községek hozzájárulási aránya lesz megfelelően leszállítandó; végre, ha a leszállítás után a nyugdijalap oly kedvező helyzetbe jutna, hogy a nyugdij és segély igenyek fedezésére az igy befolyó összeg sem szükségeltetnék, az esetben úgy a községek, mint jegyzők évi díj befizetései, megyei határozattal, teljesen is beszüntethetők; — azonban a jegyzői karba újonnan belépő egyének az alaptöke képzésérc szolgáló 40 frt felvételi s a 30 frl évi dijat legalább hat éven át még az esetben is befizetni kötelesek. II. Fejezet. A nyugdij intézeti választmányról. 6. §. A jegyzői nyugdij- és segélyalap Szabolcsvármegye köztörvényhatósági bizottságának fennhatósága alatt áll s ezen jogát egy, az alispán elnöklete alatt 3 évre választott 16 tagból alló választmány által gyakorolja. Ezen választmány tagjai fele részben a bizottsági tagok, másik felerészben a községi jegyzők sorából, a közgyűlés által választatnak; ezeken kivül hivatalból a főügyész, főjegyző, főszámvevő, esetleg helyetteseik, kik szintén szavazati joggal birnak, s nagy lontosságu anyagi kérdések felett határozván, a valasztmány ülésein megjelenni, esetleg elmaradásukat az alispanhoz előlegesen beküldendő értesítésben igazolni tartoznak, ellenkező esetben a választmányból kilépetteknek fognak tekintetni. A választmány ülésein a jelenlevők szótöbbséggel határoznak, a szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt: azonban érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül legalább negy tag jelenléte szükségeltetik. 7. §. A nyugdíjazás és segélyezési igények megajánlása. megtagadása, módosítása vagy beszüntetése, az ezen rendszabályban körülirt módozatok értelmében, esetről-esetre a nyugdij-intézeti választmány által állapittatik meg. Ezen választmány, a fennt elősorolt hatáskörén kivül, köteles a jegyzői nyugdijalapra vona'kozó, valamint a nyugdíjazás és segélyezésből folyó, a pénztárnok és főszámvevő által az alispáni hivatalhoz beterjesztett számadásokat évenként megvizsgálni, s minden ezen alapot közvetve vagy közvetlenül érdeklő események és körülményekről az év befejezése után a február havi közgyűlésre jelentését beterjeszteni. Jegyzője a megyei fő vagy aljegyző. 8. §. A választmány határozatai a törvényhatóság bizottságához, másodfokban és harmadfokban a közigazgatási bírósághoz felebbezhetők, a határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt. 9. §. A nyugdij és segélyalapot képező minden pénzösszegek a megye felelős in'ézkedése szerint, annak pénztara által, külön könyvvel is kezeltetnek s takarékpénztáriig, kamatozás mellett helyeztetnek el. 10. §. A nyugdij alapot képező pénzösszegek, a nyugdíjazás és segélyezésre fordítandó kamatok, évdijak s egyébb bevételektől elkülönítve, külön szamadás mellett kezeltetnek. III. Fejezet. A községi jegyzők nyudijazásáról. 11. §. Általános elvül kimondatik, hogy minden jegyző addig köteles szolgálni, mig testi és szellemi képessége megengedi. Minden elaggott, elnyomorodott, vagy szellemi fogyatkozás miatt munkaképtelenné vált jegyző hivatali képtelenségétől haláláig nyugdíjban részesül az alábbi pontozatok szerint. 12. §. Nyugdij, illetőleg özvegye és árvái segélyezésére csakis folytonos szolgálatban töltött legalább 10 év jogosít, ha az illető községi jegyző: a) hivataláról önként lemondott; b) fegyelmi uton, vagy bűntény mi,itt hozott birói ítélet következteben hivatalától meg nem fosztatott. 13. §. Az arány, mely szerint a szolgálat-képtelenné vált jegyzők nyugdíjban, illetőleg özvegyeik és árváik segélyben részesitendők — a jegyzői hivatalban eltöltött évek számától feltételeztetik. 14. §. A nyugdij képesség, a községek rendezésekor alkalmazásban talált jegyzőkre nézve az 1872-ikévi január 1-től, az azóta, vagy ezentúl megválasztandókra nézve az eskületétel napjától számíttatik. 