Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-19 / 12. szám

termeljen s vihesson piaczra, annak a gazdának nem kell restelni a külömbőzó veéstáblákból kiválogatni a legsúlyosabb, leglisztesebb magvakat vetés alá. Mert azt láthatjuk, hogy a kereskedő súly szerint, minőség szerint fizet. Tehát a kiválogatás kifizeti mayát, nemcsak eladás végett pedig, hanem házi fogyaBztá-ra is Mert mi magunk is, olyao csontos, izmos, munkabíró emberek vagyunk, a hogyan táplálkozunk. A ki tápláló, egészséges, tiszta eledellel, itallal él, kellő mértékletességgel, sz o yan ember maga is munkabíró; sót a gon dolkodása is egészen más, mint a rossz táplálékkal élő emberé. Tehát saját egészségünk, erőnk gyarapítása is arra sarkal, hogy válogassuk ki a terméuy javát és azt szaporítsuk. Ha pedig valamely terményből a korai fajtákra törekszünk, p. o. tengerinél, krumplinál, itt is mindig azon példányokat kell megjegyezni, meghagyni, melyek legkorábban kifejlődtek, megértek Ha igy minden esztendőn nem resteljuk a kiválogatást, lassan lassan egészen átalakul terményünk, a minthogy már többféle becses fajtákat állítottak elő folytonos kiválogatás által. Vagy ha erős, ellenálló fajra akarunk szert tenni, itt is ugy járuük el, hogy a legépebb példányokat kerestük és tesszük el magnak. C ak ue resteljuk a figyelmes utánnézést. Bizony, babrás az egy kicsit, mikor p. o. krumpli ásáskor, miuden bokrot meg kell figyelni s a legszebb, legbővebb bokorból külön szedni a vélni valót. Vagy tengeri töréskor, előbb a gazda járja át a táblát, és a legkifejlettebb, ép, kettős-hármas csövű száraikról szedi össze a vetőmagnak valót. Vagy a külön magvak liszttartalmát, próba őrlések utján igyekszik megállapítani. Mindezekhez még a magyar gazda sincs szokva, ugy, mint a műveltebb népek gaz dái, de nekünk is hozzá kell szoknunk az ilyen javitásokh z, mert küldőben megéhezünk a tejjel-mézzel folyó Kanaánban! A természet az előtt tárja föl gaz dag kebelét, a ki észszel is, kézzel isj körülötte jár. Azt mondta egy nagy köitő, hogy a világ szinpadán csak Isten számára van fönntartva a nézőtér. Sze rintem ez nem igaz. Hanem sokkal inkább igaz a ker. vallás apostolának figyelmeztetése: ,Istennek munkatársai vagyunk S ha a magyar gazda mindig a javát választja ki terményének és azt szaporítja, — jusson eszebe, hogy ez mintegy ujmutatás az ember erkö esi tulaj donaira. Válassza ki az ember önmagában és mindig a legjobbat. Mert a mint e század egyik legnagyobb gondolkodója mondj„h mi jó az hatékony és termékenyítő ; tért, táplálékot s barátokat szerez magának. Az egészséges ép gyümölcs magot terem, a korcs nem. A mely ember a maga he!yéa van, az alkotásra képes, termékeny, mágnásszerü, hadseregeket ragad magával czélja felé s igy valósítja czélját. A valódi tehetséguek tah p zata a föld kereksége; a kalandornak évekig tartó küzdelem után sincs tágabb álványa mint a czipője talpa." Á faiskolák felügyelete. Ujfalussy Béla úrtól a köve kező sorokat vettük : Igen tisztelt Szerkesztő úr! Csak néhány szavam van Dömötör Ferencz járási faiskola felügyelő ur elég hosszadalmas védekező soraira, miket ő ama állításával végez, hogy én „féltem a vármegyét az okszerű gyümö cs- és szőlőtenyésztés elterje dósétól." Djhogy féltem! ellenkezőleg, attól félek, azér

