Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-24 / 39. szám

,,N T í K V t ü É HL-' — Az idei önkéntesek, ügyeimébe ajánljuk a legjobb hírnevű Blum és társa egyenruházati intézetét Budapest, IV. Sütő-utcza 2. melyet Blum Lijos a czég agilis tulajdonosa óriásilag kibővített, ugy hogy modern berezése, felszerelése, raktára, a legmesszebbmenő és legkényesebb igényeket is kielégíti. Ezen elsőrangú intézetből kikerülő egyenruhák nemcsak mesteri szabású* ak ízlésesek, kifogástalan kiállitásuak, hanem a szó szoros értelmében a testre öntötteknek látszanak. Hogy a bizalmat ezen intézet mennyire megérdemli, tanúsítja az is, hogy az összes katonai körökben leginkább kedvelik és hogy a szerb király, valamint József főherczeg udvari szállítóikká tették e czéget. Műkedvelői elöailás. A nyíregyházi iparos ifjúság önképző-körének műkedvelői folyó hó lü án és 17-én sikerült színielőadást tartottak, a református templom orgonája javára. Az érdeklődés sajnálatos, ho<?y nem volt olyan mérvű a mint azt a derék műkedvelők, sikerült előadásuk és a szép czél megérdemelte volna Az első estén még csak megtelt vagy tizenkilencz páholy, de a parterren, emeleti ülőhelyeken alig volt valaki. A második estén aztan a páholyok is üresen tátongtak. Nagyobb propagandát kellett volna csapni az előadásnak, mindjárt nagyobb lett volna az érdeklődás. Igy bizony az orgona ügyét édes kevéssé segítette elő ez a két este, még a tastaturának vagy a fujtatónak az ára sem került ki a sovány kis proficitből. Magáról a darab lejátszásáról a következőkben referálunk kedves olvasóinknak. A czimszerepet Murányi Géza ur formálta, sok humorral és elevenséggel, a közönság állandó derültsége között. Murányi Géza úrra bátran alkalmazhatjuk ezt a műkedvelő színészre sohasem alkalmazott dicséretet, hogy az a szerepe olyan jól állt neki mintha csak ráöntötték volna. Váraljai Ervin grófot Lengyel József ur játszotta sok előkelőséggel, sokoldalúságának ujabb tanújelét adva. Hidvéghy Sándor báró, Kovács Emil ur nagy hatással mozgott szerepének legkomolyabb részeiben is. Egész megjelenése a mellett szólt, hogy komoly tanulmány tárgyává tette a gigerli bárót. Maszkja külön megérdemli az elismerő szót. Kedélyes Balázs, a tiszttartó Geppel Tivadar ur bár kipróbált műkedvelő, olyan darabosan mozgott mintha egy igazi tiszttartót láttunk volna a világot jelentő deszkákon, valahonnan a Bácskából. Geppel ur derekas munkát végzett, mert ha higgadtan végig meg nem tudta volna tartani azt az alpári nehézkességet és túlzásba csapott volna, elrontotta volna a szerepet. Mallér Mátyás csizmadia mester Bán Lajos református tanitó ur, színpadi nevével ellenkezésben épenséggel nem volt malheur-ö s (a műveltebb nép, mallér nak mondja) az alakításban. Ugy csattogott, pattogott, hogy mindenki indokoltnak találhatta a Jancsi legény nagy ijedelmeit. Klári szobaleány Suták Bózsika kisasszony szerepében is Rózsika volt inkább (vagy Rózsácska) mint szobaleány, annyi üde báj és kellemes elevenség volt minden mozdulatában. Erzsike a csizmadia mester bájos és kedves leánya, Moldvány Gizella kisasszony, sok megérdemelt tapsot kapott. Kár \ olt, hogy az ovácziót nem a lámpák előtt hanem a kulisszák mögött fogadta. Nehéz nagy szerepét, remekül tudta. A mint értesültünk ő sem kezdő műkedvelő. Friedmann Simon ur egészen kiaknázta rövid inas szerepét; a darab előnyére. Jó megjelenésű biró volt Fábián Pál ur. Véber Géza sikerült színpadi kántort mutatott. A maszkirozásában hibát követett el mikor