Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-16 / 29. szám

..IN T í R V t D É HS A ferótelek leglényegesebbike az, hogy az angol földmivelésügyi minialerium által elfogadott helyen a bevitt kutya egy megbizh^ó egyén felügyelete alatt 6 hónapig elkülöni ve tartandó, mely idó a kutya vészmentességét igazoló állatorvosi bizouyitvány bemutatása esetén 90 napra leszállítható. A látványos előadásokon alkalmazott tanult kutyák részére csak akkor adatik engedély, ha hitelt érdemlően igazoltatik, ezek más kózónséges kutyáktól elkUIOnitve tartatnak. Az átutazó közönség is köteles folyamodni kutyáiért a engedély ugy adatik, ha a kiszállástól számitolt 10 napnál tovább az ott tartózkodás nem tart. A gazdasági egyesület igazgató választmánya. III. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur ónagyméltósága 421198.—99. IV/3. sz. magas leiratával értesítette az egyesületet a trágyabóknak külföldről trágyázási czélokra való behozatala feltételeiről, melyeket a pénzügyi m. királyi miniszter nr ónagyméltósága 34572.-99. számú rendeletéből következőkben kOzöljük a gazdaközOnséggel. A pénzügyi m. kir. miniszter ur ó nagyméltósága a mindeukori visszavouhatás kikötése mellett megengedi, hogy a külföldről nyers kálisók, és BÓkeverékekbói készült mesterséges trágya anyagok behozathatok, ha 1-ör a kálisók pl. a kainit ötven •/« — a hulladéksók és mesterséges trágya anyagok pedig harmincz */• nál több konyhasót uein tartalmaznak. 2-szor ha a káli és Chlornatrium vegyülékek csakis ugyauolyan fokú vizben oldhatósággal biróvegjanyagokat tartalmaznak, mint a káli és Chlornatrium vegyülékek ; 3-szor ha ezen trágya anyagok coak vagy más kiadó tinómra őrölt por festékkel annyira össze kever* tetnek, hogy nem világosabbak, mint a határvám hivataloknak kiadóit minta; 4 szer ha a külföldi gyár által olyan származási bizonylattal láttatnak el, melyben fel vannak tüntetve ai öaaealkotó anyagok és melyben igazolva van, hogy az 1., 2. és 3. pont alatt jelzett feltéleleknek a küldemény megfelel. A fenti feltételek mellett trágyázási czélra bárki bároukor hozhat be külföldről denaturált trágyasókat. A gazdasági egyesület igazgató választmánya. Jégkár képviseleti iroda Szabolesvármegyében. A biztositó társaságok, mint tőrvényhatóságilag elismert közintézmények, daczára azon rengeteg jövedelmeknek, melyeket eddigi működésűk alatt szereztek, 1899. évtől, hogy ezen jövedelmeket maguk részére még az eddiginél is korlátlanabb módon megszerezhessék, Cartellbe léptek. Ezáltal nem csak azt érhették el, hogy a jég biztosítási dijakat fel merték majd kétszerre emelni, de a jégszövetkezeti iroda irányító hatása alatt a becslések lefolyását is korlátban rendelkezésünk alá tudták vonni, — mert a cartell által az egymás ellen eddig felhasznált fegyver legélesebbikét, t. i. egymás kárbecslési eljárásának a nyilvánosságra hozatalát, tompították teljesen el, — ugy annyira, hogy ma a gazdaközőnség egészen a jégcartel jóindulatától függ, anélkül, hogy az esetleges, gyakran előforduló, sokszor üzleti szellemből származó, egyoldalú érdekeket támogató, a gazdára nézve hátrányos kárbecslések ellen magát megvédelmezhetné, hacsak az ,insolid házsártos kötekedő fél" név veszélyének magát kitenni nem akarja. Ezen szomorú helyzet vezette Serák Gézát, aki a jégbiztositási és kárbecslési eljárások legapróbb