Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-04 / 23. szám

Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1899. május ho I3-án báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt folytatólagosan tartott rendes tavaszi közgyűléséből felvett jegyzőkönyv kivonata. 376—99. Bgy. 1475—99. K. Tárgyalás alá vétetett a bor-ellenőrző bizottságok szervezeti szabálya és ügyrendje. Határozat. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által mintául beküldött szabályzat a vármegye mezőgazdasági bizottságának javaslata s az ügyészi vélemény figyelembe vételével alábbi szövegezésben elfogadlatik s megerősítés végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. Mielőlt azonban ezen szabályrendelet megerősítés végett felterjesztetnék, annak közhírré tétele elrendeltetik s utasittatík vármegye alispánja, hogy a szabályszerű közhírré tétel után a szabályrendeletet 3 példányban a vonatkozó iratokkai a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz terjeszsze fel. Njiregyháza város polgármestere s községi elöljáróságok utasíttatnak, hogy a közölt szabályrendeletet a szokásos módon azonnal tegyék közhírré s a közhírré tételt igazoló bizonylatot Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, községi elöljáróságok pedig illetékes járási főszolgabiráik utján 8 nap alatt a vármegye alispánjához terjeszszék be. Miről a további intézkedések megtétele végett vármegye alispánja az iratokkal, továbbá járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, községi elöljáróságok a szabályrendelet közlesével a „Nyirvidék" vármegyei hivatalos lap utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Kállay Elek, aljegyző. 376 — 1899. Bgy. A vármegyében alakított bor-ellenörzö bizottságok szervezeti szabályai és ügyrendje. 1. §. A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXII. t.-czikk végrehajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53850. szám alalt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet alapján alakított borellenőrző bizottságok feladata a borforgalomnak az 1893. XXIII. t.-czikk szempontjából való megfigyelése, az elkövetett kihágások tekintetében az illetékes hatóságok nyomra vezetése s a kihágások kiderítésére irányuló eljárások megkönnyítése. 2. §. A bizottságok Nyíregyháza városában és a járásokban is egy elnök és 6—6 tagból állanak. A bizottságok elnökeit és tagjainak felét (a törvényhatósági bizottság, esetleg a községi képviselőtestületek tagjainak sorából) a főispán neve/.i ki, a ta^ok másik felét pedig (szintén a törvényhatósági bizotlság, esetleg a községi képviselőtestületek tagjainak sorából) a törvényhatósági közgyűlés választja. 3. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok k

;nevezese, illetőleg megválasztása három-három évre terjed, ugyanazok az egyének azonban újra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatok. Ha valamelyik bizottsági tag ezen állásáról lemond, továbbá ha meghal, vagy más ok miatt a bizottsági tagokra bizott teendők ellátására képtelenné válik, a bizottság elnöke vagy helyettese tartozik ezen körülményt a törvényhatóság első tisztviselőjének (alispán, polgármester) azonnal bejelenteni. 4. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok ezen allása tiszteletbeli, tehát sem fizetéssel, sem díjazással (napidijakkal, utazási költség megtérítésével stb.) nem jár. Azonban tekintettel arra, hogy a felderítő szolgála! esetleg anyagi kiadásokkal is járhat, — a kiszabott pénzbüntetések felerésze a vármegye közönségének a rendelkezése alá adatik, mely befolyt pénzbüntetések a megyei központi pénztárban külön alapként kezeltetnek — s e szabályrendelet értelmében működő borellenőrző bizottság más módon meg nem téríthető anyagi s igazolt kiadásainak fedezétáre fordítandók. 