nem festette vörösre az orrát. Marozsámji József ur mint kisbíró szerfölött elasztikus volt a mi szintén előmozdította az est sikerét. A derék műkedvelők és az ügyes rendezők szép munkál végeztek. Igazán nagy hiba, hogy az a ménküjárta színház zsúfolva nem volt mind a két estén. A. Csarnok. A menyasszonyi ruha. Irta: Charles Foley. Fovernay ur felesége, a szép Luczy asszony dobogó szivvel lépett férje karján a Nortambert palota fényes termébe. A múltra gondolt, az elmúlt napokra, a mikor mint az elsó könyvvezető kicsiny, igen okos és kedves leánykáját a palotába hozták, hogy a kis Nortambert Pállal, a milliomos gyáros egyetlen fiával játszék. A kis játszótársak hamar megszerették egymást ós késóbb, az elsó vallomások boldog idejében ez a szeretett csak nőtt. De a szerelmeseket hamaroaau elválasztotta az élet. Pál, mikor nagykorú lett, elvette unokahugát, egy sápadt vézna leányt, akire azonban milliomos örökség nézett, Luczy pedig felesége lett Fovernayuek, a gyár második mérnökének. A kis gyermekek és a háztartás gondjai uem hagytak sok szabad időt Luczynek, a ki évenkint legfeljebb egyszer hagyta el otthonát, akkor, mikor a gyár alkalmazottai számára rendezett bálba ment. Ilyenkor rávette a menyasszonyi ruháját, ezt a szép tiszta selyem ruháját, a mely ártatlan volt ós kedves, mint ő maga. A mint most belépeti a nagyterembe, rögtön meglátta azt, akit keresett. Hogy kivált a többiek közül az ó egykori kis Palikája. A fiatal asszony reszketet az izgatottságtól: — Vájjon megismer-e mindjárt ? Vagy talán sokat változtam ? Nem sok ideje maradt a töprenkedésre, mert a férje tovább vezette. Mig azonban Fovernay folyton ós szünet nélkül tánczolt, azalatt ó beosont abba a kis mesterséges lúgosba, ahol eddig ilyenkor minden évben felkereste őt egykori játszópajtása, szivének első ábrándképe Nortamberg Pál. — Vájjon eljön e ismét? . . . Szive hangosan dobogott. — Hogy teljék az idő, távolról nézte a tánezolókat Egészen elmerült e közben gondolataiban és észre sem vette, hogy a kotillont kezdik már. Mindenki a nagyterembe sietett és most még elhagyottabbnak érezte magát. Nem, nem gondol már rám többett! Nem jön!... Majd elált a lélekzete, mikor a puha, vastag szőnyegtől tompított, lépteket hallott. Nortambert Pál állott előtte. Ő is halvány volt, mint Luczy. A mint egymásra néztek, a tekintetből ezer édes emlék sugárzott ki. Pál hangja bizonytalanul rezgett, mikor beszélni kezdett. — Tudom hogy messze .lakol iunen Luczy, hogy kis gyermekeid vannak, háztartásod van és ezer gond gyötör folytonosan. Annii inkább köszönöm, hogy eljöttél, hiszen ha itt sem láthatnálak egyszer egy évben tiszta fehér ruhádban, ugy semmi sem tudna itt tartani ezen a mulatságon. A hangjából bátortalanság, fáradtság áradt ki és Luczy is nehezen tudott válaszolni. — Magam is ugy vagyok. Türelmetlenül várom ezt az időt és ha nem jönnél, akkor szomorú szivvel mennék el innen. — Boldog vagy legalább, Luczy? — Igen, — És te? — Éu? ... Ki törődik én veletn? Oly kicsi az időnk . . . beszéljünk csak rólad. U^ye bár te nem élsz jó viszonyok között? Nem keUeue restellned, hiszen a régi játszótársaddal beszélsz. — Igazat kell adnom neked, — sóhajtotta az asszony. — És én nem tehetek az érdekedben semmit . . . egyáltalában semmit.? A férjed hit hónapra az uj gyáramba akartam küldeni Cimbraibe. Ott emelhettem volna fizetését a nélkül, hogy ezzel bármelyik hivatalnoktársának ártottam volna. Ő azonban visszautasította az ajánlatomat. Tudod mért? — Bizonyára fontos okai vannak. 