Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-19 / 12. szám

• ti >t •8 8-fl ur 8' "a T 1' " I ! ibi 9aij m üö iol tu wtel B 8i 088 3i fö. úA a*l iílij :§3 * e séS ; eod bim ibsi lirnl ' oág ad. rWl 3.1 Jlíl I Csarnok. A Levetinczy Tímár Mihály hiza. A ki olvasta az .Aranyember' históriáját (és van e olyan gjwála'ra méltó magyar ember, ki e/t a gjöuyörü regényt még el nem olvasta?) az bizonyára bámulattal adózott a mi nagy Jókaink fantáziájának. A remek história azonban nem pusztán a költői fantázia szüleménye. Levetinczy Timár Mihály, a hajós legényből lett milliomos uem pusztán költött alak. Livetinczy Tímár Mihály tényleg ólt s a kastélya még ma is megvan a Balaton pariján. Hatalmas, ósdi külsejü, magas tetejű épület a mely ott emelkedik Balatonfüred fö!ött, Arács község szelén. Mi a b latOLÍQredi szeretetház van benne; a Timár Mihály kastélyában szegény árvagyerekek lelnak biztos jó menedékhelyet. Meglátogatván egyszer ennek az intézetnek a derék igazgatóját, Kanovics Györgyöt, ez megkérdezte tólem: — Tudja e kié volt ez a ház? — Sejtelmem sincs róla! Kié volt! — Levetincxy Tímár Mihályé. — Az aranyemberé? — kialto'.tam föl meglepetve — Azé! — Hát az aranyember huaból és vérből való alak volt? Csakugyan élt? — Oh, hogyne! Az 6 bútorzatának egy része még most is megvan itt. — Hidd lássam! — íme, az egyik darab! — feleié a direktor rá­mutatva egy márvány-konzolos uagy velenczei tükörre, t mely ott áll az épület egyik legnagyobb termében, ai igazgató szalonjában. — Ez a tükör is még abból m időből való. Az a bútordarab tanúbizonysága annak, hogy L-svetinczy Tímár Mihály nagyon jóizlésü ember volt. Kernek egy darab a régi időben, a mikor a műipar még jóval fejletlenebb volt, mint ma, a gazdája csinos sum­mád fizethetett meg érte. — Hát egyéb van-e még? — kérdeztem. I y — Olt van! megmutatom! Es lementünk a földszintre, a hol Kanovics igaz­gató megmutatott egy egyszerű fekete szekrényt. Nézni való nem sok van rajta, de a Tímár Mihály regényében ennek az almáriumnak nevezetes szerep jutott. — A szekrény hátsó lapját ki lehet tolni. A Jókai regényében ugy szerepe 1, mint a Szent-György kép, a mely a falba volt illesztve s a mely elfödött egy fülkét. A kép egy rugó uyomására megfordult. Egy lövés nyoma is látszik a szekrényen. Kétség telenül lövés nyoma, a melyet viaszszal tapasztottak be. A régi időből megmaradt még egy asztal, a melyet az igazgató szintén kegyelettel őriz, gondosan ügyelve rá, hogy hiba ne essék benne. Az első uagy terem erkélyre nyilik. Fölséges kilátás uyilik róla a magyar tengerre. Bizony, Levetinczy Timár Mihilyuak jó gusztusa volt, tnikor erre a helyre épi ette a házat. Vájjon hányszor állhatott ezen az erkélyen az aranyember, elmerengve, rágondolva Noémire, a bájosra, az édesre, a ki Ssnki szigetén a Terézia mamával iegyüt epedve várja kedvesének visszajöttét, érkezését. És erről az erkélyről nézte ő, hogy a rianás miként nyeli el Krisztyán Tódort, a léhát, a zsarolót. Egy vén paraszt, a ki vagy 10 esztendővel ezelőtt halt meg s a kitől Jókai regényéhez az alapgondolatot kapta, azt beszélte, hogy ő emlékszik rá mikor az az esemény megtörtént. Éjszakának idején volt. Krisztyán Tódor, (bogy igazán az volt-e a neve, azt már nem tudom,) a halá­szok figyelmeztetése ellenére is elindult a Balaton jegén át a somogyi part felé. Dd im alag haladt egy puska­lövésnyire, megpattant a magyar tenger sima jégtáblája éa a viz elnyelte a kétségbeesetten sikoltozó