5. §. A borellenőrző bizottság megalakuló ülését ezen szervezeti szabályzat és ügyrend megállapításától számítandó 30 napon belül tartozik megtartani s azon elnök-helyettest választani. Ezenkívül a bizottság negyedévenként legalább egy ülést tartozik tartani, melyen az elnök vagy helyettese a bortőrvénybe ütköző kihágások gyanúja miatt tett feljelentésektől, az ezen kihágási ügyekben hozott ítéletekről, az ezek ellen történt felebbezésekről jelentést tesz s az elnök, valamint, az egyes bizottsági tagok általában előadják a bortörvény végrehajtása körül szerzett tapasztalataikat és erre vonatkozó esetleges javaslataikat. 6. §. Az 5. §-ban említett negyedéves üléseken kívül a borellenőrzö bizottság annyiszor tart ülést, a hányszor ennek szüksége felmerül. Az ülések napját az elnök vagy helyettese tűzi ki s az ülést ő hivja egybe. Két bizottsági tag kívánságára az elnök, vagy helyettese köteles ülést egybehívni. 7. §. Az üléseket az elnök, vagy helyettese, ezi knek akadályoztatása esetén pedig a jelenlevők által maguk közül erre felkért bizottsági tag vezeti. A bizottsági ülés határozatképes, ha azon az elnökön kívül legalább ket tag van jelen. A határozatok szótöbbséggel hoznlnak és jegyzőkönyvbe foglalandók. Szavazatok egyenlősége esetén az a vélemény tekintetik a bizottság határozatának, a mely mellett az elnök szavazott. 8. §. A borellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenként is feladala, hogy azon területen, a melyre a bizottság működésé kiterjed, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgdlmi viszonyokat, abból a szempontból, hogy váljon ott nem készittetnek-e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, a melyek az 1893. XXIII. t.-cz., illetőleg a törvény végrehajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53850. szám alalt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet rendelkezéseibe ütköznek. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben alapos gyanúra okot szolgáltatható körülményeket észlel, vagy epén valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez, tartozik erre a bizottság elnökét, vagy annak helyettesét figyelmeztetni. Az elnök a bejelentést az illető elsőfokú hatóságnak azonnal megtenni tartozik. 9. §. A 8. §. második bekezdésében emiitelt feljelentuseket előzetes n a bizottsági ülés elé terjeszteni nem szükséges, sőt a dolog gyorsabb elintezhetése végett, valamint azért is. hogy a gyanúsított felek az ellenök indítandó eljárásnak neszét ne vehessék, a feljelentés rendszerint bizottsági ülés összehívása nélkül a 8. §-ban előirt módon haladéktalanul megteendő az illetékes hatóságnál; utólagosan azonban a feljelentések a legközelebbi bizottsági ülésen bejelentendők. 10. §. A bejelentésnél, valamint általában mindenkor kellő óvatossággal és lapintatossaggal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak eljátniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett eljárásnak neszet ne vegyék s azt meg ne hiúsíthassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusitassék. Ezért a megbízás attól a bizottsági tagtól, a ki alaptalan feljelentéseket ismételten tesz, bármikor megvonható s helyébe a szerint, a mint kinevezés vagy választás utján jutott a bizottsági tagsághoz, a bárom évi időszak (1. a 3. §-t) még hátralévő részére uj tag nevezendő ki, illetőleg választandó. 11. §. Az 1-93. XXIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1897. évi 53850. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet 31. §-a értelmében, a borellenőrző bizottság, illetőleg ennek elnöke vagy helyettese által tett fjljelenlés alapján az illetékes elsőfokú hatóság anélkül, hogy a feljelentésre okot szolgáltató körülményeknek s a gyanú alaposságán >k előzetes mérlegelésébe bocsátkoznék, köteles azonnal, miheht a feljelentés megtörtént, a kihágási eljárást a gyanúsított tel ellen megindítani. 