1 szólaltam fel, hogy ha a járási felügyelő ur járása többi községeiben is csak azt teszi, amit községünkben, az okszerű gyümölcs- és szőlőtenyésztés működésével terjedni nem fog. Magam is foglalkozom e szép és hasznos dolgok kai egy kissé, van fogalmam azok nemzetgazdászati fontosságairól is, elméleti ismereteket szintén óhajtok e téren szerezui a mellett, hogy igy tavaszkor, az oltó ós szemző-kés néha feltöri tenyeremet; némileg kissé működöm arra is, hogy e hasznos foglalkozás népünk között terjedjen, s nem akartam volna előhozni — a felügyelő ur tette — az a birtokos, ki „egy holdon felüli főidet adott faiskola czélra" én voltam; adtaa e földet ajándékba, a helyi ev. ref. egyházközségnek, — tett ott kísérletet akkor a tanitó, — de siker nélkül, mert községi munkással —• a mitől sikert várni nem lehet — igy aztán az általam ajáudékozott területet elcserélték valakival, s a cserébe kapott föld hasonminőségü, távolsága a falutól ugyan az. De hát a felügyelő ur, — amint ön maga is beismeri, — még csak nem is látta sem a régi — sem a meglevő faiskola helyiséget, azokról csak azt tudja, mit aitt és ott hallott": holott talán megtudna beunünket oktatni, hogy hátha lehet a helyiség egyrészén faiskolát alapítani, a másik részén pedig megmutatná a szőlőtenyésztés helyes kezeléséi! Azonban a felügyelő ur hivatalos kötelességét elvégzettnek tekinti azzal, ha jött, v lamit „itt és ott hallott", — s a napi dijat felvette — na meg — ez a fő — jelentést is tett: nincs faiskola! Ez lévén a valódi tényállás, igen természetes, hogy ha nem többszőr, de csak kétszer évenként teszi is mindezeket, — és nem többet — a felügyelő ur, és h;i egy napról csak 2 — 3 községből kap is uspl és fuvardijat, e dijakat a községek minden haszonnélkül adták ki, s ha ezek háztartásukban az egyensúly uincs is megrendítve, mindenesetre káros kiadásuk volt, és ha ciak ennyit teljesít a felügyelő ur többi községeiben is, tény hogy sem a socialistikus viszonyokat nem javítja, sem tanitó társait nem oktatja és ha jelentése még oly hosszú lenne is, mint védekezése, az okszerű gyümölcs- ós sző lótenyésztést fel nem virágoztatja. Hogy pedig a felügyelő ur tanitó is, es engemet a tanitók ellenesének igyekezik feltüntetni, ez kárba veszett fáradtság, mert hiszen ón soraimban a tanítók ellen egy betűt sem irtam, sőt azon állasaimnál fogva, miket magyar vallásfelekezetem bizalmából birok, néptanítóinkkal van annyi érintkezésem, amikből ok ismerhetnek, s bizonyosan, mint jóakaró barátjokat ismernek. „N T f R T I D E K

" Végezam szavaimat — még pedig aszal, hogy a felügyelő ur levele még iDkább megerősített azon meg győz idéseiibeQ tns<7 a mit a járási faiskola felű:yeletérről iitam, helyesen irtam. Teljes tiszteletlel Ujfalussy Béla. Márczius 15. Ugy a székvárosban, mint a vidéken kegyeleteiünnepléssel ülték meg az idén is nemzeti átalakulásunk nagy történelmi napjának, 1848 márczius 15-iké nek évfordulóját. Nyíregyházán az ünnepi nap dé utánján a város háza előtti téren ment végbe az ünnepély ragyogó szép tavaszi időben, i agy közönség előtt. A városi, az ev. ref és a főgimnáziumi dalárdák együttes énekével kezdődött az ünnepély. A közönség evett kalappal hallgatta végig a szépen előadott Szózatot. Ezután Bencs László polgármester jelent meg a városháza fellobogózott erkélyén diszmagyirban, s rö vid, de lelkesítő beszédben szólott a körűséghez, megnyitván az ünnepélyt. Utána dr. Bartók Jenő ev. ref. lelkész