Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-24 / 39. szám

o 1 lt V I D K lí' yasutunk közúti jellegét engedélyezni nem hajlandó, s !'az átháramlási jogot az állam részére reserválja. Mi már most a a helyzet? A városra nézve első rangú jelentőseggel az bir, hogy a villamos vasút a már megszerzett előnyök feláldozása nélkül még pedig közúti jelleggel biztosittassék. Kérdés csak az, hogy egyik, vagy másik, vagy mindkét ajánlatot tett czéggel elérhető-e ezen czél ? Ami a közúti jelleget illeti, elvitázhatatlan tény, hogy a vasút engedélyezése, a vasút jellegének meghatározása a kereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik. Akár helyi-érdekü, akár közúti vasutat csak az épitbet, ' akinek azt a miniszter megengedi. E tekintetben tehát a vállalkozó czégekre csakis az a feladat vár a várossal szemben, hogy az építést közúti jelleg mellett is készek legyenek elvállalni. Minthogy pedig mindkét czég ajánlataiban kifejezte ebbeli készségét, épen azért nehézség e tekintetben fenn nem forog, s egyenesen a város energiájára utal a közúti jellegnek a minisztertől leendő engedélyeztetése. A társaságokkal szemben fontos kérdés csak az, hogy a kivívott feltételek alatt és elónyök mellett engedélyezés esetén minden más dologtól függetlenül épithetik-e meg a villamos vasutat? A .Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" czéggel a legcsekélyebb nehézség sincs. A .Magyar forgalmi részvénytársaságnál" azonban fennforogni látszik némi nehézség ama szoros kapcsolatban, amelylyel eddig a Sóstóig vezetendő villamos üzemü vasút az áriéri vasút vonal létesítésével áll. Ámde ez a nehézség a miniszterhez közvetlenül benyújtott azon ajánlat által, melylyel engedélyezés esetén záros határidő alatt kötelezte magát a villamos szárny vonal kiepilésére, egészben eloszlatva lett. Vagyis a villamos vasút sorsa az ártéri vasút sorsától függetlenítve lett. Kétségtelen ezek szerint, hogy ugyanazon feltételek mellett, melyek a „Tröst" czéggel kötött szerződésben megállapittattak, a .Magyar forgalmi részvénytársasággal" is lehet a vasút koczkára tétele nélkül szerződéses viszonyba lépni. Lássuk már most azl a kérdési, hogy a miniszter kedvezőtlennek látszó határozatával szemben a városnak minő álláspontot kell elfoglalnia, illetőleg jogilag megengedhető-e az, hogy ugyanazon vállalatra két vállalkozóval köttessék — ez esetben a miniszter határozott kívánságára azonos tartalmú szerződés. Nézetünket e tekintetben a kővetkezőkép adjuk és indokoljuk : Említettük már, hogy a vasút engedélyezés a kereskedelmi miniszter kizárólagos joga. Minden törvényes előfeltétel mellett vasutat csak az építhet, akinek a miniszter engedélyt ad. Ezzel szemben a városoknak nem törvényen, de szokáson alapuló joga a területhasználati szerződés megkötese. Ez a jog azt foglalja magában, hogy a város niegállapithaja, hogy a vasút czéljaira szükseges területet mily fellételek mellett adja át annak, akinek a miniszter a vasút építést engedélyezi. Ily jogállapot közepette a terület használati szerződésnek mindig magában kell foglalnia azt a feltételt, hogy a város a területet azon esetben adja át az ajánlattevőnek a szerződésnek megállapított feltételek melleit, ha a miniszter ugyanannak az épilési engedélyt mega Ija. Ebből kétségtelen az, hogy ha több ajánlatlevő van, akkor a város mindenikkel köthet terület használati szerződési, sőt ha több közzül választ egyet, akkor jogellenesen hataskörét túllépi és uz engedélyezési jogba vágva jár el. Ezek után nem lehet