Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-08 / 41. szám
„N Y I R V I D K K.». 3 Felhívás olvasóinkhoz a .Petőfi-ház* létesítése érdekében. A nemzeti kegyelet, mely Petőfi Sándor diesteljes halála 50-ik évfordulóján az országos ünneplésekben oly fényesen nyilatkozott meg, most törekszik megmu tatni mély és szilárd jellemét az által, hogy legnagyobb magyar költőnk nevének, ereklyéinek, mQvei dicsőségének, eszméi világgá terjesztésének egy díszes csarnokot kiván emelni, díszéül a főváros- és az egész országnak: a ,Petőfi-Ház"-at. Tudvalévő már igen tisztelt olvasóink előtt is, hogy a kormányzat, ép uny mint a főváros, egyként sietett magáévá tenni a .Petőfi-Ház* eszméjét, mert a nemzeti élet e kiváló zászlóvivői azonnal átlátták, hogy ennek megvalósítása nem puszta tény, hanem a mily fennkölt, szintoly gyakorlati becsű kultúrpolitikai köve telmény is, a nemzeti közművelődés erőteljes fejlesztésére. Pantheont emelni egy világhódító magyar költői alak es irodalmi eszméi propagálásárt: ez a leggyózelmesebb hódító politika, mely csakis elismerést ós baráto kat szerez nekünk az egész művelt Nyugaton, de gáncsot vagy ellenségeskedést nem szülhet sehol. Ehhei a kultúrpolitikához — a magyar kormány és Budapest székesfőváros után — hozzá csatlakozni a magyar nemzeti társadalomnak is elengedhetetlen erkölcsi kötelessége. Hisz Petőfi az ő fényes költői szegemének örök bec»ü kincseivel a magyar nemzet ö szeségét ajándé kozta meg, illő hogy e nemzeti közkincsek a z <5 kegyeletes emlékezete, a magyar nemzet egyUtt e s Áldozat készségéből létesülő „Petőfi-Ház'-ban leljenek örök otthont! Egy magyar szivü, bár mée német ajkú közséf hazafias vezérembere, & ,Petőfi-Ház* alapjához pénz adomanyával ekként járul: „A Petőfi Ház létesítésével a magyar nemzet önmagát becsüli meg!" Bár jól tudjuk mi, hogy a magyar társadalom hazafias áldozatkészsége sok oldalról van igénybe véve, de számithatuuk ezúttal is tisztelt olvasóinknak nemes ügyek iráat mindig megnyilatkozó áldozatkészségére. Nem kívánjuk mi, hogy ki-ki erején felül áldozzou, de kérjük, hogy mindenki erejéhez mérten hozza meg ez alkalommal, ha mindjárt fillérekben is, igaz hazafiúi áldozatát, hogy majd a .Petőfi Ház* alapkőletételénél elmondhassuk: .Építette az egétz magyar uemzet!" Mai nappal tehát rendszeresen bevezetjük a gyüj téseket a .Petőfi-Ház 1 javára olykép, hogy a befolyt hazafias pénzadományokat lapunkban nyilvánosau és névreszólóan nyugtázzuk és azokat minden hó végével a kezeléssel végleg megbízott .Pesti hazai első takarékpénztárihoz szolgáltatjuk be. Ismételjük Jókai Mór és Bartók Lajosnak ez ügy ben nem régen a magyar nemzethez intézett lelkei ssózata e jellemző szavait: .Nem egy egy nagy erszény ezrei, hanem ezrek fillérei segítsék felépíteni a PetőfiHázat!* Hazafias tisztelettel a szerkesztőség. ÚJDONSÁGOK. Október 6. Az aradi vértanuk kivégeztetésének 50 éves évfordulóját kegyeletes gyászszal ünnepelte meg városunk közönsége is. A hivatalos gyászisteni tisztelet az ág. ev. templomban ment végbe, ahol a városunkban székelő összes hivatalok tisztikara testületileg jelent meg. Ott voltak nevezetesen a vármegyei tisztikar báró Feilitzsch Berthold főispánnal az élén, a város Májerszky Béla főjegyző vezetése alatt, a kir. törvényszék, kir. pénzügyügyigazgatóság, kir. posta- és távirda-hivatal, a helybeli izr. hitközség képviseletében Baruch Arnold