Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-08 / 41. szám
XX. évfolyam. 41, szám. Nyíregyháza, 1899. október 8. IDÉK VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZlBüLCSVARÜEGYEI KÓZSáGI JEGYZÓX EGYLETÉNEK KÓZLÖiNYE. >Ií"rjelenflt hetenliint epyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek. A elifÍ3etfU i m-m-nd. !;«•}• >• „ A lap •ueiirai r..<„. t k«.pe*„ kiUdenu-aytk, II rde és dllmk : poétán vagy helyben házhoz hordva : penzeK megrenatieáeKa o u^ rkwtó eum 9 ,] ltt ké r , „j, , ieh Q , Eeé./. évre 4 forint, lap szétküldésé targyaban leendő felásó- ... ... ... , . . .... Minden aéiyutr haaáhazatt petit ur «iy»*tf Sí,V". 2 lamlások Jóba Ftíh kiadn-tiil-iidnnn* l v. J*™*" 1* 1 1®" ,eve,ek C4lk ,i B" r t kö.lé.- f. kr.; tébbtiőrl kO*l». eaatábta 4 kr. NeJld év're 1 " ~" U a* 0 K « /. Ö°" Aíeje kiado-lulajdontís fo g, dutIlak e . Kmo.lári b«lye 8d.j felében anndeo .gye. hif ílöíéri j-gyrf éa*tanit'> uraknak'egé- évre k önyvnyo<ndajahoz .skola-Utcza 8. szam A kéziratuk csak világos kivanalra . .. Jeté. uu,, .HO kr. í.,«e„k. csak két forint. Egy szám ára 10 kr. (Janoszky liaz) intezendok. i letó kö tszer, kOi.letnk VI .«.. A nyílt téri költemények dija torookia' 30 kr Hirdetések elfogadtatnak la|>unk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A V., Eckstein Bernát ós Altalános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által Hamburgban 271]9. K. 1899. Hivatalos rész, Szabolcsvármegye alispánjától. A küzségek elöljáróinak. A cs. és kir. 65-ik hadkiegészítési kerületi parancsnokság által folyó év őszén tartandó ellenőrzési szemlék határidejéről szóló kimutatást tudomásul vélel s megfelelő közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. szeptember 17. Alispán helyett: Nikccz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Cs. és kir. 65. hadkiegészítési kerületi parancsnokság Munkácson. Esz. 2221—99. E. B. Működési tervezet az 1899-ik évben megtartandó ellenőrzési szemlékről: Október 23., 24., 25. dadai alsó járás, működési hely Tisza-Lök. Október 27., 28., 29. dadai felső járás, működési hely Rakainaz. Október 30., 31., november 1., 2. Nyíregyháza város, működési hely Nyíregyháza. November 3., 4., 5. bogdányi járás, működési hely Kemecse. November 6., 7., 8., 9. kisvárdai járás, működési hely Kis-Várda. November 9., 10., II. tiszai járás, működési hely Mándok. Munkács 1899. szeptember hó 15-én. Algya s. k. ,A főgimnázium jövője." II. Elózó czikkünkben kifejezést adtunk abbeli nézetünknek, amely szerint legczélszerübbuek tartanok, ha a főgimnázium mostani szük épülete helyett az úgynevezett „Salétrom-szérűin letesitendó uj tér déli végénél építtetnék egy uj épület, s megjegyeztük azt is, hogy ekként vettetnék meg helyesen az alapja az „Eralja" jövő fejlődésének és ezen terv elfogadása esetén hozhatná meg a város az uj gimnázium érdekében tőle várt áldozatokat anélkül, hogy ezzel uj terheket hárítana a mai nemzedék vállaira. Lássuk tehát most részleteibeu ezt a tervezetet, — amelynek eszméje egyébként Vass A .NYIRVIDÉK" T ARCZ A JA, Október 6. i. Kik ott feküsztök lenn a sirban. Hová a hóhér temetett, E halk ünneplés morajára Megdobban-e holt szivetek? Menvén