részleteit is hosszú időkön át kitanulmányozta, és ezen tapasztalatáról három szakmunkában számolt be az ország közönségének, arra, hogy mint jogi ügyekben, ugy az époly ki tanulhatatlan jégbiztositási ügyekben is, egy ügyvédi irodát nyisson, s ajánljon fel a gazdaközönségnek. Az irodát jégkár képviseleti irodának nevezte el, még pedig méltán. A jégkár képviseleti iroda eljárása teljesen korrekt nem kizárólag önczélt, de a gazdaközőnség érdekeit szolgálni kénytelen intézmény. Vezérelve: meghallgatása, vagy véleményének kikérése esetén oly szakvéleményt, vagy tanácsot adni, a károsult gazdáknak melynek minden körülmények között úgy a társulatok képviselői, mint végső esetben a bíróság előtt is érvényt szerezni képes. Szakvéleményének érvényesítését különben nagyon elősegítik a biztositó fél és a társulat között megállapított szerződésnek, az u. n. biztosítási vagy kötvény féltételeknek azon pontjai, melyek egyike szerint a becslőbizottság összeállításánál az irányadó szerepet a társulatok maguknak kötötték ki, másika szerint pedig a compromiss ítélete ellen a fél jogorvoslati jógái ól lemondani kénytelen és pedig azért, mert ezen kikötések elseje a károsult félre nézve csak nagyon csekély, a másodika pedig kötelező hatálylyal egyáltalán nem bir. Miután hinni akarjuk, hogy Serák Géza ezen jégkár ügyvédi irodájának igénybevétele a károsult gazdáknak, nagyon mérsékelt dij mellett, csak előnyére szolgálhat, mert erre szolgálni kénytelen, különben létjogosultsága nincs, a gazdaközönségnek, de kivált a kisebb gazdáknak szolgálatot vélünk teljesíteni azzal, ha ezen intézményre az általános figyelmet ez uton felhívnunk sikerül, s hitünk az, hogy ezen felhívást azok részéről kik az iroda működését, mely ez idó szerint nyirbatorban van, igénybe fogják venni, szemrehányás érni bennünket soha nem fog. in síi kii va so Czionismus — emberszeretet. Tekintetes Szerkesztőség! Szives felszólítására, mint vélekedem én a katho likus pap, a czionismusról, a következőkben felelek: A zsidó nép sok igazságtalan és elfogult bizony.tgatás daczára is, amelyek őzen állitásom .ellenkezőjet akarják érvényre juttatni, a legszerenyebb nepek egyike, de mely a hellén művelődés és a történelem legnagyobb erkölcsi és szellemi hatalmasságai mellett, sőt — ezt bátran mondhatjuk — azok fölött foglalja el helyét. Az emberi uralom fejlődése, különböző vallásainak előnyös és az emberiseget megtisztitó összes változásai, művelődésének, lelkitartalmának kidomborodása a judaismus nélkül el nem képzelhető; meg nem magyarázható, nem hihető. Istene: a nemzeti Isten, a monotheisták, az emberiség Istenévé lett. Ez a nemességében szívós faj anynyira óhajtott, akart fennmaradni, a nagy emberiség hasznára lenni, hogy sem a kínzó szerencsétlenségek, sem az őt ért keserű balsors; de még az évezredek kábító csapása sem voltak képesek reményét, a felsőbb bizalomba vetett hitét, ideális ábrándjait megzavarni, megsemmisíteni Izrael 5000 éves történetében minden vallásos és szent, kegyeletes és áhítatos még profán színezetű vonatkozásaiban is. Mikor ez a nemzet elenyészett, csak mint nemzet semmisült meg; de a faj szaporodott, sokasodott és a világ minden részébe szétszóródva, mintegy a szél által szerteszét hordott virágmagvak, amelyek a sivár talajba veszik be magukat, mindi núlt csak a jót és az áldásost terjesztette. .Nehéz volna — mondja Strabo — az egész világon olyan helyet találni, amelyen a legnemesebb értelemben véve, a zsidók nagy hatalmat nem képeznének.