vitás, hogy az adoll esetben a város nem követ el jogsértést, a már vele szerződölt előmunkálati engedményessel szemben, ha a miniszter engedélyezésétől függő feltételes terület használati szerződést a .Magyar forgalmi részvény-társasággal" is megköti. E mellett még mindég fennmarad a városnak az a joga, hogy minden törvényadta eszközzel oda munkálkodjék, hogy az építési engedélyt a vele szerződöttek közül az kapja meg, akinek a szerződése a városra nézve habár mily csekely mértékben is előnyösebb. De vájjon mikéut alakul a helyzet, ha a miniszter a leiratában már élesen jelzett elvi határozatától nem fog tagilani, s a szóban forgó villamos vasutat az eddig követett gyakorlat ellenére csak helyi érdekű jelleggel engedelyezendi ? A kettő közölt a különbség felette nagy! Közút

1 jelleg mellett a vasút a mindkét versenyző társasággal megköthető szerződés szerint, 47 év múlva a város tulajdonáb i háramlik át. Helyi érd kü j .'Hege mellett pedig csak 90 év múlva száll át az állam tulajdonába. Mi történik e 47—90 év közötti tekintélyes időszakban? A helyi érdekű jelleg sem zárja ki, hogy 4 7 év elteltével, az engedményes a város tulajdonába engedje át a vasúlat a terület használati szerződés kikötéséuek megfelelően. Ezen idő elteltével a vallala' és a vasút közt minden vonatkozás megszűnik. Vagyis csak 90 év inulva áll be a két különböző jelleg befolyás i, s lesz aktuálissá az a kérdés,,tartozzék-e a város a vasútat az államnak átadni vagy sem ? Auide — amiként fentebb már jeleztük — ez a kérdés kizárólag a város és az állam egymás kőzötli ügye, amelyhez az engedményesnek semmi köze sincs. Sőt akkor, ha a terület hasznalati szer/.ődes a 47 év múlva bekövetkező közbeeső átháramlási a város javára biztosítja — az adott eselben pedig mindkét czéggel biztosithatja — nem áll érdekében a vállalkozó czégeknek a helyi érdekű jelleg engedélyezése sent. Épen azért mi sem állhat útjában annak, hogy a legcsekélyebb jogfeladas és érdekkoczkázat nélkül a varos a terület hasznalati szerződősre né/.ve a .Magyar vasúti forgalmi részvénytársasággal is tárgyalásba bocsátkozzék, mint a mely társaság a már kötött szerződés minden előnyet megadni kész, s emellett egy nagy vidékednek gazdasági forgalmát konczentrálhatja Nyíregyházán. Kétségtelen ezekből, hogy a városa miniszter kívánságának teljesítését meg nem tagadhatja, s miután megköti a .Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság"-gal is a terület használati szerződést, amelyben a vasútnak záros határidő alatt leendő üzembe helyezését módjában leend biztosítani, megindíthatja erőteljes aktióját abban az irányban, hogy az engedély közúti jelleggel ruházza fel más városok példájára a vasutunkat, sőt abban az irányban is, ho?y a .Tröst" czég legyen a konkurrencziában — mondjuk — szerencsésebb, ha és amennyiben a vele inár megkötött szerződést a város magára nézve a villany világítási szerződésére tekintettel előnyösebbnek ítéli. Elvégre is a városnak egy érdek; van, hogy vasútja legyen, s hogy ezen vasútra az átháramlási joga biztosittassék. Annak pedig nem szabad magát a városnak kitennie, hogy a miniszter kifejezett kívánságát negligálván, a miniszterj a város akarata ellenere helyi érdekű vasutat engedélyezzen, esetleg nem annak a társaságnak, melylyel terület használati szerződése már van, mert ez esetben elvész a háramlási jog teljesen, s nem lesz a vasút sem örökre, sem 43 évig a városé. Lapunk e száma utolsó lévén ez évnegyedben, tisztelettel kérjük az előfizetések megújítását. Hátralékos