Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-29 / 44. szám

!. Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1899. 44-ik sxámáhox. Szabolcsvármegye közönségének Báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyíregyházán 1899. évi október 12-én folytatva tartott őszi rendes közgyűléséről felveit jegyzőkönyv kivonata. 525/1899. Bgv. 28448/1899. K. Olvastatott a vármegye alispánjának 27933/99. K. sz. előterjesztésa a nyíregyházai ,Erzsébet" közkórház alapszabályainak megállapítása tárgyában. Határozat. A nyíregyházai közkórház alapszabályai a mellékelt szöveg szerint állapit tatnak meg. Ezen alapszabályzat kihirdettetni s jóváhagyás végett belügyminiszter úr O nagyméltóságához felterjesztetni rendeltetik. Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói felhivatnak a hív. közlöny utján, hogy ezen szabályzatot szokott inódon közhírré tegyék, s a közhírré tételt igazoló bizonyítványokat Nyíregyház i város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig a járási főszolgabiráik utján beterjesszék. A vármegye alispánja megbízat ik, hogy meghirdetés után az alapszabályzat 3 példányát belügyminiszter Ő nagyméltóságához felterjessze. Kelt mint fent. Kiadta: Kállay Elek, aljegyző. (Másolat.) 525—1899. Bgy. A szabolcsvármegyei .Erzsebet* közkórház alapszabályai. I. FEJEZET. A kórház czitne. 1. §. Szabolcsvármegye törvényhatósága állal a Millennium emlékére alapított kórház „szabolcsvármegyei Erzsébet közkórház Nyíregyházán" czimet visel. Pecsétje Szabolcsvármegye czimere és a czirn mint körirat. II. FEJEZET. A kórház rendeltetése. 2. §. A korház a szenvedő emberiség gyógykezelése és ápolása végett áll fenn. A kórházban minden jelentkező vagy a halóságok által oda utalt beteg felvétetik, mig üres fekvő hely van, tekintet nélkül honosságára, illetőségére ha az intézet orvosi felvételre minősitik. 3. §. Az intézet jelenlegi kiterjedésében 150 beteg gyógyápolására szolgál. Elmebeteg minthogy a szomszéd városban NagyKálióban állami elmegyógyintézet van, a kórházba nem vétetik fel. 4. §. Csecsemők csak anyjokkal vagy dajkájukkal vétetnek fel az intézetbe. 5. Néhány szoba nagyobb kényelemmel rendeztetvén- be a műveltebb osztálybeli betegek részére, ezek magasabb ápolási dijat fizetnek és műveltségi állapotuknak megfelelő külön ellátásban részesülnek. Ha a beteg ily külön szobába óhajt felvétetni, az ápolási költséget sajátjából fedezni, és legalább 14 napi ápolási dijat az intézet pénztárába előlegesen letéteményezni tartozik; ha 14 nap leteltével fel nem gyógyul, a letéteményt ismételni, ha azonban felgyógyulása előbb következik be, a felesleget vissza kapja. Ha a külön szobába elhelyezett beteg ujabb 14 napi ápolási dijat előre le nem fizeti — akkor a többi betegekhez a közős szobába helyeztetik át. III. FEJEZET. A kórház beosztása. 6. §. A kórháznak két főosztálya van u. m. 1. Belgyógyászati, 2. Sebészeti. A belgyógyászati osztálynak alosztálya a hevenyfertőző-betegek, bőrbetegek, és bujakórosok osztálya. A sebészeti osztályhoz tartoznak a szemészeti és gyógyászati osztályok. 7. §. A kórház vezetője az igazgató, ki egyúttal egy főosztálynak oszlályorvosa is. A másik osztály élén egy osztály orvos áll. A két oszt ilyorvos mellé egy bent lakó alorvos alkalmaztatik. A kórház gazdasági ügyeit és a pénzkezelést a gondnok és ellenőr végzik, az igazgató-főorvos felügyelete és ebből folyó felelőssége mellett. ÍV. FEJEZET. A kórház jövedelmi forrásai. 8. §. A közkórház költségei fedeztetnek ; a) az alapítványi tőkék jövedelméből; b) engedélyezett ápolási dijakból; c) adományok és birság pénzekből; d) elhalt ápoltak után hátramaradt és a 133000/98. szab. rendelet 65. §-a erielmében a kórházat illető ruhanemüek és értéktárgyak eladásából befolyó össztgekböl. 9. §. A kórházat illető mindennemű pénzek a tőrvényhatóság főpénztára állal kezeltetnek, a pénzkezelés tekintetében kiadott szabályzat érielmében. Az előforduló kisebb kiadások fedezésére a gondnok havonként megfelelő összeget kap, melylyel elszámolni köteles. V. FEJEZET. Az intézet igazgatása és hatósági felügyelete. 