Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-04 / 23. szám

A Kaszinó Sokat beszéltek róla az elmúlt héten, hogy a nyíregyházi kaszinóbau valaki egy Oltó helyében 3000 frtot veszített. Ha ez a hír, a szóbeszéd nagyítja is talán a valóságot, minden esetre aktuális dolog foglalkozui egy kissé a kaszinó kérdésével. Épen ezért közöljük az alábbi sorokat. Régebb időkben az volt a tapasztalás, hogy egyes nagyobb, sót kissebb városokban is a kaszinók a szellemi és társadalmi élet emeltyűi voltak. Eszmék szállottak ki ezekből a barátságos helyekből a nagy közönség közzé, ahol nyilvános megvitatásra kerültek és népszerűekké váltak, raegval sitásuk szükségességének köztudata átment a t^rsalalom lelkébe, s a legnemesebb erők vállvetett munkássága úgyszólván észrevétlenül teremtett meg egy-egy hatalmas dolgot vagy intézményt. Hajdan a politikai életben is nagy szerepet játszottak a kaszinók. Itt beszélték meg az aggódó hazafiak (ma már legfeljebb gúnytárgyai,) a haza sorsát inneu indult ki a jognak, az igazságnak a védelme, itt köszörülték az okos vitatkozások közepette az ékesszólás fegyverét, melylyel aztán tetszetős eszméiknek propogandát szereztek. Hazánkban is uem egy eszme indult hoditó körútjára a kaszinókból, sót a nemzeti és az országos kaszinó még most is, a változott viszonyok daczára is nevezetes szerepet visznek politikai életünk egyes változataiban. Jól lehet manapság már a politika meglehetősen kiszorult a kaszinók termeiből, a melyekben már csak ha öreg urak beszélnek néha a haza sorsáról, de nem mult el a kaszinó ama kötelessége: ápolni és emelni — élénkíteni és tartalmasabbá tenni a társasélete minden tőle telhető eszközzel És mit látunk ¥ Fájdalom, csak azt, hogy a kaszinók egyáltalában édes keveset törődnek missziójukkal. Éveken át csak egyszer hallunk róluk, midőn egy negyedórás közgyűlésen obligált köszönetet szavaznak a lelépő tisztikarnak és üdvözlik az uj vezetőket. Ezután kiki odaül rendes partnereivel a zöld kártyaasztal mellé s uem jut eszébe senkinek az. bogy a tagok áldozatkészségéből fenntartott eme illusztris testületnek volna ennél a sablonnál egyéb kötelessége is A nyíregyházi kaszinó is elég tisztességes múlttal dicsekszik. Hajdan más szerepe volt, mint ma. Nemcsak és nem kizárólagosan csak kártyáztak a kaszinóban, de sok nemes irányú mozgalom is onnan indult ki. Támogatta az irodalmat, kereste és megtalálta a társadalmi életben az érintkezési pontokat; rendezett mulatságokat, hol a helyi és vidéki értelmiség találkozott. Egy szóval volt eleven élete a kaszinónak, betöltötte hivatását, s raidőu tagjait termeiben szórakozásra összegyűjtötte, egyben arra is kiterjedt figyelme, hogy a társas életet falain belül és azon kivül is élénkebbé, elevenebbé tegye. Ma már majdoem minden kaszinóban, tehát nálunk is keveset törődnek a régi czélokkal Pusztán férfiak kávéházi szórakozási helyévé váltak a kaszinók, ahol nap-nap mellett kártyáznak, — még pedig ugyancsak hazárdul is, — de eszmecserét politikai vagy társadalmi kérdések felett nem váltunk. — Valami fáradtság nehezedett a kaszinókra, melynek hatása nagyon meglátszik társaséletünk sokszor panaszlott hanyatlásán. Kasziuónk, hol annyi tudás annyi szellem és anyagi töke van. alig ad magáról életjelt — ha esik akként nem, hogy egy-egy 2000—3000 frtos kártyaharc/ kimeneteléről szó esik — s beéri azzal, hogy szórakozást nyújt azoknak, kik fárasztó napi munkájok után termeit fölkeresik Nem soroljuk mi itt fel azt, hogy mit kellene tennie a kaszinónak: szellemi és anyagi erejének tudatában, bizonyára nem szorul a mi tanácsunkra. Éppen azért csak a kezdeményező lépéseket kellene megtenni s az érdeklődést felkölteni a paugás megszüntetésére. Társadalmunk intelligencziájának minden rétegeit