előfizetőinket a hátralékos előfizetések beküldésére tisztelettel felhívjuk. A „Nyirvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. Október 6. Az aradi vérlanuk gyászos kivégeztetésének ötven éves évfordulója megünneplése targyaban e hó 23-án délután értekezlet volt a polgármester elnöklete alalt a városháza kistermeben, amelyen elfogadták, hogy a gyászos évforduló napján gyászisteni tisztelet tartassék, s hogy a képvi előtestület bízza meg a polgármestert, hogy az aradi gyászünnepélyen részt vegyen s a város közönsége nevében koszorút tegyen a vértanuk szobrára. — Törvényhatósági közgyűlés. A vármegye őszi rendes közgyűlése október hó 10-én kedden d. e 10 órakor es következő napjain fog megtartatni. Az ezt megelőző állandó választmanyi ülések október lió 3-án kezdődnek. — Számonkérő széki iilés. Szabolcsvármegye tisztviselőinek folyó évi május hó l-től szeptember hó 31-ikéig terjedő időn belől kifejtett tevékenysége felett október hó 7-én d. u. 3 orako: a fjUpán hivatalos helyiségeben számonkérö széki ülés fog Inrlutní. — Kinevezés. Szabó Milclós napkori gör. kath. lelkészt Firczák Gyula munkácsi püspök, a halálozás folytán megüresedett bökönyi gör. kath. állásra kinevezte. — Szabolcsvármegye virilistái. Az igazoló választmáuy e hő 15-én tartott ülésében állította össze Szabolcsvármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1900 évi névjegyzékét. Az összeállított névjegyzék szerint 1000 frtnát több adót fizető tagok a következők: Gróf Dessewffy Miklós vencseilői birtokos 22838 foriut 74 kr., gróf Forgách László mándoki bírt. 7887 frt 52 kr., gróf Dessewffy Dmes királyteleki bírt. 7575 frt 3 kr., gióf Dessewffy Alajos királyteleki birt. 7575 frt 3 kr., gróf Dessewffy Béla királyteleki birt. 7575 frt 3 kr., gróf Djssewffy Aurél szentmihllyi birt. 7321 frt 22 kr., Koruis Ferencz t.-bűdi birt. 5519 frt 94 kr. oklevél alapján, Reismau Hermán kisvárdai kereskedő 3785 frt 58 kr., gróf Vay Ádám berkeszi birt. 3314 frt 35 kr., gróf Pougrácz Jenő bashalmi birt. 2842 frt 22 kr., Patay József báji birt. 2838 frt 10 kr. oki. alapj., Haas Ignácz nyíregyházi bérlő 2799 frt 10 kr, Csillag Bála ujfehértói bérlő 2580 frt 90 kr., Leveleki Márton leveleki bérlő 2489 f.t 97 kr., Ilosvay Ágoston k.-apáthii birtokos 2475 frt 86 kr. oki. alapj., L-jveleki Májer apigyi bérló 2286 frt 8 kr., Bíkény Péter nagyfalui birtokos 1922 frt 77 kr., Leveleki Áriniu leveleki bérlő 1935 frt 42 kr., Liptay Bála jékei birrokos 1728 frt 12 kr , Kállay András halászi birtokos 1670 frt 18 kr, Gróber József t.-polgári bárlő 1570 frt 36 kr., Gancsy Bála balkányi birtokos 1552 frt 97 kr., Feldheim Etná nuel nyíregyházi birtokos 1548 frt 74 kr., O áh József t-bűdi birt. 1545 frt 40 kr., Schwarcz Kiroly gyu aji hérlő 1539 frt 21 kr., Tórök Sámuel nyirlu^osi birt. 1536 frt 41 kr., id. Fieischer Ferencz t.-polgári birt. 1468 frt 62 kr., Klár Gusztáv nyíregyházi bérlő 1450 frt 23 kr., Szomjas Gusztáv t.-löki birtokos 1416 frt 76 kr,, báró Vay Arnold t.-löki birtokos 1414 frt 56 kr, Fried Ármiu leveleki bérlő 1371 frt 72 kr, Mandel Ede nyírbátori birtokos 1369 frt 66 kr., Edelsteiu Aladár t.-kenézi bérlő 1341 frt 74 kr., Rézler György kisvárdai birtokos 1300 frt 6 kr. oki. alapj., id. Bodnár István nyíregyházi ügyvéd 1274 frt 28 kr. oki. alap. Propper Sámuel turai birtokos 1259 frt 3 kr., báró Horváth Ferencz papi birt. 1252 frt 79 kr., Verzár Istváu nyíregyházi lelkész 1236 frt 8 kr. oki. alapj., Gencsy Albert kislétai birt. 1216 frt 50 kr., Boschán Jakab ibrányi bérlő 1201 frt 5 kr„ Weisz Lipót szakolyi birtokos 1166 frt 57 kr., Kun Mátyás orosi birt. 1165 frt 22 kr., Barzó Mihály nyíregyházi építész 1149 frt 41 kr., Friss Hermán ajaki bérlő 1145 frt 28 kr., Schreiber Hermán p.