Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-23 / 30. szám

N T í B V t D É K*' 3 iskola pénztárnoka és az iskola igazgatója s a nőegylet jegyzője. A félügyeletet gyakorolja a ker. iparfelügyelő és az ipariskolák felügyeletével megbízott kereskedelmi miniszteri szakközeg. Az iskola elméleti oktatása fölötti felügyelet a vallás- és közokt. miniszter urnák az ipariskolák országos felügyeletével megbízott szakközege is gyakorolja. Az iskolát az igazgató vezeti és igazgatja. 5. §. Az iskola szakosztályai: Az iskolának ez idő szerint bárom szakosztálya van. a) Himző osztály. b) Fehérnemű varró osztály c) Felső ruha varró osztály. A tanit s minden szakosztályban rendszerint egy évig tart; de végzett növendékek ezen időn túl i beiratkozhatnak. G. §. A tanitás főbb szaktárgyai: a) A ,IIímző osztályban" hurkolás, likacsos és tömött kézi himzés. Fehér és monogramm hímzés kereten. Szines himzés, tűfestés, aranyhimzés; himz s ráhelyezéssel. b) A fehérnemű varró ossztúlyban: férfi és női fehérnemű k, az asztal- és ágynemüek rajzolása, kiszabása és varrása k zzel és különböző rendszerű gépeken. A fehérnemflek javítása, díszítése. c) A felsőruha varró osztályban: a felsőruhák mértékvétele, szabás-minta rajzolása, kiszabása; az egyszerű és d-szesebb ruhák összeállítása, varrása és díszítése. A felsőruhák átalakítása, javítása, ruha vasalás. 7. §. Az intézet munka-vállalása. Minden' tanuló a saját munka ínyagát dolgozza fel, az intézet nem szerez be munkaanyagot, de ha a növen"dék az egész tanfolyamot bevégzi, esetleg munkát talalhat a felállítandó kereseti műhelyben, hol az intézet javára dolgozik és méltányos díjazásban részesül. Ez esetben munkát vállal az intézet női kézimunka(zletéből, intézetektől, magánosoktól vagy készletre is dolgozhat. Az intézet továbbá arra is fog törekedni, hogy saját szükségletének kielégítése után mérsékelt díjazásért jó minta-rajzokat szolgáltasson a női munkaüzleteknek, intézeteknek és magánosoknak. II. Iskolai rendtartás. 8. §. A tanév tartama. A tanév szeptember hó első napján kezdődik s a kővetkező évben junius végéig tart. 9. §. A tanulók fölvétele. Az intézet növendékei kétfélék, u. in.: rendesek és rendkimliek. Előbbiek az előirt tárgyak rendszeres tanulására kötelezvék; utóbbiak tetszés szerint bármelyik tanfolyamot, illetve inunka-csoportot tanulhatják, de ajánlatos, hogy ruliavarró osztályt megelőzőleg tanulják a fehérnemű osztályt. A fölvételre, jelentkező tanulók kötelesek bemutatni iskolai bizonyítványukat, hiteles orvosi bizonyítványt, mely igazolja, hogy egészséges testalkatúak és hogy védhimlővet újra vannak beoltva. Az iskolának rendes növendéke az lehet, ki az elemi iskola hat osztályát, vagy a polgári iskola I—II. osztályát bevégezte és 13 életevét betöltötte. Kivételes esetben a felügyelő-bizottság határoz. 10. §. A beiratás ideje. A tanulok beiratása minden évben szeptember első 3 napjan történik. — Igazolt késedelem alapján igazgató 10-ig veheti fel a később jelentkezőket; ezen időnek letelte után a felvételt csak a felügyelő bizottság engedheti meg. A beiratáshoz a tanulók szüleik, illetve gyámjaik vagy rokonaik kíséretében tartoznak megjelenni. Az első ízben jelentkező tanulók kellően igazolt betegség, a másod ízben jelentkezők egyéb akadályoztatás esetén levélbeni megkeresésre is felvehetők a kivánt okmányok beiratási és félévi tandij beküldése mellett. Behatáskor a tandij befizetését igazoló nyugtatványt kapnak a tanulók, a tanév megnyitása uLán megkapják az iskolának rendtartási szabályzatait. 