Krisztyánt. L8vetiuczy Timár Mihály az erkélyen állva, kar­ját összefonva hallgatta az 6 ellenségének a jajveszék­légét . . . A költő mesteri módon, igazán csudálatos szépen irta le a regényében a rianást. Leirta autopzia alapján. Egyszer téleu heteket töltött balatonfüredi nyaralójábau, a melynek még mindig Jókai-villa a neve, bár rég gazdát cserélt, — hetekig leste várta hogy megfigyel hessen egy rianást. A szerencse kedvezett neki. Hosszú várakozás után végre szemtanuja léhetett Jókai, hogy a Balaton jege hirtelen mint pattant szét ós csinált aztán róla a regényben egy művészi leirást, a milyet csak ő tud -csinálni. Mondják hogy Tímár Mihály házának a bejárásá­nál még nem is olyan rég volt egy fából faragott barát. 0;t ült e fából való páter a kerítés kapuja mellett kezében könyvvel ós valahányszor a kapu megnyílt, a barát fejével bolingatott a jövevény felé mintha csak Üdvözölni akart volna: — Isten hozott ebbe a házba! Isten hozott! Még aztán azt is mondják, hogy a Livetinczy Tímár Mihály háza alatt volt egy földalatti il\ a mely egészen Tihanyig vezetett. Iaaz-e, tíöm-e, kitudná megmondani? Csak az bizonyos, hogy az aranyember egykor ott élt abban a balatonparti kastélyban, a mely most árva­gyerekeknek lett biztos, jó menedekbelyévé . KÖZGAZDASÁG. Szőlőművelés előmozdítása. Abban a nagy arányú és életerős akcióban, melyet a földmivelésügyi kormány mezőgazdasági és azzal kap­csolatos érdekeink megsegítése, e tekintetben való viszonyaink kifejlesztése érdekében megindított, bőséges figyelmet fordít a szőlőművelés újból való föllendítésére is­T 1 R V ! D É H.« Nem kell sem emlegetnünk, s annál kevésbbe bizonyítgatnunk, hogy vármegyénk termelési viszonyai között a szőlőmivelésre milyen nagy jövendő vár. Néhány éve csak, hogy a stőlőtermeléssel, mint számottevő hasznot hajtó gazdisági művelési ággal mind szélesebb körben foglalkozunk itt t vármegyében s ime már is hatalmas szőlőtelepek keletkeztek, amelye­ken olyan szőlő és bor terem és olym roenoji^gben, amilyenről alig-alig ha álmodott valaki néhány év előtt még, hogy megteremhe-sen a nyíri homokon. A szőlő kuiiurának elóinozdiiá-a érdekeben a föld mivelésOgyi miniszter legújabban egy nigy értekQ munkát adott ki, megbecsülhetetlen kézikönyvül »gőlő elepek létesítése, fentartása a'bbi tekiutetébeu. A* alábbiakbau közöljük a nagy értekQ s löbb miut 200 illusztráczióval ellátott kötet egy fejezetét, még pedig azt a részletet, mely a peronos/pora — a mi szőlőink legnagyobb ellensége ellen való védeke­kezésről ad jó tanácsokat. A mű a vármegyei gazdasági egye illetnél 1 ko lOnáért rendelhető meg Lelkészeknek és tanítóknak, a kik ez iráut egy szerű leveibeu, vagy akar levtleió lapon a fő dímveiés­ügyi m. kir. minisztérium szőlészeti osztályához fordu'nak, ez a füzet ingyen küldetik meg. Szölőtermelésünkek ezen gomba ellensége hazánk­ban legelőször május végétől juiius elejéig szokott jelentkezni; károsítás-ár, illetőleg pu-ztitását juliusb. n, különösen augusztusban egészen s/üre.ig folytatja. Ismertető jelei a következők: a perouoszporás szőlőlévé! alsó lapja foltooként olyannak látszik, mintha czukor­porral volua behintve, vagy rajta dér képződött volna. Kezdetben e foltok aprók, szabálytalau alakúik, rend­szerint a levél főbb erei mentében láthatók és c^ak későbben olvadnak nagyobbakká össze. A levél felső lap­ján pedig az alsó lap foltjainak megfelelő helyeken elő­ször sárgás, később vereses barna, de nem kiemelkedő végié elszáradó különböző alakú s nagyságú foltok lát­hatók a szerint, a mint a gomba fejlődése kisebb­nagyobb mértékben haladt előre. E gomba könnyen megkülönböztethető a nemez­betegségtől (erinosis), melyet igeu sokan a peronosz­porával tévesztenek össze s melyet a s'.