* Ahol a zsidók letelepedtek, onnan többé nem mentek el, hanem mintegy gyökeret verve, sokat zaklatott lelkük egész hevével, rajongással szerették és szerelik azt a földet, amely hazájuk lelt, amely megnyugvást adott nekik. A', idegenek között letelepedett zsidók nem olvadtak be ugyan az illető népekbe, hanem nemzeti vallásuk megtartása, legmagasabb fokú erkölcseik buzgó gyakorlása mellett, szivük minden dobbanásával imádkoztak azon nemzet jóléteért, boldogulásaért, amelynek törvényeitől várták a jogos oltalmat, amely azonban — fájdalom, és ez az összeinberiség szégyene ! — tőlük nagyon gyakran meg lett vonva. Ennek a fajnak gyakorlati értelmessége, állhatatossága, ügyessége és józansága, istenfélelme és bölcs önkorlátozása, nagyszerű tükre lehet a népek- és nemzeteknek. A zsidók e

r'yes irigyei bizonyos mellékizzel azt vetik s emére ezen felekezetnek, hogy náluk jobban senki sem ismerte még a meggazdagodás mesterségét. Ez igaz. Mert még senki sem tanúsított finomabb gyakorlati érzéket, szigorúbb egyszerűségei, minden téren, fáradhatatlanabb munkásságot és szívósabb akaratot, no meg kitartóbb buzgalmat a jeles cselekedetek elkövetésében, mint ők. A bírvágy és a nyerészkedési szellem, amely más nemzetek- és felekezeteknél a magasabb eszméket elnyomja, az isteniek forrását kiszárítja, ebben a fajban nem képes a valláson uralkodni, a nemesebb erkölcsösséget elfojtani. A zsidók, ha szent kegyelettel, lelkük minden rajongásával tekintenek is a fenséges Gzion és Jeruesálem felé, mindnyájunknak eme megdicsőült földjére, ahol az emberszeretetet hirdető kereszténység megváltójának bölcsője állolt, ahol a sötét tudatlanságban is fényesen tündöklő nagy palriarchák, az erkölcshéroszok: Ábrahám, Izsák és Jákób csontjai porladoznak, ahol ez a felekezetté lett nemzet dicsőséges napjait élte, mégis csak ahhoz a földhöz ragaszkodnak, amelyen élnek, amelyet vérükkel, vagyonukkal és életükkel mindig készek megvédeni. Gzion azonban mindig az a sugártözönlő csillag marad nekik, amely felé imáikban, hő fohászaikban átszellemülten fordulnak. Mindnyájan egy alkotó atyánk gyermekei vagyunk. Testvéri szeretettel kell egymáshoz ragaszkodnunk. Hiszen egy uton halad a keresztény, a zsidó, a mohamedán imája az ő kegyelmes Istenéhez. A vallás elválaszt minket ugyan; de a testvéri szeretet egybefűz, összetart. Fájdalom és keserűség fogja el a jó és emberségesen érző sziveket, amidőn arról az elvetemült idegenségiől, durva barbárságról, pogány módról kell igen gyakran hírt venni, hogy még a felvilágosodottság mai korában, a lelkiművelődés, a tudás, az előre haladás, a humanizmus napjaiban is találkozunk egyesekkel, népekkel, nemzetekkel, államokkal és egész társadalmakkal, akik a zsidóban a zsidót bántalmazzák, benne nem a magához hasonló vagy talán még a magasabban álló testvért látják, hanem őt az erdei vadként állatias kedvteléssel üldözik. Mint a keresztény emberszeretet egyik legszerényebb mivelője tehát örömmel a lelkemben, lelkesültséggel a szivemben látom azt a magasztos mozgalmat, amelyet nagybecsű zsidó férfiak megindítottak, akik üldözött embertestvéreimnek, az ők hitrokonaiknak megsegítésére megváltó munkához fogtak, nekik olyan