Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-05 / 10. szám

Bizonyára nagyon kifizeti magát az ilyen babramunka, de a magyar ember még nincs az ilyenhez szokva. Tagos birtokoknál már jobban lehet beosztani a vetés forgókat s igy a trágyázást is. És nagyon érdekes és tanulságos volna itt a különféle vetés-forgókról beszélni s az u. n. belterjes gazdálkodás, állat-nevelég, mesterséges-takarmány termesztése felett eszmét cserélni, amiből megint csak ama bölcs isteni törvényt látnánk, hogy az összes élet alakulások hogyan függnek összes hogyan készit a növény az állat-életnek bölcsőt, létföltételek, s az állat ismét a növény-életnek, hogy adja újra vissza az életet s mindkettő, az állat is, a növény is, hogyan szolgál az ember javára s igy az életfenntartó elemek hogyan forognak körbe-körbe, enyészet és újjászületés egészítvén ki egymást. De a nagyobb birtokosok dolgába nem avatkozom, jobban tudják ők, mint én, csak egy dologra hivom még föl a gazda-közönség figyelmét. Arra nevezetesen, hogy vannak bizonyos trágya-készitő növények, melyek a gazdának segítségül lehetnek. Emiitettem, hogy legszükségesebb növény-táplálékok: a víz, a légeny, a foszfor, a kálium. A víz az esőből hatja át a földet. Ezen nem segíthetünk. Ha nem esik, hát nein esik. Hanem a legdrágább rész; a légeny, a levegőben is megvan igen nagy mértékben. Mert p. o. 100 liter levegőben van '21 liter éleny, 3 4 czentiliter szénsav és 79 liter légeny. De ez a sok drága légeny nem megy magától a földbe, pedig a növény csak gyökereivel tudja megenni ezt a becses táplálékot, ezen kell a trágyában berakni a földbe. Ha a föld a levegőből is magába tudná szívni a légenyt, ugy könnyű volna a gazdának. Azonban a fürkésző, kutató emberek rájöttek arra is, hogy vannak olyan növények, melyek csodálatos képeH magukba szívják a levegőből a légenyt és leszállítják a földbe s igy megtrágyázzák mintegy önmaguknak a talajt. Ilyen teémészetü növények az u. n: pillangós virágnak, mint a borsó, lencse, lóhere, luezerna, bükköny. Ezek után bármiféle vetemény jól díszlik. Ez megbecsülhetetlen tapasztalás a gazdára, midőn egy jófajta takarmányt is nyer s utána jó földet. Fel is használják már nagyobb gazdaságokban, különösen a lóherét, ugar helyett jól beválik s utána minden vethető. S a m a trágyázás és földjavitás munkáját kiegészíti, sőt bevezeti: az ugar és őszi mély szántás. A földben levő tápláló részeket a nap égeti és főzi át s minélinkább kitesszük a föld felső rétegét a nap, eső és levegő behatásának, annálinkább kifejlődnek benne a tápláló elemek. Hajdan faekével vakarták a vékony barázdát s a gazdag föld igy is megtermé az egyszerű táplálékot; ma gőzeke hasgatja az anyaföld kebelét, hogy a mélyen átforgatott, áttrágyázott talaj gazdag aratást adjon, némely harmincz-annyil, némely hatvan-annyit, némely száz-annyit. Sok a szükség, és hiábavaló minden panasz, csak okos, értelmes, Istenben bizó munka segít. Mert elvégre is, az az emberi élet föladata és czélja, hogy eszével és szivével, keresse a boldogulás és boldogitás helyes eszközeit s midőn javítja földjét, búzáját, marháját, javítsa ezek által önmagát s ha az isteni bölcseség trágyából is aranyat formál, az ember is formáljon, alakítson át minden körülményt, igazi előhaladására. Az elmonlottakat. magammai együtt szives jóindulatokba ajánlom. A ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél. A vármegye