Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-02 / 14. szám

N Y I R V I D E K.« peltre, ki azután a nagykállói ev. ref. egybáztagokra emelte poharát. Pethő Zsigmond Görömbei Péterre, Görömbei Péter a jelenlevő Zdtán István, Péchy Gibor fószolgabirókra, mint presbyterekre, Pethő Z-igmond, Borosnyói Lukács Bélára, Szentpótery József, Lávay Sándor egyházi ügyészre, Beretőy János ós Béres Ferencz a tanitói karra stb. stb. Pethő Zsigmond a közebéd alkotóira: a gazdasszonyokra. fiz alkalommal én sem mulaszthatom el, hogy ugy a magam, mint az ünnepélyen jelenlevők nevében is forró köszönetet nem mondja'', az igazán minden tekintetben kitűnő, zamatos izü magyar étkek elkészítéséért Görömbei Péterné őnagyságának és kedves Erzsike leányának, Gáspár Gyula tanitóné őnagyságának 8 Benedek Sámuel épittető-gondnok kedves nejének és Erzsike leányának. A jó örömmel s lelkesedéssel fűszerezett ebédnek, illetve ünnepélynek a késő esteli órák vetettek véget. Tanítók gyűlése. A Kisvárda-vidéki ev. ref. tanitói járáskör folyó évi márczius 16-án Kis-Várdán tartott gyűlésén mintegy 40-en vettek részt. A lelkész urak közül is részt vettek azok, kik a tanügy iránt különösen érdeklődnek s főleg, kik egyházmegyei iskola látogatók. Ott voltak: Osoáth Pál dőghei, Nagy Kálmán lővő-petrii, Ormós István eperjeskei és Somogyi József kis-várdai lelkész urak. A gyűlés megnyitását megelőzőleg lélek emelő összhangban énekelték el az őrökszepségü XG-ik Zsoltár l-ső versét, melynek hatását emelte Kollonay Dániel pátrohai tanitó harmónium kísérete. Ennek elhangzása után László Gyula elnök mondotta el szép hazafias érzelmektől duzzadó következő elnöki megnyitó beszédéi: Kedves pályatársak! Tudjuk, hogy őseink ezer év előtt karddal hóditolták meg ezt az országot; de ha a nemzet a jövő évezredben is életerős nemzetként óhajt fennállani; ezt csakis a közműveltség alapján érheti el, szemelőtt tartva a költő arany mondását: .Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs." Tehát a közművelődésnek kell, hogy iker testvére legyen a tiszta erkölcs, mert e kettő teszi az embert, igen, mert amilyen félembernek tekinthető azon ember, ki erkölcsös, de tudatlan; épen olyan félember, sőt veszedelmesen fél az, ki művelt bár, de erkölcstelen. Egészséges állampolgár csak az lehet, kiben a vallás erkölcsi érzelem, az igaz hit, a rendithetetlen honszerelem teljesen ki van fejlődve. Most az a kérdés: van-e hivatva és mennyiben a népiskola az ember nevelésre ? Igen is van. A népiskolai növendékek legalább nyolcztizedrésze olyan foglalkozású ember marad, mely azzal a képzetséggel lép ki a társadalmi életbe, amit a népiskolában nyert. A társadalom zömének emberré nevelése tehát a néptanítók kezében van letéve, milyen nagy szükség van hát arra, hogy taniló a társadalom nagy zömének vezetője, iránytűje lehessen. Szükség tehát, hogy a néptanító ugy a valláserkölcsi, mint reális alapon véve, kifogástalan ép és egészséges ember legyen, amit pedig csak ugy érhet el a tanitó, ha mód és alkalom nyujtatik neki arra, hogy az iskolában nyert képzését tovább fejleszti lankadatlanul, müvelei önképzés és jobb társaságokban való megjelenései által; azonban ez csak ugy tehető, ha a nagy társadalom ezt megérti és segítségére siet a néptanítónak ezen nagy horderővel biró verejtékes munkájában, oly formán; hogy lehetővé teszi a néptanítónak olyan anyagi létet biztosítani, mely a