Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-02 / 27. szám

„IN Y í V t D <5 Kmint közönséges cziokosokat. Ugyanaz történjék azzal az emberrel is, ki helyet és alkalmat nyujc a fegyveres mérkőzésre. A pirtn»j törvénybe tltköző dolog, s ennek meggátlása ép oly polgári kötelessége mindenkinek, mint bármely más törvénybe ütköző dolog megakadályozása. Ha azután nem lesz a ki a kihivást elmerje fogadni, nem lesznek segédek, kik a mások ügyeit csak ugy köniyedéu fegyveres mérkőzés mezejére tereljék, nem lesz a ki helyet ad az ügy elintézésére, meg fog csappani a párbajok száma. Megszűnni nem fog soha azt ne is reméljük. A halálbüutetés dácsára is elég gyakori a gyilkosság és a legszigorúbb törvények sem fogják kiirtani, különösen a magyarból, a sálon fokossal való önígazságszolgáltatást. Uffeuheliner Dezső. A nyíregyházi főgimnázium értesítője A helybeli ág. ev. főgimnázium nagyérdemű igazgatója a napokban tette közzé, az ő igazgatása alatt álló főgimnázium immáron lezárt legutóbbi iskolai évéről szóló értesítőjét. Az értesítő, megszokott gondos összeállításában megint egy ujabb beszámoló és tanúságtétel a nyíregyházi főgimnáziumnak, a régi bölcs vezetés alatt végbemenő hatalmas fejlődéséről. Ez alkalommal, midőn csupán arra szorítkozhatunk, hogy az Értesítőt ismertessük, ebben az irányban csak két statisztikai adatra hivatkozunk. Ezek egyike az, hogy főgimnáziumunk növendékeinek a száma a lezárt tanévben immáron 40l-re emelkedett; a másik pedig, hogy a nagy létszámból 267 volt a helybeli illetőségű, 113 megyebeli, 60 más vármegyéből való s 2 más állambeli. Főgimnáziumunk növendékeinek folyton emelkedő kontingense immáron szinte elodázhatatlanul sürgős feladattá teszi az iskol.i kibővítését. Sürgeti ezt s úgy tudjuk ismételten már főiskolánk kitűnő igazgatója ebben az Értesítőben is. Közöljük itt egész terjedelmében az igazgató urnák erre vonatkozó közfigyelmet érdemlő sorait: A tizenhatezer forintnyi állami segítséget biztosító revideált szerződés, a miniszter úr által a mult évben aláíratván, a folyó 1899-ík évre főgimnáziumunk 15 ezer forint fenntartási segélyt nyert, a jövő évben pedig már teljes összegében fogja élvezhetni az állami segítséget. A magyar állam tehát megtette kötelességét iskolánkkal szemben ; a sor, a fejlesztés kötelessége, az áldozatkészség a fenntartó teitületen van Mert nagy tévedés volna magunkat abban a hitben ringatni, hogy az állami segítség, hosszú időre minden szükségletét fedezte az iskolának. Oh nem! Új iskolai épületünk, rövid tizenkét év elteltével szűknek, hiányosnak bizonyúlt. A tanulók nagy száma párhuzamos osztályok felállítását teszi szükségessé. Egyes egyházak és egyházmegyék ama önkényes eljárása, hogy rövid úton beszüntetik a supplicatiot, megcsappantja tápintézetünk evi bevételét; s lia azt nem akarjuk, hogy e jótékony intézmény beszüntettessék, új jövedelemfbrrásról kell gondoskodnunk; mert nagyon tévednek azok az urak, — ilyenek pedig sorainkban is többen vannak, a kik azt hiszik, — hogy e czélra a folyóvá tett állami subventióból bármi csekély összeg is fordítható. A legközelebb következő tanévben továbbá életbe lép az új tanterv, mely a többek kőzött a szabadkézi rajz összefüggő tanfolyamának szervezését követeli, hogy elég tétessék a gimnasiumi tanítás rendszerében eddigelé kevéssé fekarolt művészi és aesthetikai képzésnek. S ha c körülményeknek eleget akarunk tenni, pedig eleget kell tennünk, mindenek