törvényhatósága e hó 20-án délelőtt, több sürgős elintézést igénylő ügy ellátása végett, rendkívüli közgyűlést tart. — Kinevezés. A belügyminiszter a nyíregyházi kir. pénzügyigazgatóság székhelyén alakítandó adófelszólamlási bizottság elnökévé id. Bodnár István ügyvédet, elnöki helyettessé pedig Martinyi József gimnáziumi igazgatót kinevezte ki. — A m. kir. központi dohányjövedéki igazgatóság Fodor Zoltán temesvári dohánygyári osztályvezetőt a IX. fizetési I. fokozatába léptette elő. „N T í B V t D É K-« — A közigazgatási bizottság rendes havi ülését folyó hó 9 én délelőtt 9 órakor a vármegyeháza kistermében fogja megtartani. — Erdészeti bizottság ülése. A közigazgatási bizottság erdészeti albizottsága folyó 9-én dr. Meskó László elnöklete ahtt ülést tart. — Megjutalmazott kiállító. Az országos magyar gazdasági egyesület által a mult hó 25. és 26-ik napján Budapesten rendezett tenyész állatkiállitáson Burger Pál nyíregyházi birtokos részt vett siementháli bikáival s 100 korona jutalmat nyert. — Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter Erényi Sándor biri-i lakost Szabolcsvármegye n -kállói járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Megbízás. A igazságügyminiszter dr. Patzauer Béla nyíregyházi fogházorvost az itteni tőrvényszék területén fölmerülő orvosi teendőknek második törvényszéki orvosi minőségben való rendes ellátásával bízta meg. — 25 éves jubilleuui. Kisvárdán fényes bankettel ünnepelték meg Bajhy János adótárnok 25 évi szolgálati jubileumát. A nyíregyházi pénzügyigazgató titkárja által, az adóhivatali tisztviselői kar pedig meleghangú levélben fejezte ki a derek és lelkiismeretes juDiláns iránti nagyrabecsülését. — Ügyvédi kamara. A debreczeui ügyvédi kamara dr. Wintner Sámuel Ügyvédet elhalálozása következtében, az ügyvédek névjegyzékéből törölte s irodája részére gondnokul dr. Róth Izsó nyírbátori ügyvédet rendelte ki. — A debreczeni földinives iskola beszüntetése. Darányi földmivelésügyi miniszter a debreczeni gazdasági intézettel kapcsolatos földmives iskolát Debreczen város közönségével folytatott tárgyalások ulán beszüntette. A miniszter intézkedését azzal okolja meg, hogy a földmives iskola növendékei viselkedésükben a gazdasági tanintézet hallgatóit iparkodnak utánozni és az élettel szemben támasztott követeléseik nem felelnek meg annak a képzetségnek, melyet a földmives iskola ad s az iskola bevégzése után oly állásokra törekszenek, melyeknek betöltésére képesítve nincsennek. Ez által pedig illetéktelen versenyt csinálnak a tanintézetet végzett gazdáknak s a gazdaközönség előtt hamis színben tüntetik fel a szakoktatás rendszerét, melynek egyik most már következetesen keresztül vitt elve, hogy a földműves iskolák czélja csakis a kisgazdaságok munkaedzett kezelőinek és béresgazdáknak helyes kiképzése. A miniszter különben is alkalmasabb vidéknek tartja a földműves iskolára Karczagot viszont Debreczenben tér és alkalom nyílik, a dohány kísérleti állomás kibővítésére és a tanintézet fejlesztésére. Az első évet végzett ifjak a második évre beiratkozhatnak az 189 S —99-iki tanév végén a karczagi földműves iskolába. — Műkedvelői előadás. Az ev. reform, templom orgonájának beszerzési költségei fedezésére vasárnap tartandó, s hétfőn megismétlendő műkedvelői előadás egyik legsikerültebbnek ígérkezik. A próbák buzgalommal folynak naponként, s a szereplők valósággal ambicziójukat helyezik