15. §. A nyugdijképesség meghatározásánál csak azon idő vétetik számításba, melyet az illető jegyző Szabolcsvármegye községeinél töltött község-jegyzői szolgálatban. Más törvényhatóság községeiben teljesített szolgálat tekintetbe nem vétetik. 16. §. A nyugdij és illetve segélyezési évjáradék a 14. §. szeiint beszámítható hivataloskodás időtartamához képesl kővetkező arányban állapittatik meg: A nyugdij 10 évi folytonos szolgálat után 600 forintban megállapilott legkisebb javadalmazás 40 százalékában, azaz 240 forintb.in állapittatik meg, ehez minden szolgálati év után a 600 forintnak 2 százaléka járul, tehát 40 évi szolgálat ulán az egész 600 forint adalik nyugdíjul. A 10 évet meg nem haladó szolgálati idő alatt elhalt, vagy elaggott és elnyomorodott jegyző, illetőleg hátramaradt családtagjai az összes befizetett összegeknek kamat nélkül visszatérítésére tarthatnak igényt. A fegyelmi uton, vagy bűntény midit hozott birói ítélet következtében hivatalatól megfosztott jegyző vagy örökösei, illetve özvegye és árvái, sem a felvételi, sem az évdijak visszatérítése iránt rendszerint igényt nem emelhetnek: egyes rendkívüli esetekben azonban az e tekíntetbeni intézkedési jog a nyugdij választmánynak fennhagyatik. 17. §. A nyugdíjazás esete akkor áll elő, ha a jegyző előhaladott kora, tartós betfgsége, testi vagy szellemi fogyatkozása következteben szolgálat képtelenné válik. A szolgálat képtelenség, a járási és megyei főorvos megállapított véleménye alapján, a község-jegyzői nyugdijalapra ügyelő választmány által mondatik ki, mely választmányt a nyugdíjazás vagy segélyezés iránt beadott kérvény beérkeztétől számilott 3 hó alatt az alispán összehívni tartozik. Ha pedig a községi jegyző, huzamosabb betegség miatt hivatalát csak bizonytalan ideig nem folytathatná; de végleges szolgálatképtelensége meg nem állapittatik; a község költségére legfeljebb egy évi tartamra, a járási szolgabíró utján, a törvény 84. §-a szellőmében helyettesittetik. 18. §. A nyugdijak utólagosan évnegyedes részletekben, a nyugdíjazott nyugtájára, melyen életben léte az illető lelkész és elöljárók által igazol.mdó, alispáni utalvány mellett fizettetnek ki, az esedekessé váló nyugdíjrészetekből a jegyzőt terhelő felvételi, vagy évdíjhátralek levonandó. IV. Fejezet. A községi jegyzők özvegyei és árvái segélyezéséről. 19. Azon özvegyek, kiknek férjük, és azon árvák, kiknek atyjuk Szabolcsvármegye területén mint községi jegyző öt éven át alkalmazásban volt, segélyezésben részesülnek. Ezen segély az elhunyt férj szolgálati idejéhez képest, a nyugdijszabályzat 16. §-ában meghatározott öszszegek 50 százalékában állapittatik meg az özvegy részére s ezenkívül minden egy gyermek tartási pótlékára 30 frt évi dijat kap. Az igy kiutalványozandó özvegyi nyugdij és gyermek nevelési segély-összeg felül nem haladhatja a 16. § értelmében a munkaképtelenné vált jegyzőt illető nyugdíj-összeget. Ha pedig egészen szülőtlen árvák segélyezendők, akkor tekintet nélkül az apa szolgalati éveire, de csak is az esetben, ha az mint jegyző legalább őt évig szolgált, a gyermekek fejenként 80 frt, azaz nyolezvan forint tartás és nevelési díj segélyben részesülnek, a fenntebbi pontban előirt megszorítás mellett. 20. §. A fenntebbi §-ban megállapított segélydijakat az özvegyek halálukig, vagy esetleg férjhez menetelükig, — a gyermekek pedig betöltött 18. korévükig, vagy a leányok netalán előbb történt férjhez menetelökig húzzák. Végül az elhalt jegyzők azon gyermekei, kik az 1877. XX. t.-cz. 28. § nak a) és b) pontja értelmében gondnokság alá helyezvék, az előző szakaszban megállapított 30 frt, esetleg 80 frt évi segélyt, amennyiben hasonló segélyt más alapból nem elveznek, gondnokság alatt lettükig húzzák. 