néptanítót a léttért való küzdelemben nem hagyja elbukni, elsilányodni, testben és lélekben elaszni. — Oh, mert kinek szégyene és kára az, ha egy néptanító egy 3—400 frtos helyen (Istentől népes családdal megáldva) teslben, lélekben elsatnyulva bolyong az emberiség közöli ? — Bizonyára nem a tanítónak szégyene, kára neki is van, azonban ebből is az oroszlán rész a társadalomé, mert a műveletlen elhagyóit föld csak törpe fákat nevelhet, már pedig az a taniló a társadalomnak szellemi tekintetben a mi a föld a gazdának anyagi tekintetben ugy terem, a hogy a gazda gondját viseli, abban az arányban növeli a növényzetet, amilyen arányban művelik őt, és ez nagyon természetes is, máskép az nem is lehet. Ez illik a népnevelés szent ügyénél, ezt bizonyítja a mindennapi élet tapasztalata és a ki ennek ellenkezőjét merné állítani, nem mondana igazat. Ma már azonban nem mondhatjuk, hogy ezen nagy igazságot a társadalom nem tudná, nem ismerné sőt az intéző körök igyekeznek is a bajban segíteni. Nem mondhatjuk, mert mióta Nagyméltóságú Wlassics Gyula ül a közoktalásügy bársonyszékibe, határozottan lendületet nyert a tanítók anyagi jobb létének előmozdítása s a kultura fejlesztése, nem mondhatjuk, mert a mi egyházi hatóságunk feje is Nt. Görömbey Péter esperes úr is minden lehetőt elkövet arra, hogy egyházmegyéje tanítóinak javát előmozdítsa. Engedje meg a t. gyűlés, hogy ez alkalommal csak egy-egy példái a legújabbak ból hozhassak fel állításaim bizonyságául, az előbbire megemlítem a Szegeden létesülendő tanítók fiainak szánt konviktust, a másodikra a 320—99. számú IH-ik esperesi körlevél 4-ik pontja. Ezekhez mélyen tisztelt gyűlés nem kell komentár. Azonban mi még csak fél ulon vagyunk és rajtunk áll tanítókon tisztelt gyűlés, hogy meg ne álljunk a félúton. Igaz, hogy még sok akadályok állanak előttünk, igaz, hogy még sok verejtékkel kell küzdenünk, mig kivívjuk magunknak a társadalomban azon helyet, mely jogosan minket a világosság terjesztőit illet meg, de csüggednünk nem szabad szüntelen előttünk lebegvén a lánglelkü költőnek Petőfinek eme verssza'.a : • Tied minden dal, minden hang, Melyet kezembe ád a lant. Te lelkesítesz engemet, Tenéked ontom én könnyűimet, Én téged köszöntelek, Te a beteg Emberiségnek orvosa, jövendő!« Lelkesítsen benünket e nagy munkára márcziusnak idusa s főleg a szabadsághareznak 51 éves évfordulója. Hadd szállják meg lelkeinket ama a haza védelmében elhullott régi ősök szelleme és mondjuk el velők: >Meglialni az emberiség javáért, Mily boldog, milyen «zép hilál t Szebb s boldogitóbb egy hasztalan élet, Minden kéjmámorainál. A 2-ik számnál elnök jelenti, hogy Kalas János kis-várdai, Biró János mogyorósi tanitók nyugdíjba léptek, javasolja, hogy jó emiékök jegyzőkönyv lapjain örökítessék meg, egyhangúlag és örömmel fogadtatott. Tárgyaltatotl ezután Délczeg Sándor központi egyesületi alelnök átirata, a tanitók temetkezési egyesületének szervezkedési ügyében. A gyűlés elvben egyhangúlag elfogadta ez ügyben a szervezkedést, egy előkészilő értekezlet megtartására hívja fel az alelnök ural. Több neveléssel foglalkozó egyéneket közelről érdéklő dolgok letárgyalá a után következett a „Tanitók háza" létesítése érdekében megindult mozgalom lelkes fölhívásának tárgyalása. Gyűlés a felhívást behatóan tárgyalván egyhangúlag oly értelemben határozott, hogy kerestessenek meg a többi kebelbeli járáskörök is ez ügyben s végül a megyei tanitói egyesület, hogy e nemes mindnyájunkra nézve magasztos czélu intézmény létesítésének előmozdítása czéljából szavazzon meg a gyámpénztár alapjából 1000 frt egy talán Nyíregyházán létesítendő ev. ref. tanitói internátus felállítására. Igen szép felolvasást tartottak azután Szabó László berencsi taniló „Melyik a legfőbb nevelési elv