abba, hogy fényes diadalra segítsék a „Peleskei Nótárius" mulattaló kalandjait. A szerep osztás a következő: I. Szakasz. Nagy-Zajtai Zajtay István nagy peleskei nótárius Szatmárvármegyében dr. Konthy Gyula úr. Klára felesége Horváth Ilonka k. a. Baczur Gazsi pesti juratus Okolicsányi DJZSŐ úr. Peleskei biró Szőllőssy Miklós úr. Kisbíró Elek József úr. Éjjeli őr Murányi Géza úr. Biróné Bencs Etelka k. a. Sötétség királynéja Sarvay Ilonka k. a. Tóti Dorka géczi boszorkány Rónay Jenőné urnő. Peleskei parasztnők : Ballay Iza, Buday Lilike, Buday Mária, Gsapkay Ilona, Jósa Andrea, Lukács Margit, Lukács Irma, Szesztay Eszlike kisasszonyok. — Peleskei parasztok. — Történik: Nagy-Peleskén. II. Szakasz. Hoiiobágy. Nagy-Zijtai Zajtay István nagy-peleskei nótárius Szatmárvármegyében dr. Konthy Gyula úr. Megyebiztos Újhelyi Sándor úr. Sugár Laczi betyár Milotay Gábor úr. Sz'gfü Bandi betyár Juhász Sándor úr. Bojtár Szabó Lajos úr. Horlobágyi csapláros Szőllőssy Miklós úr. Botos, gulyás dr. Jósa András úr. Tiszafüredi biró Oltványi Ödön úr. Vasas káplár Elek József úr. Tóti Dorka géczi boszorkány Rónay Jenőné urnő. Zsuzsi Jósa Andrea k. a. Panni Ballay Iza k. a. Hat haramia. — Mindég bálváoyozója voltam IVörősmartioak, és ezért azóta e téren is hű követője vagyok. Órákig mereveu tekintetem az öreg urnák jóságos szemei közé, és folyton suggeráltam örökszép költeményeit, amiről persze ő semmit sem tudott. Az ablakpárkány magas volt, tehát ez oknál fogva, vigy talán még iukább azért, mert egy nálánál hosszabb szárú pipából szokott csibukozni, soha sem Ülve, hanem csak állva ir

r. Nagyon megrághatta azt, amit irt, sőt néha egy kisiiá a tollat is. Nagyon átgondolhatta azt, amit papírra vetet'. Egy-két kis quaterka, és az udvar túlsó szegli táig tartó séta jelezte a p>u<át, de midón visszatért, 10—20 gyorsan leirt sor ie t egy-egy levele örökzöld koszorújának. Petőd Sáudor uapmU délután 3 órakor — pontosan, mint egy kronometer — jelent meg nála és pedig miudég, ha nem is épen komor, de komoly arctczal. Néha megkínálta udvariasságból az öreg ur egy quaterkával; koczintott is, d) soha sem láttam, hogy csak egy kortyot is ivott volna. Vörösmarti arcíáról vig kedély sugárzott, Petőfinek mosolyát soha sem láttam, — a ragyogó üstökös — talán sejtette kora letűnését a költészet fényes egéről, melyen hazánk fi lett alig ha fog ragyogni hasonló csillag. Petőfi látogatása negyedóránál tovább soha sem, tartott, talán nem akarta uemzetűuket Vörösmarti szellem-kincseiben megrövidíteni. Ltttam, hogy Vórősmarti Petőfit nemcsak szerette, hanem tisztelte it, mert soha sem mulasztotta el, hogy vendégét a kapuig ki ne kisérje. Egy ilyen alkalommal én is a kapu alatt voltam, s gyermek nemzetőr tissteletteljesen zilutálr, mirekérdé, hogy .ki va?y őe ém!" Bimutatván magamat, Vörösmarti megjegyzé, hogy .gyenge még a te karod őciém a haza védelmére." .Annál erősebb a szivem bátyám!