10. Az intézet Szabolcsvármegye tulajdonát kepezi, ennelfogva annak felügyelete és rendelkezése alá tartozik. E jogot a törvényhatóság a közigazgatási bizottságnak az 1876: XIV. t.-czikk 60. íj. 3-ik bekezdésében gyökeredző felügyeleti joga épsegben tartása mellett a kórházi bizottság utján gyakorolja, melynek ügykörét az egészségügyi törvény kapcsán a 133000/98. számú belügyminiszteri szabályrendelet és a jelen szabályrendelet határozza meg. 11. §. A kórházi bizottság elnöke az alispán, hivatalból tagjai a vármegyei főjegyző, ki egyutta elnök helyettes, a megyei tiszti főorvos, Nyíregyháza város polgármestere és orvos-főnöke, a kórházi igazgató főorvos, főszámvevő, továb áa törvényhatósági közgyűlés által 6 évre választott 12 bizottsági tag. A korházi bizottság üléseiről szóló jegyzőkönyvet A kórházi bizottság ülései szűkség szerinti időközökben tartatnak, melyre a tagok az elnök által meghivatnak. Rendkívüli ülés azonban mindannyiszor összehívható, valahányszor azt az elnök, vagy a kórházi főorvos szükségesnek látja, vagy azt legalabb 4 kórházi bizottsági tag az elnöknél kérelmezi. 12. §. A bizottsági ülés megtartásához és érvényes határozat hozatalához az elnökön kivül legalább 4 bizottsági tag jelenléte szükséges. 13. §. A kórházi bizottság a kórház minden pénzügyi, anyagi és szellemi ügyei felett rendelkezik. Feladata őrködni a kórházi szabályok, utasítások, hatósági rendeletek megtartása a tisztviselők működése, a rend fentartása és a közkórház mindenne :iü vagyona és jövedelme felett. Ügykörét a 133000/0>. belügyminiszteri szabályrendelet irja körül. Ebből kifolyólag főbb teendői: A kórházi igazgató-főorvos által a gondnok közreműködésével elkészítendő évi költségvetést felülvizsgálni és megállapítani és azt a mult évi számadási kivonattal s a kórházi vagyon leltárral együtt a költségvetést tárgyazó évet megelőző év május végéig a belügyminiszternek felterjeszteni. Az előirányzatban fel nem vett rendkívüli szükségletek fedezéséről gondoskodni pót-költségvetéssel. Az élelmezésnek miként való ke/.elóse tekintetében esetről-esetre határoz. Az anyagi és fogyasztási czikkek, úgyszintén a kórházi felszerelések szállilására vonatkozó szerződésaket megbírálja és jóváhagyja, a szállított czikkek minőségét ellenőrzi. Kiküldöttei állal a kórházi pénztáit és a gondnoksági pénzkezelést és könyveléseket koronként váratlanul megvizsgálja. Uj hivatalok és állomások szervezése és azok javadalmainak megállapítása iránti javaslattétel, vagy régiek beszüntetése, neinkülömben a kórházi alapszabályok módosilása iránt a közgyűléshez javaslat előterjesztése. Kiküldöttei által havonként szemlét tartani a k rteremben, meggyőződést szerzendő ezek kellő berendezéséről, tisztán tartásáról és arról, vájjon részesülnek-e a betegek orvosi ápolásban — és kielégítő étkezésben — megfelelő gondozá.-ban. A netán tapa-ztalando hiányok és mulasztások megszüntetese felett intézkedni. A kórházi épületek jókarban tartására felügyelni. 14. §. A közkórliázak tisztviselői nem tagjai ugyan a kórházi bizottságnak — az igazgató-főorvoson kívül — de az elnök felhív sára az üléseken megjelenni, s a kivánt felvilágosításokat megadni kötelesek. VI. FEJEZET. A kórház tisztviselői, ápoló- és szolga-személyzete. 15. §. A kórház lisztviselői: Igazgató-főorvos. Egy osztály-orvos. Alorvos. Gondnok. Ellenőr. írnok. Az intézeli tisztviselőket az 1876. évi XIV. t.-cz. 66. §-a értelmében a főispán illetve az alispán nevezi ki. A kórház tisztviselői, mint vármegyei tisztviselők nyugdijképesek és e tekintetben a vármegyei tisztviselők irányában fennálló általános szabályzatok alá esnek. Fegyelmi tekintetben az 1876 évi XIV. t.-cz. 69-ik §-ának rendelkezéséhez kepest a törvényhatósági tisztviselőkre nézve érvényes 1886. évi XXII. t.