u czimű tételről, melynek a jövő gyűlésen még folytatása lesz. Balogh Gábor pátrohai tanitó: „Miképen költhetjük fel a figyelmet a gyermek lelkében s miképen tarthatjuk azt fennálladván?" Felolvasó urak gyönyörű szép és tanulságos munkáságokért jegyzőkönyvileg niegörökitett köszönetet nyertek a gyűléstől. Azután Szombathy Imre F.-Litkén tanitó indítványára lelkes örömmel üdvözlő távirat küldetett ev. ref. egyházmegyénk szeretve tisztelt esperesének nt. Görömbei Péter nagykállói lelkész urnák. A gyűlés után közös ebéd volt, hol Ormós István és Somogyi József lelkész urak azt indítványozták, hogy alakittassék a Kisvárdai körben egy lelkészek és tanítókból álló dalárda. Ezen indítványnak egyszerre sok lelkes hive akadt és hihetőleg a tervezett dalárda május havában meg is alakul. Felhívás előfizetésre. Lapuak e száma első lévén ez évne gyedben, tisztelettel kérjük az előfizetések szives megújítását. Hátrálékos előfizetőinket, különösen a községek t. elöljáróságait külön is kérjük, hogy a hátrálékos előfizetési dijakat alulírott kiadóhivatal részére haladéktalanul megküldeni szíveskedjenek. Nyiregyháza, 1899. április 1. i A „Nyírvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — Boldog ünnepeket kívánunk lapunk t. el ölizetöinek, munkatársainknak s minden reudii jó barátaninknak. — Nyugdíjazás. A vármegyei tisztviselői nyugdíj választmány Vay István nyírbátori járási főszolgabírót saját kérelmére folyó évi április hó 1-től nyugdíjazta. Helyét a májusi rendes közgyűlésen fogja a vármegye közönsége betölteni. — Párt-gyűlés. A nyíregyházi szabadelvű párt e héten csütörtökön a Korona szálló nagytermében közgyűlést tartott, amelyen a párt jóváhagyólag tudomásul vette, hogy városunk orsz. képviselője: Dr. Ferlicska Kálmán, változott viszonyok következtében az országos szabadelvű pártkörbe be-, illetőleg visszal ;pett. Örvendetes tudomásul vette továbbá a párt, hogy városunknak több választó polgára, kik idáig a nemzeti párthoz tartoztak, belépett a szabadelvű párt kötelékeibe. Ugy szintén visszalépett a pártba Halasi János a párt volt alelnöke is. — Anyakönyvvezetöi kinevezések. A jn. kir. belügyminiszter Szabolcsvármegyében a szent-györgyábrányi anyakönyvi kerületbe Nóvák Márton állami elemi-iskolai tanítót; a petneháziba Gaál Sándor jegyzői írnokot és a nyir-madaiba Kocsár Géza jegyzői Írnokot anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. — Jóváhagyott alapszabály. A belügyminiszter a nyíregyházi lawn-tennis egylet alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. — Jegyző-választás. Bököny községben a héten, csütörtökön tartatott meg a községi jegyzőválasztás, Zoltán István főszolgabíró vezetése alatl. Megválasztatott Csendes Mihály hugyaji körjegyző 3 szavazat többséggel, Balogh Péter szakolyi jegyző ellenében. — A földuiivcs iskola vizsgája. A vármegyei gazdasági egyesület által városunkban három hónapra szervezett földmives iskolai tanfolyam növendékei csütörtökön d. u. 3 órakor tettek vizsgát a központi ág. ev. népiskolában, fényes tanúbizonyságot adván értelmes feleleteikkel e tanfolyam életrevalóságának sj a tanfolyam tanárai buzgalmának. A vizsgán br. Feililzsch Berthold főispán és Mikecz János alispán is megjelentek. — Halálozás. Csicseri Orosz Péter, özv. Salamon Tivadarné thuzséri uradalmának tiszttartója, a napokban Thuzséron meghalt. — Zemplén vármegye székvárosa: S. A.