Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-11 / 24. szám

a ..,„ A magyar uemzet nem először áll ilyen nagyfontosságú kérdés előtt. Egészen ehez hasonló esete van a magyar földtehermentesitési műveletben, mely művelettel szerencsésen sikerült fölszabaditani a röghöz kötött jobbágyságot. Hiszen ez az egész művelet nem volt egyéb, mint egy nagy szocziális kérdésnek a szerencsés, békességes megoldása. Es hogy milyen szerencsés megoldás, ezt fényesen igazolja az, hogy több mint ötven esztendőre konszolidáltuk vele a szocziális viszonyokat. A kérdés — persze — abban az alakjában, ahogy ötven esztendő előtt fölmerült, sokkal köunyebb volt, mint a mai, mert a földbirtokról, tehát egy állandó, lekötött tőkéről és a röghöz kötött jobbágyságról, tehát egy számbavehető állandó munkásosztályról volt akkor szó Ma ezt a műveletet a mozgó tőke és a mozgó munkásosztály közt kellene végrehajtani. Ez — bevallhatjuk őszintén — jóval nehezebb kérdés, sót szinte képtelenségnek látszik, pedig épenséggel uem lehetetlen, ha van ember, aki a kétségtelenül létező és eléje tornyosuló nehézségeknek szembe mer szállani. Mert ma már van olyan megbízható statisztikánk, mely a mozgó tőkét meglehetős pontossággal képes meghatározni és a munkásosztály számarányát is feltüntetni. Ismeretlen mennyiségekről tehát ezen a téren szó sem lehet. Ha pedig ez a két mennyiség: a mozgó tőke és a mozgó munkaerő — ismeretes, akkor csak a módját kell kitalálni annak, hogy a művelet, mily irányú és mily arányú legyen. Ami különbeu a kérdés békességes megoldása tekintetéből nem csak annak kulcspontja, de minden esetre a legnehezebb, legfogasabb feladata is. Magyarosítás. Bár csak egy teljességgel föl nem tűnő hirecske keretébe, úgyszólván csak odavetve és becsuszszantva olvastuk, mégis a leglelkesebb hazafias örömmel tölt el az a híradás, hogy Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter kezdeméuyezesére és rendeletéből a magyar államvasutak igazgatósága ötezer forintot folyósított abból a czélból, hogy a terhes családdal biró alkalma zottai, amennyiben ea kimutathatólag módjukban nem áll, megfelelő segélyezésben részesüljenek, az idegen hangzású neveik megmagyarosítása körül felmerülhető költségeikben. íme, látszólag mily jelentéktelen, de tényleg mily messze kiható ujabb bizonyítéka ez kormányunk őszinte, leplezetlen, de czéltudatos nemzeti irányának. Tárol áll tőlünk azt állítani, mintha a nevek megmagyarosítása egyértelmű volna a magyar nemzeti érzület fölvételével, de viszont azt sem tagadhatja senki, hogy az idegen hangzású uevek viselői, midőn elhatározzák magukat, minden erkölcsi és anyagi kényszertől menten, jó magyar neveket iratnak föl erkölcsi ós társadalmi, valamint közhivatali tevékenységük czégtáblájára, egyúttal félreísmerhetlen jeleit adják, Pista tehát azért bukott meg, mert nemcsak viszonyai, hanem ő maga is megváltozott teljesen. A kamaszkodás kora stb. Húsvétra öt szekundát kapott Pista. Erre az osztály nagy sajnálátára Tábor FereLCz úr, elhatározásában segítve a tanár urak elfogulatlan jóslásától is, ki vette Pistit az iskolából és tizennégy éves kora dacára oda adta fűszeres inasnak, Kaszami és Társáhot a Pice utcán. Sajnáltuk Pistát, mert az utóbbi időben teljesen asszimilálódott. Ugy má.