elnök, aolygása. még a boldogság gondolatát is messze űzte tőlem. És nem tudtam ellene cselekedni. Mert nem tehettem. Miért akarnék hát most, midőn nem szabad amikor úgyis késő lenne? Késő Eliz! Óh! és te Eliz még is ait mondod, hogy álszent vagyok, Pedig csak te! . . . csak te reád néztem, téged óvtalak meg attól a sok fájdalomtól, mely eszembe juttatja mindig szárszőr megsiratott első szerelmemet. A te arczod volt, a te mosolygásod. Én lemondtam róla s a tiéd lett. — Eliz, Eliz, a tied lett ... a másé lett. Nekem emléke maradt meg. Intenem, pedig de szerettem! Bocsáss meg érte, ha tán fájlalod a szót, hisz olyan szerencsétlen vagyok, olyan nagyon fáj! És amint nagy sürü cseppekbeu hullt a könnyű ízeméből, Eliz, a huga ugy érezte, hogy bocsánatot kell kérnie tőle és lehajolván megcsókolta hosszan, forróan, awott, reszkető kis kezét. Hiába a csók, hiába ai a csók! Mi simíthatná le a lélek vergődését, mi ia enyhítené az a sziv jajgatását,? Csak éget az az ütés. Csak meg van sebezve az ember. . Hiába forró az ai ölelés. Nem melegítheti fel » didergő lelket, a megfagyott szivet. Csak olyan marad az. ~~~ "lássa — édesem — ilyen vau legtöbb a világon, ilven ember. Bánt, csak bánt, mikor boldog, s azt hiszi, hogy más nem érzi meg, mint ahogy ó nem érzi, mennyire fáj az. De maga nem érti meg. Szereti az életet, szereti az embert, hisz, csak egyre hisz. . _ . Az a sugaras napvilág tölti még be szivét, mely reményt fakaszt. Az a derült ég, mely csak örömet mutat. Hei — pedig még is megfogja ismerni a valóságot! Sirni foí és meghalni szeretne akkor, mint ahogy Katinka is ott az átellenes házban. Mert az is hitt, - és az .s csalódott. ' ' Makliry Endre. továbbá a főgimnáziumi ifjúság a tanári karral, az ipartestület, zászlója alatt, s akiket legelői kellett volna felemlítenünk : az öreg 48-as honvédek évről-évre pusztuló gárdája. A gyászisteni tiszteletet a városi dalárda alkalmi neke nyitotta meg, miközben megjelentek az oltár előtt 3artkolomaeidesz János ésGeduly Henrik lelkészek és Nasikó ;István segédlelkész, Geduly Henrik gyönyörű imát mondott, mire a gyászünnepély a dalárda énekével véget ért. A gyászos évfordulón a róm. kath. templomban is volt gyászmise, valamint az izraelita templomban is tartottak gyászisteni tiszteletet, melyet a népiskolában szép ünnepély előzött meg, amelyen dr. Kelemen Adolf igazgató magyarázta meg a növendékeknek hazafias hangon a gyászos évforduló jelentőségét. * • A vármegye közönségét az Aradon rendezett gyász ünnepen dr. Meskó László és dr. Mrzössy Béla orsz. képviselők és megyebizottsági tagok képviselték és ők tették le a vármegye igazán szép babérkoszorúját az aradi vértanuk szobrára. A koszorú szalagján a következő felirat volt: ,A nemzet vértanúinak Szabolcsvármegye közönsége J. Nyíregyháza város képviseletének a megbízásából Bencs László polgármester vett részt az ar .di gyász ünnepélyen s tett koszorút a szoborra. A szabolcsmegyei 48-as honvéd-egyletet Beniczky Miksa képviselte. * * * Kakainazon is méltó gyászszal ünnepelték meg október 6-át. A képiselőtestület díszközgyűlést tartolt, ahonnan fekete zászló alatt templomba vonult a közönség ünnepi gyászmisére, melyet Halász János r. kath. plébános tartott fényes segédlettel. — Az iskolás fiuk és leányok tanítóik vezetésével fekele zászló alatt vonultak a gyászmisére s a felállított katafilkot megkoszorúzták. Mise után