előtt megfelelő rajzteremre s berendezésre van szükségünk. Hangsúlyozza aztán az új tanév ja tanulok testerejénekés ügyességének összhangzatosfejlesztését ajfejlődő.szervezetre való tekintettel; mely czélból nem esik 2—2 órát ír elő osztályonként és hetenként, de követeli, hogy minden osztálynak hetenként egy játékdélutánja legyen, a mikor a különböző testedző játékok az évszakoknak és időjárásnak megfelelően, a maga idejében és lehetőleg a szabadban gyakorlandók. E czél elerése újabb áldozatot kíván, kívánja nevezetesen az iskola udvarának kibővítését s követeli játszótereknek tervszerű berendezését. S ma e tekintetben hogy állunk ? Úgy, hogy 900 Qm. területű udvarunk 450 tanulónak kicsiny, játszóterünket pedig, melyet a nemes város jóindulatából bírtunk s tehetségünkhöz képest igyekeztünk a testedzés czéljainak megfelelöleg berendezni, — a városi hatóság, a vármegyével együtt, egy építendő megyei kórház czéljaira, rövid úton, minden kárpótlás s kész kiadásaink megtérítése nélkül, visszavette. De nem akarok reeriminatiókbaereszkedni; czélom megjegyzéseimmel csupán rámutatni a sürgős teendőkre, s felhívni különösen a főgimnázium tanácsának figyelmét arra, hogy nemes buzgóságát, kiváló előszertetet iskolánk iránt, több irányban ezentúl is úgy érvényesítheti, mint a minő valóban elismerésben méltó módon cselekedte a közel múltban; különösen bátor vagyok a tanácsnak figyelmét felhívni arra, hogy főgimnasiumunkjavára igyekezzék megoldani, módosítani azon szerződést, melyet ezelőtt évekkel kötött Nyíregyháza város, az egyház és a Takarékpéztár a százezer forintos városi alapítvány kezelésére nézve; mert tudomásom szerint e szerződés határideje ez év végével lejár. Az én meggyőződésem az, hogy ha ez ügy kedvezően oldatik meg, pedig itt nagy nehézség fenn nem forog, úgy iskolánk jövedelme nem csekély mértékben javúlhat már a közel jövőben s több nagyon is égető szükséglet új ós bő fedezetet találhat. * * * Az értesítőt Porubszky Pál tanárnak .Bessenyei és a nemzeti ébredés* czimű, velős rövidséggel megirt tanulmánya nyitja meg. Moravszky Ferencz tanár pedig ,Uti emlékek Itáliából' czím alatt közli, vonzó előadásban olaszországi utjának tanulságos benyomásait. Az igazgatónak a tanévről szóló jelentését, a főgimnázium kebelében fennálló s nemesen munkálkodó kö'őnböző egyesülelekről szóló beszámolások követik, valamint a tápintézelről, könyv és szertárakról szóló s a kiosztott segély- és jutalomdijakról szóló jelentések. Ez utóbbiak összege nem kevesebb mint 2251 forint 23 krt és 2 darab aranyat tett ki. Ezután a tanulók névsora, a tanulási erndmények föltüntetésével következik. A jövő iskolai évre vonatkozólag az igazgató a következő figyelmeztetést közli : Figyelmeztetés a jövő iskolai évre. Azon helybeli szülőket, kik fiaik számára a legközelebb megnyíló 1899—900-dik iskoiai évben a főgimnázium I. és II. osztályában helyet óhajtanak biztosítani, ezennel figyelmeztetem, hogy fiaikat julius első és második napjának délelőtti óráiban beírathatják. Julius hó elsején kizárólag az ág. h. ev. tanulók vétetnek fel, másodikán a más felekezetűek. A jelentkező tanulók iskolai bizonyítványaik s a keresztlevél alapján vétetnek fel. A felvételi dijak a beiratásnál lefizetendök. Ha a jelzett időben felvett tanulók a jövő tanév elején szeptember hó 3-ig bezárólag az osztályfőnöknél személyesen nem jelentkeznének, a belépésre való jogosultságukat s befizetett