-Ujhely rendezett tanácsú várossá alakult át s mint ilyen a közel mult napokban választotta meg tisztikarát. Polgármesterré Székely Elek ügyvéd, nyirbogdányi földbirtokos választatott meg. — Uj telefon. Mult számunkban megemlékeztünk egy nyíregyházi születésű technikusnak Spiegel Sándornak találmányáról, ki a telefonut olyképpen módosította hogy ezentúl a központ közbejötte nélkül bárki saját maga össze kapcsolhatja magát azon előfizetővel, kivel beszélni óhajt. Minden telefon mellett egy olyan számológép lesz alkalmazva, mint a milyenek jelenleg a billiárd asztalokon találhatók. Az összekapcsolás már most ugy történik, hogy a készüléket azon előfizető telefon számára igaziíjuk, kivel beszélni akarunk. Ha ennél csengetést hallunk, akkor azonnal beszélhetünk, ha ellenben csengetés nem hallatszik az annak a jele, hogy a telefon el van foglalva az érdekes találmánynak rajzait Spiegd lapunk egyik munkatársának megmutatta, azonban a szerkezeti részeket mindaddig mig a találmány szabadalmazva nem lesz, le nem Írhatjuk. — Áthelyezés. A dohányjövedéki központi igazgatóság Schön Nándor jászkiséri m. kir. dohányjövedéki tisztet hasonminőségben a nyíregyházi m. kir. dohánybeváltó hivatalhoz helyezte át. — A Takarék-Pénztár városunkban csak néhány év óta áll fenn; de annak Igazgatósága e néhány év alatt is számos jelét adta, nemes emberbaráti szeretetének s a tanügy iránti meleg rdeklődésének. Párnap előtt 10 koronát küldött iskolaszékünk elnökének, iskola szükségletre. Az ily nemes áldozat készség, önmagát dicséri. Amiért is fogadj* a Takarék-Pénztár tek. Igazgatósága az ujfehértói gör. kath. iskolaszék hálás köszönetét. — A népiinepély jövedelme. Idestova 8 éve lesz hogya város által a jégkárosullak javára rendezett népünnepély végbement. A rende ő bizottság, mely a napokban tartotta bucsu ülését csaknem kétezer forint tiszta jövedelemről számolt be. Hova kell fordítani ezen summát ez a kérdés szerepelt a multi képviselőtestület prograinntján. A határozat nemes volt. Kimondta, hogy ezen összeget áldozzák fel a jótékonyság oltárán. A — pénzt a következőképpen osztják fel. 150—150 frtot kapnak az ünnepélyen közreműködő dalárda, tűzoltó és jótékony nőegylet, 100 — 100 forint jut osztályrészül az izraelita jótékony nőegyletnek és a szegény gyermekeket felruházó egyletnek, mig a fenmaradó összeget a városi lisztviselők nyugdijalapjának növelésére fordítják. — Lakositás. Weisz Ignácz helybeli kereskedőt a folyó hó 28-án tartott képviseleti közgyűlés 25 frt lakositási dij ellenében a város lakosának felvette. — Névváltoztatások. Kupferstein Péter kisvárdai illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú Jenő, Lujza, Ernő, Sarolta és Lajos gyermekei vezetéknevének Kálmánczi-ra valamint Fleischer József polgári lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel ^Fenyvesi*-re változtatták át. — Vivóverseny. Márczius 26-án Debreczenben Szigeti Benedek Sándor vívómester abból az alkalomból, hogy a tavaszi kurzust tanítványaival befejezte, vivó vérsenyt rendezett. Nyíregyházáról többen átrándultak a vivássport