Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-05 / 10. szám

6 N Y I R V I D É K.« fogástulan állapotban vannak, tehát nagyobb geologus véleményre nem szorult, az általam ajánlott kőnyagok és ezen kitűnő és kipróbált anyagbóli készítésére a költségvetésből 9°|

0-ot engedtem, tehát ajánlatom a kitűnő ős ismert köböl való készítése 4%-al s igy 3200 írton felüli összeggel még olcsóbb, mint a város előtt teljesen ismeretlen kissebesi trachytkő, mely teljesen alaptalanul neveztetett el gránitnak. Állításom bizonyitásara (A alatt mellékelni bátorkodom a magy. kir. József műegyetem műszaki mechanikai laboritóriumának 1897. évben kiadott Il-ik füzetét, melynek 28 ik oldalán, hol a 37. és 38. folyó számai alatt a kissebesi kő, daczii trachytnak deklaráltatik a magy. kir. földtani intézet véleménye szerint. Szilárdsága 1079. és 1644. klg közt vál tozik Ellenben az általam ajánlott tokaji és sárosi kő sokkal keményebb, mint a kissebesi andeczit és pedig az említett fűzet 38-ik oldalának 50-ik folyó számi alatti bizouyitványa szerint a sárosi kő, melyből az Iskola u'czában már 17 év óta áll fenn a burkola' szilárdsága 1460. és 2090. klg. közt és a tokaji quircz trachyt az ide B) alatti szerint ugyatcsak a m. királyi József-műegyetem áital 1878. évben kiadott I-ső füzet 22-ik oldal szerint 1339 — 1653 klg. közt váltakozik, a miből világosan konstatálható, hogy mig a kissebesi kő minimális szilárdsága 1079 klg, a tokaji kő 1339 és a .sátorosi kő 1460 klg. minimális szilárdsággal bír, tehát a kissebesi kő leggyengébbnek van konstatálva. Mindezekuél fogva tisztelettel kérem jelen felebbezésemet az összes iratok kapcsán a tekintetes alispáni hivatalhoz, mint felebbviteli hatósághoz felterjeszteni, hol is az iránt esedezem, miszerint a hozott fenti számú képviselőtestületi határozat megsemmisítésével beadott ajanlatomat, rniut legolcsóbbat és legjobb minőségű anyagot elfogadni, esetleg a városi tanácsot egy ujabbi árlejtés megtartására utasítani méltóztassék. Debreczen, 1899. február hó 25. lleichmann Ármin. Csarnok. A blazírt fiatalság. A farsang zaja, vig kaczaja közepett jelent meg egy szép tollú iróuó teljes fegyverzetben a franczia .Figaródnak hasábjain, s élesen, de szellemesen reánk rontott, szegény férfiakra, hogy mi volnánk az oka aouak, amiért nincsenek többé naivák hanem elfoglalták helyöket a „chic-lányok". Nem állok espritjének sújtó kopjái elé — érzem, hogy a rövidebbet húznám; de meg kénytelen is vagyok neki igazat adni több te kintetbeu. Sok a mi bűiüuk bizony, ki merné tagadni; s főképen a naivat ma már legfeljebb a színpadon látjuk szívesen, de ott szintén csak ama vigasztaló tudat fejében, hogy a színpadi uaiva az életben minden in kább, mint naiv. Hiába, a naiva ma már nem .chic" s ezért alakul át oly rohamosan .shic lány" nyá, a poétáktól oly sokszor és oly szépen megénekelt egy.-zerüségnek nincsen is helye ma már ebben a „fin d^ siecle" világban. Ez a' általáuos felfogás: ez elleu hiába szálunk síkra, a kor szelleme, a divat, az izlés, vagy mit tudom én hogy mi, nem akczep álja a naivitás,^ erre is nem sokára fájó szívvel fogunk visszagondol mint a régi, elmúlt pátriárká is idők egyik szép von-^ sára, mely elmosódott korunknak izgalmai és küzdelmei között. De a .chic-!ány