dijakat elvesztik. Különben a jövő évre vonatkozó beiratások szeptember 1., 2., 3. napjain eszközöltetnek. A javitó és pólló vizsgálatokat augusztus 30., 31-ikén tartatnak. Minden tanuló a felvételre személyesen és rendszerint atya, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatónál jelentke/.ni. Azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyén, gyermekük vagy gyámfiok felvételekor alkalmas helyettest tartoznak bejelenteni, kire a házi felügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák, hogy a gondviselésre bizott tanuló felől az igazgató vagy osztályfőnök értesítését efogadhassa. A szülők és gyámok e részben minden változást személyesen vagy írásban tartoznak bejelenteni az igazgatónál. Oly tanulóknak, kik egy kötelező tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet és a kiket a tanári testület képeseknek tart arra, hogy a szünidő alatt önszorgalomukból pótolhatják mulasztásukat, megadhatja a jogot, hogy a jövő iskolai év kezdetén javitó vizsgát tehessenek. Eztn javitó vizsgálat, ha a tanuló a kitűzött időben jelenik meg arra, díjtalan. Azok a tanulók, a kik két kötelező tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet, az igazgató utján csak fontos okok mellett folyamodhatnak javitó vizsgára való engedélyért méltóságos és főtiszteletü Zelenka Pál püspök úrhoz. E tárgyú folyamodások julius hó 10-ig, az intézet igazgatójához nyújtandók be. A felvételnél minden tanuló 2 frt felvételi dijat fizet, mely dijnak l efizetése alól senki sem menthető fel. Fizet továbbá mindén tanuló a gyinn. alapra 1, országos nyugdíjalapra 3 frtot, 50 krt ifj. könyvtárra. A tandij 24 frt. Ez összeg két részben és pedig felerésze a beiratáskor, másik felerésze február hó 1-én előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni. Azon tanulók, akik magukat részben vagy egészben a tandij fizetése alól felmenteni óhajtják, tandíjmentességüket kérelmező folyamodványaikat kellően felszerelve, a főgymnasium kormányzó tanácsához czimezve, augusztus hó 15-ig a főgymnasium igazgatójához nyújtsák be. Később beadott folyamodások tekintetbe nem vétetnek. A magántanulók 40 forint vizsgálati dijat fizetnek s ezenfelül a gyinn. alapra 10, nyujdij-alapra 3 frtot. A 13 frt a beiratás alkalmával előre fizetendő. A magántanulók ezenfelül vallástani vizsgálati díjat is fizetnek a vallástanároknak és pedig a keresztyén tanulók 3—3 frtot, az izraeliták 5 forintot. A tápintézet szeptember 1-én nyílik meg. A tápintézetbe vallásfelekezeti külömbség nélkül vétetnek fel a tanulók. A tisztességes ebéd és vacsora díja egész évre 60 forint, mely összeget a tanuló két részben előre tartozik befizetni. Kézimunka-kiállítás. A helybeli nőipar-iskola kézmunka kiállítása m,i, vasárnap délelőtt 9

3 órakor nyilik meg. Mint minden évben, ugy az idén is, az érdeklődés óriási. Hogyne, mikor oly sok, türelmes angyali ujjacskák egy esztendei fáradságának gyümölcsét szemlélheti a belépő! Nekem sikerült már a megnyitás előt