a vértanú-halálra. Ez volt-e a jövendő álma, Mely a halálnak ködin it Reátok hinté sugarát? Nem tehetetlen néma gyászra. Bizony ti másra vártatok: Hogy felzug az ítélet kürtje. És felpattan rá sírotok; S a bűnbánat is oda térdel S lemossa véretek' könyével. S az eszme, melyért haltatok, Uj glóriában felragyog. Ha elhaló tört szemetekre A mai kornak képe szál: A martirság történetében Az lett vón' legszörnyűbb halál. Hisz ime : véretek hiába, Más vér, más vágy az unokaba, Zászlótok a porban hever, S ma már hós az, ki sirni mer. Áll szobrotok, vidám verőfény CsillámUk át a bronz felett: Ám az se diadalmi oszlop, De kripta, mely holtat temet. Nyugodjatok csak békén benne, Nem látva e sivár jelenbe . . . Azért vagytok tán boldogok. Hogy szivetek ma nem dobog. József városi segéd mérnök úrtól ered. — s lássuk annak kivihetóségét Mindenek elótt tudnunk kell, hogy Nyíregyháza város képviselőtestülete már elfogadta azt a tervet, hogy a vasrti ut déli oldalán, szemben a színház el tt elterülő Szénatérrel, egy a Szénatérnek megfelelő szabad térség létesíttessék, Már maga ezen tér létesítése messze jövőbe kiható fontossággal bir. Kétségtelen, mert tapasztalati tény, hogy a városok általában a vasúti állomáson irányában terjeszkednek. Nyíregyháza városa is a vasúti állomás fele terjed. Arra épülnek az uj épületek, inert arra irányul a forgalom, arra lüktet az élet és inert arra fele vau hely is elegendő: az egész Eialja. A város fejlődésével együtt jár a piaezok fejlődése. Ennek bizonysága ;i nyíregyházi napi piaezok mind jobban fokozódó élénksége. Uj szabad térségekről kell tehát youdoskodui a piaezok számára. Cs,ik ido' kérdése, hogy a mostani piacz a hely elégtelensége miatt más helyre tétessék át. Ezekre való tekintettel van szükség arra, hogy a va»uti ut déli oldalán egy uagyobb szabad terület létesíttessék és pedig létesíttessék most, mikor még olcsón, uagyobb kisajátítások nélkül eszközölhető. Hogy pedig enuek, ;iz egyelőre belásitható sétányul használható térnek miért czélszerübb a déli végén elhelyezni a gimnázium épületét, mint közvetlen a vasúti ut mellett, a lebontott Barzó-féle ház telkének szomszédságában, annak ok adatolására a következőkre hivatkozhatunk : n. Vagy meg se . . . Hisz az lehetetlen, Hogy annyi vér hiába vesszen. Hisz az a gyász, mely akkor támadt, Még ma is él, s ma se halványabb. Föl-föl lobban s lelkünkre száll még S nem puszta emlék, puszta árnyék. Seb az, melyből még vér szivárog, Kiáltás, mely keserv, jaj, átok. Elfojtott jog, mely életet kér, Bosszú, mely elmúlást nem esmér. Próféták, kik jelent se látnak, Szőhetnek rája tarka fátylat. Szaz rétre bár s száz színre fonja. Festett rongy az, hímes hazugság. A seb, mely ötven éve véres, A gyász, mit millió sziv érez, Az eszme, mely él szívben, agyban. Nem halhat meg, mi halhatatlan. Inczédy László. Képek az életből. IIL Megsebezve. És magácska rám néz, ahogy ilyesfélét írok : Megsebezve. Ne higyje — drágám — nem afféle tórütés ez, de rosszabb, — haj — de keservesebb annál! Aki azt érezte valaha, bizony mondom, jobb szeretett volna meghalni. Mert fáj is az, mert éget is az nagyon . . . nagyon. Igy van. V Mai számunk 8 oldalra terjed,. El is tekintve attól a paedagogiai érvtől, hogy az iskoláknak általában uem válik elóuyükre, ha élénk, forgalmas, zajos utak mentén állanak, a pénzügyi szempontok feltétlenül az általunk javasolt hely mellett szólanak. 