tanítóik hazafias beszédet intézlek hozzájok. Pazony község hazafias közönsége a helybeli lelkészekkel egyetértőleg elöljárósága kezdeményezésére megtartotta szintén az Aradi Golgotha martyrjai elvérzésének ötvenedik évfordulóját. A reggeli órákban harangzugás figyelmeztette a nagynap jelentősegére a lakosságot, amelynek ünnepi diszbe öltözött kicsinyje, nagyja felekezeti és nem-különbség nélkül jelent meg az ev. ref. templomban áhítattal hallgatván a Gönczy István lelkész által elmondott gyönyörű imát s az Ur szolgájával együtt kérte a népek Istenét, vajha a kiomlott vérből fakasztaná ki a szabadság éltető fáját, hogy azután annak gyümölcseit a lét legvégső határáig élvezhesse a szabad, hatalmas Magyarország minden szabad, független polgára! . . . Hasonló érzelmek töltötték el később a gör. kath. templomba vonuló összes ünneplőket, ahol Kutka Pál lelkész tartott gyászmisét s ennek folyamán többször esdett a jelenvoltak hő imája kíséretében a mindenhatótól megdicsőülést s nyugalmat elhunyt hőseink számára, a mise végeztével pedig szép, lelkes szavakban intvén egyetértésre, békességre, kívánta hogy a mai megemlékezés szabadságharczunk martyrjairól ápolja a magyarságban a multak hálás felidézésével a jövőhöz kötött reményt . . . Az ünnepségnek méltó befejező momentuma volt Szokolay Miklós ev. ref taniló alkalmi szavalata, melynek végszavai után a közönség a helyzethez illő diszes, komoly hangulatban szétoszlott. Ahol csak volt gyász-zászló kéznél az a község épületein mind kitüzetve a mai október hatodik ötvenedik évelőzőjének szomorú historicuinát jellegzetesen fejezte ki. Áldás legyen a drága vértanuk einlekén az idők végtelenségéig. (T. I.) — Ö Felsége a király nevenapján e hó 4-dikén a helybeli róm. kath. templomban, az összes hivatalok s a helyben állomásozó katonai tisztikar testületi részvételével ünnepi mise volt. — Telefon a vármegyében. Báró Feilitzsch Berthold főispán előterjesztése alapján a vármegye közgyűlése foglalkozni fog azzal a nagyjelentőségű kérdéssel, hogy a főszolgabírói székhelyek a vármegye központjával telefon összeköttetést nyerjenek. Az állandó választmány a következő véleménynyel terjeszti a nagyfontosságú ügyet a közgyűlés elé: Miután a távbeszélő hálózat nagy fontossága, különösen rendkívüli viszonyok és körülmények között, ugy közigazgatási mint rendészeti szempontokból — elvitathatlan; s miután továbbá kétségtelen tény, hogy különöse > az előbb jelzett esetekben a távírda igényb.vételével a közérdekű s halasztást nem tűrő intézkedések megtétele sok esetb°n késedelmet szenved, s ez állal ezen intézkedések hatályukból vagy sokat veszítenek vagy esetleg hatálytalanokká is válhatnak: a vármegye állandó választmánya a beadott előterjesztés elfogadása mellett a járási székhelyeknek a központtal, távbeszélő hálózattal leendő összekapcsolását már most elvileg elhatározni javasolja; — s amennyiben a távbeszélő hálózat létesítése tárgyában kiadott szabályzat rendelkezését tekintve, minden főállomás létesítéséhez legalább egy kedvezményes és két rendes dijat fizető előfizető kívántatik: véleményezi az állandó választmány, hogy a járási székhelyet képező községek, ha és amennyiben ott a jelzett számú rendes dijas előfizető biztositható nem volna, az előfizetésre már most is köteleztessenek s mondassék ki az is, hogy a járási főszolgabírói hivatalokért az előfizetési dijat a vármegye házi