-zta a szarkafóazkes fát, mint jelaukori irónk nagy része a halhatatlanság meredek szikláját és ezt kopaszodó fejjel mondom, a mit azért említek meg, hogy annál könnyebben elhigyje mindenki, mikor kijelentem, hogy nem dobálózom a szavakkal. Pista, mint fűszeresinas még közelebb jutott szivünkhöz, mert a cukrot barátilag mérte, a mit, azt hiszem, hogy egy nézeten vannak velem? Nagyon jól tett. Elmúlt egy pár év. Már nem lelkesedtünk a cukorért. Serkedő bajusza és ezzel kapcsolatosan zsebtnkre lett a VIII. osztály nagy részének. Néhány fiúból irnok ur lett a törvényszéknél, vagy ügyvédi irodákban, neháuyan más városba mentek tanulni, vérző sebeket szakítva a szerető osztálytársak lelkén, viszont néhány jó fiu idegenből került közénk nagy örömöt oko*va és behegesztve a sajgó sebeket. Feszesebb lett az érintkezési formula. Az ujon érkezettek nebánya magázódott velünk. A pajtáskodás helyét elfoglalta az egyének előtérbe igyekvése. A közelgő matúra előrevetette lelket fázlaló hüvösségét. A melegítő könyvhöz menekültünk, tanultunk. Az érettségi vizsga után magasan hordott fejjel , jártunk, mindannyian. Nagy volt a boldogság, azt hiszem, hogy majd csak évek multán az exelencíás cim fogja megdobogtatni a szivünket ugy a mint ez a szó megdobogtatta — érett. Elérkezett a pályaválasztás ideje. Jutott közülünk a jogra, a teknikára, & teológiára, filozófiára. Ketten berukkoltak mint önkéntesek, az hiszem, untatnám a kedves olvasót, ha névszerint is felsorolnám, hogy ki hova ment. hogy a magyar nemzeti társadalomban lüktető vérfolyamatnak szerves egészei akarnak lenni, nemcsak tettekkel, hanem névvel is. A magyar társadalomban akarnak pazicziót elfoglalni, s aunak tevékeny tagjaiul tiszta, jó, magyaros hangzású neveiket óhajtják tetteikben az utókorra, hagyományaikban pedig vérbeli utódaikra átörökíteni. Csak természetesnek fogja találni a józan és haza fias közfelfogás, hogy a magyar állam ezeknek a jóravaló intenczíóknak segítségére siet, jóllehet el vagyunk készülve arra is, hogy nemzetiségi dühtől tajtékzó lapjaink ebben, a nekünk jóleső, de nekik aunyira nem tetsző tényben megint az eiószakos magyarosítás egy momentumát fogják föltalálni. Pedig ettől a ténytől olyan távol áll az erőszakosság, mint Makó Jeruzsálemtől. Semmiféle hivatalos presszió, semmiféle előnynyel való kecsegtetés nem jár ennél a magyarositásnál, csupán azoknak a belső, hazafias ösztöne az irányadó, kik anyagi okokból gátolva voltak e sugalmik valósítására. Nekünk nem kellenek olyan magyar nevű honpolgárok, akik e nevet azzal mocskolják be, hogy kenyeret, oltalmat, békét adó hazájuk ellen izgatnak, valamint hogy a nemzetiségi fanatizmusnak is csak kárára voltak olyan tőssgyökeres magyar névvel biró egyének, akik hitvány pénzkereseti szempontokból a maguk becsületes családnevét különböző formákban románizálták, szlávizálták. A ki meg akarja magyarosítani a nevét, az már inkább magyar érzelmű, mig az ellenkezőt nem igen lehet amazokra rábizonyítani. Idegen névvel éppen ugy lehet valaki jó hazafi, mint a milyen magyarosított, románizált, szlávizált névvel bárki más rossz vagy jó, — de engedjék meg nekünk azt az örömöt nemzetiségi ellenfeleink, hogy a nemzeti szellem érdeknélküli s éppen azért mély erkölcsi tartalmú növekedésének, hatványozásának jelenségeként UdTözöljük ezt a tényt is, a mit soraink elején jeleztünk. .... Fővárosunk majdnem páratlannak mondható rohamossággal történt magyarosodásának, különösen a kereskedelem terén, még mindég vannak árnyoldalai s mentől tovább esik egyik másik vidéki góczpont a magyarosodás főtényezőjétől: a kulturszellemtői, mely fővárosunkból szerte sugárzik, aunál jobban nőnek az árnyékok. Hegedűs Sándornak nem akarunk tanácsokat adni, mivel az ő nemzeti ideálokkal telitett lelkesültség©, az ő kipróbált gyakorlati képessége nem szorultak rá azokra. Bzt a kezdetet biztató Ígéretként könyveljük el, azonban arra nézve, hogy az ipar és kereskedelem terén fönnálló kultúrpolitikai tényezők az ő nemzeti felfogása révén nemsokára minden mellékgondolat nélkül, egészükben bele fognak illeszkedni abba az irányzatba, a melynek ma kormányuuk valóságos megtestesítője: a békós, konszolidáló s főképen nemzeti és magyar érdekszférává. A vármegyei gazd. egyesület közleménye. i. Mivel a földmiv. m. kir. minisztérium által a gazdák érdekében hozott intézkedések és kedvezmények kihasználásánál mint hivatalos közvetítő közegek az állami kerületi állattenyésztési felügyelők működnek, az ezek részére kiadott szolgálati szabályzat altalános ismertetését a szabolc-megyei gazdasági egyesület szükségesnek tartja s ezért a szabályzatot következőkben ismerteti: 1. Szabolcsvármegye területére illetékes felügyelőség: Djbreczenben. 