Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-13 / 33. szám

Hivatalos melléklet a „Nyirvidék" 1899. 33-ik számához. 231

82. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Á járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A bogdányi járás főszolgabirájának 6766—99. sz. alatt kelt körözvényét szabályszerű közzététel végett közlöm. Nyiregyháza, 1899. augusztus 4. Mikecz János, alispán. (Másolat.) A bogdányi járás főszolgabirája 6766/99. K. Boros Károly halaszi lakos folyó év julius 20-án. Nyíregyházán egy darab koros, pej szőrű, csillagos kancza, hátul 0. L. bélyegü lóról és egy szennyes szőrű 3 hónapos kancza, csillagos csikóról 1622/99. községi, 70789/99. megyei száin alatt Halászba kiállított lóleveleket elvesztette, köröztetik. Kemecse, 189'J. augusztus 2. Krasznay, főszolgabíró s. k. 21409. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek eljáróinak. A hesseni légy ellen való védekezés tárgyában 49998—99. sz. a. kelt miniszteri utmutatás szövegét közölve, felhívom az elöljáróságot, hogy amennyiben a nevezett rovar fellépése tényleg mutatkoznék, abban az esetben a gazdaközönség kórében az óvintézkedés módozatait tartalmazó ezen utmutatás szövegét a lehetőleg kiterjedtebb módon tegye közhírré, a főszolgabírókat és polgármestert utasítom, hogy a védekezési eljárás pontos végrehajtását ellenőrizze s arról hozzám is tegyen jelentést. Nyiregyháza, 1899. julius 29. Mikecz János, alispán. (Másolat. 49998—IV-3.-99. számhoz.) Rövid utmutatás a csalogató vetésele alkalmazására s a hesseni légy ellen való védekezésre. A hesseni légy (Gecidomyia destruclor) egy szúnyog forma kis legyecske, mely ugy Európában, mint Amerikában a búzatermésben már többször egész vidékekre, sőt országokra terjedő pusztításokat okozott. A jelentéktelen kinézésű rovar oly módon válik kártékonynyá, hogy kukaczai a fiatal búzaszárakat megrongáljak és tőnkre teszik; csekelyebb mértékben élősködnek a rozs és árpa vetésekben is. A rovar nősténye ugyanis parányi petéit ősz elején szeptember havában a vetések leveleire tojja: a petek kikelvén, a kukaezok a szár és a levélhüvely közé vándorolnak be és a levéihüvely tövében megtelepedve a gyönge szár nedvét kiszívják. Az ily nagyobb mértékben megtámadott zsenge növénykék ennek folytan elsárgulnak, elfonyadnak és kivesznek. A hesseni légynek őszszel (augusztus elejétől, október hó közepéig) hogy ha az időjárás meleg és kellőképen esős is, két esetleg több ivadéka is lehet (hiszen egyik-másik ivadéka 14—16 nap alalt is érheti el teljes fejlődóttségét). És ebben a gyors és tömeges szaporodásában rejlik a veszedelem. Nem csoda ezután, hogy a szépen kikelt vetés 2—3 hét lefolyása után tökéletesen kipusztul. A hesseni légy kukaczai (teljesen kinőtt korukban 3 mm. hosszúak) a szárakban a levélhüvely védelme alatt telelnek at és ott hosszúkás idoniu barnás bábokká változnak, melyekből a 3 mm. hosszú fekete legyecske április havában búvik elő. Alig hagyta el a kis légy bábtakaróját, csakhamar párosodik s a nőstény azután haladéktalanul megkezdi a peterakást. E czélra a már szárba indult őszi vetéseknél az alsó leveleket, a avasziaknál pedig a gyökérleveleket választja ki és barnás petéit azoknak felső lapjára helyezi. A parányi petékből, melytk szabad szemmel alig láthatók, a fiatal kukaezok inár néhány nap múlva kikelnek és azonml az illető levél tövéhez vándorolnak: oda érve megállapodnak s a levélhüvely védelme alatt töltik álcza-állapoluk egész idejét. Hogy ha meleg és esős a tavasz és akad kevésbé fejlett buza, akkor a hesseni légy tavaszszal is 2—3 nemzedéket ad; ezek azonban nem egyszerre rajzanak, hanem csoportonként ugy, a hogy az idő kedvez nekik. Egy része a hesseni légy bábjából elhever egész nyáron át és nem kél ki; más része, a melyet esetleg harmat, eső ért és az idó is meleg, kikel és szaporít. Ez adja tehát magyarázatát annak, hogy a zöld tarló vagy pl. jégeső után az árva rozs is nyár derekán (julius végén, augusztus elején) is igen fertőzött lehet e rovartól. A tavaszszal megtámadott őszi vetéseknel tehát a hesseni legy alulról