tartotta meg mély tartalmú, remek emlőkbeszédét, melyet gyak ran szakított meg a fölhangzó zajos éljenzés. Az egyesült dalárdák .Talpra magyar"-ja után Szabó László szavalta el, igazán nagy hatással ez alkalomra irt ünnepi ódáját. A szép költeményt lapunk lárczarovatában közöljük. Ezu'án még Bencs László polgármester intézett buzditö beszédet a közönséghez, lelkes szavakban szólítván azt föl a márczius 15 iki eszmékhez való ragaszkodásra s e nagy nap emlékezetének és hőseinek foly ton és lankadatlan kegyeletben tartásara. A dalárdák éneke mán a szép ünnepély e része véget ért. Este a Koronában közvacsora volt. * * • Az iparos ifjak önképző egylete is a szokásos ke gyelettel ünnepelte meg márczius 15 ike évfordu'óját, ^z ipartestületi ház nagytermében. Az ünnepi szónok itt is dr. Bartók Jenő volt, kinek hatalmas beszéde mély benyomást keltett. * * * Hagyományos kegyelettel ünnepelte meg a főgytnnasium tanulóifjúsága is márczius 15. évfordulóját. Nagyszámú érdeklődő közönség hallgatta meg az iskolai daloskör két hazafias énekét, Szabó József VIII. oszt. tanuló szavalatát (Nemzeti dal), Juricskay Barna VIII o. tanuló emlékbeszédét, Bottenstein Sándor VII. oszt. t. ünnepi pályanyertes ódáját s egy sikerült részlelet Tóth László VIII. oszt. tanulónak ugyancsak pályadijat nyert történeti munkájából. Az ünnep jelentőségének foko ásához nagyban járult Martinyi József főgymnasiumi igazgató jelenlése a főgymnasium VIII. oszt. tanulói közt meghirdetett Kossuth Lajos emlékalapítvány-pályázat eredményéről (a tétel ez volt: „Mária Terézia és II. József uralma s a nemzeti ébredés"), pályázat eredményének a tanártestület ítéletét összegező bírálatát dr. Vietórisz József fű gymnasiumi tanár olvasta fel. A Kossulh-alap 100 koronás pályadiját Bencs László főgymn. h. felügyelő, a Bessenyei-kör óda-pályadiját (2 arany) pedig Porubszky Pál önképző elnök, lelkes szavakkal adlák át a jutalmazott ifjaknak. A Kossuth-alap pályadíját, megnyerte Tóth László VIII. o. t., A Bessenyei kör pályadiját Bottenstein Sándor VII. o. tanuló. Márczius 15. Nagy-Kálióban. Nagy-Kálló város polgárai is a nagy naphoz meitóan ünnepelték meg márczius 15 ét. A felkelő nap sugarai már zászlókkal diszitve találták a várost. 8 órakor, midóu megkondult a ref. templom tornyának nagy harangja, a nép seregestül tódult oda. At iskolás gyermekek is megjelentrk tanítóik vezetése alatt. A templomban Göröinbei Péter lelkész esperes mondott költői kifejezésekteu gazdag, hazafias lelkesedéstől áthatott imát; miután az istenitiszteleteu résztvevők fennállva elénekelték a Szózatot evvel a templomi üunepély véget ért. Délután 4 órakor ismét kezdődött, illetve folytatódott. Az ipartestület zászlókkal zeneszó mellett vonult fel a templom előtti térre, nagy tömegtől kisérve, » mikor is Szentpétery József ref. s. lelkész emelvényre lépett s talpra esett beszédben méltaita a márczius 15 ét. E/után megindult a tömeg fáklyák féuye mellett a szépen kivilágított utczákon haz fhs dalt énekelve. A körmenet után a kaszinóban bankett volt. Hol Iónotokban nem vala hiány. Tósztokat mondottak: B;retőy János, Iklódy Márton, Görömbei Péter, Pethó Z igmond, Szentpétery József, Béress Fereucz, Ziltán Gusztáv, R*zovits Fereucz síb. A legeisót Beretői János kaszinói alelnök mon dotta, — éltetve a királyt. Utánna Iklódy Marton ügyvéd állott fel. Higgadt, széleskörű