pénztár fogja fizetni. Javasoltalik végül, hogy a létesítési költségek az 1899/1900. évi közúti költségelőirányzat végrehajtásánál várható megtakarításból, vagy ha ily megtakarítás nem mutatkoznék, a törvényhatósági közutak fejlesztésére és a helyi érdekű vasutak segélyezésére, a törvényhatóság 162 és 283 98 Bgy. sz. határozata folytán felveendő kölcsönből fedeztessenek. — Arczképek a közgyűlési teremben. A vármegye közönsége tudvalevőleg elhatározta, hogy közgyűlési terme számára megfesteti a vármegye nevezetesebb főispánjai és alispánjai arczképét, s az állandó választmány erre nézve javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy rendelje el gróf Dégenfeld Imre, Jármy Imre, Báró Vécsey József, gróf Vay Ádám, Bónis Birnabás, Graetl József, Kállay András, Baro Feilitzsch Berthold főispánok, és Kallay Miklós, id. Zoltán Jáno*, Somossy Ignarz, Pechy László, ifj. Zoltán János, Miklós László és Mikecz János alispánok arczképének elkészítései, megbízván az alispant, hogy e czelból egy vagy több festó inűvétzszel lépjen érintkezésbe. — A srluicczbányai honvédsiobor leleplezési Qn nepélye. Selmecz-Bélabánya város közönsége által a szabadsagharcz emlékére felállított szobor leleplezési únnepelye ma délelőtt fog megtartni. Az ünnepélyen Szabolcsvármegye képviseletére Kállay Leopold, Dr. Mezőssy Bela. Beniczky Miksa, Haas Mór és Balta Ignácz bizottsági tagok kérettek fel. — Meghívó. A ssabocsmegyei szabadelvQ-párt alakuló ós szervezkedő közgyűlését 1899.év október hó 10 én dólután 3 óra 30 pereskor tartja Nyíregyházán a .Korona, szálloda nagytermében. Ezen alkalomból a a szabadelvű párt híveinek, elvbarátainak mentől Hámosabb fzives megjelenését tisztelettel kérem. .Tárgysorozat. 1. A «zabo!csmegyei szabad-elvű pártnak ujabban tönenendó megalakulása. 2. Elnök, alelnökök, jegyzők és pénzkezelő választása. 3. Választó kerületenként történendő szervezkedés A kik pedig a párt köz^y ülésre meghívót nem kuptak volna éi a szabadelvűpárt hívei ezúton hivatnak meg általam, Gencsy Béla párt elnök. —A nyíregyházi szabadelvQ-párt elnöksége fel kéri a pártunk tagjait, hogy a Gencsy Béla ur által folyó hó 10-ikéu déiután 3 és '/» órára a Korona vendéglő nagytermében öszehivo t megyei szabadelvű párt közgyűlésre minnél többen megjelenni szíveskedjenek. — Ifjúsági Bessenyei-kör. Mint minden évben ugy most is megalakult a főgimnázium Bessenyei köre. Szeptember hó 24-én vasárnap volt az alakuló gyűlés, melyen a köv. tisztviselők választattak meg: Alelnök: Bartos Sándor VIII. o. t.. titkár: Mészáros llyula VIII. o. I. fője ytú: Milotay István VIII. o. t.; aljegyző: Klár István VII o. t.: pénztárnok: Vietorisz Dániel VII. o. t.; főkönyvtárosok: Svarcz Dezső és Buday Géza VIII o. t.; alköny vtárosok: Lerner Sándor, Katonka Berlalan VII. o. t. Klár András és Kálnay Miklós VI. 0. t.; háznagy. Gsohány János VIII. 0. t. A kör elnöke ez évben is Porubuzky Pál főgimnáziumi tanár ur. — Xí ujfeliért'ii Suk. tüzoltó-egye»Ulet szeptember hó 23.