fölfelé az első, vagy második bütyök fölölt talalható; a tavasziaknál ellenben épen úgy, mint őszkor, az őszi vetéseknél tapasztalhatjuk, közvetetlenül a gyökér fölött van megtelepedve. Mig azonban ősszel a megtámadott gyönge szárak, mint említve volt, mind kivesznek, addig az tavaszszal nem esik meg, mert a kukaezoknak rendesen nem sikerül már a megerősödött növényt egészen elölni. A növényszár tovább nő tehát, de a tápnedvet szivó kukaezok letelepedése helyén anynyira meggyengül, hogy későbben nem birja el a szalmaszál súlyát, hanem előbb-utóbb eltörik. Az ilyen gabonafőid aztán olyan, mintha valaki készikarva összevissza gázolta volna, a gyöngén fejlődhetett kalászok is jóformán mind üresek. E szerint a hesseni légy kárt tehet ős^s/.el és tavaszszal is: hogy a kettő közzül melyik nagyobb, az attól függ, hogy a hesseni légynek mikor kedvezett az időjárás jobban? Annyi bizonyos, hogy a kár egyaránt nagy lehet akár őszszel, akár tavaszszal. Habár a hesseni légy.ujabbanJMagyarországon nem okozott károkat, uiégis egyrészt, hogy a veszedelem újból való elhatalmasodásának, másrészt, hogy a netalán mégis itt-otl lappangó kis fertőzésnek elejet vegyük, feltétlenül szükseges, hogy minden gabonatermő vidéken az ezen kártevő ellen legolcsóbb, de egyúttal legjobb eredményt adó eljárást évrő -évre állandóan alkalmazzuk. Ez az előzetes eljárás a csalogató vetéseknek alkalmazása, alkalmazásuk ideje pedig az aratástól az őszi vetés ideje közé eső időszak. A csalogató vetések abból állanak, hogy minden táblában, mely gabonanemüvel be volt vetve, vagy a mely mellett az ilyennel bevetett tábla volt, már augusztus utolsó, vagy szeptember első napjaiban több helyen néhány barázdányi őszi gabona, vagy árpa vetendő, mely czélra a legsilányabb minőségű, de minden gyommagtól és kivált a golyó-üszögtől (Tylenehus Augnillutától) tiszta vétőmag is hasznaiható. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesseni legyek ezekbe rakják petéiket. Minthogy pedig őszszel (augusztustól—október közepéig) a hesseni légynek — mint láttuk — két esetleg több ivadéka is lehet, azért tanácsos a csalogató vetést is 2—3 ízben megismételu'. Az ilyen csalogató vetés azután, ha a hesseni légy fehér kukaczát, álczáját, vagy barna bábját benne találjuk azonnal, de okvetlenül a rendes vetés előtt, vagy legkésőbb a tél beállta előtt jól alászántandó, ügyelvén arra, hogy az összes csalogató vetés s annak minden szála tökéletesen föld alá kerüljön es igy belőle a légyraj sem az ősz folyamán, sem a jövő tavasz elején ki ne szállhasson, hanem föld alatt elpusztuljon. Igen ajánlatos az ilyen alászántott csalogató vetesek lehengerezése is. A csalogató vetéssel egyazonos jelentőséggel bir az aratás után kizöldült szántóföld, (u. n. zMd tarló, árva buza, árva rozs) a mennyiben a nyár végén vagy ősz elején rajzó hesseni légy ellepi e/.t a zöld tarlót is és ugy él benne, mint a csalo^aló vetésben. Ez oknál fogva tehát az ilyen vetés (zöld tarló) a rendes őszi vetés előtt, vagy még korábban csak úgy szántandó alá, mint a fönnebb ismertetett csalogtató vetés. Minthogy a légy második nyári nemzedéke szeptemberb n szokla pe.éit lerakni, tanácsos az őszi vetést minél későbbre (október 12-ik után) halasztani, hogy mire a vetés kikel, a legyekn k már semmi nyomuk se legyen. A nagyobb mértékben megrongált és tönkre telt vetéseket legczélszerübb kora tavaszszal minél előbb jó mélyen beszántuni; ezzel nemcsak azt érheljük el, hogy a légy bábjai megsemmisülnek, hanem ho