0 attól tart, hogy ez a rendkívüli kedvezés megfosztaná őt társainak barátságától. Azután meg szeret itthon 'enni és nehezen tudna megválni . . . gyermekeitől, — És mindenekelőtt tőled ugy e? — mondá a férfi és szemei égő vágygyal tapadtak az asszonyra. — Az szomorúan rázta a fejét. — És te? Tán ma is ugy szereted ól, mint a legelső napon. — Oh bizonyára. — Milyen nyugodtan és meggondolatlan mondod ezt! — Oly nyugodtan és meggondolatlan, mintamilyen az ő hozzá való szerelmem. Ez a beszéd lehűtötte a feifi szenvedélyét. De egyszerre lázas izgatottsággal fordult ismét, feléje! — De mi ketten, Luczy, ugy-e mi más szerelmet éreztünk egymás iránt! — Talán . . . Pál odahajolt az asszonyhor, reszketve a szen vedélytől: — Igen! Én tudom! A nélkül, hogy csak valaha, is bevallottuk volna egymásnak, tudom, hogy mennyire szeretjük egymást! — És ugyan mit használ ez moat, mikor már késő? . . . Az asszony hosszú szempillái között könyek csillogtak és remegő hangon szólott Pálhoz: — Pál ne beszélj a múltról! Minek tépdessük meg egyhangú életemnek ezt az egyetlen virágát. A kérésében sok finom hízelgés rejlett. A férfi pedig maga sem tudta miért egyszerre ezt mondotta: — Azt hiszem, Luczy, te mindig igen erényes kis asszony maradsz. — Az erény a mi családi hibánk, — mondotta mosolyogva az asszony — és én szeretnék olyan lenni, mint az anyám volt, hogy a leányaim majdan olyanok legyenek, mint én voltam. — És én tényleg nem foglak máskor látni, csak egyszer egy évben ezen a bálon? — Nem. Ez az álhatatosság még nyugtalanabbá tette Pált. — Fogadok veled, — mondotta — hogy a menyasszonyi ruhádat valami asszonyos babonából öltöd fel ilyenkor talán védelmül . . . — Mindenekelőtt takarékosságból viselem de azért igazad van, mert én hiszek is ebben a ruhában. — De nézd csak, ma már nem is viselnek ilyen ruhát és lesz idő, amikor te sem fogod többé felölteni. Luczy elértette e szavak titkos értelmét és némileg fájdalmas hangon válaszolt: — Ha majd nevetséges leszek, akkor elfogod felejteni a nevemet . . . Nem fogsz többé hivni . . . s mert akkor nem lesz többé szükségem világos ruhára, megfestetem a fehér ruhámat is, hogy mindennap viselhessem . . . A mély fájdalom, amely kiáradt a szavaiból, egy szerre világossá tette Pál előtt, hogy kegyetlen volt. Ebben a pillanatban lépett a kis lúgosba Fovernay, a ki már régóta kereste feleségét. — Luczy, bocsáss meg, — suttogta Nortambert egészen halkan — neveletlen voltam, Luczy bocsáss meg nekem. Észrevette még az asszony mély megbocsátó tekintetét. — Isten veled ! — A viszontlátásra 1 — A következő évbeu? — A következő évben. — De ... én megint csak menyasszonyi ruhám ban jövök el, mert nincs más, csak ez az egy . . . Intett szép fejével és a szavaiból mintha bánat szólott volna ki, mintha mentegetődzni akart volna azért, hogy ó olyan kis filiszterlélek, aki nem tud el viselni egyszerre két boldogságot. KÖZGAZDASÁG. Szóllómüvelósünk állapota. Azon széleskörű intézkedés, melyet elpusztult szőlőink felújítása érdekében a földmivelésügyi miniszter tesz, jól eső örömmel tölti el nemcsak szőlőbirtokosainak, hanem az egész ország keblét. A filokszera által elpusztított szőlők fe újításának előmozdításáról szóló törvény uj reményt adott a csű^gedónek s ennek következményeként már az elmúlt esztedóben újból, oly lendületet vett a szólőtelepitési kedv, hogy a legkevésbé sem kell tartanunk attól, hogy szőlómüvelésün jó hírnevét vissza ne nyerje. Az 1896-ik óv végén a szőlőműveléssel foglalkozó 5770 község közül 2774 község van még filokszera zár alatt, s az 1897. óv végén a zárlat alá helyezett községek 57. 