12. §. Ha a borellenőrző bizottság, vagy annak bármely tagja a hatóság által a gyanúsított lel pínczéjében, eláiusiló, vagy más helyiségében foganatositando helyszíni szemlénél vaj/y későbbi tárgyalásoknál jelen kiván lenni, ezt a hatóság meg nem lagadhatja. Ily esetben az előző §-ban említett végrehajtási rendelet 34. § a értelmében köteles a hatóság a bizottságot, vagy az illető bizottsági lúgot a helyszíni szemle, illetőleg a tárgyalás megtartásának idejéről előzetesen értesíteni; köteles lovábbá a hatóság a szemle megtartásánál, valamint a későbbi eljárás folyamán is mindég tekintetbe venni azokat a körülményeket, a melyekre figyelmét a bizottság, vagy egyes bizottsági tag felhívja. így különösen a gyanúsított boraiból eszközlendő mintavétel alkalmából azokból a hordók ól, (vagy más edényekből), a melyekel mini gyanúsokat a borellenőrző bizottság, vagy annak egyik tagja megjelöl, az eljáró hatósági közeg minden esetre köteles mintát venni az előirt mennyiségben (t. i. minden egyes fajta borból 4-4 félliteres palaczkban.) 13. §. Ugyancsak az emiitelt végrehajtási rendelet szerint az I., II. és III. fokú íteletek az illetékes borellenőrző bizottsággal, mint az 18!i3. XXIII. t.-czikkbe ütköző kihágások által jogaikban sértett érdekkör állandó képviselőjével, írásban minden esetben közlendők, tehát akkor is, ha az eljárás nem a bizottságn ik, illetőleg a bizottság elnökének, vagy helyettesének feljelentése alapján tétetett folyamatba. l-l. §. Arra az esetre, ha bizottság az I., vagy II. fokú Ítéletet nem tartaná eléggé szigorúnak, joga van a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének, vagy helyettesének az ellen — a szabályszerű három napi határidő alatt a II., illetőleg III. fokú halósághoz felebbezni. A felebbezést indokolni nem szükséges, hanem elegendő, ha a bizottság elnöke, vagy helyettese az Ítélet kézbesítésétől számított 3 napi felebbezési határidő alatt egyszerűen bejelenti, hogy az Ítélet ellen felebbez. 15. §. Minden borellenőrző bizottság tarlozik a törvény hat óság első tisztviselőjének évenként január hónapban Írásbeli jelentést tenni a bizottság előző évi működéséről s e jelentésben a bizottságnak a bortörvény sikeres végrehajtása czéljából szükséges javaslatai is megteendők. A bortörvény és annak végrehajtási rendeletébe ütköző kihágások eseteiben való eljárásra és az Ítélet hozatalra az 1880. XXXVII. törv.-czikkben és az ennek alapján az 18c0. évi augusztus hó 17-én 385 17. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendeletben megnevezett közigazgatási hatóságok illetékesek, úgymint: I-ső fokú halóságok: a) községekben a főszolgabíró, vagy az erre felhatalmazott szolgabíró; b) városokban a rendőrkapitány, vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselő; c) Budapest mindenik kerületében az illető kerületi kapitány. II-od fokú hatóságok: a) a vármegyékben az alispán; b) törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács; c) Budapesten a főkapitány. III-ad fokú hatóság: a m. kir. belügyminiszter. Két egybehangzó i'ólet ellen is van lelebbezésnek helye. (Lásd 1893. XXIII. t.-cz. 7. §.) Kiadta: Kállay Elek, aljegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 14658. K. 1899. A járási föszolgabiráknak Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A magyar kir. belügyminiszler 41990 99. számú körrendeletének másolatát tudomásvélel és közhírré tétel végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1899. évi május hó 20-án. Mikecz János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 44990/VI. B. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A m. kir. pénzügyminiszter urnák folyó évi 30402. szám alatt kelt átirata alapján megengedem, hogy a növényeket pusztító különféle élősdiek ellen kitűnő sikerrel alkalmazható „Fhanton" nevű a virginia és kentucky dohánylevelek kilúgozásánál nyert lugviz kivonat az 1894. évi 111005. sz. a. e helyről kiadott szabályrendelet 7 szakaszában foglalt kikötések mellett, eredeti zárt dobozokban használati utasítással ellátva, a dohány nagy elárusítók által is forgalomba hozalhassék. Megjegyezni kívánom, hogy a nevezett szernek beszerzésénél a múlt évi 7 1654. sz. a. e helyről kiadott körrendelet értelmében a gazdasági vagy kertészeti egyesületek által egyes magán felek részére kiállított igazolványok a kiszolgáltatásra szóló s az előlhivatkozolt szabályrendelet illető szakaszában említett illetékes hatósági engedélyekkel egyenlő érvényűeknek tekintendők. Erről további megfelelő intézkedhetés végett a törvényhatóságot értesítem. Budapesten, 1899. évi május hó 3-án. A miniszter helyett: Jakabffy s. k. államtitkár. Szabolcs vármegye alispánjától. 