kedvelőiből, igy Rónay Jenő, Kovách Elek dr., ifj. Bodnár István dr., Sztarek Dezső, Szabó Lajos. Szabó a versenyen össze mérkőzött az olasz rendben vivó juniorokkal de mivel a nevezést elmulasztotta csupán a fiatal mester szívességéből mint vendég állhatott ki. Helyét sikeresen állta meg, mert a voltokat tekintve feltétlenül erősebb volt mint ellenfelei. Mint értesülünk Szigeti Benedek Sándor pár het múlva át jön Nyíregyházára és vivó tanfolyamot kezd meg a sportférfiak nagy örömére. — Gyászrovat. Takács Lajos vármegyei központi irnok márczius hó 31-én hosszas szenvedés után meghalt. — Dalcstély. A városi dalegylet legközelebbi dalestélyét folyó hó 8-án szombaton tartja meg a Korona szálloda dísztermében. Ezen estélyek kedvessége sokkal ismertebb s dalegyesületünk jó hirneve annyira megszilárdított, hogy ezen estélyek pártolását külön is ajánlgatni felesleges, elég utalnunk arra, hogy az egyesület vezetősége figyelembe vette a közönségnek azon óhajtását, hogy a daleslélyek ne vasárnapon, de szombaton tartassanak meg s ezen estélyre oly változatos műsort állított össze, mely már előre is tanúsítja, hogy ezen estély csak folytatása lesz azoknak, melyekről a müveit közönség a legkedvesebb emlékkel eltelten távozott el. A dalestély műsora: I. Honfidal. K. 2. Népdal egyveleg, bassus cs tenor solóval. Méder M. 3. Bucsu. Rieger Gy. 4. Kurucz dalok (uj.) Goll I. 5. Vadász gyönyöre. Beschnitt I. 6. Népdalegyveleg (uj.) Dr. Horváth Ákos. — A krajezár végnapjai. A m. kir. pénzügy miniszter elrendelte, hogy az ausztriai értékű egykrajczáros és felkrajezáros váltópénz a magánforgalomban csak 1899. évi junius 30-áig fogadandó el, az állampénztárnál és hivataloknál pedig csak 1899. évi deczember hó 31-éig. 1899 évi deczember hó 31-ike után azokat sem névértékükben, sem anyagértékük megtérítése mellett, sem fizetésképpen többé el nem fogadják, sem be nem váltják. — A nyíregyházi ev. ref. műkedvelő daltársaság f. év május 6 án ének, szavalat és tánczczal egybekötött Tavaszi mulatságot fog tartani. A daltársaságnak ez lesz az első ilyen formájú mulatsága. — Az estély müsorábán sok lesz az uj, vonzó és érdekes. Annyit előre megsúghatunk a nagyközönségnek, hogy a műsor számai között lesz egy igen — igen érdekes. Az előkészületek különben nagyban folynak. Jövő számban erről majd többet. — A gégényi cvang. reform, egyház, április hó 4-én, az iskola helyiségében, a templomépitési alap javára, tánczmulatságot rendez. Belépti dij: személyenként 1 korona. Felülfizetések a jótékonyczél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. — A színházi függöny. Az emberek élelmessége előtt alig marad elrejtve egyetlen tárgy és alkalom, amelyet fel ne használnának haszonszerzésre. A színházi vasfüggönyök is élelmes vállalkozók spekuláczióinak hálás tárgya lettek, amióta felfedeztetett, hogy a színházlátogató közönség szeme előtt hivalkodó függöny hálás olvasmányokkal rakható tele. A városi színház vasfüggönyének hirdetményezésre való felhasználására a város képviselőtestületétől Linhart Vilmos festő kért engedélyt, kötelezvén magát arra, hogy ez engedélyért 100 frtot fog fizetni. A kérelemmel a tegnap előtti képviseleti közgyűlés foglalkozott, s elhatározta, hogy a festő kérelmét csak akkor teljesiti, ha a megajánlott 100 frtot előre befizeti, s ha közerkőlcsiségi tekintetekből az alkalmazandó hirdetmények szövegét felfestés előtt bemutatja.