helyet biztosítani, ahol a keserves nyomortól elcsigázott testüket megpihentethessék. A zsidó megbántalmazott testét emésztő égető sebek, azt hiszem, inkább fognak behegedni azon szent földön, amelynek egyszerű megemlítése is már elegendő a lelkigyőtrelmek lecsilapitására, mint valamely tisztán oroszlánjairól, tigriseiről vagy más vadállatairól nevezetes, de máskülönben elhagyott és még csak a mivelésre váró más földterület A mélyen tisztelt szerkesztőség azon kérdésére pedig, vájjon a czionismus, ez a legemberbarátibb, évezredünk eme egyik nemes mozgalmának, a magyar zsidóság által való támogatását édes hazánk nem zsidóvallásu hű fiai miként fogják fel, itt dr. Singer Bernát, tapolczai rabbi ur szavaival élve, azokat ismételve csak ezt mondhatom: „A zsidóság sem egészben, sem egyes töredékeiben nem szorult rá, hogy a hazafiatlanság rágalmai ellen védekeznie kellene. E kijelentésre feljogosítja a zsidóságot az ő vallása, világos törvényei és több ezer éves történelme, amely alatt egyetlenegy eset sem fordult elő, hogy a zsidók a legcsekélyebb mértékben is vétettek volna ama kötelességek ellen, a melyeknek teljesítését a haza tőlük megkívánt.* A zsidó ember, vigye sorsa bárhová — mint ezt már itt megemlítettem és mint a franczia Domonkosrend egyik nagynevű tagja ezt az ő jeles művében mondja — eszményi módon szereti a hazát, ahol letelepedett, és ezt számtalanszor hatványozott mértékben allithatjuk magyar-zsidó testvéreinkről, akik a polgári erenyek hü és lankadatlan gyakorlásában mindig fényesen kitűnnek. Nem képezhet botránykövet, ha a zsidó nép üldözöttjei számára nyilvános és jogos otthon lesz a szentföldön megteremtve. A czionismus nem más mint emberszeretet, nemes törekvések megvalósítása, amelyeknek egész szívvel és lélekkel való támogatása minden felekezelnek, hitvallásnak, pártárnyalatnak, a társadalom minden rétegének, éljen ő bármilyen kedvező körülmények között, szentséges kötelessége és főképen az a zsidó, aki ezt a kötelességteljebitest elmulasztja, bűnt követ el Istene, embertársai és saját vérei ellen. Vagy lalán bűnt követ el magyar hazája ellen az a buzgó katholikus ember, aki áhítatos kegyelettel nyújt, segítséget az ő filléreivel valamely távolcső országban élő, bántalmazott hittestvéreinek? Nem! Nem követ el bűnt; de igenis az Islennek tetsző erényes cselekedelet. Azt hiszem, az összes művelt emberiségnek jóakarata kell, hogy kisérje azt a nagyszerű — tisztán a lelkieken nyugó — vállalkozást, amely a sanyargatott ártatlanok, a megtestesült ártatlanság megmentését irta zászlajára. A pártszenvedély, a felekezeti türelmetlenség, a tudatlanság leggyalázatosabb szörnyei, amelyek a haladás és művelődés ragyogó fényét elhomályosítják, szűnjék meg és a hit boldogító malasztja tesz minket egyenlővé, ami a spanyol inquisitió expiálasa fog lenni. Budapest, 1899. junius hó 20-án. Csóri Endre, r. kath. áldozópap, sz.-főv. hitoktató. ÚJDONSÁGOK. — Miniszteri biztosi kirendelés. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a felső-szabolcsi tiszai ármentesitő és belvízvezető társulat önkormányzati működésében bekövetkezett fennakadás és a pénzügyi viszonyaiban előállott zavarok miatt a társulat önkormányzatát — a társulat közgyűlése részéről előterjesztett kérelemhez képest is — felfüggesztette és a társulat ügyének vezetésére báró Feilitzsch Berthold Szabolcsvármegye főispánját miniszteri biztosul küldte ki. — Báró Feilitzsch Berthold főispán ur őméllóságát, a belügyminiszter a t.