1, a még teljesen el nem rendezett terembe nagy nehezen bejutnom, s igy elárulhatok egyet-mást az érdeklődőknek. Ujat alig mondhatok, az Ízléssel készített munkák pazar és türelemmel való remek kidolgozása, a már ehhez szokott nagy közönségnek nem is újság. Pedig-pedig, de ezt már meg nem súgom, lesz ott valami, a mi előtt az ember igazán megáll, s a ki nem is érti annak értékét, finomságát, az is gyönyörrel szemléli a remek művet, a közös fáradozás méltó gyümölcsét. Hogy mi ez? — majd meglátjuk. A kiállítás különben a polgári leányiskolában van. A mint a nagykapun bemegyünk, földszinten jobbra a fehérnemű, balra a kézimunka-kiállítás. Ha jobbra megyünk, a mint a terem ajtaján belépünk, egy fehérnemű-tengerben képzeljük magunkat. De milyen febérnemüek ezek! Csupa c?íny, ízlés, bizarr dolgok, szinte jólesik a szemnek ránézni. Itt egy pár név ragadta meg figyelmemet. így Pollatsek Irén, Lányi Ilona, Deutsch Szeréna, Márkus Jus/.li, Baruch Klára, kinek fésülködő köpenye különösen tetszett, Dietz Zsuzsó, Fábry Irma, Bartos Magdolna. Ezeknek az úrhölgyeknek találtam én, laikus szememmel, legszebbeknek, sőt legtöbbnek is munkáit. Természetes azonban, hogy ugy itt, mint a díszmunka-kiállításnál, a már évek óta ismert és méltányolt tanítványokról nem szóltam. Ha balra tartunk, egy megrakott, tele akgatott terembe lépünk. A legkülönfélébb, szebbnél szebb díszmunkákkal alig tud szeműik betelni. Leggyakrabban találkozunk, mondhatni a legszebb kézimunkákon a Milotay Ilona és Csesznák Margit nevével. Kiváló műgonddal van kidolgozva a Milotay Iluna tűfestése, mely vadvirág-csokrokat ábrázol, aranyhímzésű arabeszkek között. Ez a legszebb, három festett munkája közül, egyik selyemre, másik fára festve. Nagy türelem, pontos kidolgozásnak eredménye, fehér hímzésű párnahuzata. — Csesznák Margit munkái közül egy magyar mintájú ajour párna tűnik fel, a melyen a gyönyörű, széles csipke is a saját munkája. Gyönyörűek klöplizett zsebkendői, különösen point lace futója. A Molitórisz Erzsi, Szilágyi Mariska, Bán Erzsike, Borbély Mariska által, a kath. templom oltára számára készült teritője, mely rokoko stylben frisszel van himezve, kiváló helyet foglal el a kiállításban. A tavaly első dijat nyert Mart íny i Margit az idén is oroszlán-résszel járult a kiállításhoz, 12 személyes kalotaszegi asztal futója büszke — készítőjére s egyedüli munka, szmirna fotelje s világos kék csipke köténye. Nagyon sokszor látni a Baruch Klára nevét Richelieu abrosza angyali türelmének kitartó gyümölcse, úgy hímzett rokoko székjei, csipke köténye, svéd dívány-párnái stb. stb. A szines hímzések között legjobban tetszett nekem Oláh Piroska szecceszionista mákvirégokkal díszített asztalteritője. Szép még a Király Anna asztalkészlete. Lányi Ilona, Dietz Zsuzsó ágy ál huzatai, Lukács Margit point lace miliője és festett párnái, Lukács Irma klőpplizett csipkéi, Maurer Irénke áttört, remek aszlalfulója, szalon tablettjei mind-mind kiváló műizléssel és gonddal vannak dolgozva. Legnagyobb feltűnést keltett nálam, a még ez ideig ily szép számban ki nem állított csipkecsoport. Még pedig hányféle! itt láttam richelieu point lace, klőpplizett csipkéket sőt még tű-aplikáció is van közötte. Sok szép vegyes munkáiért feltűnt: Ling Kamilla, Kiss Erzsi, Lichtblau Jolán, Zsák Judit, Király Anna, Fábry Irma, Szőllősy Anna stb. stb. Egyátalában véve egyik munka túlszárnyalja a másikat. Egyik pompájával hat, másik türelemmel való kidolgozásával hódit. Ne mulasza el senki sem, hogy meg ne nézze a kézimunka-kiállítást! UJD0MSÁG0K. Jubileum. Ma délelőtt nyitják meg a nyíregyházi jótékony nőegylet által alapított és fenntartott nőipariskola munkakiállitásat, ez intézetnek a közs. polgári leányiskola épületében engedélyezett helyiségében. A „Nyirvidek", mely állandó és folytonos érdeklődéssel és figyelemmel kisérte e nagy jelentőségű intézményünknek néhány