8%,-ában vagyis 2105 községben már megkezdték az uj telepítést. Katasztrális holdakban kifejezve 37, 110 hold, az a terület, a melyen a felújítás, illetve uj telepítés egyedül 1897-ben feganatosittatott. Legnagyobb haladást a szekszárdi és kecskeméti szőlészeti kerületekben találjuk; — az előbbiben kerek szám 13000, az utóbiban 10000 kat. holddal. A kecskeméti szólőtelepitési kedv annál nagyobb figyelmet érdemel, mert mint ismeretes nagyon sokan nem jósoltakjfényes jövőt az immúnis homoki szőlőknek. A jóslat nem következett be, sőt ellenkezőleg a kecskeméti bortermelők sikeres eredménye uemcsak, egyeseket de az államot is arra ösztönözte, hogy egyebütt is hozzálássanak a homoki területek betelepítéséhez. Ez idő szerint az államáltal közvetített és segélyeezett homoki szólőtelepitvények a következők: a versec/.i „Fejér telep * 1903 hold, a kubini „Emáuuel te'ep" 942 hold, a károly falvi „Vekerle telep* 1185 hold, a komárommegyei „C-ászári telepitvény* 170 hold, a' balatonvidéki „Márit telep" 318 hold a somogymegyei Hencse községhez tartozó „Tapazdi telep" 906 hold, a szabolcsmegyei „Sóstavi telep" 283 hold, a váczi telepitvény 100 hold, a veresegyházi telep 450 hold kiterjedésű területtel, melyek legtöbbjén az ültetés befejezéséhez közeledik. A mi e homoki területek terméseredményét illeti e tekintetben az utolsó években igen kedvező jelenséggel találkozunk, a mely körülmény az okszerű kezelésnek tulajdonítható. Szőlőbirtokosaink belátják, hogy a régi slendrián művelést többé folytatni nem lehet, s ez okból minden reudelkezósre álló eszközt felhasználnak a terméseredmény javitásara. A kec-ikeméti borvidékre a műtrágyák waggon számra érkeznek, mert kísérleteik alapján rájöttek a szőlőbirtokosok, hogy nitrogén, foszforsav kálitrágya együ tes alkalmazásával a termés mennyiségét s ezzel a jövedelmet tekintélyes mérvben lehet fokozni. De a felújítás terén nemcsak a homoki szőlők szerepelnek. Közvetlen termő amerikai szőlővel 2368 amerikai alanyon levő oltvány szőlővel 32,657, szénkénegezés alá ültetett európai szőlővel 7,19[ kat, hold lett felújítva illétőleg újból telepítve. Az összes felújítás 94,961 kat holdat tesz ki; a mely szám biztató reményt nyújt arra, hogy rövid néhány esztendő alatt nem fogunk borban hiányt szenvedni. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1899. évi szeptember hó 23-án. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza Rozs Árpa Zab Tengeri Köles Paszuly fehér Szesz liierenkiut 100 kiló 100 „ 100 „ 100 „ 100 „ 100 , 100 . 7-— tői 5.45 tói 4.65 tói 4 50 tói 5 50 tói —.— tói —.— tói 20 7.20 ig 5 55 ig. 4.75 ig. 4 60 ig. 5 50 ig. —.— ig. -.—ig. 72. Felelős szerkesnó. INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér, Nyilatkozat. A „Nyirvidék" folyó hó 35-iki számában „több hitközségi tag" aláirásu czikkel a czíkk írói sem Ujfalussy Béla urat, sem családját, sem az Ujfalussyakat személyükben vagy egyéni becsületükben sérteni nem akarták, s amennyiben Ujfalussy urak sértve érezték volna magokat, ez által a czíkk által, a czíkk írói ezért bocsánatot kérnek. Több hitközségi tag. Egy negyven év óta fennálló biztosítóintézet, mely a tüs?, jég, élet és baleseti ágazatban működik Nyíregyházán t'ÖÜgynÖkbt keres fix fizetés mellett. Ajánlatok X jelige alatt Debreczen poste restante kéretnek. 424 3 1 Chocolat 373-52—2.) Mindenütt kapható. Gacao I