* .Derék gyerek vagy öcsém, az Isten éltessen." Á'ka, vagy áldása fogott rajtam, mert ime ma is tengődöm ezen az árnyék világon. Ezen időtájban gyűjtöttek csapatokat Schlick ellen. Be akartam állani dobosnak, de megboldogult atyám nem eresztett, igy tehát csak őriztem a nemzetet, de nem védhet'em. 1849. jtnuár 7-én, vagy 9-én Windiícugrá'z közeledtére, és azon hirre, hogy az osztrákok gyilkolni, rabolni fognak, nagy pénzért fogadott kasnélkűli paraszt szekéren menekültünk apámmal Tisza-Filredre ős ontau tovább, a legborzasztóbb hidegben. Eugemet vékony nemzetőr köpenyegemben majd meg vett az Isten hidege. De rosz pánz nem vész el, igy tehát én is megmaradtam, csak megfagyott végtagjaimat kellett soká kuruzsolni. Atyámnak nagyszántói bütokán Njgy-Várad közelében szeszfioomitó gyára is volt, és miután efféle azon időben a vidéken más nem volt, a váradi arzenál, ahol bombákat, gyutacsokat és rakétákat is gyártottak, tőlünk szerezte be szeszszükségletét, amelynek átvételére egy kapitány szokott kijönni. Miután tudtam, hopy atyám mint ó conservativ ember a szabadságharezot hazánkra nézve üdvösnek nem tartván, meg nem engedi, hogy honvédnek be álljak, egy ilyen alkalmat használtam fel, hogy ellenállhatlan vágyam teljesüljön. OJa léptem a kapitány elé. .Jelentem alásan vitéz kapitány uram, hogy szeretuék a haza szolgálatába állani." — .Gyenge még maga arra öcsém." — »Hogy volnék én gyenge, hiszen tegnap Váradon jelen voltam, mikor a halál fejesek zászló alá esküdtek, már padig ezek között több volt az olyan gyenge, sőt még gyengébb is, mint én vagyok, — .No jó, hát beveszem röppentyQsnek, oda nem kell erő. — Atyám nem minÖt bojtár. — Öt vasas német: Vay Zoltán, Murányi László, Pavlovics Sándor, Szlaboczky Ernő, Murányi Géza urak. III. szakasz. Budapest. Zajtay István peleskei nótárius dr. Konthy Gyula úr. Sándor fia Pauer Vilmos úr. Hopfen' serfőző Sovány Dezső úr. Fanni, leánya Irján Etelka k. a. Nina, szobaleány Lukács Ilonka k. a. Hermán, Fanni jegyese Murányi Géza úr. Baczur Gazsi Okolicsányi Dezső úr. Halmi Rónay Jenő úr. Sivi Árvay Géza úr. Keserű Szabó Lajos úr. Édes Szlaboczky Ernő úr. Kecsei Milolay Gábor úr. Pazardi pesti ifjak Vay Zoltán úr. Sebestyén, serfőző legény Oltványi Ödön úr. Kávés Bacsó Béla úr. Pinczér Juhász Sándor úr. Olthello Szabó László úr. Desdemona Maurer Irénke k. a. Tódi Dorka Rónay Jenőné urnő. Sötétség királynője Sarvay Ilonka k. a. Első, második, harmadik leány Jósa Andrea k. a. Ballay Iza k. a. Horváth Ilonka k. a. János Márton József úr. Palkó Szabó József úr. Szellemek. Legények. Őrök. Népség. Karnagy: Kubacski Islván úr. Helyárak: Alsó páholy 6 frt. Felső páholy 5 frt. Támlásszék 1 frt Erkély I. sor 1 frt, többi sor 60 kr. Il-od emeleli zárszék 40 kr. Állóhely 40 kr. Tanuló és katonajegy a földszintre 30 kr. Karzat 20 kr. Jegyek előre válthatók Jakobovits Fanny kisasszony dohánytőzsdéjében s az előadás estéjén 7 órától kezdve a pénztárnál. Kezdete este fél 8 órakor. — Névmagyarosítás. A nyíregyházi ág. ev. főgymnasium VIII. osztályának kebeléből Kohn Sámuel vKolos"-ra, Salzberger Jenő nZala"-ra, Mitternacht Zsigmond „Fáraáí"-ra és Moskovics Jenő ,Moln ír"-r& magyarositolta a nevét miniszteri engedélylyel. — Gyászrovat. Özv. Rottaridesz Jánosné szül. Dieez Ilona mint hitves, özv. Rottaridesz Sámuelné mint édes anya, Diecz Miksa mint após nejével, Rottaridesz Róza férj. Kovács Ferenczné, Rottaridesz Erzsébet férj. Epinder Emőné, Rottaridesz István és neje és Rottaridesz Lajos mini testvérei számos rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a legjobb férj. gyermek, testvér és vőnek Rottaridesz Jánosnál; 1899. márczius 1 -én reggel 3 órakor hosszas szenvedés után életének 43. évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt Ielemei f. hó 2-án délután 3 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartása szerint a Rózsa-utcza 2. sz. házból a vasúti sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1899. tnárcz. 