r'y az illető földterületet, a melyről különben is silány termés lett volna várható, még másképen is ki lehet használni: nevezetesen kapás növények termelésére fordítani. A nyári nemzedék kipusztítására ajánlható a tartó leégetese, amennyiben pedig a babok a gubona szárak alsó bütykén vannak elhelyezkedve, előnyösebb hosszú tarlót hagyni, hogy ekként lehetőleg valamennyi bab elégethető legyen. Sokkal czélszerűbb ennél a tarlót aratás után azonnal minél mélyebben beszántani, a mely eljárással a legyek további fejlődését megakasztván, az ős/.i \elések a legy támadásaitól lehetőleg uiegóvatnak. Mindezeknek a védekezéseknek azonban csak akkor lesz kellő eredménye, ha azokat nemcsak egyes gazdák, hanem a megtámadott vidéknek bhetőleg valamennyi birtokosa alkalmazza. Budapesten, 1899. junius havában. M. kir. állami rovartani állomás. 21709. K. 1899. Szabolcs vármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület hozzám intézett 270 -99. számú előterjesztésének másolatát tudomás vétel, alkalmazkodás és a község területén működő gazdasági tanács elnökével és tagjaival való megösmertetés czéljából oly értesítéssel közlöm, hogy a községi gazdakör alapszabályainak tervezetét legközelebb az illető járási főszolgabíró utján veendi. Nyíregyházán, 189!). julius 31. Mikecz János, alispán (Másolat a 21709—99. K. számhoz.) Szabolcsmegyei ezelőtt Felső-Tisza-vidéki gazdasági egyesület Nyíregyházán 270—99. E. szám. Tekintetes Alispán úr! A Szabolc=inegyei gazdasági egyesület az*rl, mert az 1894. évi XII. t.-cz. végrehajtása csak részben bízatott hivatalos administralió közegekre, nagyrészt pedig a gazdatársadalom öntevékenysegére és mert a törvény életbe lépte óta eltelt öt év alalt arról győződötl meg, hogy a mai gazdatársadalom szervezetlensége, a kellő törvény szakismeret és egységes központi szakszerű vezetés hiánya, a legnagyobb akadályai annak, hogy a törvény által czélzott áldásos eredmények daczára a kiadott vármegyei szabályrendeleteknek, meg mindig csak nagyon csekély mérvben éretlek el, szükségét erezte annak, hogy a hivatalos végrehajtó szervezetekkel t. i. a vármegyei és járási mezőgazdasági bizottságokkal, továbbá a községi gazdatanácsokkal és birtokossági közgyűlésekkel kapcsolatosan a mezőgazdasági társadalmi érdek képviselet is szervezve legyen. Ezen tapasztalat hatása alalt 1899. évi márczius hó 29-én tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy a megyei gazdaközönség társadalmi érdek képviseleti szerveit t. i. a községi és járási gazdaköröket szervezni fogja, még pedig azért, hogy az egyesület vezető és irányító tevékenységét nemcsak a tulajdonképeni mezőgazdálkodási és közgazdasági kérdésekben, de az 1894. evi XII. l.-cz. végrehajtásának előmozdítása körül is érvényre juttathassa. Ez eddig lehetetlen volt, mert az egyesület a gazdaközőnséggel közvetlenül nem érintkezhetett, miután hiányzottak azon társadalmi szervezetek, melyekhez az egyes felmerülő ügyekben fordulhalott volna. Feleslegesnek tartjuk a Tekintetes Alispán úr előtt bizonyítani azt, hogy egy egységes központi vezetés és irányításra különösen az 1894. évi XII. t.-cz. végrehajtása körül mennyire szükség van, s ezért csak azt kívánjuk még főbb vonasaiban ismertetni, hogy a gazdaközönség társadalmi szervezését miként kívánjuk végrehajtani, ínég pedig azért, hogy lekintetességed bölcs Íteletét és helyeslését kinyerve, kormányzati befolyását ügyünknek biztosítani sikerüljön. Gzélunk nem kevesebb, mint az, hogy a mai vármegyeinek elnevezett gazdasági egyesülelet tényleg a vármegye összes gazdáinak egyesületévé tegyük, oly formán, hogy a gazdatársadalom első alkotó elemeit a kisgazdákat és munkásokat egy érdekképviseleti körbe a községi ga^da körbe vonjuk, élükön mint hivatalos szakszervekkel a birloko^sági elnökkel és a községi gazda tanácscsal kiegeszilve kel-két községi munkással, azért, hogy ezen elem, mely eddig érdekképviselet hiányában a hazátlan szocziális és communisztikus bujtogatok izgatásának majdnem áldozatul esett szintén megtalálhassa azon forumot, mely előtt ügyesbajos dolgait, sérelmeit és óhajait kifejezésre juttathassa. Hogy pedig a szakszerű egyöntetű irányítás ne hiányozzék, az összes községi gazdaköröket képviseleti uton kívánjuk bevonni a szintén még csak létesítendő járási gazdakörökbe. Ha ezen első feladatunkat megkezdettük, másod sorban, s a községi gazdakörökkel parallel létesíteni fogjuk a járási gazdaköröket, élükön a járási mezőgazgasági bizottságokkal, de ugy, hogy a járási gazdakör tagjai egyúttal tagjai a vármegyei gazdasági egyesületnek s a vármegyei gazdasági egyesületet tulajdonképen nem kétszáz beiratkozott tag, hanem a községi és járási