őlőatka (Phytop­tus vitis) okoz. E betegség azonbau rendszeriut nem veszedelmes. A nemezbetegség foltjai a levél aleó lapjii belemélyedlek, rendesen piszkosfebérek, de nem ritkán hófehérek, barnásfehérek, sárgák, sót vtreslők is, tömött nemezhez hasonlók, azaz sűrűu álló szőrszálakból álla­nak. A levé! felső l.pján az alsó lap foltjainak megfelelő helyeken apró dudorszeiű kiemelkedések, duzzadások láthatók, melyek szine rendszerint zö.d, néha sárgás­zöld, ritkábban, különösen a fia'al leveleken, vereses. Megkülönbözte'endő a peronoszpóra a lisziharinat­tól (Oidium) is, mely a levelek felső lapján pókháló­szerű, a bogyókon lisztszerü piszkosfehér bevouatot alkot. A perouoszpora nyári (konidiumok) és telelő szpu­rák (ooszporák) által szaporodik. A goinba főleg a nyári szporák által terjed. A uyári szporák a szőlő összes földfeletti zöld részein, de főleg a levelek alsó felületén jeleunek meg és később a bogyókon is, melyek meg­barnulnak, megránezosodnak, összeasznak és teljesen elszáradnak. A nyári szporákat főleg a szél hordozza szé' s hullatja el. Hí a nyári szporák a szőlő zöld részeire hullanak s itt eső- vagy harmatcseppbe kerü'nek, akkor kellő melegben tovább fejlődnek és megtámadják a szőlő zöld részeit. A leveleket azonban csak a felte lapjukon támadhatják meg. A nyári szporák terjedése és támadása tart tavasztól késő őszig. A telelő szporák (ooszporák) a gomba testével (mycelium) együtt a szőlő testében, de főleg a levelek­ben fejlődnek s a lehullott levél belsejében telelnek át. Nem volna tehát czélszerütlen ősz idején a lehullot' leveleket, amennyire lehetséges, összegyűjteni s elégetni vagy más módon megsemmisíteni, mert ez által a gomba jövő évben való terjedését akasztjuk meg. Ugyanis a levélben áttelelt szporákból fejlődnek ki az első nyári szporák, melyek megfertőzik a fi ital szőlőleveleket, miután nemsokára a fiatal levelek alsó felületén a nyári felületén a nyári szporák alakította s már ismei­tetett foltok mutatkoznak. A peronoszpora pusztítása közvetett vagy köz­vetlen. Közvetlen első sorban, ba a leveleket támadj-i meg, mert a megtámadott levelekben gombalepte részei rendes működésűkben meg vannak akadályozva s rend­szerint töukre is mennek, mivel a megtámadott levei részben, vagy egészben ideje előtt elszárad s a legtöM esetben le is buli. Közvetlen a pusztítás akkor is, midőn a fürtöt részben, vagy egészen támadja meg a gomba, inert az ilyen fürt bogyói összeszáradnak, részben lehullanak; a félig-meddig megtámadott fürtök bogyóiból szűrt bor pedig értékében többé-kevéshbé csökken. A gomba pusztítása közvetlen lehet még abban i>z esetben is, ha a hajtásokat támadja meg, ez által meg­akasz va fejlődésüket ugy, hogy az illető vesszők meg nem érhetnek. Az ilyen vesszők felet'e érzékenyek s hideg iránt és télen már csekélyebb hidegben is e'­fagynak. Ez az oka, hogy ujabb időben — a peronosz­pora altalános elterjedése óta — a vesszők elfagyá-a is nagyon gyakori. A goma pusztítása közvetett, amennyiben a meg­támadott tóke egész fejlődésében meg van akasztva (•• gyengítve ugy, hogy jövő évi tenyésztése is szenv«d. Különösen a tökéletesen ki nem fejlődött s a téli híd* g által még megkímélt vesszők