Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-21 / 21. szám

..W T ! R Y I I) E K" tlrődöraséggel otthol maradt. Bűne magán viselte büntetését mert & Lehr család szivet megindító történetét n*«-lá'ha'ta művészi megjátszásban Komjáthytól Ctigaháti Eteltol, Tanaitól és Seabó Irmától a kik remekeltek virtuóz tollal megirt szerepeikben. Mikor az ártatlannl börtönnel sanyargatott Lehr Tamás (Komjáthy) kiszabadul éi a Kramer (Fenyéri. a ki szintén derekasan játszott) butikjában rátalál a feleségére (Csigabázi) az ájultan összeeső asszony sikoltására sirt mindenki, (2 páholy és a parterren mintegy 20 an). Ez a sírás megtöltötte a színház minden zegét-zugát és a kis közönség na^y elismerése jól esett a derék Lehr családnak. Kedden, a színen Szép Heléna, a nézőtéren c?unya üresség. A kintornás-viláeszerte ismert operett remek zenéje nem vonzott. Kállay Lujza mint Heléna ugy játékra mint éneklésre nézve nem is lehetett jobb, nem ugy Karacs a tenorista ki a Páris szerepeben nem produkált sokat, indiszpoúcziója vagy rekedtsége miatt. Sziklai (Menelaus) jól figuráit. Szellemi versenyen feltálalt ötleteitől rosszul lett mindenki, vbzont ő is rosszul lett a nem várt eredménytói mikor erősen megtapsolták a következő lokális viczczért: — Mi különbség van a szamár és a nyíregyházi szinügyi bizottság között? Azt mondja rá Chalcas és Agamemuon, hogy ők bizony nem tudják. — Hát a/, magyarázkodik Sziklai, hogy a szamár nem gondolkodik, mert van; a nyíregyházi szinügyi bizottság nem gondolkodik mert nincs! Es megtapsolták! Rosszul lett, érezte, hogy ez r taps rosszabb viczcx minden bohóságánál, u közönség lefőzte akaratlanul. Az előadás alatt a noa salansz a színpadon disz ünnepet Ült a minek reméljük, csak a nézőtér üressége volt az oka Szerdán 17 én, Közönség nincs. Don Caesar de Bizttn. Azt mondja a színlap, vígjáték. Igaz, hogy vígan végtődik, házassággal, de a komikum, eltekin've Montfior márki és neje Sziklay és C»űgényi Vilma burleszk alakításától, még csak nem is kisért benne. A don Caesar gúnyos, szatirikus, olykor irouikus sót néhol szarkazti kus filozófiája talán csak nem rokonositbató össze a humorral, a komikummal? Ott vau a Spanyol király (Tanay) előbb antipatikus, majd rokonszenves alakja, ott van a dou Santarem sátáni alakja, ott van M iritana (Fáy Flóra) ott az apród Lszarille (Halmi Margit) lelket szorongató bonyodalmak között játszódó szerepe és hol a vigság? Hol a jogcím arra, hogy D>n Ciesar de Kazánt vígjátékká deklaráljuk? Na de menjünk tovább. Komjáthy a czimszerepet remekül alakította. A közű i é^ a negyedik felvonás végén ö'ször hitta a lámpák elé, ezt még nem érte el Beuki. Fáy Flóra sok közvetlenséggel adta az utcai énekesnőt. Nyugodtan, szépen játszik, mentve minden tulozástól, magvasan deklamál de egy hibája van, a sürü és erőszakos aspi ráció. Leszokhitik róla, nagyon sokat fog nyprni vele. Csütörtökön: Katonák. Nagy témát dolgozott fel beiiue a szerző, a jó nevű Tury Z iltén. A nagy téma merészen van megírva és sok igazsággal. Üti benue a militarizmust a kivül ragyogó belül korhadó militariz must. Mint szinmű nincs hijjával a gyengeségeknek, mint iránymunka feltétlenül megérdemli a babért. — Alakjai igazat beszélnek, sajnos megvannak az életben is, nem légből kapott figurák. A harmadik felvonás el.-ő része, igazolja ugyan a — du sviblime au ridicule il n'y a qu un yas — igazságát, midón az unos uutalan, airalmi snál siralmasabb hangon felhangzó, pénzt, pénzt, pénzt! kiáltás megnevetteti az embert, de a fejtegetett théma igazsága a fejtégetés eme meztelenül igazatmondó módjával fázóssá teszi a gondolkodót. A harmadik felvonás említett gyengesége, csák a színdarab gyengesége, igaz az, a mit elénk rajzol, de a rajzolásnál használt vonalak nagyon markansak. A szereplők derekasan forgatták magukat. Halmy Margit Udvardy Pál felesége, nagy rutinjától támogatva olykor tuliásba csapva, nem egyszer provokált zugó