ismeretről tam kodó beszéde nagy tetszést aratott. Majd Görömbei Péter emelte pohirát a hizára, gyönyörű beszéde végén háromszor éltette a hazát; mind n „éljen a haza!" kiáltását a jelenlevők freneti kus é'jenzéssel fűg, dták. A hazafias lelkesedés szülte bankettnek a hjusli órák vetettek végett. Sz. A. Eszeny község. Impozáns módou ünuepelték meg az eszeuyi ev. ref. iskola növendekei a márczius 15-ét. Az ünnepély Istentisztelettel veszi kezdetét, mely után a jövő reményei nagyszámú érdeklődő közönség kisére tében nyomultak az iskola udvarra, hol nt. Szabó József ev. ref. lelkész ur igazán elragadóan ecsetelte a nap jelentőségét, s miu'án a hazaszeretetlól sugalmazott beszédében a gyermekek és .1 hallgatóság szivébe vésni igyekezett a honfiúi erények legszebbikét: a haza szeretet, az ünnepélyt megnyitotta. Most egy fehér ruhába öltözött kis leányka észrevétlenül, mint egy kis angyalka jelent meg az emelvényen, s kedves ünnepies hangon rebegte el alkalmi imáját. Ezt követte az előirt programm szerint néhány alkalmi szavalat, mely oly szépen sikerűit, ho/y azokban mesterük Csigby Ferencz taoitó ur illése és lankadást nem túró buigólkodása s egy jó, szavalat kellékei iránti különös fogékonysága tükröződött vissza. Eeok után a múzsák egész emberáradaital járták körOl zászlókká! a községet hazafias dalt énekelve, míg végre visszatérve a délután következett zeneszó mellett szép rendben befejezést nyert a űuuepély. Ai ünnepélynek ily szépen való Kikerülését illetőleg Ciighy Ferenci tanitó urat illeti ss elismerés koszoruji, ki már napokkal ezelőtt ernyedetlenül buzgólkodott az üunepély mioél fényesebb befolyásának biztosításán. Apagy községben nagy lelkesedéssel ünnepelték meg MarcziU' 15-ikét. — Délelőtt 10 órakor felekeseti különbség nélkül gyűltek fel a község lakosai a református teii p'omba. Ugy a református, mint a katholikus iskola uöveudékei tanítóik vezetéke mellett két-két nagy nemzeti siídű zászló alatt együttesen vonultak a templomba, jeléül az itt uralkodó s valóban dicséretre s követésre méltó felekezeti bekénék, jó egyetértésnek. Szabó Aladár helybeli lelkész mondott imát s alkalmi beszédet az egybegyűlt nagy közönség feszült édeklődése mellet. Ezu'án következett az iskolás gyermekek üunrpélye, a gyermekek által előadva: emlékezés az 1848 márczius 15-diki eseméu ekre, alkalmi szavalatok és dalok. M<jd az egész közönség az iskolás gyermekekkel együtt a Szózatot énekelve zászlók alatt vonult ki a templomból a: utczára, hol a község főterén körbe állva s még egypir alkalmi verset elszavalva, egy pár hazafias dilt elénekelve, a lelkész buzdító s lelkesítő szavai utáu, szétoszlott. A multak uagy eseményei iránt való kegyeletnek, a hazafias érzés és hazaszeretetnek, gyermekeink, növendékeink szivébeu való ébren tartása s beplántálása végett, ennyit legalább a legkisebb községben is megkeltene tennünk. ÚJDONSÁGOK. — l)r. Mezőssy Béla, a nagykállói kerület országgyűlési képviselője f. hó 14-en az 1899 évi költségvetés tárgyalasa alkalmával nagyobb beszédet tartott, az egész képviselőház osztatlan figyelme és elvtársainak zajos tetszése mellett. — Kinevezések. A magy. kir. pénzügyminiszter Kohn Jenő nagy-kállói adóhivatali gyakornokot a törökbecsei adóhivatalhoz kir. adótisztté, Vajda József nagyváradi kir. adólisztet a nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgalóságlioz pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. — A községi hitelszövetkezetek felállítása erdekében élénk érdeklődés mutatkozik a vármegye területén. Andrássy Kálmán buji református lelkész, mint a vármegye gazdasági egyesületének megbízottja, legközelebb Pálrohán, Ibrányban, Berczelen előadásokat tartván, az ottani le.készek, tanitók es jegyzők kózrmeüködéseivel, azonnal megindult a szervezkedés. A nép mindenütt szívesen fogadja e segitó -.szközt, csak legyenek, kik eszőkkel és szivükkel a dolog élére álljanak. A hol lelkész, tanító és jegyző közös jóikarattal munkálnak közjóra, olt minden nemes ügy sikerhez jut. A vármegyei községi és körjegyzői egylete márczius hó 29-dik napján délelőtt 10 órakor, Nyíregyházán, a vármegyeház kislermében rendes közgyűlését tartja. Ugyan ott és ugyan az nap delelőtt 9 órakor, az alább látható s közgyűlés tárgyát képező tárgysorozat letárgyalására, választmányi gyűlés is fog tartatni, melyre a választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Egyleti pénztárnak 1898. évi számadásának megvizsgálása. 2. A Tolnavármegyei községi és körjegyzői egylet 16. száinu határozatának tárgyalása, a niarha-járlatok kiállítási dijjainak felemelése tárgyában, 3. A központi egylet 11./99. számú körlevelének] tárgyalása, az 1891. évi 16. trvezikk módosítása tárgyában követendő adatgyűjtés végrehajtása iránt. 4. Szabolcsvármegye bizottságának 754/898. Bgy. számú határozata folytán, a jegyző szigorló bizottsága 2 rendes és 1 póttag választása. 5. Netalán beadott indítványok tárgyalása. — Kossuth gyásziínnepély. Az izr. elemi iskolai márczius hó 20-án délelőtt 11 órakor az iskola nagytermében Kossuth Lajos halálának évfordulóján gyászünnepet ül a következő sorrenddel: 1.91. Zsoltár, énekli a hitközség kántora; 2. Ünnepi beszéd, elmondja dr. Kelemen Adolf igazgató; 3. Ima Kossuth Lajos lelkiüdvéért, mondja a hitközség kántora; 4. Szózat, éneklik az iskola növendékei; 5. Alapítványi kamatok kiosztása. E gyászünnepélyre a t. közönséget ez uton tisztelettel meghívja az elöljáróság. — Ösztöndíj pályázat. A nyíregyházi ág. hitv. ev. főgimnázium kormányzó tanácsa a .Reguly—Suták"fele ősztöndijalapitvány mult évi kamatait f. évi márczius hóban fogja kiosztani. — Ezen ösztöndíj elnyeréseért pályázhatnak a gimnázium V-ik osztályától kezdve bárinuly felsőbb tanintézetbe járó, jeles előmenetelü és jó magaviseletű ág. hitv. ev. tanuló ifjak, ha a kegyes alapitványozokkal való rokonságukat igazolni tudják, — ev. ref hitvallásuak is elnyerhetik az ösztöndíjat. A pályázók kérvényeiket f. évi márczius hó 23-ig a nevezett főgimnázium gazgalóságához nyújtsák be. Az igazgatóság. — Anyakönyv vezetői kinevezések. A belügyminiszter az ujfehérlói anyakönyvi kerületbe Balogh Alajos jegyzőt és a bókönyi kerületbe Horkay János helyettes jegyzőt anyakönyvvezetőkké, továbbá a nyiracsádíba llartstein Emil jegyzői írnokot, a levelekibe F. Fodor László községi esküdtet s végül a nyir-béltekibe Spielmann Gusztáv jegyzői írnokot anyakönyvvezető helyetesekké nevezte ki. — Megfelebbezett választás. Az e hó 7-dikén Mikecz János alispán elnöklete alatt tartott képviseleti közgyűlésén megtartott gazdasági tanácsosi és rendőrtanácsosi választás ellen Menyhért János,"Nádasi Kálmán, Szmoiár István, Marsalkó Lajos és Schulcze György felebbezést nyújtottak be a vármegyéhez.