Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-26 / 9. szám
Hivatalos melléklet a „Nyirvidék" 1899. 9-ik számához. 301. Kb. 1891). Szabolcs vármegye közig, bizottsága. Dr. Jósa András vármegyei tiszti főorvos az 1899évi január havi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik s egész terjedelmében a „Nyirvidék" hivatalos lapban közzététetni rendeltetik. Miről dr. Jósa András vármegyei főorvos és a .Nyirvidék* hivatalos lap szerkesztősége az egészségügyi jelentés csatolása mellett értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1899. év február hó 9-en tartott üléséből. Br. Feilitzscli, főispán. 26 3 —j-g^- Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1899. évi január hóról. Az elmúlt január hóról a halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye minden községéből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása a mult év január havával összehasonlítva, kedvezőtlenebb volt. 1898. január havában elhalt 686 egyén, ami évi 32., pro inille halálozásnak felel meg. 1899. január hón ipban elhalt 46S fi, 457 nő, öszszesen 925 egyén, ami évi 45., pro mille halálozást jelent. Elhalt 7 éven aluli fi 323, nő 291, összesen 619, az összes elhaltaknak 66. 9 u/„-a, — 7 éven felüli fi 140, nő 166, összesen 306, az összes elhaltaknak 33.,%,-a. Gyógykezelésben nem részesült a 7 éven alóliak közzül 107, azaz 17," „, a 7 éven felüliek közzül 76, azaz 24. 8 n/„. Átlagosan nem gyógykezeltetett 21. 0°/ 0. A halálozási arány az egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott: 1899. 1000 1898. járásban január hóban l.ikos közül január hóban kisvárdai 3.„, „ 3. 0, tiszai 3. g, „ 2.06, dadai alsó 3.,. „ 2. s, dadai felső 3. 4, . 2.,, bogdányi 3. 6, „ 2.„ nyírbátori 3. 7, „ 2. a, nagykállói 4. s, „ 3. 7, Nyíregyháza város 4. 0, „ 2. 7 9, Hevenyfertőző bi-tegülési eset a bejelentések szerint előfordult: roncsoló loroklob és torokgyik 25 községben 52 (ezek közül 17 torokgyik), vörheny 21 községben 155, kanyaró 23 községben 5 14, hökhurul 7 községben 37, hagymáz 6 községben 12, bárány himlő 1 községben 2, fültőmirigylob 2 községben 10, trachoma 1 községben 1, összesen 86 községben 813 eset. Diphteria elleni serum oltásról '25 esetben érkezett jelentés, 20 gyógyult, 2 meghalt, 3 ápolás alatt maradt. Járványok voltak: Vörheny Kisvárda, Anarcs, T.Dada, Gelse, Tornyos-Pálcza, Lövő, Ajak, Lövő-Petri, Kékese, Vörösmari, Fényes-Litke községekben. Kanyaró Eszeny, Eszlár, Gelse, Nyíregyháza, Nagy-Kálló, Ven • csellő, Napkor, Biri, Bezdéd, Berezel, Kótaj községekben. Hasi hagymás Zalkodon. llökhurut Szabolcson. Hevenyfertőző betegségben 1898. év január havában elhalt 26 községben 45 egyén, az összes 686 elhaltaknak 6. 5°.' 0-a, és pedig: hagymázban 4 közsében 4, vörheny 17 községben 27, kanyaró 1 községben 1, roncsoló toroklob 6 községben 10, llökhurut 3 községben 3. Ilynemű betegségben 1899. január hóban elhalt 52 községben 175 egyén, az összes 925 elhaltaknak 18.9%-a, és pedig: Hagymázban Nyir-Madán, Zalkodon, Magyon, Ny.Bátorban, Nyíregyházán 1 — 1, összesen 5 községben 5. Vörheny Kékese, Lövő 8—8, L.-Petri 7, Ajak 6, Veresmart, Gelse 5-5, Nyíregyháza 3, Anarcs, P.-Dobos, Kis-Várda, T.-Pálcza, Bogát, Kis-Léta, Ujfehértó 2—2, Kanyár, Litke, Pap, Dada, T.