tapsot szerepében. Szaavai inkább szavalásának meggyózó, átérzett voltával, mint játékkal sziuezve a Mar jai Sándor szerepét, sikerült alakot mutatott be. Komjáthy mint Udvardy Pál ez estén is Komjáthy maradt. Fenyéri Mór jóízűen formálta meg a Pető Btlint alak ját. Fenyériről beszélve megjegyeztük, hogy a legügye sebben maszkírozza magát az egész társulatnál, az öltözködés, a formaváltoztatás, az arezfestés titkaiba a legmélyebben hatolt be, szereti magát és szerepeit. A nyíregyházi közönség előtt már is reputácziója van, tudjuk mindég, hogy az a szerep, a mit neki osz ottak, nem lesz elejtve. Szabó Irma üde, kedves és ro kouszenves Klára volt. Cserényi mint Róza cseléd meg érdemli az elismerést. Az ó jelenése volt az egész da rabban a legsikerültebb, mikor bérét kérve, rápsttogott az asszonyára. Még Tanay Frigyest említem meg, disz krétül, de reálisan megjátszott Veress hadnagyáért. Ezen az estén halottam előadás közben Európa legrosszabb szójátékát. Mikor Udvardi (Komjáthy), üldözve a szerencsétlenségektől, összeroskad: a nézőtéren a sajnálkozás, a részvét igazi megilletódésével figyelt mindenki. Azt súgja egy úr a szemszédjának a hátam mögött: — Nagyon jól Komjáthszik! Migerősifettem szivemet és nem ájultain el. Pénteken az Oroszlánvadász kerU't szinre, ujdonság> Veró- György unülrnss zer.éjü operettje, mérsékelten telt ház előtt. Tuczat zene, hajmeresztő remim?* cenciák. a librettóban csak itt ott csillan meg a tűz. Igazán c<ak irgalomból vagy véletlenségből maradt élve ez a dar>ib. Kállay Lujza és Serfözy Zseni teljes jóin dulatukkal szolgálták az oruszláutadász érdekeit. Kubos Árpád ez a nagyon hasznavehető derék hu a kiről látszik, hogy minden izében színész jó alakot formált a neki osztott inas szerepéből. Sziklai & czimszerepet látta el ötlettel és jószándékkal. A társulat feltétlenül megérdemli a pártfogást, reméljOk, hogy a jövő héten vígabb estékről számolhatok be kedves olvasóinknak. John. Csarnok. Az első csók. Ketten voltunk . . . A gyerekek lefeküdtek és elaludtak. A fali inga óra ketyegett, a lámpa csendesen fogyasztotta a petróleumot, a tűs pattogott és a szivünk haugo-au dobogott. Csak ketten voltunk, én és 6. Vártuk a tiz órási vonatot, a melyikkel ai ó apja megérkezik. Leültünk a kályha mellett, m«ly az ajtó ból balra.egy sarokban állott. Én majdnem az ajtó mellett, ó velem szemben Olt. Némái ültünk egymás mellett. Szemüuk mosolygott, mintha mindaketten egyet gondolnánk és ügyeltünk a szobában levó tárgyak által rendezendő hangversenyre. Végre ó megszakította a csendet és kordé: — Miért nem besfél . . . ? En nem feleltem, csak figyeltem az inga ketyegésére, mely ugy hangzott, mintha azt mondaná: ,Ket-ten vagy-tok!" — Most, a midón beszélhetnénk, nem beszélünk — mondom én. Ekkor ő nem felelt, csak a lábával támasztotta azt a széket, a melyiken én ülve himbálóztam, mintha irigyelte volna tőlem. — Irigyli? — kérdém. — Nem, — mondá — ha magának jól esik, okkor szabad. — Mindent szabad, a mi nekem jól esik? — kérdém tovább. — Igen, — feleié. Minden szabad, a mi nekem jól esik — gondolom — és ketten vagyunk. Most elolthatnám ajkamnak rég epedő szomját; de mintha a tüz azt pattogta volna! ,meg-lát-nak!" — Vájjon ki láthat meg, ha csak ketten vagyunk !? ó — ugy látszik — Sszrevette gondolataimat. Reám nézett és mosolygott. — Gyerek ! — mondá. Nem feleltem. Az órára vetettem tekintetemet és némán hallgattam a ketyegést: „ket ten vagy tok!' A nagy mutatója azonban fél-tizet mutatott. Megijedtem, hogy mindjárt itt lesz az apja és igy vége lesz a „ketten vagyunk"-nak; a tervem pedig füstbe megy. — Pedig ma meg kell lenni az első csóknak — mondá a szivem. — Felállottam tehát és — leültem ismét vissza. — Gyerek, — mondja — ugy látszik, megint észrevette gondolataimat. Nem feleltem. Fülembe csengtek szavai: „mindent szabad, a mi magának jól esik" és az óra meg ezt ketyegte: ,ket-ten vagy-tok', a tüz pedig .meg lát-uak !