-cz. határozmányai mérvadók. Az intézet orvosai magán orvosi gyakorlatot, amenynyiben hivatalos kötelességeik teljesítésének akadályául nem szolgálna folytathatnak, magán gyakorlat közben azonban a kórház tulajdonát képező szerek és műszerek ingyenes használatától tartózkodniok kell. 16. §. Ápoló szemelyzet. A kórházi betegek ápolására világi férti és női ápolók fogadtatnak fel. Ezeknek számát és illetményét a kórházi bizottság az igazgató főorvos javaslatára állapítja meg. Az ápoló személyzet tagjai az igazgató főorvos előtt az 1886. évi XXI. l.-cz. 86. g-ában előirt esküt teszik le. 17. §. Szolga személyzet. Ezek hasonlóan a vmegyei szolgákhoz nyugdijképesekA közkórháznál egy kapus állandóan alkalmaztatikAz irodai és háziszolgai és hullaőri teendőket, a kert gondozását, tisztítási munkákat házi szolgák teljesitik, kiknek száma és illetménye az igazgató főorvos előterjesztésére a kórházi bizottság által lesz megállapítva. A gépész szintén a személyzethez számíttatik. A kapus és gépész felfogadása és elbocsátása a kórházi főorvos meghallgatásával az alispán hatáskörébe tartozik. 18. §. Az ápoló és szolga személyzetet az igazgató főorvos fogadja és bocsájtja el, miről az alispánnak jelentést tenni tartozik. Ezek javadalmazásukat havonként utólag nyerik. VII. FEJEZET. A tisztviselők és alkalmizottak szolgálati szabályairól. 19. §. Intézet tisztviselői. a) Igazgató főorvos. Az igazgató főorvos a kórháznak és az egész személyzetnek élen áll. A kórházat orvosi fegyelmi és gazdászati szempontból vezeti, a kórházi bizottság felügyelete alatt az intézel belügyeit felelőssége mellett a rendelkezése alatt álló kórházi személyzettel intézi. Ügyköre a 133000/98. sz. belügyminiszteri szabályrendelet 7. és 25. §§-aiban van meghatározva. Ebbpl kifolyólag: Az intézetben ápolt bebgek jóllétenek, a rendnek, az intézet jóhirnevének fenlartása és előmozdítása az igazgató főorvosnak legfőbb kötelessége. Igazgató főorvos köteles gondoskodni, hogy a kórház orvosai, hivatalnokai és egyébb személyzete kötelességeiket pontosan teljesítsék, s hogy egy orvos állandóan a kórház telepen jelen legyen. Ezért az orvosi látogatások idejének pontos megtartása felett őrködni, a nem általa vezetelt osztályokon időnként felváltva megjelenni, kötelessége meggyőződést szerezni a betegek részére történt rendelvcnyezések, valamint e tekintetben fennálló belügymioiszleii rendelet : ' -.UH ^ I' B . 1 . Gondoskodik a szükséges sebészi eszközök, kötszerek és egyéb készülékek épségben tartásáról s azok beszerzéséről intézkedik a vármegye alispánjával együttesen. A kórház konyhájáb.tn gyakori vár illan megjelenése alkalmával az ételnemüeket, italokat, kenyeret megízleli, azok jó minőségéről m ggyőződést szerez, a hiányokról gondoskodik. A mennyiben a szolgáltatandó élelmi és fogyasztási czikkeket, szállítmányokat a szerződés szerintieknek nem találja, azokat visszautasíthatja, és a szállítót ez esetben szerződésszerű kötelezettsége teljesítésére szorítja. Az igazgató főorvos jelöli ki az osztályokat az illető osztályorvos vezetése alá, azok különösebb szakképzettségeinek tekinletbe vételével, az egyszer megállapított beosztás lehetőleg fenntartandó; az alorvost felváltva minden osztályon alhalmazhalja. Bár a miniszteri szabályrendelet 8. §-a értelmében az osztály-orvosok a betegek gyógykezelesében ör.allóan járnak el; mégis az igazgalo-főorvos, az esetben, hi a gyógykezelésben kövelelt eljárást gondatlannak vagy az orvosi tudomány általánosan elfogadott elveivel vagy a humánizinussal ellenkezőnek találná, az illetékes fegyelmi hatóságnak jelentest tenni tartozik. A betegapolási ügyekel illetőleg más hatóságok és a közönség irányában az int zetet, a kórházi igazgatófőorvos, egyebb esetekben pedig az ali-pán mint a kórházi választmány elnöke képviseli. Tartozik minden év lejártával az intézet bete

n' forgalmáról részletes és a miniszteri szabályrendelet függelékében I. alalt foglalt utasításban adott minta szerinti kimutatást a belügyminiszternek lörvénylialó-ága utján felterjeszteni. A kórház havonkénti beteg foigalrnáröl minden hó első heteben az alispanhoz és a vármegyei főorvoshoz eSy~