u pompás jelenség, ki divatos és szellemes, ki vervvel gondolkozik, energiával cselekszik s bátran feltalálja magát bárhol — sa mellett lehet jó lány, kiből déréit háziasszony fog válni, és fény% zo mánezot, elevenséget kölcsönöz a farsangnak, — ep;n annyira gyászos csapat a blazírt uracsok csapata. Ha a „chiclány" szezonja a farsang, ugy ezeket a szomorú lovagokat hozzájuk méltóan Csak a legszomorúbb héten vihetjük a közönség elé. A .chic-lánj" lehet kinövés, nem vitatkozom fölötte; de minden esetre a kor kinövése. De a divatos blazirtság, az már fenyegető betegsége az Ízléstelen divatnak. És mikor önök, hölgyeim, a farsang alatt azzal vádoluak benuüuket, hogy a naivságot mi öljük ki, a nagy héten jogosan c iuáihatuok önöknek egy ke serü perczet azzal a váddal, hogy a blazirtságot meg önöknek köszönhetjük. Nem akarok oly udvariatlan lenni, hogy fölvessem a kérdést: ki a bűnösebb? Mindenesetre beunüuket illet a nagyobb kereszt — és még is szívesebben látok egy „chic" kes leányt, mint egy blazírt gavallért. A blazírt uracsok számára csak egy méltó hivatást tudnék találui: elhelyezném óke a pisszió hetén a templomokban hogy fő.keltsék a templomlátogató hölgyekben a szánalom és a magábaszállás keresztényi érzelmeit. Kétségtelen, a tapasztalás bizonyítja, hogy hölgyeink kiváló kitüutetésben részesitik a blazirtakat. De hát mi a kedves, mi a szeretetreméltő, mi a vonzó rajtuk? Vegyünk csak szemügyre egy tipikus blazirtat. A toaletje kifogástalan. — A ki nem öltözik a ,Divat-Journal" szerint, anuak nincsen joga ahhoz, hogy olazirt legyen. Ugyan mic-oda lehetetlen idea, eikép zelni egy blazírt embert, ki kopott czilinderben, rongyos sárga parapüvai, gyűrt gallérral és mansettel, divatját inu'.t nyakkendővel, viseltes kabátban, félrelaposott sarkú yukas czipőben muta'ji magát? A blazirtság a gaval 1 érők betegsége, valamint a sp«rt a gavallérok roulatsága ; azért a blazirtak mindig „quatre épinsle" jelen nek meg — de kénytelenek is vele, mert e nélkül nem eresztenék be őket a talonba és kárba veszne egés2 blazirtságuk. Tehát a toáleijők kifogástalan. E< igaz s ez min denesetre ajánló levél. De azután? Beesett szemek, óloms2ürke lesoványodott arcz. meggörnyedt derék, vontatott járás: az álmosság, az unalom, a kimerültség megteste ülése. Ilyen kivü'ről egy perfekten .blazírt gentleman", irigység tárgya a kezdők előtt, szívesen fogadott ven dég a hölgyek között. Hát még belülről! Minden szavával megértetni igyekszik, hogy a beszélés terhére van; rendesen leül, és hallgat, legfeljebb kegyesen megengedi, hogy a höl gyek muhttassák, ami meg is történik elég gyakran. Da miről is beszéljen ? őt nem érdekli semmi, ő nem törődik semmivel, ó előtte nincsen semmi uj, neki min den mindegy. Mennél hívebben tudja másolni az élőhalottat, annál tökéletesebb, neki sifli az egész világ, ha valaki elég könnyelmű azzal kompromittálni magát, hogy az élet komoly czéljairól, boldogságról, szerelem ről beszél előtte — arra gúnyosan mosolyog Ha női hűséget vagy erényt emlit valaki, azt meg éppen hangosan kikaczagja. Tudja jól, hogy mindez nem létezik, csak tapasztalatlan, korlátolt elméjű emberek agyréme! Ilyenek ők belülről. Üresek, affektáltak. Nevetsé gesek ; megjelenésükkel a testi bankrott, beszédeikkel s megjegyzéseikkel a szellemi bankrot protipjei gyanánt igyekeznek bemutatni magukat. S lehet e tagadni, hogy a blazirták — az itt lefotografirozott külső és belső formában megnyerték tetszését hölgyeinknek ? Ltnyok és asszonyok érdekesnek tartják őket; ugy gondolják, hogy ezek már kipróbálták az eletet s hízeleg nekik, hogy olyan emberekkel vétethetik körül magukat, kik ugy goudolják, mintha viharos mult feküdnék mögöttük. És portáljak őket. Hogy liány évesek, uem kérdezik. Husz huszouegy éves gyerekek feszengenek a blazirtság álatcza alatt, csakhogy észrevétesseuek s érdeket keltsenek; pedig még arra sem értek rá, hogy tisztába jöjjenek azzal: mi teheti az embert valóban blazírttá. De persze, mikor fiatal kezdők felmennek a fővárosba és