-Lök, Rakamaz, Ramocsaháza I — 1, összesen 21 községben 63. Kanyaró Nyíregyháza 23, Eszlár 9, Napkor 6, F.Litke 5, Vencsellő 4, Kótaj 3, Gelse, Nagy-Kálló, Bezdéd 2—2, P.-Dobos, Eszeny, T.-Ladány, Ibrány. Zalkod, Halász, Oros, Gyulaj, Nyir-Adony 1 — 1, összesen 19 községben 65. Roncsoló toroklob és torokgyik: Nyíregyháza, Gáva 4—4, N.-Halász 3, Rakamaz, Nagy-Kálló, Napkor 2—2, Karász, Ny.-Mada, Lövő, Őrmező, Szent-Mihály, Eszlár, Buj, Vencsellő, Beszlerecz, Keék, Kemecse, Bogát, Bátor, Vaja, Gelse 1 — 1, összesen 21 községben 32. (a bejelentések szerint az elhaltak közül 15 torokgyíkban volt.) Hökhurut Balsa, Rakamaz 2—2, Pap, Báj, Szabolcs, Ramocsaháza, Béllek, Htigyaj, összesen 8 községben 10. Nem ragályos betegségben a halálozás azok gyakoriságának sorrendje szerint következőleg mutatkozott: veleszületett gyengeség 151, tüdő-mellhártyalob 116, tüdő-gümőkór 77, görcsök 68, aggkór 55, brightkór és vizibetegség 36, gyermekaszály, gyomor-bélhurut 35 — 35, gutaütés 15, szervi szívbaj ll,agykérlob 10, malária 7, tüdőlégdag. véletlen esemény 6-ti, gyomorrák, nehézszülés 5-5, gyermekágyiláz, elmebaj 4—4, marazmus 3, pokolvar. öngyilkosság, gőrvélykór, bujakór, tüdővizenyő, influensa 2 — 2, szővetközi májlob, májrák, kiszorult s nrv, erőszakos halál, hashártyalob, angolkór, szeszmérgezés, eskór, féloldali hüdes, szivhüdés, táplálkozási hiány, orbáncz, csontszú, gerinezvelőlob, gégevizenyő, gerinez sorvadás, szájlob 1 — 1, ösmeretlen betegségben elhalt 63 egyén. A 7 éven alóli gyógykez lés nélkül elhalt gyermekekről vezelett s beérkezett nyilvántartási jegyzőkönyvek kivonata szerint mulasztás történi: a kisvárdai járásban — esetben, bírságolás — esetben, a tiszai , 8 , , — , a dadai alsó , — , , — , a dadai felső , 5 , . 1 , a bogdányi ,11, , 1 , a nyírbátori , 10 , , 6 , a nagykállói 8 — Nyíregyháza város, 5 , , — , Összesen: 47 „ , 8 , A beérkezett jelentések szerint bírságolás történt 8 esetben, felmentés 26, es a vizsgálat folyamatban van 13 esetben Hatósági felügyelet alatt álló, idegen ápolásba adott gyermek volt 143, ezek közül törvényes 31, törvénytelen ágyból származott volt 112, megvizsgáltatott és egészségesnek találtatott 138, anyja által vissza vétetett 2, meghalt 3. Nagy-Kálióban 40, Nyíregyháza 28, Kis-Várda, Ujfejértó 14 — 14, Balkány 12, Napkor 6, Kanyár 5, Veresmart, Dőghe, Paszab 3—3, Ajak, Gáva, Nagyfalu, Ibrány, Balsa 2—2, Rakamaz, Timár, Berezel, Buj, K.-Semjén 1 — 1. Körorvosok tevékenysége a dadai felső, bogdányi, nyírbátori és nagy-kállói járás főszolgabirái által beküldött napló kivonatokkal beigazoltattak. A kis-várdai, tiszai, dadai alsó járásból még be nem érkezeit. A nagy-kállói kőzkórházban decz. hóról ápolás alatt maradt 47, 1899. január hóban felvétetett 135, ápoltak száma 182. — Ezek közül elbocsáttatod gyógyulva 67, javulva 15, gyógyulallanul 1, meghalt 8, összes fogyaték 91. A hó végével ápolás alatt maradt 91, ápolási napok száma 2643. A kis-várdai kö/kórházban deczember hóról ápolás alatt maradt 52, január hóban felvétetett 111, ápoltak száma 163. — Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 58, javulva 9, gyógyulatlanul 18, meghalt 3, összes fogyaték 88. A hó végével ápolás alatt maradt 75. Ápolási napok száma 1981. Törvényszéki bonczolás volt Balkányban egy meglőtt asszony