eSY példányban kimutatást tartozik felterjeszteni. A kórházi gondnok és ellenőr közbenjöllével elkészítendő jövő évi kórházi költségelőirányzatot minden év május hó 10-ig a kórházi bizottsághoz beterjeszti. Félévenként a kórház működéséről, beleg forgalmáról, előfordult fontosabb mozzanatokról jelentést terjeszt a kórházi bizot'sághoz. Az igazgatósághoz intézett leveleket az igazgató nap.mként átvizsgálja, a fogalmazványokat, valamint a kiadmányokat aláírja, iktatókönyvel naponként láttamozza. Felügyel a kórházi pénz kezelésére és az intézet házi pénztárát évente többször váratlanul külön megvizsgálja s vizsgálatáról mindég jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az alispánhoz évenként beterjeszt. Minden a kórház kézi pénztárát terhelő kiadásokat utalványoz. Fel van hatalmazva oly beszerzéseket és javításokat meglenni, melyek halasztást nem szenvednek és melyek az évi költségelőirányzat szerint kellőleg fedezve vannak. Kötelességeit mulasztó kórházi orvosokat, tisztviselőt segéd-ápoló és szolga személyzetet az eset súlyossága szerint meginti, illetőleg megtoroltatás végett az alispánnak jelentést tesz. Sürgősen elintézendő negyobb rendetlenség esetében felelőssége mellett addig is, mig a kórházi Dizottság határozatot l oz, az illető tiszt* Uelőt működésétől ideiglenesen eltilthatja, miről a kórházi bizottság elnökének azonnal jelentést tenni tartozik. Az ápoló és szolga személyzettel szemben a meginlésen kivül 5 frtnyi rendbüntetést is alkalmazhat, mely birság a kórházi alap javára esik. Az orvosok, szolgák szabadságolására a vármegyei szervezkedési szabályrendelet az irányadó. Gyakorolja a fegyelmet a b.legekkel sz.mben a házirend értelmében. Az intézetben ápolt betegek kórállapotára vonatkozó okmányok csak az igazgató főorvos által — vagy annak engedélye értelmében használhatók fel és közöltethetnek nyilvánosan. A rendes beteg-látogatási időket az igazgatófőorvos határoz/a meg. A meghatározott rendes időn kivül betegek látogatását hozzátartozóik részéről az osztály-orvos, vagy a bentlakó segédorvos is engedelyezheli. Kendőri és törvényszéki esetekel figyelemmel kiséri, azokról az osztály-orvosoklól pontos és szabatos jelentést követel, melyet látamozva az illető rendőri vagy törvényszéki hatóságokhoz betejeszt. Betegeknek egyik osztályról a másikra áttételét az illető osztaly-orvos megh i Ugatásával vagy sürgős esetekben a nélkül is intézi. Az intézet orvosait az általa meghatározott időben tanácskozinányokra összehívja, melyekben a történt és megfigyelt dolgok megvitatnak, a betegek kezelése és ápolására nézve, valamint iz intézet igazgatását illető javaslatok tétetnek és a tudományos czél előmozdítása tekintetéből netalán szükséges intézkedések inditványoztatnak. Az intézet kezelő hivatalnokai ezen tanácskozmányokra szintén meghívhatok. Az orvosok, tisztviselők megjelenni tartoznak. Hivatalos látleletet és véleményt csak hatósági felszólításra adhat. Elnöki iktató-könyvet vezet. Orvos gyakornokokat fizetés nélkül az alispán nevez ki az igazgato-főorvos előterjesztésére. 20. §. Kórházi oszlály-orvos. A kórházi oszlály-orvos közvetlen főnöke az igazgató-főorvos, miért is hivatalos jelentéseit hozzá inlézi, s a hatóságokkal csak általa érintkezik, az igazgatónak az intézetre és szolgálatra vonalkozó rendeleteit végrehajtani köteles. Az osztály-orvos gyógykezeles tekintetében az illető korosztály szaklőnöke. Valahányszor az osztály érdeke megkívánja, személyes összeköttetésbe kell lépnie az igazgató-főorvossal. Az ápoló személyzet az osztály-orvosnak feltétlen engedelmességgel tartozik és az osztály-orvos kötelessége őrködni a felett, hogy a személyzet kötelességét a legpontosabban teljesítse és hogy szolgálatában a beteg iráni köteles kímélettel és illedelemmel járjon ej. Köteles a vezetése alatt álló osztályon az ápoló személyzetet ápolásra elméletileg és gyakorlatilag kiképezni.