160^8. K. 1899. A községi elöljáróságoknak, Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. honvédelmi miniszter folyó évi 3)632. számú rendeletét oly utasítással közlöm, hogy a c.s. és kir. hadügyminiszter által kiküldött tisztek részére az általuk felmulatandó nyílt rendeletben felsorolt szolgáltatások minden vonakodás nélkül teljesitentők s eljárásukban az illető tiszteket lehetőleg támogatni igyekezzenek. Nyíregyházán, 1899. evi május hó 26-ik napján. Mikecz János, alispán. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter 33632/X. sz. Szabolcsvánnegye közönségének. Több közlekedési vonalnak a folyó év junius hava végétől fogva leendő megszemlélése végett a cs. és kir. közös hadügyminiszter úr állal kiküldött tiszteket nyílt rendeletekkel láttam el. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy intézkedjék az iránt, miszerint az ezen vármegye területén megjelenő tisztek, az általuk előmutatandó „Nyílt rendelet"-ben felsorolt szolgáltatokban vonakodás nélkül részesittessenek és ezen fontos és közhasznú szolgalati feladatuk teljesítésben lehetőleg támogattassanak. Kelt Budapesten, az 1899. évi május hó 18-ik napján. A miniszter helyett: G-roman s. k. államtitkár. 15201. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmiveiésügyi m. kir. miniszter 37498/99. sz. rendeletének másolatát tudomásvétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 189!>. május 17. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmiveiésügyi magy. kir. miniszter 37498.—III.-2. sz. Valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott, város tanácsának. Tudomásvétel, a marhalevélkezelők utasítása és megfelelő módon való kihirdetés végett közlöm, hogy a csehországi cs. kir. helytartóság folyó évi május hó 3-án 63888. sz. alatt kelt hirdetménye szerint Klattau és Taus városokba Magyar és Horvát-Szlavonországok területéről sertések élő es levágott állapotban az 1897. ev február hó 25-én 12962. sz. alatt kelt itteni rendeletben (az 5. sz. állategészségügyi értesítőnek az utmutató kieg. része 86. lapján közölt II/c. pontjában foglalt feltetelek mellett bevihetők. Budapest, I8!)9. május 10. A miniszter megbízásából: Lestyánszky s. k. 15806.' K. I 899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi május hó 9-én kelt 14231. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a TiszaLök községben felmer.lt lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár folyó évi május hó 16-án feloldatott. Nyíregyháza, 1899. május 24. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. Szabolcsvármegye alispánjától. 15790. K. 1899. Hivatkozva a folyó évi márczius hó 7-dikén kelt 7600. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Szt-György-Ábrány községhez lartozó „Puszta-Abrány' tanyán felmerült sertésvesz folytán elrendelt zár folyó évi május hó 20-án feloldatott. Nyíregyháza, 1899. május 24. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 14821

. K. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. A földmiveiésügyi m. kir. miniszter 37261 —1899. III-2. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1899. május 12. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Földmiveiésügyi magy. kir. miniszter 37261— 99.-III-2. sz. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi törvényh-tósági joggal felruházott város lanacsának. Folyó évi márczius hó 11-én 20332. szám alatt kelt körrendeletem hatályon kívül helyezésé mellett haladéktalanul való kihirdetés és a kirendelt szakértők és marha-levél kezelők megfelelő értesítése végett közlöm, hogy a cs. kir. osztrák belügyminiszter