gazdakörök togják alkotni, s a vármegyei gazdasági egyesület elnöksége és igazgató választmánya úgyis: mint vármegyei mezőgazdasági bizottság tulajdonképpen a járási gazdakörök képviselőiből fog megalkottatni, ugy amint ez egyesületünk uj alapszabályaiban statuáUa van. Ezen tervünk keresztülvitele végett egyesületünk azon alázatos kérelemmel járul Tekintetessé ed elé, hogy 1-ör méltóztassék egy felhívást intézni Szabolcsvármegye minden egyes községének munkásai és kisgazdáihoz, hogy az egyesület állal megindított mozgalmat szívesen fogadják, s a községi gazdakörökbe tagul belépve azokat megalkossák. 2-or. A mellékelt 200 darab községi gazdaköri minta alapszabályt az egyes járások községei számának arányában a tek járási főszolgabíró uraknak és Nyiregyháza várói tekinietes polgármesterének, mint a járási mezőgazdasági bizottság elnökeinek azon felhívással méltóztassék megküldeni, hogy a küldött alapszabályokat a községi gazdalanácsok között azon felhívás kapcsán oszszák ki, hogy a tanács tagjai a létesítendő gazdakörbe tagul önmaguk beiratkozva, maguk mellé még amennyit csak lehet, de legalább 10—15 tagot szerezzenek, akisbirtokosok és mezőgazdasági munkások közül s midőn ez megtörtént, tűzzék ki a birtokossági közgyűlés idejét és helyét, mely a gazdakör alakuló Közgyűlése leend és ezen határidőt hozzák tudomására a tekinietes főszolgabíró uraknak és a Szabolcsmegyei gazdasági egyesületnek még pedig azért, hogy ugy a tekintetes főszolgabíró urak, mint az egyesűlel a kör megalakítása és a szükséges utmutat isok megadása végett az alakuló közgyűlésen magukat képviseltethessék, s a gazdakör működését megindíthassák. Mely alazatos kérelmeink előterjesztése mellett maradiunk a Tekinietes Alispán úrnak Nyíregyházán, 1899. julius 9-én. Alázatos szolgái: gróf Pongrácz Jenő s. k. g. e. Simitska Endre s. k. g. e. titkár. 23276. K. 1899^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi junius hó 5-én kelt 17007. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a SzentGyörgy-Ábrány községhez tarlozó „B-rnátrész" tanyán föllépeti sertésvész folytán elrendet zár folyó évi augusziu- hó 3-án föloldatott. Nyiregyháza, 1899. augusztus 5. Mikecz János, alispán. 233S1. K. i 899. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi julius hó 20-án kelt 21662. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kisvárda községben felmerült lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár folyó évi augusztus hó 3-án föloldatott. Nyiregyháza, 1899. augusztus 6-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 23382. K. 7899. Értesítem, hogy Karász községben Rosenberg Márton kárára 2 darab sertés sertésvész miatt elhullott, s ez okból a községben Jóvő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1899. augusztus 5-én. Mikecz János, alispán. 23383. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Jéke községben Gzida János kárára 1 darab szarvasmarha lépfene miatt elhullott, s ez okból egy legelőn olt 64 darab szarvasmarha zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1899. augusztus 6. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 23401. K^ 18991 A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirája állal 7266—99. szám alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végett kő/.löm. Nyiregyháza, 1899. augusztus 7. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 7J66 -99. K. Tekintetes alispán úr! Dobos Berlalan hivatalomban jelenti, hogy Napkoron 849—99 községi, 83870 -99 megyei, továbbá 758—99 községi és 3208 -99 megyei szára alatt kiállított járlat szerint a folyó évi julius 28-án illetve 26-án átírás folytán tulajdonát képező egy darab egy éves, 4 hónapos pely herélt, bal hálulsó csülkön kesely, állán fekete jegyű, illetve előbbi járlat szerint egy két éves sárga szőrű kancza, bal ezombján V. bélyegü csikójai a kish lai halárbeli közős legelőről elszaladtak. Hollétét nem tudja. E körülményt a megyei hivatalos lapban leendő köröztelés czéljából tisztelettel bejelenlem. Nyírbátor, 1899. augusztus 2-án. Dr. Leövey Elek. s. k. főszolgabíró.