-eszlári kitelepítési ügyek vezetésére kormánybiztossá nevezte ki. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Benedek Lajos nagykállói kir. járásbirósági Írnokot a nagykállói kir. járásbírósághoz segédtelekkőnyvvezetővé nevezte ki. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését 18-án kedden délelőtt tartja meg a vármegyeháza kistermében. — Kerékpárverseny. A nyíregyházi kerékpáregylet a múlt év Szent István napján tartolt kerékpárversenyek szép sikerére támaszkodva ez év Szent István napján augusztus 20-án ismét versenyeket szándékozik rendezni. A versenyeket ez évben is két részben futják meg. Délelőtt a távversenyt 30 kilométerre a Rakamaz felé vezető országúton. Délután a rövid távolságú versenyeket a Kálló felé vezető országúton. A kerékpáregylet vezetősége ez uton is figyelmezteti és kéri a helybeli kerékpárosokat, hogy a versenyekre idejében trainirozzák magukat s mennél számosabban vegyenek részt a versenyeken, hogy amennyire lehetséges, a dijak a helybeliek részére jussanak. Tervbe van véve a juniorok versenye is, amelyben csak 18 évesnél fiatalabb kerékpárosok vehetnek részt. A versenyek részletes programja most van kidolgozás alatt. — Eljegyzés. Groák Ödön, helybeli ismert terménykereskedő eljegyezte Halasi Piroska kisasszonyt, Halasi Mór kisvárdai takarékpénztári igazgató kedves leányát. — Meczner Gyula, a Nyírvíz-társulat volt kormánybiztosának kedves leányát, Mariska kisaszszonyt a napokban jegyezte el Gortvay Aladár ungmegyei földbirtokos. — Várkonyi ügye a kir. táblán. A debreczeni kir. ítélőtábla a napokban hozolt másodfokú ítéletet Várkonyi Istvánnak a nyíregyházi törvényszék előtt lefolyt tűupörében, A törvényszék tudvalevőleg talajdonjog elleni és osztálygyűlöletre való izgatáB miatt 6 hónapi államfogházra ítélte el Várkonyit. Ezt az ítéletet a debreczeni kir. tábla is helyben hagyta. — Polgári iskola Kisvárdán. Kisvárdán — mint levelezőnk értesít — erőteljes mozgalom indult meg, egy polgári iskola létesítése ügyében. A képviselő testületnek ez ügyben a közoktatásügyi miniszterhez intézett kérvényét, maga a kir. tanfelügyelő nyújtotta át illetékes helyen, s hathatós támogatásában részesítette a kisvárdiak törekvését a vármegye főispánja is. Levelezőnk értesítése szerint a miniszter a kért államsegélyt megadja, úgy hogy az iskola szeptemberre már meg lesz nyitható. — Gyászrovat. özv. Fejér Antalné született Takács Zsuzsánna és kiskorú gyermekei: Ilona, Jenő, valamint gyámfiai: Fejér Sámuel és András nejeikkel, Vilma leánya férjével, Hóder Márton nejével Tarnóczy Katalinnal, Mihovits Ferencz nejével Tarnóczy Juliánnával és gyermekeivel mint sógorok, özv. Fejér Jánosné, Tarnóczy Antal, Krunótzky János, Fejér Ferencz családjaikkal mint rokonok, úgy a magok, mint még számos rokonaik nevében fájdalmas szívvel tudatják a szerető apa, sógor, após Fejér Antalnak folyó julius hó 9-én, életének 63-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei a róm. kath. egyház szertartása és az elhunytnak végső kívánsága szerint, a nyíregyházi kántor id. Fekete János alkalmi gyászbúcsú éneke kíséretében, julius 12-én délután 4 órakora nyírbátori sírkertben tétette* örök nyugalomra. Áldás poraira 1