-án tartotta meg az első tánczvigalmát. mely ugy anyagilag mint erkölcsileg igen fényesen sikerült. Jövedelem: 176 frt 50 kr, ebből kiadás 51 frt 50 kr., tiszta jövedelem tehát 125 frt. Jegyeiket megváltották: Gencsy Sámuel 2 frt, Szunyoghy Miklós 2 frt, Szunyoghy András 2 frt, Nozdroviczky Jenő 2 frl, Csajkos Gyula 2 frl, id. Szunyoghy Bertalan 1 irt 50 kr., özv. Bodó Gyuláné 2 frt, Bodó Emil 1 frt 50 kr., Grünberger József 1 frt 50 kr., özv. Semsey Dénesné 2 frt, Grünbaum Jakab 80 kr., Grósz Ignácz 1 frt, Dancs Imre 80 kr., Liebstein József 80 kr., File Károly 1 frt, Káltnánczhey Menyhért 1 frt 50 kr., Lissauer Lajos 80 kr., Lengyel József 1 frt 50 kr., Kádár Béla 1 frt, Kupferstein Nándor l frt 50 kr., Gelbmann Sámuel I frt 50 kr., Stern János 1 frt Katz Emánuel I frt 50 kr., Goldstein Sámuel 80 kr., Csernyus Elek 1 frt, Makiári István 80 kr., Szunyoghy István 2 frt 60 kr., Aranyász János 1 frt 50 kr., Kupferstein Mózes 80 kr., dr. Nagy Ferencz 2 frt, Lengyel János I frt »0 kr., Kálmánchey Lila 80 kr, Kálmánchey Vilma 80 kr., Kálmánchey Boriska 90 kr., Katz Lázár 1 frt, üngár Mór 80 kr. id. Katz Sámuel I frt. László Imre I frt 50 kr., Militzer Ferencz l frt, Szunyoghy Béla I frt, Groman Géza (Hugyaj) I frt 50 kr., ujfehértói takarékpénztár 2 frt, ifj. Mosolygó Ferencz 2 frt, .Adria* biztosító-társíság (Debreczen) l frt 50 kr., Menyhért János (Nyíregyháza) 1 frt 50 kr., Péchy Gábor (Nagy-Kálló) 1 Irt 50 kr., .Első magyar biztosító társaság" (Debreczen) 2 frt, ifj. Csillag Béla 3 frt, Glück Benő 2 frt, Zoltán István (Nagy-Kálló) 1 frt, Bleuer Mór (Téglás) I frt, Ebrey Győző (Hugyaj) I frt 50 kr., dr. Derekassy István (Debreczen) l frt. Felülfizettek: Dr. Mezőssy Béla 3 frt 50 kr., Jámbor Pál (Geszteréd) 1 frt 50 kr., Szoboszlay Imre 2 frt 20 kr.. tokaji Nagy Sándor 20 kr., Ajtay József 20 kr., Balogh Péter (Hugyaj) 20 kr., Tóth András 50 kr., Szabó Gyula 20 kr., Posgay Imre 20 kr., Goldstein Dávid 20 kr., ifj. Goldstein Ignácz 20 kr., Uri Miklós 50 kr. Grünbaum Hermán 20 kr., Szoboszlay Albert 70 kr.. Trón Gytla 50 kr., Grünberger Ignácz 1 frt 20 kr. Aranyos István 20 kr., Barek István 50 kr., Galamb Kálmán 20 kr., Posgay Kálmán 20 kr., Antal József 20 kr., Szecsődy József 50 kr.. Kövér Ferencz 20 kr., Kálmánchey Sándor 50 kr., ifj. Katz Sámuel 50 kr., Balogh Lajos 50 kr., Nyilas Gábor 50 kr., Nánássy István 50 kr., Forray Miklós 50., László András 20 kr. Hogy »Iy szép anyagi sikert érhetett el az egyesület, az a t. közönség érdeme, mely közönség nem tagadta meg az igazán humánus intézmény támogatását s ezen uton is fogadják az egyesület köszönetét és háláját. A rendezőség. — A nyíregyházi statnsquo Izraelita hitközség tagjai, akik hitközségi adóval hátrányban vannak, ez uton is felhívatnak, hogy hátrányaikat folyó 1899. évi október hó 20-ig a hitközség pénztárába fizessék be; mivel elleneseiben az ez évi deczember havában megejtendő választásnál az alapszabályok 6. §-a b) pontja értelmében szavazati joggal nem bírnak. Nyíregyháza, 1899. október hó 5. Az elöljáróság. — Házasság. Dr. László Adolf kösieretetben álló buji körorvos m 1 tartja esküvőjét özv. Dr. Rottmann Lajosné kedves leányával Lujza kisasszonynyal. — Gyújtogató gyermekek. E hó 4-én este 7 órakor, a Bököny községi főbíró : Barota Mihály tagjában egy pár gyerek jószágőrzés közben valószínűleg krompét sütött és a közelben felhalmozott mintegy 60 szekér szalmát meggyújtották, ami este 12 óráig égett. A nagyratörő gyerekek ily módon fényes vacsorát rögtönözének úgy, hogy az egész falu népe sőt az ujfehértói csendőr-őrjárat is megjelent a helyszínén, a finom sült krompéból azonban már nem igen ehetett, aki féltette a száját a megsütéstől. Az oltás viz hiányában lassan folyhatott csak, és éjfél felé omlottak össze a lángoszlopok.