11. §. Beiratás és tanitás dija. Minden tanuló évenként 1 frt beiratás dijat fizet. A rendes tanulók tandija évenként 20 frt, melyet két egyenlő részletben, a behatáskor és január hó 20-tol február 5-ig tartoznak befizetni. A tandij kivételesen havonként is fizethető, mire az igazgató előterjesztésén az elnök-felügyelő adhat engedélyt. A tanév megnyitása után a beiratás és tanitás diját sen'd sem kapja töhbé vissza. Azon „végzett tanulókkik kézi ügyességük tökéletesítése végett még egy évig az intezetben kívánnak foglalkozni, felévenként csak 6 frt dijat fizetnek. Rendkívüli tanulók tandija frt, illetve havonként .... frt mindég előre fizetendő. (Folytatása következik.) C/Jonismus. A Nyirvidék" 29-ik számában „Cziónismu^-emberszeretet" Csóri Endre ur tollából megjelent czikket iuazi gyönyörrel olvastam el. Eltekintve szép, ragyogó, költői stílusától, az igazságokért, melyek benne elmondattak, megérdemli ez a czikk, hogy márványkőbe arany betűkkel bevósettessék, és öröbittessék meg, és minden élőnyelvre lefordíttassák. Hadd lássa a világ, hogy milyen gyöngyök és drágakövek ékesítik a magyar kath. klérus koronáját. Én azt hiszem, hogy a magyar kath. klérusban Csóri Endre ur, nemes, emberszerető, valódi keresztény gondolkodásával nem megy .fehér holló" Hzámba hanem a magyar kath. egyház papság számos tagjainak gondol kozási módját tükrözteti vissza. Boldog az az ország, melynek ilyen papjai vannak, mint Ción Endre ur és boldog az a fiatal nemzedék, melynek szivébe ilyen hitoktatók a val'ásnak szent és magasatos tanait bevésik! A mi magát a kérdést — a Czionismmt illeti, annak amilyen sok lelkes pártolója, éppen olyan sok elkeseredett ellensége van. Hogy melyik párton áll at igazság, az a jövő titka. Et az uj „üsionísmas' név alatt támadt mozgalom természetes tüneménye a XIX ik század második felében nyugat Európa kaltur népei közt keletkezett áramlatnak, mely az . Antbemitlsmus" név alatt eléggé ismeretes. A XVUI-ik század végén és a XlX-ik század első felében a franczia forradalom eszméi valóságos liberálismusi dillériumba hozta nyugat Európát. Eonek következménye az lett, hogy a kormányok és törvényhozások siettek azt a régi bűnt, melyet as európai népek évszázadokon át a isidók elnyomásával és üldözésével elkövettek, jóvátenni. Kezdték a zsidót embernek, sót testvérnek is tekintfni, és örültek annak, hogy a zsidó évszázadokon át reá nehezedett átok alól felszabadulván, a kultur népekkel egyenlő lépést tartott, és a tudomáuyban, művészetben, a kereskedelemben és ipar terén keresztény testvéreihez arányosan a kitűnőségeknek olyan vagy talán nagyobbcontingensótállította. De hiába! Az emberi lény gonosz hajlamai, az irigység, a szűkkeblűség és a rosszakarat nem tűntek el, hanem csak ideig — óráig pihentek. A valódi liberalismua korszaka csak rövid ideig — a népek és nemzetek életében csak pár perczig — tartott. Az ókori zsidó gyűlölet sírjából föltámadt, és mint civilisatio korszakához illik, egy civilisalt nevet az „Anlisemi tismua* nevét vette föl, melynek szellemi atyjaként a .vaskauczellár" Bismarck tekintendő. Ó neki nagyon az nem volt főczél, c-iak politikai eszköz, de tanítványainak már czél lett. Ez a század a szocziális kérdések százada, és az antisemitismui és társadalmi közgazdasági alakot vett föl. Nem beszélek a vad, barbár Oroszországról, hol a zsidókat mindenkor üldözték, de a legcivilizáltabb or szágokban is, mint Franczia és Németországban az antisemiti>mus óriási dimensiókat öltött, szomorú jelenség az, me.y az emberiség haladásába vetett hitet az emberben megingatja. A iLŰvelt zsidók látván, hogy a .szabadság, egyen lóség és testvériség" üres szó, ige, mely soha testté nem válhat, védelemre gondoltak. Roppant fájlalták, hogy azok a társadalmi körök, melyekben mozogtak, lépten-nyomon éreztették velük, hogy ők csak .zsidók". A régi idők, midőn a zsidó az üldözésekért kárpótlást és vigasztalást keresett és talált vallásában és hittudományiban — legalább a zsidóság egy nagy részének világnézete következtében — örökre elmultak. Az Ó ambicziójuk is abba kulminált, hogy tehetségüke' a haza keresztény polgáraival egyenlően érvényesítsék és elismerést találjanak. Az antisemitismus azonban utju'iban áll, és azon helyre szeretné őket visszalökni, hol a középkorban állottak. Ambicziójuk érvényesítése czéljából tehát más térre léptek. .Nem lehet" azt mondják a czionisták egy egész nemzetnek, melyet a gondviselés c odásszerüen a mai napig megtartott az a rendeltetése, hogy