egyesíti magában a kaszinó; ott látjuk kebelében közéletünk vezető férfiait, kiknek szava bizonyara uem lesz elhangzó szó a pusztában. Vegyen részt a kaszinó a nyíregyházi társas-élet felelevenítésének munkájában Lépjen ki a nyilvánosságra, hiszen elég régen hallgat már. Folytassa életét abban az irányban, melyet valamikor követett. Kezei között van erre nézve minden tényező, minden eszköz — csak akarni kell. A szövetkezetekről különös tekintettel a községi hitelszövetkezetre. (Vége.) Hogy azonban a szövetkezés fejlődése biztos, működése igazán hasznos legyen, nigyon ébereknek és vigyázóknak kell lennünk, könnyen, minden csekély okra nem adunk pénzt, sőt a mennyiben ismerjük embereinket, megtehetjük azt is a szövetkezeti törvény értelmében, hogy a kölcsönkért pénzt a nélkül, hogy a kölcsöntkéró kezei közzé adnánk, egyenesen a tervbe vett cíélra fordítjuk, — kölcsönt c.-ak is a szövetkezet tagjai kaphatnak, a szövetkezetnek tagjai pedig csakis tisztességes, becsületes emberek lehetnek. Sa melyik tag nem becsületes, uzsoráskodó, gonosz szándékú, az a szövetkezet tagjai sorából a törvény értelmében kizáratik. — S az ilyen emberekre különösen ügyelni érdekében áll a szövetkezet minden tagjának, mert a nyereségben és veszteségben egyaránt részes minden tag. A mellett, hogy megszorult tagjait tisztességes kölcsönnel segiti a szövetkezet, másik anyagi czélja még az, hogy megszabadítsa tagjait a nagykamatu kölcsönöktől, a mely alatt ma korunk viszonyai s terheiből kifolyólag oly számosan nyögnek, sót mondhatom nyögünk. Ugy, hogy csupán az én tudomásom szerint erre a czélra Apagyról kimegy évenkint átlagos számítással részben, kamatra, részben törlesztésre, és pedig csupán csak a föld mi velő gazdáktól és munkásoktól 2500 frt. De ez anyagi czélja mellett, szembetűnő erkölcsi czélja is vau e szövetkezetnek, ugyanis a szövetket tagjai csakis tisztességes, jó erkölcsű, józanéletü, becsületes emberek lehetvén, sőt ha már mint szövetkezeti tag lett valaki becstelenné, gonosz szándékúvá, a szövetkezet tagjai sorából kizáratik: ezáltal mintegy ösztönöztetnek, buzdittatnak, serkentetnek az emberek a tisztességes józan életre és becsületességre. A I ol aztán már szövetkezttek egymással az emberek s ez alapon a szövetkezésnek egyik gyümö'cse a hitel szövetkezett, megérett vagy is megalakult: ez kiindulási ponttul első lépésül szolgál a további előmenetelre, boldogulásra, mert ebből a hitel szövetkeA „NYIRVIDÉK* IÁRCZÁJA. Abdera. Szinházi reform eszmék. Egy álmatlan éjszakán, melyet egybegyűjtött tárczáim olvasásának köszönhettem, ágyam előtt megjelent egy pompeji vörös antik lepelbe burkolt nő. Tömött aczélkékbe hajló fekete haj árnyékolta be sajátságos szenvedő kifejezésü bronz szinü arczát; szemöldökei különös ékbe fogták szemeit, melyek ugy néztek ki mint két kötet regény boldogult Dumas péretől. Nyaka klasszikus tisztaságú volt, felső testéből csak az ouverlurel láttam — hogy képekben beszéljek — a théma gondosan el volt rejtve az emiitett vörös tunikába. Egy határozott mozdulattal megragadtam a karját. — Ki vagy te néma fájdalom ? — Édesem én a tuczat tehetségek központi géniusza vagyok — válaszolt ő. A bájos nemtő nem törődött sokat az illemszabályokkal, leült ágyam szélére s csakhamar élénk társalgásba elegyedtük. Néhány thémát közölt velem, mint például ,Egy perecz kalandjai* vagy .Tavaszi rügyek*, melyeknek kidolgozását melegen ajánlotta. Valósággal felbőszített a korlátoltsága. Hirtelen nagyot sóhajtottam, ó elpirult. — Csak azt sajnálom, hogy nem vagyok őrült! kiáltottam fel szenvedélyesen. — Ugyan kedvesem . . . — Nos igen közelebb volnék a genialitáshoz, mint te most hozzám. Lombrosot te persze nem ismered! Nos hát tudd meg feltett szándékom, h gy