-petrii birtokos 1095 fr. 14 kr., Frenkel Simuel gáv,.i birt. 1082 frt, 31 kr.. Bl.u Pál nyíregyházi birt. 1078 frt 6 kr., L Molnár Gyula leveleki birt. 1060 frt 5 kr., Szalánczy Bertalan komorói birt. 1058 frt 56 kr , M iskovícs Márton t.-szt.-mártoni bérlő 1046 fit 20 kr., Ferecczy Emil döghei birtokos 1024 frt 34 kr., a névsorbau utolsó Rosenbaum Jenő komorói birtokos 306 frt 39 kr. adóösszeggel. A póttagok közül pedig utolfó Horváth Ferencz buji birtokos 288 frt 93 kr. adóösszeggel. — Petőfi ünnepély Nagy-Károlyban. A Nagykárolyi Kölesey-Egyesület a Petőti-társulaltal kezet fogva a mai napon Nagy-Károlyban Petőfi emlékünnepet rendez. Az ünnepélyén Sza bölcs vármegye törvényhatóságának képviseletére Bory Béla, Kovács Istoán és Ifj. Bodnár István, bizottsági tag kéretett fel. — Rakodó állomás a Sóstón. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy a sóstói vasúti állomás rakodó állomásul berendeztessék. Az állomáshoz nyitandó üt építésére és fentartásáru nézve a tárgyalást e hó 22-én délelőtt tartották rae?, ame'ven Mikecz Dezső főjegyző mint alispán helyettes, uz államépitészeti hivatal, Nyíregyháza város és Pazouy község előljáró sága jelentek meg. E hirt a Sóstó-telepi szőlőbirtokosok bizonyára nagy örömmel veszik tudomásul. — Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 26-án d. u. 3 órakor közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Szabolcsvármegye alispánjának le.rata kapcsán a nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszternek 3t68t/t8t)9. számú intézvénye a nyíregyháza—sóstói villamvasut épitése ügyében. 2. Beniczky Miksa képviseleti tag indítványa az 1849-ik évi aradi vértanuk gyászos halála 50 éves évfordulójának megünneplése tárgyában. 3. Polgármester jelentése Verzár István helybeli esperes-plébános 50 éves papságának alkalmából a városi szegények számára 100 frt és a városi tisztviselői nyugdíj alap javára 00 frtos adományáról. 4. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség felhívása a selyemtenvészlés fejlesztése tárgyában. 5. Küldöttségi előterjesztés az 19'0. évi legtöbb adót fizető képviseleti tagok névjegyzékének kiigazítása tárgyában. 6. Tanácsi előterjesztes Kertész Bertái in rendőrkapitány szabályrendelel-tervezete tárgyában, a nyilvá IOS helyeken való kártyázás korlátozása iránt 7. Tanácsi előterjesztés Kertész Bertalan rendőrkapitány sz ibályrendelettervezete tárgyában, a cselédek nyilvántartásiról. S. Tanácsi előterjesztés a vasuti-ut kiépítése alkalmából kísajatitandó Barzó János-féle ház anyagjainak eladási tárgyában. — A vármegyei muzeum gyarapodási. Kállay András ú nagyhalászi biriokán ritka szépségű, fényes nemes rozsdával bevont bronz kapocstűt (fibula) talált, melyet muzeumunknak ajándékozott. A fibulának feje félkör alakú, a mi a Krisztus utáni II-ik, III-ik századra vall, a mikor vidékünkön a gótok tanyáztak. A fibula olyan ép mintha ma került volna ki egy ügyes ötvösnek műhelyéből. — Farkas Antal berezeli főbíró ur pedig egy birtokán talált vas tőrt ajándékozott, melynek penge-tövét szivalakulag kivágott bronz lemez boriija. Skytha (szittya) eredetűnek van elösmerve és a ritkább leletek sorában áll. — A helybeli jótékony nőegylet emberbaráti czéljainak javára, élőképek, színi-előadás és egyéb változatos s élvezetet nyújtandó