látják, minőnek kell lennie az embernek, hogy a hölgyek szívesen fogadják „chic gavallér" ul: nem ismernek komolyabb föladatot, mint hogy mentül gyorsabban blazirtakká képezzék ki magukat. És igy terjed a kór, mely eleintén nevetséges, ké sóbb szomorú. Mert a gondolkozás, a mit kezdetben affektál a tehetséges tanítvány, lassankint való-ággá lesz; a fiatal ember léha, felületes, üres fejűvé változik — elernyedt testében, lelkében csak azért, m^rt pályája kezdetén ugy lattá, hogy ezt mutatui divat, „chic", elegáns dolog. Ht^ynák csak faképnél hölgyeink ezeket a nevetséges gyászlovagokat; ne találnák érdekesnek, hanem egyszerűen komikusnak, mikor tejfeles szájú gyerekek blazJrtságról. életuntságról mikogn>k, s gúnyolnak mindent, ami egy nő előtt legszentebb és legdrágább: bi zony hamar kiveszne a blazirtak gyászos c apata. S a nyereség nagy volna társadalmunkra nézve. Mert ha a ,chic" lány gyakran jó lány odahaza, a tel jesen elkészült blazírt uracs nagyon ritkán válik derék használható férfiúvá. Városuuk társasságának lányai és asszonyai! L<d Isiismerettik vizsgálatánál elmélkedjenek a fölött: milyen részök van a divatos tlazirtság terjesztésében ? KÖZGAZDASÁG. Néhány szó a cinquantino-tengeriról. Azon közmondást, hogy ,a jó pap holtig tanúi" a 'ársadalom különböző foglalkozású egyénei közül talán egyre sem alkalmazhatjuk annyira, mint arra, ki mindennapi kenyerét a szabad természetben keresi és szerzi meg t. i. a gazdára. Ezen elvből kiindulva nem v^ek felesleges munkát teljesíteni akkor, midőn aJakbiakbau tudomásul hozom gazditársaimnak ama tapasztaltokat. melyet felvidéki gazdaságomban a ten„ íj'eri termelése körül szereztem. A tengeri termelést illetőleg évek óta küzdöttem már egy oly fajtának áilandósitásán, mely ne csak pénzt vigyen ki zsebemből, hanem hozon is a konyhára. Termeltem közönséges magyar tengerit, termeltem székelyt, pignolettet és még tudja Isten hányféle, tiagy hangú frázisokkal feldicsért fajtát, az eredmény mindig csak egy és ugyanaz volt, szépen felnőtt tengeri szár, cső nélkül. Meghozattam végül a cii quantinot, s amit rég óhajtottam, beteljesedett. Megtörtént ama reám nézve valósággal esem >ny-számba menő tény, ho

by tengeri górom, melyet a busás termés reméi.yében még evekkel ezelőtt készítettem, de a mely éveken keresztül csak lomtárul szolgált, most telve vau kukoriczáva). Igen, kukoriczával, az Olaszországból átplántált cicquactinoval. Ez a cúquintino tengeri aranysárga, apró keményszemű kukoricza rövid CióveJ, vekouy düs levélzetű s jó takaruiányériékü szárral. Eiőveteméryét őazi rozs képezte, melyuek letakaritása után a tarlót csekélyen feltöretvén, még ősszel egy oly mély szántást adattammajd istállótrágyát hordattam ki s azt elteregetve talajomat tavaszig érintetlenül hagytam. Tavasszal a trágyát alászántatván a vetés előtt táblámat két egyenlő részre osztottam, s egyik részére még kar. holdanként számítva 120 kg. szuperfoszfátot hintetem el s azt aláfogasolva, majd a főidet meghengerezve a vetést foganatosítottam. A vetés sorbavető géppel 50 cm. sor, távolságra történt 30 kg. holdankénti mag felhasználásával május hó első napjaiban. Vetés után a talajt újból lehengereztettem, s a tengeri kikelése után azt fogas boronával megjárattam. Tenyész ideje alatt kapálva kétszer lett; egjéb ápolást nem kapott. Szeptember hó vége felé a c^ő már az érés jeleit mutatta azon a részen, mely szuperfoszfát műtrágyát is kapott. Félvén attól, hogy táb á n másik része újból csak éretlen csöveket nevel, ezeket lebugáztattam. E munkálatom nem járt eredmény nélkül, amennyiben október kó 8-a körül mindkét tábla töréséhez hozzáfoghattam. A termés