11a a gimnázium uj épülete a vasúti ut mellé helyeztetnék, akkor, bár ott is marad a városnak a tér létesítése után mintegy 50—60 méter széles, telkeknek való területe, de ehhez itt még meg kellene szerezui legalább 3—4 telket az Ér-utczai telkekből, hogy a gimnázium részére szükséges terület rendelkezésünkre álljon Ez esetbeu tehát ezeket a telkeket készpénzen kellene megvásárolni s ezenfelül a város épen a legértékesebb területét engedné át a gimnázium részére, ugy. hogy ekként maga a telek legalább 25—30000 forint értéket képviselve, a mi már magában véve is nagy áldozat volna a várostól. Ellenben ha a giinnáziúm a létesítendő tér déli oldalán helyeztetik el" ott a város a saját meglevő földjéből adhat olyan nagy területet, amely elég lesz a gimnáziumnak és a játszótérnek is. Es ezt a helyet annál könuyebbeu átengedheti, mert annak mai értéke hasonlithatlanul csekélyebb a közvetlen, a vasúti ut mellett levő területénél. Sót tovább megyünk. Ha a gimnázium a tér déli oldalán épül, a gimuázium és a vasúti ut között még megmaradó telkek értékében olyan emelkedés áll be, hogy ha a város csak ezeket az igy értékesebbé vált, ház helyeknek kiosztható, vagy akár az Ér-utczai telkekhez csatolandó telkeket eladja, az előálló vételár-többletből még tekintélyes készpénzbeli hozzájárulással is segitDe maga — édesem — még nem érti meg, mivel hogy nem érezte. Magának még seép a világ, jó az ember. Magának még igaz a szó, tiszta minden lélek. És még tud hinni . . . Ezért van oly jó véléménye mindenről . . . De majd ha egyszer — édesem — egy apró, picziny ördög: a csalódás ördöge szivéhez férkőzik; akkor — tudom — szinte visszaborzad a napsugáros, tündöklő égtől; meg fogja mérlegelni a szót s utálni a lelket . . . . . . Nem, nem! Ne nézzen olyan különösen rám, nem kívánom, nem óhajtom magának e tudást . . • a valóságot. Nem szólok róla, megtudja úgyis hamar, mint az a szép szókehaju Katinka ott az átellenes házban, kiről ugy irtam elől: megsebezve. Hej, az is ugy hitt, — az is csalódott, — az is szeretett volna meghalni! L — Isten veletek! Katinka igy szólt húgához midőn az a koronás, czimeres öreg kocsiba ült férje mellé. És nézte a kocsi után felszálló apró porszemen keresztül, mint távozik messze . . . messze az ő mindensége s érezte, mint dobog lassabban—lassabban a szive, mentül tovább látja. Nézte, lobogtatta kendőjét, mig csak a lehajló ezüstös levelű nyárfa lehajló ága rá nem borult az útra. Akkor aztán lehaj'ott fejjel ment vissza szobájába, hogy gondolkozbassék, bogy sirhasson. Ott nem látja senki, hisz maga maradt maga ... s olyan egyedül, olyan árván. Mintha megváltozott volna minden! Pedig a felkúszó v&dszőllót most is himbálja a májusi c-:öndes szellő mint ezelőtt. Pedig a magas nyárfa most is suh&ntja felemás levelét, mint eddig is. És az az édes szavú kis csalogány most is dalol, most is akár a múltban. Csak ő maga változott meg. Még álmodott az üdvről, mennyországról, de mintha egy bársonyos fehér