hulláján. Orvosrendőri bonczolat nem volt. Orvosrendőri hullaszemle eszközöltetett Anarcson és Gyulaházán I—1 szeszmérgezésben elhalt férfi, Bátorban egy gyufaoldattal megmérgezett leány, Vaján és Ujfehértón 1—1 vizbefult férfi, Lúgoson egy hirtelen elhalt leány, Biriben egy ösmeretlen koldusnő, Nyíregyházán két megégett gyermek hullája felett. Látlelet tudtommal 7 súlyos és 17 könnyű testisértésről állíttatott ki. Tápszerek, italok, közhelyiségek több esetben jó eredménynyel vizsgáltattak, elkoboztatott Nyíregyházán 50 kiló romlott kecsege és 5 kiló apró hal, '/» kiló rosz vaj. Nyíregyháza, 1899, február 8. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. Szabolcsvármegye alispánja. 4686. K. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. Felhívom, hogy az alább szövegezett pályázati hirdetmény tartalmát hatóságuk te ület n közhirrétegyék. Pályázati hirdetmény. A Nyirugyháza rendezett tanácsú városnál rendszeresített katonai és gazdasági ügyek teendőinek ellátására hivatott s jelenleg 900 lorint evi fizetéssel rendszeresített tanácsosi állás, továbbá egy ideiglenes jeleggel rendszeresített s 600 forint évi fizetéssel javadalmazott számtiszti állás előléptetés következtében megüresedvén, azokra ezennel pályázatot nyitok és pályázni óhajtókat felhívom, hogy az 1883. évi I. törvényben előirt minősítésüket, életkorukat s eddigi szolgálatukat igazoló okmányokkal felszerelt s hozzám czimzett kérvényükét a vármegyei közigazgatási hivatalhoz az 1899. év márczius hó 5-ik napjának d. e. 11 órájáig nyújtsák be. A fent emiitett két állás, valamint az esetleges előléptetés következtében megüresedő más tiszti állás a város tanácstermeben az 1899. év márczius hó 7-ik napján délelőtt 10 órakor kezdődő képviseleti ülésen választás utján fog betöltetni. Nyíregyháza, 1899. február 15. (2—1) Mikecz János, alispán. 5635 . K. 1899." Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye közkórháza építkezési bizottságának f. évi február hó 15-én tartott ülésében hozott határozalaval a vármegye közkórház vízvezetéki berendezését 13.712 frt 64 kr. és a beton csatornázási munkálatot 5194 frt 15 kr. költségösszeggel engedélyezvén, ezen munkálatok foganatosításának biztosítása czéljából 1899. évi márczius hó 16-ik napjának d. e. 10 órájára Nyíregyházán, a vármegyei székház kislermeben tartandó zárt írásbeli ajánlati veríenylárgyalás hiidettetik. A versenyezni óhajtók felhívatnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó s a feltételekben előirt 5 százaléknyi bánatpénzzel ellátolt zárt ajánlataikat külön a vízvezetékre és külön a csatornázási munkálatra a kitűzött nap d. e. 9 órájáig az alispani hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a később érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a kir. építészeti hivatal helyiségében (vármegyeház) a rendes hivatalos órákban naponként megtekinthetők. Nyíregyháza, 1899. február 13. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 4237. K. 1899. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járásból összeírt teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét puhatolás végett oly felhívással közlöm, hogy feltalálás esetén közvetlenül a nyírbátori járás főszolgabírója lesz értesítendő. Nyíregyháza, 1899. február 9. Mikecz János, alispán. (Másolat.) A nyírbátori főszolgabírói járásban levő teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzéke az 1899. évről. 