u Mitévő legyek, Istenem!? Melyikre hallgassak?! A szivem hangosan dobogott. — Miért dobog ugy a szive ? — kérdé. — Hát a magá-é nem dobog? feleltem kérdezve— Az enyém is. A jobb kezét az ón szivemre, a bal kezét az övére tette. — De a migáé hangosabban dobog! — folytatja — ős miért van ez? — Csak azért . . .! Többet nem moudtam. Az inga óra már »/« tizet mutatott, az apja mindjárt itt lesz — goodolám — és akkor már nem leszünk ketten . . . Felállottam Jobb kezemet az arczára, bal kezemet a vállára tettem, ős neki-neki bátorkodva — mint a ki a poklok kapuján akar jutni a mennyországba — lassan, fuldokolva ejtettem a szót: — Ha mindent szabad, a mi nekem jól esik — itt megállottam egy pillanatra — hát szabad-e azt is ... ? A lélegzetem elállott, a szivem hangosabban kezdett dobogni, és most vártam, mikor nyílik a forrás. — Meglátnak! — susogta. Szemeit a földre vetette, és bal kezének mu'ató ujját 8z ajkamra tette. — Hisz ketten vagyunk, — mondom, — nem lát senki. Nem szólt semmit. Kezeit vállamra tette, én az enyémet az övére szivünk hangosan dobogott, a dobogás elvegyül', és gondolatunk a menyekbe szállott. Egymáshoz simultunk ... s igy már ketten se voltunk, mert egygyé lettünk . . . — Meglátnak! mondja még egyszer. Én nem tudtam szóhoz jutni, csak a szivem mondta: figyelj az órára, mely azt ketyegi: ,ket-ten vagy-tok I" Ő megértette szivem néma beszédét, fejét felemelte, szemével mosolygóan nézett reám, szive mintha azt susogta volna: „nem bánom hát!* és nyujtá ajakát . . . Igy csattant el az első csók ! Eszel KÖZGAZDASÁG. Tapasztalatok a gabonatermelés terén. Kultúrnövényeink között általánosságban a gabona félék mint legigénytelenebb növények ismeretesek, ezen körülmény azután a legtöbb gazdát arra indítja, bogy a gabonafélék termelése körül követendő eljárással mit törődik s tisztán a természetre bizza annak sorsát. Mi sem természetesebb, hogy az a gazda, a ki ezen eljárást követi, rengő arany kalászok helyett értéktelen gyomokat s oc-út arat. A gabonát termelő gazdának tehát feladatát képezte az, hogy ismerje mindama tényezőket, melyék a termés eredményére befolyást gyakorolnak. E lényefőkről bosszú t»pasitalat után a követketíkben számolhatok: termeljünk olyan vjrietást, mely egyéb jótulajdooságain kivül koránéró, mert minél koraibb erétü a gaboua, anoál kevésbé vagyunk annak kitéve, uogy a gabona szorult ütemű legyen. A termelésre jó minőségű talajt bastoáljuok, mert at érés idejére et ia befolyást gyakorol. A tülkötölt agyagtalajftk üfy meuynyiség mim minőség tekioteteben roisiabb termést adnak, miot a kötepköiőUségQek, miért is atok javításáról kell gondoskodnunk. K jtvitás állhat at alagc-övezésben és a mesr.eté»ben. Alagc<ö?ítés által a talaj fölösleges vitmennyiségét eltávoliiván a talajt legát járhatóbbá, melegebbé a termőképeaebbé tehe'jük, a meszesei pedig a talaj porhanyóságát a tevékenységét mozdítja elő s mindeten hatások a koraibb érésben a eitel a stebb et jobb termésben nyilvánulnak, Óvatosak legyünk a szántás vegheiviteli módjánál s különösen annak melységénél, mert tapa>ttalalból tudom hogy a mély mivelécsel at érést késleltettem. Nem akarom azonban ezael ait állitaui, hogy a mivelds a gabona termelésnél bitárotottan mellőzeudő; *őt ellenkezőleg van rá eset, midón a mély mivelé'tel jobb eredményt érhetünk el, igy pl. kötöttebb nedvesebb talajokon, amennyibeu ezeknél a mély mivelésael a talaj fitikai tulajdonságát javitjuk. A trágyázás kérdésé szintén f.mtos. Friss trágyában csak kivételesen, nagyou sovány földbe vetünk gabonát, mert az istálló'.rágya organikus nitrogénje az érést késlelteti; ellenben a nitrogéndús műtrágyák nem oly ártalmasak s különösen akkor, ha egyéb tápanyagok is bőven vannak a talajban. A foazfortrágyaleguagyobb figyélmet érdemel a műtrágyák között, — mert nemcsak az érést mozdítja elő, hanem a termés menynyiségét is emeli s ezért különösen oly töldeken, hol istállótrágyát használhatunk, ajánlatos annsk alkalmazása az istállótrágya hibájának ellensülyotására. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1899. évi máju« hó 20-án. A gabona-csarnoknál bejegyaett árak. Buza 100 kiló 7.25 tói 7 50 ig Rozs 100 , 6.30 tói 6 30 ig. Árpa 100 „ 5.10 tói & 20 ig. Zab 100 „ &.40 tói 5.50 ig. Tengeri 100 , 4.40 tói 4.50 ig. Köles 100 , —.— tói —.— ig. Paszuly fehér 100 , —.— tói —.—ig. Szesz literenkint 17 Vj 68'/.. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. A hölgyközönség b. figyelmébe! „Leánder" szépítő különlegességek. Leánder arczkenőcs, egyedüli ártalmatlan, hasznos szer a bőr szépségének ápolására, szeplők májfoltok, sömör, pórsenés, hőség vagy fagyás által előidézett veres foltok és minden bőr-szenny eltávolítására. Egy tégely ára 50 krajezár. Leánder hölgypor. Az eddigi készítményekkel szemben azon tulajdonsággal bir, hogy teljesen ártalmatlan és az arezon észre nem vehető. Fehér és Creém színben kapható. Egy doioz ára 60 krajezár. Leánder szappan, ártalmatlan, kitűnő illatú, a szappan nuqanyos használata állal is cleretik a bőrnek finom és üde színben való megtartása. Egy darab ára 40 kr. Kapható a készítőnél Bauer Lipót gyógyszerész vegyészeti laboratóriumban Nyírbátor. Postai megrendelések gyorsan es pontosan eszközöltetnek (345-10-1) 3127/98. TK. Árverési hirdetmény. A tisza-löki k. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Kardos Samu ügyvéd végrehajtatónak Mjlnár István tisza-polgári lakos elleni 1500 frt tőke és jár. iránt folyamatba .lett végrehajtási ügyében, tekintettel arra, bogy Kovács József debreczeni Iskoi az 1896. évi november hó 30 án megtartott átverés a.komával 2233/96. tk. sz. árverési jegyzőkönyv szerint a tisza-polgári 2290. sz tjkvben A. I. 2 sor, 1772. hrsz. alatti ingatlant 350 frtért, at 1181/97. tk. sz. a. felvett árverési jegyzőkönyv szerint a tiszapolgári 2441 sz tjkvben A. + 1. sor 2708. hrsz. alatt felvett ingatlant 42 frtért, az ugyanezen tjkvben A. -f3. sor 3220 hrsz. a. felvett ingatlant 400 frtért megvásárolta, de az árverési feltételeknek máig sem tett eleget, amennyiben a vételárat s kamatát ki nem fizette: ennélfogva a tiszalöki takarékpénztár jelzálogos hitelező kérelme folytán késedelmes vevő Kovács József ellen az általa megvett és a nyíregyházi kir. törvszék és ezen kir. járáBbiróságterületénfekvő és at. polgári 2290. sz. tjkvben A. I. 2 sor 1772. hrsz. a. felvett ingatlanra 383 frt, a tisza polgári 2441. sz tjkvben A. + 1. sor 2708 hrsz. a. ingatlanra 40 frt, a 3220 hrsz. alatt felvett ingatlanra 132 frt becsértékben a vissz, illetve ujabb árverést az 1881. évi 60 t. c«. 185 §-a alapján a fentebb emiitett végrehajtató javára 1500 frt tőke és jár á ló köve'.elese behajtása czéljából ezennel elrendeli és annak vissz árverést kérő takarékpénztár igazolt képviselője Bic<kay Endre ügyvéd, vagy helyettese közbejötte mellett leendő megtartására határidőül az 1899. évi junius hó 3-ik napjának d. e. 12 óráját Tisza Polgár község házáhjz kitűzi, mely árverési határnapon a most jelzett ingatlanok a becsáron alul is elfognak adatni. Tisza-Lökön, 1899. márczius hó 11-ón, a kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál. 247—1—1 Járrny, kir. albiró.