21. §. Azon özvegyek: a) kik férjükkel azok nyugdíjazott állapotában léptek házasságra; b) kik 60 évet meghaladott jegyz -liőz mentek férjhez; c) kik férjeiket hűtlenül elhagyva huzamosabb ideig s a férj halálakor is külön éltek, segélyre igénnyel nern birnak. 22. §. Azon esetben, ha a fentebbi § folytán nyűg-, illetve segélydijra igénnyel nem biró özvegy jegyző férjétől származott gyermekkel maradna el; vagy ha az ily özvegynek a férj első házisságából származott mostoha gyermekei lennének is: az ö/.vegy segélyre igénynyel nem bír. A gyermekek ily esetben azonban fejenkint a 80 frt évi tartás és nevelési díj segélyre birnak jogosultsággal, a 19. §-bnn foglalt megszorítással. 23. §. Az árváknak fejenként 30 frt tartási pótleka, ha az özvegy segélydijat húz, vagy elleneseiben 80 frt tartás és nevelési dij segélye ezekből, a 20. §-ban meghatározott kor év betöltése előtt soha sem levén megvonható, utólag évnegyedes részletekben, a gyám nyugtájára, a melyen az árvák ébtben léte, az illető lelkész és elöljárók által igazolandó, ennek kezéhez alispáni utalványra fizettetik ki. 24. §. Az alkalmazásban levő, de hadkötelékben álló szolgálatot teljesítő jegyzőknek a katonai szolgálatban töltött idő beszámítandó. Azon esetre pedig, ha a hareztéren munkaképtelenekké válnának, vagy elhalnának, s ennek folytán ők vagy családjaik állami segélyben részesülnének. 25. §. Ha a jegyző hivatalos eljárása közben szenvedett baleset folytán szolgálat-képtelenne válik, amenynyiben beszámítható szolgálati ideje még 10 évre nem terjed, ő, illetőleg özvegye és árvái ugyanazon ellátásban részesülnek, mintha 10 évet szolgált volna; ha pedig beszámítható szolgálati ideje 10 évet meghalad, akkor szolgálati éveihez további 3 év hozzá számíttatik. 26. §. Ha a nyugdij élvezetére jogosított jegyző, vagy ennek özvegyi dijra jogosult neje hal el, temetési költség czimen a megállapított nyugdij és illetve scgélydij 3 hóra járó része erejéig; ha pedig elhalt jegyző valamelyik gyermektartási pótlékot élvező gyermeke halt el, a temetési költség a részére megállapított egész évi segélydij erejéig igazolt nyugták felmutatása mellett a jegyzői nyugdij-alapból kiutalható. Keit Nyíregyházán, Szabolcsvármegye közönségének az 1893. évi január hó 21-én tartott rendkívüli közgyűlésén. Kiadta: Kornis Géza, tb. főjegyző. (Másolat.) 17214—IV-a. szám. Magy. kir. belügyminiszter. Ezen alapszabályt ezennel jóváhagyom. Budapesten, 1898. márczius hó 17-én. A miniszter helyett: Széli Ignácz, s. k. államtitkár. (P. H.) Szabolcsvármegye alispánjától. 27278. K. 1898. A nyíregyházai kir. tőrvényszék által 9234|98 P. szám alalt hozzám áttett hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. január 2. Mikecz János, alispán. 9234|98. P. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Lakatos Mária bökönyi ilUtőségü hajadon az 5887| J8. P. sz, ítélettel gyenge elméjüség indokából gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyházán, a kir. trvszéknél 1898 decz. 19. Szabó László, trvszéki biró. Szabolcsvármegye alispánjától. 1305. K. 189 9Í A dadai felső járás főszolgabirájának 12(99. szám alatt kelt körözvényét szabályszerű közzététel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1899. január 13. Mikecz János, alispán. 12. Kih. 1-599. Dadai felső járás főszolgabírójától. Körözvény. Vaskó János 26 éves görög katholikus nős cseléd Vencsellőhöz tartozó Rózsás tanyai volt lakos a 126|98. Kih. sz. Ítélettel 50 frt pénzbüntetés megfizetésében nem fizethetés esetén 5 napi elzárás elszenvedésében marasztaltatván, amennyiben ismeretlen helyre távozott, felkéretnek a hatóságok, hogy marasztaltat hatóságuk területén nyomoztatni, s feltalálása esetén hivatalomat értesíteni szíveskedjenek. Gáva, 1899. január 9. Köuiiuerling, főszolgabíró.