mindig a népek guny jának, gyű'ölósi és üldözési vágyának czéltáblául szolgáljon. Tehát a zsidóságnak hazát, a nemzetközi védelem alatt álló hazát kell szerezni, hol ő is nemzeti, nemcsak vallási életet éljen." A milyen nemes és lélekemelő ez a feladat, melyet a Czionísmus maga elé tűzött, ép olyan nehéz és alig elhárítható akadályok állanak az útjába. Hogy ez a mozgalom — melynek mellékesen megjegyezve Magyarországon kevés híve van — tnuló tünemény e, avagy állandó ós szívós természetű mozgalom, mely a keleti kérdés megoldásánál talán szerepet i» fog játszani és czélt érni, ki annak a megmondhatója? Minden esetre kell, hogy minden emberbarát rokonszenvvel kisérje. Ny. Mada, 1899. julius havában. Steln Salamon, takarékpénztári főkönyvelő. tí^és^s 'gii^yi jelentés. Nyíregyháza egészségügye juniusban. A folyó év junius havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkőnyvek adatait, kedvezőtlenebbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. Az elmúlt év junius havában elhalt 77, addig ez év junius havában a halálozás 81-et mutat, több tehát 4-el. Nem szerint elhalt fi 34, nő 47. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 39, íöldmíves gazda 18, iparos és kereskedő 20, értelmiségi 4. Ezeken kivül halva született 3, kora szülött volt 3. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 4. Törvénytelen ágyból származó elhalt 2. Élve született 115, és pedig: 62 fi és 53 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 15, és pedig 7 fi, 8 nő, az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 34-el. Házasságot kötött 20 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 5, nő 10 —= 15, ág. evang.fi 25, nő 28 = 53, helv. hitv. fi 1, nő 4=5, gór. kath. fi —, nő 4 = 4, izraelita fi 3, nő "1 = 4. Életkor szerint 0—1 évig = 31, 1—5 évig = 13, 5-7 évig = 2, 7—20 évig = 6, 20—30 évig = 4, 30—40 évig = 7, 40—60 évig = 9, 60 -80 évig = 7, 80 éven felül 2; összesen 81. A város belterületén elhalt 47 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 26, kik közül nem lett gyógykezelve 3, 7 éven felüli volt 21, ezek közül nem lett gyógykezelve 3. A város belterületén elhalt 47 egyén közül tehát nem lett orvosolva 6 egyén. A város külterületén elhalt 34 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 21, ezekből gyógykezelés nélkül elhitt 7, 7 éven felül volt 13, ezekből nem lett gyógykezelve 2, a külterületen elhalt 34 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 9. Az összes 81 elhalt közül tehit 15 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle 4 esetben lett loganatositva és pedig 2 öngyilkos I hirtelen gutaütésben kimúlt éá 1 törvénytelen ágyból szármázott orvosi gyógykezelés nélkül elhalt csecsemő hullája felett. Sem orvosrendőri sem törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi látleletet két súlyos testi sértésről adtam ki. Piacz és élelmi szerek vizsgálatánál semmi rendellenességet nem találtam. Nyíregyháza, 1899. julius 1-én. Dr. Tnjtler Soma, városi tiszti orvos-főnök ÚJDONSÁGOK. Petőfl halálának 50. évfordulója. Ez év julius 31-én lesz 50 éve, hogy Petőfl Sándor, a legnagyobb magyar szellemek s a világirodalom legelsőrangú lyrikusalnak egyike, a segesvári csatatéren elesett, vére hullásával pecsételvén meg azon tanokat, melyeket életében hirdetett. A hálás nemzet még nem rég állított a segesvári síkon diszes emléket a nagy költő szellemének s most, hogy halálának félszázados fordulója következik, az egész netnzel osztatlan érzéssel, a korai halála felett érzett gyász és soha el neui múló dicsőssége okozta lelkesedés érzelmeivel készül e napot megünnepelni. Illő is, hogy minden magyar sziv nagyot dobbanjon hallatára e névnek, mely nekünk s utódainknak ínég hosszú évszázadokon át az ifjúság, a szerelem, a hontihüség s általában a legnemesebb emberi erények világító fáklyája lesz. Minden város és község kiveszi a maga részét ezen országos ünnepségből s hiszszük, hogy Nyíregyháza város hazafias és lelkes közönsége sem fognak