2, A felügyelők a földmivelésügyi m. kir. miniszter közegei s utasításokat csak tőle fogadhatnak el. Bucsuzóul hatalmas mulatságot rendeztünk a Hárs vendéglőben. Húzta a cigány, mi meg rendeltünk össze vissza mindent, a mig csak a pénzünkben tartott. A „Kékvárosi Hiradó" referált a mulatságról! megemlékezett az érettségi vizsgálatok eredményéről és egyenként megemlített bennünket mint nagyreményű derék fiukat, a kik számára nyitva a jövő. Haladás, liir dicsőség várakoznak ránk. Kékvárosnak mi voltunk a kedvenczei, bejártunk a kaszinóba mint vendégek, eljár unk a kávéházakba és fizettük a huszonöt krajcárokat a posztó ért biliárd-játék közben. Kovács Pistát elfelejtettük egészen, de hát ugyan ki folytatná a barátságot a mikor jogász, vagy medikus lett, egy ügyefogyott zsákvászonkötényü kereskedő segéddel. Kovács Pista ugyan nem gondolkodott igy, ő hallatlan naivitással ezentúl is ránk harsogta a szervuszt, 6 a maradi eszével igy okoskodott: En kilenczedfél évig jártam ezekkel a fiukkal az iskolákba, hát csak nem fogok az illendőség ellen véteni azzal, hogy nem üdvözlöm őket az utczán. Azt elfeledte, hogy mi nem a régi fiuk vagyunk többé, hanem szárnyra kelt sasok, urak, felnőtt fiatal urak, a kik a szalonokban forognak immár, a kik modort, sliffet igyekeznek szerezni, a kik elegánciát hajhásznak, modorban, öltözkedésben, a kik lovagias ügyekről felvett jegyzőkönyveket hordanak a zsebükben; sót verekednek is egy elmulasztott — pardon-irl életre halálra, pisztoly vagy kard? A hogy tetszik! Röviden összefoglalva a kik a társadalmi élet sokféle termésű fájának összes éretlen gyümölcseivel teletömték a zsebeiket. A Pista harsán szervusz-a vagy nagyon immelámmal, vagy orron át eresztett jónappot-al viszonoztatott, uttóbb meg sem hallottuk már. Ezt hibául senki se róhatja ránk, mert a társadalomban éltünk, Kékváros társadalmában pedig unikumnak sem akadt olyan elegáns ember, aki kereskedő segéddekkel tegeződött volna. Az életben nem fraternizálunk, rz iskola, az más. A Hirs előtt állottunk vagy nyolc in ifjú óriások, hirtelen ránk fordul a sarokról Kovács Pista; egy süveg cukrot szorongatott a hóna alatt. Mikor ránk ismert megzavarodott, alázatos vigyorgásra húzta a száját és zavarban égő szemekkel nézett végig rajtunk. 3. Kötelességük kerületükben az állattecyésztés minden ágának fejlesztésére hatni, felügyelni az 1894. évi XII. t.-cz. ős 48000. számú miniszteri rendelet és a vármegyei állattenyésztési szabályrendeletek mikénti végrehajtására; az apa állatvizsgálatokon minél több helyen jelen lenni, s szakvéleménynyel szolgálni; a hiányokra a közigazgatási hatóságot az alispán és polgármester utján figyelmeztetni s ha ez nem használ felettes hatóságának jelentést tenni; az apaállatok mikénti táplálására felvilágosítást adni. A járási mezőgazdisági bizottságok apaállat szemléihez mindenkor meghívandó. 4. Kötelességük továbbá ügyelni, hogy a köiös legelőkön nincsenek-e igazolvány nélküli apaállatok, s nincs-e a legelő túlterhelve; ha a megyei állattenyésztési szabályrendeletet nem találják megfelelőnek, erről javaslat kíséretében a miniszternek jelentést tenni, az apaállat szükséglet fedezéséről gondoskodni B ezért a megyei nagyobb tenyészeteket megismerni,^ az apaállat beszerzési forrásokat nyilván tartani. A köztenyésztés fejlesztésére szolgáló állami költaégadományok mikénti felhasználására javaslatot tesznek s felügyelnek a gazdasági egyesületek kezelés? alatt álló tenyészalapokra, de a számadásokat felül nem vizsgálhatják. Kiadják a tenyészállatok kedvezményos szállítására szükséges igazolványokit, s ezeket aláírják. 