megőrülök! Geniális őrült leszek! Hopp, már van is egy óriási eszmém, megfogom oldani a nyíregyházi szinház kérdést. Hohó! fenomenális! Melegem lett ettől a királyi gon • dolattól. Piha! Rögtön eltánczolnék veled ei;y danse macabrét. Haha! veled tuczattebetség ébresztő órával, én, a teremtő génié! Kérlek, távozz, meg akarom irni czikkemet, most frissiben, egyetlen gondolat szilánk se vesszen el, az őrültség ihlete és poézise környékez, takarodj! — Te ideges szamár! vágóit vissza ő gyöngéden s eltűnt. Valami sajátságos korlátolt jellegű filiszter illatot hagyott hátra. * Gyorsan felugrottam, előszedtem tintát, tollat, papirost. Az ablakokat kitártam, hogy a maláriás holdsugarak szelíden elöntötték forradalmi eszméktől zsongó szobámat. Milliárd csillag-sugár reszketett az álmodó éjszakába. Reformálni akarom a szinügyet, a társadalom sajnálatraméltó sápadt lárváinak sorsát akarom megjavítani egy agyamban hirtelen felgyúló eszmével! Az ablakomon beömlő langyos hullámok kaczérul nyaldosták idegeimet, mintha azt suttogták volna : Hagyjad, te bolondos vén gyermek, hiába minden jóakaratod! A fantasztát félreértik, kigúnyolják, kikaczagják! Láz gyötörte testem t, őrült, féktelen fantazmák rohantak végig agyamon. Végre is gyertyát gyújtottam s szobám falán egy idegesen fel és alájáró árnyék csúszott ide-oda. Az üres papírlapon csakhamar egy szó villant fel. Lapidáris betűkkel egy szó: Abdera. Tollamat mintha fúriák kergették volna, ugy nyargalt végig a remegő papírlapon. * * • A szinházbanemjárás .contagiozius betegség" egyre szedi áldozatait. A múzsák templomában csak a légzetből fejlődhet aztán ki a gazdákra és munkások] nézve a többi más hasznos szövetkezés is. Nevezetesen, hogy a gazdák minél jobban értékesi hessék terményeiket, minél nagyobb mennyigéget vihei senek piaezra, — ezt is szövetkezés által érhetik e Erre szolgál az értékesítő szövetkezet. — Továbbá falusi gazdáknak, munkásoknak, általában a falusi embf reknek sok mindenre van szükségük, a háztartásba) gazdálkodásban a külömböző munka nemekben, a mel szükséges dolgok jó részét helyben meg sem kapják sokszor időveszteséggel, fáradsággal el kell menniük eg közelebbi vagy távolabbi városba azok beszerzése vége' s akkor is beszerzik többnyire jó drágán és sokssor rosi szat. — Hogy az ilyen szükségleteket is minél job minőségben, minél jutányosabb áron lehessen beszerezi itt helyben: ezt is ciak szövetkezés által lehet elém Erre szolgál a fogyasztási szövetkezet. S ezek mind a hitel szövetkezetből fejlődne' és nőnek ki lassanként, mint a hogy terjed a vize a belé dobot kő körül a gyürü alakú hullámszer mozgás. A szövetkezésnek hasznos és áldásos voltát, — mely a külföldön már oly nagy mértékben el vai terjedve, — évekkel ezelőtt belátták már társadalmum kiváló vezérférfiai. Ezelőtt mintegy 10 évvel egy lelkes magyar főtt Gr. Károlyi Siudor indította meg a szövetkezést Pes vármegyében. O maga járt-kelt faluról-fa ura, hog; terjessze e magasztos eszmét írással és szóval. Műkő* désének eredménye lett, hogy a legközelebbi időig máí mintegy 500 fogyasztási és hitelszövetkezet alakult éf működik az országban, tagjainak száma meghaladja százezret s a koronként összegyűlt tőke, ma már mii lióra emelkedett. Pedig ezelőtt még sokkal uehezebi és kétesebb volt a hi elszövetkezetek megalakulása éfi fennállása, mert még ez ideig nem volt reá országoc törvényünk. Azonban az ország törvényhozása is be látta a szövetkezés üdvös és haszuos voltát s a mull évben az 1898. évi XXIII. t.