hiányozni — legalább szellemileg — abból a felemelő aktusból, mely hirdetni fogja egy nagyratermett nemzet háláját a költő bizalmát önmaga iránt és rajongását azon eszmékért, melyekért Petőfi vérét hullatta. Ez ügyben közöljük a következő felhívást: Minden háznál otthon van, ő csak magának nincs othona. Munkái, sokféle kiadványokban, kéziratai, emléktárgyai, arczképei, szobrai egész muzeumot megtöltenének, ha volna ilyen muzeum. Ennek a létre hozását tervezi a Petőfi-Társaság : a Petőfi-házat. Egy emlékcsarnokot a nagy költő nevének megörökítésére. a székes főváros egyik legdíszesebb pontján, mely klasszikus stylü építészetével, oszlopcsarnokában a nagy költő szellemi bajtársainak mellszobraival, Budapestnek is egyik ékességét képezné s az utókor számára megtartogatni méltó ereklyéit, munkáit lehetőleg többi remekírónk ereklyéivel együtt, belső helyiségeiben megőrizné. De a Petőfi-ház egyúttal, mint a Petőfi-Társaság irodalmi gyűléseire szánt diszes helyi-ég, mely más irodalmi egyesületek előtt szintén készséggel megnyílik: állandó templomául fog szolgálni a magyar Múzsának. A kegyelet oltárán lobogni fog itt azon szellemi tevékenység éber lángja, melyből nemzeti irodalmunk annyi nagy bajnoka adott életerőt századokon át a fenkölt hazafias érzületnek, nemzeti műveltségnek. Minden magyar kegyeletes önérzettel fog tekinteni irodalmunk e Pantheonára, az idegen pedig a magyar név tiszteletével, látva, hogy mint a nyugat kelet népe is megbecsüli irodalmát, mint a nemzeti élet főtényezőjét. A magyar nemzethez fordulunk a tervezett Petőfiház létesítése végett. Ha mind azok, kik Petőfi műveiben lelki gyönyört tatáltak, ha mindazok, kik Petőfi lángjában hazaszeretetük aczélját megedzették, összerakják áldozatfilléreiket: ez emlékcsarnok hirdetni fogja a magyar nemzet háláját legnépszerűbb költője iránt, és lelkesítő elismerését a magyar szépirodalom iránt, melynek Petőfi világra szóló alakja volt. Számítunk az egész magyar nemzetre, kicsinyére és nagyjára egyaránt. A legkisebb összeg is köszönettel fogadtatik s föl lesz jegyezve a pergamenre Petőfi-ház emlékkönyvében. Most, Petőfi vértanúi halálának ötvenedik évfordulóján, intézzük e fölhívást a magyar nemzethez s hiszszük, hogy ezen napokban, midőn minden honfi-sziv nyitva van, kérő szavunk helyére fog találni. Budapesten, 1899. julius havában. Jókai Mór, a Petőfi-Társaság elnöke. Bartók Lajos, a Petőfi-Társaság alelnöke. — Kinevezés. Árvay Oéta nyíregyházi királyi törvszéki joggyakornokot az igazságügyi miniszter, ugyancsak a nyíregyházi kir. trvszékhez aljegyzővé nevezte ki. — A vasuti-út kiépítése Ügyében a napokban érkezett le a m. kir. belügyminiszter döntése a vármegyéhez. A belügyminiszter, habár leiratában maga is kijelenti, bogy az emiitett ut gyalogjárdái vállalatba adása körül azon szabálytalanság követtetett el, hogy az árlejtési hirdetményben foglaltak ellenére a Hazai aszfalt részvénytársaság utóajánlata fogadtatott el, mindazonáltal, az útépítés sürgős természetére való tekintettel, jóváhagyta a város képviselőtestületének as árlejtés eredménye felett hozott határozatát. Minthogy azonban a vállalati feltételekben, mint az a vármegye megfelebbezett határozatában hangsúlyozva volt s mely körülmény a város állal hozott határozat megsemmisítésének is egyik indokát képezte, sem a gyalogjárda, sem a kocsiút készítéséhez tartozó munkanemek elkülönítve nem lettek, s tekintettel arra is, hogy a gyalogjárda építési költségei külön elszámolást igényelnek, utasítja a miniszter o várost, hogy az emiitett elkülönítést tegye meg s hogy az illető vállalkozókkal kötendő szerződésekben a megfelelő munkanemek külön soroltassanak fel. — Előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter Réthey Ferencz és Pollák Ármin budapesti lakosoknak a m. kir. államvasutak Debreczen állomásától Sámson, P.-Tamás, Ny.-Adony és Szanád községek érintésével a Nyíregyháza—mátészalkai vasút Ny-Bitor állomásáig vezetendő vasútra nyert előmunkálati engedélyt egy évre meghosszabbította.