5. Hivatalból utazik: a) miniszteri rendeletreb) miniszterileg jóváhagyott kiszállási engedélylyel; c) halasztást nem &tűrő fontos ügyekben utólagos jóváhagyás mellett. Külön engedély nélkül: a) npa állatszemlékre és tenyészállat díjazasokra; b) az államkincstárral apaállat-nevelés iránt szerződött gazdaságokba; c) az orsz. törzskönyvelő-bizottság megkeresésére; d) a törvényhatóságok közigazgatási ós mezőgazdasági bizottsági üléseire, ha meghivatik; e) a hatóságok megkeresése alapján. 6. Magán ügyben, ha előre bejelentetik, 48 órára távozhatik székhelyéről. 7. Hivatalos pecs tje van: „Állattenyésztési magy. kir. kerületi felügyelőség" körirattal. 8. A járási és községi hatóságokkal rendesen rövid uton érintkezik, de fontosabb ügyekben a vármegye alispánja utján levelez. 9. Működéséről évenkint egy jelentést szerkeszt és terjeszt fel. A gazd. e. választmány. Egészségügyi jelentés. Nyíregyháza egészségügye májusban. A folyó év május havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, kedvezőtlenebbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. Az elmúlt év május havában elhalt 71, addig ez év márczius havában a halálozás 8l-et mutat, több tehát 10-el. Nem szerint elhall li 43, nő 38. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 45, lőldmíves gazda 17, iparos és kereskedő 15, értelmiségi 4. Ezeken kívül halva szülelett 3, kora szülött volt —. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 6. Törvénytelen ágyból származó elhalt 3. Élve született 107, és pedig: 57 fi és 50 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 10, és pedig 7 fi, 3 nő, az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 26-al. Házasságot kötött 29 pár. Vallásra nézveelhalt: róm. kath. fi 11, nő 5 =» 16, ág. evang. fi 23, nő 24 = 47, helv. hitv. fi 4, nő 2=6, gór. kath. fi 3, nő 4 = 7, izraelita fi 2, nő 3 = 5. — Szervusztok fiuk! Köszöntött bennünket a hogy elhaladt előttünk. Egy sem fogadta a köszönését. Az én torkomon valami artikulálatlan hangszörnyeteg hördült ki, sajnálatomban csaknem viszonoztam a köszönést, de leküzdöttem, győzött az elegáns felfogás, ennyivel tartozunk a 19-es kézelőnknek és a három centiméter magassarkú cipőnknek a mit viselünk. Kovács Pista bódultan támolygott tovább. Egy héttel rá főbe lőtte magát a szamár, pedig nem sikkasztott a gazdájától. Nagyon becsületes jó fiu volt, mondta Kaszamiés Társa a Piac-utcán ós könnyekre fakadt. De hát mi lehetett az oka annak, hogy a vöröskezű Pista egy lövésre való puskapor elfogyasztásával hasznot csinált az államnak? Mi lehetett? A jámbor fiu szemei előtt arra a — Hárs előtti megnem szolgált súlyos megalázásra szétfoszlott a jótékony felhőgomoly, mely látását eddigre korlátozta. A tisztult levegőben bepillantott hírtelen abba a feneketlen szakadékba, mely közte és volt pajtásai között támadt. Bepillantott a lelket fagyasztó mélységbe és beleszédült. Nem erre a világra való volt. Nem tudott megalkudni a helyzetével Talán meg is volt zavarva a feje egy kevéssé attól a sok pattogó frázistól, a mit itt-ott hallott ünnepélyes alkalmakkor, a mikben ünos űntalan csenget ez a szép; de levegő égből kapott szó, hogy — egyenlőség. Jól tetted Kovács Pista azon szamár cselekvésed. Pusztuljanak a képzelődök. Ezt a sivár életet kötelessége a társadalomnak egy kis osz'álygőggel minél színesebbé tenni. A „polgártárs" kellemetlen szó, betolakodott szó; maradjon a franczia fordításokban. A t. CM. — tekintetes és nagyságos czimekre nagyobb szükség van minálunk, mint a meleget szóró napsugárra, ezt pedig kopaszodó fejjel irom, a mit azért említek meg, hogy annál könnyebben elhigyje mindenki mikor kijelentem, hogy ebben a nem fantázia szülte rajzban nem dobálóztam a szavakkal.