-czikkben törvényt alkoc tott a hitelszövetkezetekről, a melynek alapján máj könnyebben, az országos törvény által minden tekint tetben védve, oltalmazva, segítve alakulhatnak meg szövetkezetek. És hogy a szövetkezésnek nagyobb erkölcsi éii auyagi súlya legyen az emiitett törvényezikk alapján megalakittatott Budapesten az országos központi hiteüi szövetkezet, melynek az országgyűlés által hozott Őfelsége által szentesitett törvények alapján, hogy szövetkezetek megalakulását, terjedését, fennállaatásái az országbau annál inkább előmozdiihassa — a kormánr a regále kötvényekből és más alapból, mintegy 4 miilili koronát bcc-átott rendelkezésére. Minélfogva s az emu litett törvényezikk alapján is, köteles a központi hitel; szövetkezet a vidéki hitelszövetkezetek megalakulásán elősegíteni, kötelessége felügyelni, hogy a vidéki szöveü kezetek anyagi ügyeiben valami baj, valami zavar bit ne álljon, hogy az ide vonatkozó törvények szerina rendben történjenek mindenek. Kötelessége a megalae kulásra egyik tisztviselőjét kiküldeni, a szükségese könyveket, nyomtatványokat, előlegezni, a szövetkezei pénztárnokának és könyvelőjének a könyvek vezetésérn a szükséges felvilágosításokat, útbaigazításokat meg', üdni s ha a szövetkezetnek pénzre volna szüksége, i rendesnél sokkal olcsóbb kamatra pénzt kölcsönöznii. Ebből a czélból t. i. az alakuló gyűlés megtartás.'' és mindennemű szükséges felvilágosítások megadási? végett lett Apagyra kikuldve az országos központ áltae ifj. Kulcsár István ur, az országos központi hitelszövetJi kezet egyik tisztviselője, a ki folyó hó 14-én V: sárnagi délelőtt 11 órakor isteni tisztelet végeztével tartja mep az alakuló gyűlést a község házánál. Ezúton is, saját jól felfogott érdekűkben felhívom azért községünk gazdáit és munkásait, hogy a jelzett időó ben a község házánál minél nagyobb számmal jelenjenek meg, hallgassák meg azt ameg tdandó felvilágositástokata hogy igy, a ki az eszmét jónak, üdvösnek és hasznosnalo találja a megalakulaudó szövetkezet tagjai közzé bes léphessen. Vármegyénkben közelebb több ilyen szövetkezee alakult kttzöttük a buji hitelszövetkezet immár mintegy 2 éve szép eredménynyel működik. huzam diskurál a jegyszedőhölgyek bájos csoportjávalb A fogasok úgy néznek ki, mini ha fogas kérdések vol-!( nának. Miért? Miért? Miért? A garderobe tolvajoBc kerülik, még a szinház tájékát is. A társulatok megfogyva bár, de meg is törve vo-c nulnak ki kedves városunkból, hol a színi idény alatlJ nem ettek egyebet mint festékes dobozokat, kiselejte-9 zett ruhadarabokat, agóniában lévő tájkép diszletekkeo; körözve. Ez volt a menű. — És hol ezeknek az odiozutn állapotoknak a bibéje? Nos hát én felsorolom őket. Hí közönség nem hibás. A közönségtől, mely az élet vaöx ököl harczában kimerülve, este otthonába tér, nem le—í bet megkövetelni, hogy czipőjét koptassa, minden estei a szénatérre ránduljon ki; hisz oly nehéz az élet ésá oly drágák a czipők. Egy pár czipő például mondjukk 5 forint, tíz pár czipő már 50 forint, száz pár 50G

1 forint, no hát kérem ez sok még egy gazdag, de becsü-i letes családapának is. Kötelessége a városi hatóságnak,il hogy a felséges közönség kényelméről gondoskodjék, á Most pedig tessék ide figyelni. Van egy amerikai talál-i mány, mely korszakot alkotó jelentőséggel bir. Ez azi. úgynevezett: „Eltolóing készüléking." Ezzel fogják Buda-t pesten a Dréher palotát más helyre tolni, evvel tolták!: tavaly Chicago 26-ik számú utczáját az 52-ik számúi; i helyére és viszon

1. Nos hát ez a technikai vívmány* fogja első sorban megoldani a kérdést, figyelmébe ajánljuk a városi elöljáróságnak ezt a közmondást: ha Moha--, med nem megy a hegyhez, úgy a hegynek kell menni Mohamedhez. Ha a közönség nem megy a színházba,., menjen a szinház a közönséghez. — Ugye milyen* egyszerű a dolog! Valóságos Colombus tojása. Éslegyünk igazságosak: figyelemmel feltéllenül tartozik;, a város fiai irányában. — A gép belekerül ugyann néhány ezer forintba; de ez az anyagi áldozat elenyészői