1-én. A'dás ós béke lengjen drága porai felett ! — Nyilvános köszönet. Egy jótékonyságáról ismert asszonyság, a ki a szegény árvák gondozását régebben szíven hordja, volt szives a nőegylet által fenntartott árvák részére egy métermázsa gabonát adományozni. Fogadja szivei adományáért a nöcgyleti elnökség köszönetét. — Hymcn. Dr. Szesztay Zoltán ügyvéd a mult héten váltott jegyet Mikecz Erzsike kiasszonynyal, Mikecz Miklós kemecsei földbirtokos kedves leányával. — Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminiszter a tisza-dobi polgári olvasókör alapszabályait szabályszerű bemutatási záradékkal ellátta. — Adakozások a Szilágyi szoborra. A máramaros-szigeti ref. főgymnasium volt nagyeszű igazgatójának, megyénk szülöttjének, Arany János tettre buzditójának, Szilágyi Istvánnak M.-Szigeten emelendő—szobrára, mint azt nekünk a szoborbizottság jelenti, Szabolcsvármegyéből a következő adományok folytak be: Gyűr érői: Tóth József 5 frt, Z .'isler Aladár 3 frt. Mándokról: Dr. Sziklássy BMa, Vidovich László l-l frt. Nagy-Kálióról: Dr. Bleuer Miklós, Baróüiy 1—1 frt, Görömbei Péter 2 frt, Kalmár Ödön 50 kr., Mihálovits J., Mandel Sándor 20-20 kr., N. N. 50 kr., N. N. 1 frt, Nagy Sándor 50 kr., Ref. egyház pénztára 5 frt, Szabó József 1 frt, Takarékpénztár 5 frt, Városi pénztár 50 frt. Nagy-Varsdnyról: Fekésházy Gyula 1 frl. Nyírbátorból: Elöljáróság 1 frt 13 kr. Nyíregyházáról: Geduly Henrik 2 frt, Korniss Géza, Szőlőssy Miklós 1—1 frt. Tisza-Lökről: Vekerdy Máté 2 frt. Gáváról: Apróbb adományok 2 frt 67 kr. Baráth Imre 1 frt, özv. Bessenyei Lászlóné 3 frt, Farkas Imre dott ellent, nehogy ilyen mozgalmas időben tilalmit hazaárulásnak bélyegezzék. EQ tehát a kapitánynyal bevonultam a váradi várba, ahol három napig a kapszlikat a legnagyobb lelkesültséggel töltögettem a durranó ezüsttel, meg lévén győződve, hogy mioden kapszlitól egy-egy ellenség harap a fűbe. Az aranjuezi napok csak három napra terjedtek, mert akkor Beöthy Ödön volt a kormánybiztos, aki 48 előtt Biharban az ellenzék vezére volt, apám pedig a conservativeké. A zöld asztalnál ellenségek, * fehér asztalnál pedig legjobb barátok voltak, és ezen barátság a szibidságharcz a'att sem szakadt meg. Beöthy Ödönt okolom tehát, hogy három nap múlva, mikor egész énem a kapszliba volt bújva, & napos tiszt vagy altiszt kiáltja: .Jósa röppentyűs". — .Jelen". — .Menjen haza!" Erre a képzelhető leghosszabb orr lett a tableaunak fénypontja. .Nagy gyalázat éri", mint egyik igen kedves jelen (nem) levő barátom szokta énekelni, ha nem sok vizet iszik. A türelem húrját nem akarván tovább feszíteni, még csak azt szeretném röviden elmondani, hogy elkeseredésemben mi telhetett tőlem. Nem szamárról szólok, csak egy ártatlan cserapárról, a kin bosszúmat töltöttem a multakért. Kevés logikával megáldva 1851-ben logikus voltam Kassán. Okolicsányi Lajos ma is élő barátommal kerültük az iskolát. Kettecskén ballagván a fővárta előtt, ökleimmel a fel H alá sétáló Bitbakuak a csákóját meglegyintettem ugy, hogy a fejő a csákóban tűnt el. A Querausra az egész várta kötelességszerüleg szuronyszegezve rontott reám, és a vértanúságot csak azért kerültem ki, mert egészen véletlenül a vártának piranesnok tisztje Okolcsányi Lajosnak közel rokona volt. Katonai páiyámat ezzel befejeztem. Eddig volt, de nem mese volt. Dr. Jósa András. -6