szenvednek nagy mérték­ben, úíy, hogy vagy ki sem hajtanak, vagy ha kihajtot­tak, a hajtások rövid idő múlva elvesznek, vagy igec rövidek maradnak. Minthogy a gomba a leirt módon való támadá-a által jelentékeny pusztításokat okoz, — miről szőlő­gazdáink eddigelé is elegendőképen meggyőződhettek, — okvetetlenül gondoskodnunk kell a gomba kártételének c»okkeutéséről. illetőleg megakadályozásáról. Erre pedig már van hoasta időn át eredményesen kipróbált eljárá­*uok, melynek pontos, gondos és idejekorán való alkal­maaá-ával mólóinkét • gomba kártételétől megmenthet­jük Et ai eljárás a szőlőnek a réivegyO'etekkel való okszerű permeteiéséból áll. Ugyanis a gomba-siporák főleg a síéi által jutnak a sióló töld résieire, kivált a levél felső felületére. Ott kedveió körülmények közt, tehát kellő nedvességben e. melegben csiráinak • az illető részeket megtámadják, ha aiouban a csiiáaáskor i feloldott rét vegyülettel érintkeznek, töokre mennek s a íiőlő tőid részei mentve maradnak. Étért siQkaége* » saőlő röld résieir, különösen a levelek felső lapját olykép p rm< :emi, hogy a rétvegyQlet kis, apró foltok, pontok alapjában at egé»t levél felületét ellepje ügy. bogy a levélre hulló bsrmate-epp okvetetlenül ily réi­vegyületei tartilmaió folthot ér eu. E/ért fontos a jó a pontos permetetés. A retv-gyoletek, amennyiben a permeteiéskor a -zőlőbogyó fe Qletébet tapsának, a siólőt, vagy a belőle stűrt bort az elvetőre nem testik veMftlyessé; ajánla­tos a'onban a nagyon permeteiett siőlóbogyókat meg­vés el itt lemosni, mer* a bogyóra tapadt rétvegyalet­tői egyrésxt at ite stenved, iná-réstt a nagyon permete zett bogyó nagy mennyiségben elvetve, esetleg eméaitéai zavarokat okot. A permetezésre használt rétvegyQletek és keveré­kek közül eddigelé a hazai s külföldi tapaattalatok /.érint legj >bb és htstuálatra legalkalmasabb a rétgálici (kt k galicz) melyet mexoldattsl (méntejjel) keverve, bordeaux-i keveréknek, vagy aton helyeken, hol tiaita mész nem áll reudelkezésre, siódaoldattal keverve, bur­gundi keveréknek nevetnek. (Yége kOvstkesik.) UABOXA-CSAttNOK. Nyíregyház*, 1*90. *tI márczius bú IS-án. A gabona.csarnoknál bejogywtt árak. Buza 100 kiló 9.— tői 9.10 ig Rozs Árpa Zab Tengeri Köles Paszuly fehér 100 100 100 100 100 100 Szesz literenkint 7.— tői 5 30 tói 5.70 tói 4.36 tói —.— tói —.— tói 17'/, 7.10 ig. 5 40 ig. 5.80-ig. 4 4 -ig. —.— ig. —.—ig. 68'/.. Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JOBA KLEK. Nyilt-tér, Nyilvános köszönet. Özv. Mandel Salamonné elhalálozása alkalmából oly nagyszámú részvétirat jött hozzánk, hogy egyenként képtelenek vagyunn azokra válaszolni. Fogadják tehát ez úton a rokonok, jó barátok, ismerősök vigasztalásukért, részvé­tükért egész családunk kőszenetét. Nagy-Kálló, 189'J. márczius 15. özv. Mandel Salamonné (1 — 1) gyászoló családja. Mindazon számos rokon, jóakaró, ismerŐ6, és felujthellen férjem Olück Igntici tisztelői, kik az ő gyászos elhunytával engem ért nagy veszteség okozta mély fájdalmamat részvétük kinyilatkoztatásával enyhíteni törekedtek, fo­gadjak tőlem ez uton mély és hálás köszöne­temet. Nyíregyházán, 1899 márczius hó 17-én. özv. (jllilck Ignáczné. megérkeztek, s uagy választékban kaphatók EISLER KÁROLY di vatárú Üzletében Nyíregyházán. • ) I Lakás kiadó. A pazonyi utczán egy nagyobb úri la­kás minden hozzá tartozókkal együtt május elsőtől kiadó. Bővebb felvilágosítás nyerhető Rózsa Lajos I70-1-? divat-üzletében.

Next

/
Thumbnails
Contents