év alatt végbement hatalmas kifejlődését, ma is, midőn ez az iskola ez idei munka-kiállitását megnyitja, teljes készséggel és igazán nagy örömmel csatlakozik az ünneplőkhöz, akik zajtalanul, előzetes reklám, lárma nélkül, de annál bensőségesebben sorakoznak egy férfiú körül, aki, mint a jótékonynőegyesület titkára egy negyed századot töltött el immár e humánus intézményünk szolgálatában, aki a nőipariskola létesítésének eszméjét ott, annak idején fölvetette s akinek annak megalapításában s mai nagy jelentőségű intézménynyé való kifejlesztésében a legfőbb érdeme van. Leffler Sámuel ez a fárfiu, mint ahogy azt nagyon jól tudják olvasóink. Társadalmi életünk sokféle közmunkájában vette ki derekas részét, zajtalan, csendes tevékenységgel, nem is szólva arról, hogy a tanári pálya 25 éves, nehéz munkájának múltja van a háta megett, ahol se hirnév, se dicsőség, sem pedig talán a vagyon gyűjtés reménye nem kecsegtet. A kezei és közvetlen felügyelete alól kikerült egy egész generáció ifjúsága, ma már küzdő és a közéletben munkáló férfiak egész gárdája az, mely köszönettel és hálával eltelve veszi hirét ez igazán méltó jubileumi alkalomnak. Tevékenységének erről a részről, ebben az irányban való érdemeiről azonban nem szólhatunk most. A jótékony nőegyesület hölgyei, akik egymást fölváltva 25 esztendő óta látták maguk közölt, az ő szelid női lelkük, érző szivük nemes munkájában munkásnak, kitarlónak, buzditónak, irányilónak Leffler Sámuelt: ma ők tesznek tanúbizonyságot arról, hogy közéletünknek ezen a téren, ahol a szervezett jótékonyság, mint intézmény bizonyítja meg a maga nélKülözhetetlen voltát társadalmi életünkben; ők, akik az egyesülésben rejlő eröfokozás nagy igazságával, szinte alig számbavehető anyagi eszközökkel megindulva, néhány év munkásságával olyan áldásos, nagy jelentőségű és ma már hatalmasan meggyökeresedett intézményt tudtak létrehozni és szervezni, mint a mi nőipariskolán. : itt, ebben a köztevékenységben, 2-3 éves kitartó munkájának eredményeit s szerzett érdemeit méltatja és ünnepli ma a nőegylet. És ebben a méltánylásban és ebben az ünneplésben részt veszünk mindannyian, Nyíregyháza város egész műveli társadalma. — - Kinevezés. Az igazságügyi miniszter ifj. Mikecz János buji lakost, a nyíregyházi kir. tőrvényszékhez segélydijas joggyakornokká nevezte ki. — Előléptetés. Báró Feilitzsch Berthold főispán őméltósága a Sztreska Miklós előléptetése folytán megüresedett pénztári száintiszti állásra Újhelyi Sándor ideiglenes számtisztet és igy megüresedett ideigl. számtiszti állásra pedig Brusek Sámuel vármegyei napdijas írnokot nevezte ki. — Helyettesítés. Báró Feilitzsch Berthold főispán őméltósága a Kömmerling János főszolgabíró nyugdíjaztatása folytán megüresedett dadai felső járási főszolgabírói állásra Olchváry Pál árvaszéki elnököt helyettesítette. A választás az októberi őszi közgyűlésen fog mégtőrténni. — A vármegye közigazgatási bizottságának e hó 13 ikura eső rendes havi ülését közbejött akadályok miatt a főispán e hó 18-ára tűzte ki. — A Mikecz család sírboltja. Mikecz Ferencznek, vármegyénk alispánja testvérenek halála és temetése alkalmából közöljük az alábbi levelet és — e családi sírbolt keletkezésének történetére vonatkozó két érdekes régi versét: Tekintetes Szerkesztő Úr! A mult hó 28-án szegény megboldogult Mikecz Ferencz barátom temetésénél jelen voltam, s lelkemből fájt, hogy ezt a szorgalmas, igyekező jó gazdát és ne-