eredménye teljesen kielégített. Táblám trágyázatlan részéről holdauként 18—20 hlter szemes tengerit, a műtrágyázott részen pedig 24—25 hektolitert nyertem. A szuperfo.szfát hatása tehát bámulato?. Megjegyzem még, hogy az elmúlt években a pignoletto, illetve a székely tengeri vetése április hó 20—25-ike közölt történt, s hogy az időjárás tekinteté ben semmi különösebb jelenséget nem tapasztaltam az időn a mu't évihez képest. Termésemnek ezen eredménye, s különösen ama körülmény, hogy évek óta sikertelen fáradozásomat végre eredmény jutalmazta, bátorított fel arra, hogy kísérletemet oku'ás czéljából t. gazdatársaimmal közöljem. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1899. éri márczius hó 4-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 9.20 íől 9.25 ig Rozs 100 7.30 tői 7.35 ig. Árpa 100 1) 5.40 tói 5 50 ig. Zab 100 5 60 tói 5 70 ig. Tengeri 100 w 4.30 tói 4 4 J ig. Köles 100 —.— tói —•—lgPaszuly fehér 100 • —tói —.—igSzesz literenkint 17"/, 68'/*• Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. , Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Hirdetmény. Nyirfa-utcza 45. szám alatti, három szoba, konyha és más szükséges mellékhelyiségekkel ellátott, nagy tágas udvarral, jó karban levó házam eladó, esetleg május l-jétől bérbeadó, ugyanott egy ebédlő bereudezés, más apróbb bútordarabok eladók, úgyszintén Iskola-utcza 5. sz. alatti — Pavlovits házban — levó üzletem, mely dohány és ital elárusitási endedélylyel is bír, átvehető. 135—3—1 2391—98. Tk. Árverési póthirdetmény, A nyírbátori kir. járásbíróság ezennnel közhírré teszi, hogy Rjizman Rozália korábbi végrehajtató javára özv. G.ück Sámuilné végrehajtást szenvedett ellen 263 frt 94 kr és 137 frt tőkék s jár. iránti végrehajtási ügyében a 2084/98. tk. sz. árverési hirdetmónynycl a nyírbátori 204 sz. tjkvben A. I 2 sorsz. 735 hrsz. alatt foglalt s özv. G.ück Stmuelné szül. Rozman Betti tulajdonául bevezetett hizas belsőség 485 frt becsértóki továbbá ugyanezen tjkvben A. I. 3—12 sorsz. 983, 1476. 1671, 1960, 2242, 2271, 2717, 2764, 2869/a és 2981. hrsz. alatt nevezett tu'ajdonául bevezetett s ös?-zesen 873 frt becsértékü ingatlanokra nézve az 1899. évi márczius hó 22-én d. e. 10 órájára Nyírbátor községházához kitűzött árverés a csatlakozott későbbi végrehajtató Kohn Adolf ós fiai debreczeni czég érdé kében is meg fog tartatni, ennek 944 frt 02 kr tőke 8 jár. iránti követelése behajtása czéljából. Kelt Nyírbátorban a kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál, 1898. dtezember 16-án. 134—1 — 1 Farkas, kir. járásbiró. magyar hold kitűnő miuőscgü l^elt pgy évre bérbe kapható (lőgytnn^gyei iíagy-Dobrony községben Felvilágosítást nyújt: Csighy Sándor N.-Dobronyban. Mauthner-le MAGVAK KISVARDAN csakis (16 -80-23, Weinberger Ignácz és liai czégnél kaphatók. Kerítések! Mindenféle drótmunkák! Haidekker Sándor sodrouyszövet-, fonat- és kerités-gyára Bud pesten, VIII. Ül ői-ut 43. szám. Gyárt és szállit; gép- és kézi-sodronyfonatokat, tüskéssodronyt, pánthuzalt: erdők, vadas-kertek, baromfiudvarok, gazdasági telkek, kertek, gyümölcsösök, szőlők stb. bekerítésére o'csó árak mellett. Nyaraló-, parkés erkélyrácsokat, valamint csinos és erős kivitelű kapukat és ajtókat vaskeretes sodrony fonat és kovácsolt vasból; úgyszintén díszes virágágy- és gyepkeritéseket és favódi losarakat. Továbbá: föld és kavicsrostákat; magtár-ablak rostélyokat; szikrafogókat; gabona vá lasztóhengereket, valamint régi válasz'óhengereknek uj sodrony-kőpenynyel való ellátását. Rostaszöveteket 133 3—i és fonatokat szelelórostákba. Árjegyzékek és költségvetések ingyen. Jutányos és pontos kiszolgálás!