programmal tervezett estélyeket rendez folyó évi október hó 7-kén és novem • ber hó I I-kén. Ezen estélyek kivánt sikere érdekében, a hálásnak tapasztalt nagy közönség becses figyelme azokra ezúttal ma. előre is felhivatik. — Önkéntes iskola Nyíregyházán. Nyíregyháza város polgármestere nemrégiben kérvényt adott be a honvédelmi miniszterhez aziránt, hogy Nyíregyházán a közös hadsereg huszár önkéntesei részére állandó jellegű önkéutesi iskola szerveztessék. A kérvenyre a napokban érkezett le a honvédelmi miniszter válasza, amelyben, az alispán utján értesiti a várost, hogy a kérelem ezidő szerint i em teljesíthető. — Bokréta ünnepély. A nyár elején leégett Júlia gőzmalom uj s az előbbinél ugy nagyságra, mint magasságra sokkal hatalmasabb épületének bokréta ünnepélyét szombaton délután tartották meg a szokásos módon. A két emeletes uj épület a napokban tető alá kerül s akkor azonnal beállítják az egészen uj s minden tekintetben modern berendezést, ugy hogy az uj malom, melynek messze vidéken nem lesz párja, október hó közepe táján megnyithatja üzemét, melyet Schlichter Gyula úr a malom tulajdonosa, mini azt már más alkalommal örömmel ( jelezlük, gépekkel fölszerelt pékmühelylyel kapcsolt össze, A gazda közönség nehezen is várja már a műmalom megnyitását. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter az orosi anyakönyvi kerületbe Kutka Andor jegyzői írnokot, a mihálvdiba Jámbor Sándor jegyzői Írnokot, a bujiba Kropf Ferencz helyettes aljegyzőt, a tiszalökibe Zsillé Károly jegyzői Írnokot, a pzent-mihályiba Tatár Lajos községi aljegyzőt, a petneházaiba Körösi'József jegyzői írnokot, a p hrügyibe Lakatos Miklós jegyzői írnokot, a vajaiba Takács Zsigmond ev. ref. tanítót, az Mjakiba Kállai Jenő Mihály jegyzői írnokot, a hugyajiba Makláry Endre jegyzői iruukot s végre a gyulajibi Izsó György jegyzői írnokot anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. — A Barzó ház kisajátítása. Az épülő va-uli ut kiszélesítése és kiegyenesitése érdekében kisajátítandó Barzó-féle ház bírói becslésére a helybeli törvényszék holnapra, e hó 25-ére tűzte ki a helyszíni tárgvalást. Most már tehát alapos a kilátás arra, hogy azaz épület is mihamar lebontás alá kerül s ekként a vasúti ut még ez évben elkészül. — Halálozás. Lenhardt György vármegyei nyomdász e hó 18 án rövid szenvedés után életének 64-ik évében elhunyt. Temetésén a vármegye ti«zrikar» testületileg jalent meg. A koporsó felett Bartholomaeidesz János mondott *zép gyászbeszédet. Elhunytáról csaladja a következő gyászjelentést adta ki: Özv.Leuhardt Györgyné szül. Su'ák Verona, a maga, valamint anyósa özv. Suták Dlnieiné sztt.l Huray Miria, Smogrovits Mtriska férj. Iloffmanu Jánosné mint gyámleányuk. Szikszay Z-uxsánna férj. Javorek Jánosné, Lukác-kó Zmísánna férjezett Gerbál Pálná és .gyermekei ( nint nővérétől leszármazott gyermekek) özv. Rudíci Jánosné mint, nigynénje, Szakács János és neje, mint nagybátyja, valamint sógorai és Ö3sze< rokonai nevében is szomorodott szivvel jelentik, felei'hetetlen jó férj. sógor és rokonnak Lenhardt György vármegyei nyomdásznak folyó évi szeptember hó 18 áu reggeli 4 órakor, életének 64-:k, boldog háctssigának 35 ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult nak hült tetemei folyó évi szeptember hó 19 én dé'u'án 4V» órakor fognak az ág. evang. egyház szertartása szerint a kótaji-u'cza 42. számú házából a morgói sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1899, évi szeptember hó 18 Áldás és béke lebegjen porai felett!