1878. évben születtek: Erdei Ferencz, Papp Peter. Szabó Berlalan, Barna Ferencz, Szabó János, Duncsák Mihály, Márlon Ferencz, Füle György, Havér Bela, Méhész István, Nagy István, Ilohl Ferencz, Tenke István, Kolin Bernát, Gyémánt Sándor, Ehrenfeld Izráel, Gelb József, Schvarcz Mór, Vadon Albert, Lukács János, Berala András, Görbe György, Szecskó András, Doma Miklós, Füzeséri Ferencz. Kelt Nyir-Bátor, 1899. február 3. Lővey, szolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 5215. K. 1899 A járási föszolgabiráknak,Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A k.-apáthi községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályázati hirdetményt közhirrététel végett kiadom. Nyiregyháza, 1899. február 17. Mikecz János, alispán. Pályázati hirdetmény. A kopócs-apátlii községben lemondás folytán megüresedett szülésznői állásra ezennel palyázat hirdettetik. Felhivatnak indazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy a képesítésüket, erkölcsi magaviseletüket és eddigi szolgálataikat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket a f. évi márczius hó 10-ik napjáig a tiszai járás főszolgabírói hivalalában annyival inkább adják be, mivel a későbben beérkező ajánlatok figyelembe, vétetni nem fognak. Az állás javadalmazása: 1. K.-apáthi község pénztárából fizetendő évi 50 forint. 2. Minden egyes szülési eset után 2 frt. 3. Vagyontalanoknál ingyen köteles közreműködni. A választás K.-Apáthi községházánál 1899. évi márczius hó 17. napján d. u. 2 órakor fog megtartatni. Kell K.-Apáthiban, 1899. február 1. Ludmán Sándor, Egyedfy Géza, körjegyző. főbíró. 5344. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 11188—1899. számú rendeletének másolalát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1899. február 17. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. U183-III-I. 1899. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomás vetél cs kellő közhírré tétel czéljából értesítem a törvényhatóságot, hogy a m. kir. államvasutak Budapest keleti pályaudvar állomását az országos magyar gazdasági egyesület által folyó évi február hó 25. és 26 -án rendezendő tenyész állatvásár tartamára folyó évi február 21-től kezdve, február 28-áig bezárólag ideiglenes marharakodó állomásul engedélyeztem. Budapest, 1899. február hó 13-án. -- A miniszter megbízásából: Lestyánszky. 4752. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A magyar királyi belügyminiszter ur őnagyméltósága a vármegye egyes községeihez tarlozó tanyák és puszták egészségügyi viszonyainak rendezése tárgyában 411—98. Bgy. szám alatl alkotott szabályrendeletet 127060,98.-VI-a. számú leiratával jóváhagyván : ezen szabályrendelet egyegy példányát részére tudomásulvétel és alkalmazkodás végett, illetve Nyiregyháza város polgármestere, a járási főszolgabirák és a községek elöljáróinak oly meghagyással adom ki, miszerint ezen szabályrendeletnek az 1886. XXI. t. cz. 11. §-a értelmében haladék nélkül, s a legszélesebb körben leendő közhirrététele, a közhirrétételt követő 30 nap eltelte után pontos végrehajtása iránt a legnagyobb szigorral intézkedjék, s a jelen rendeletem kézhezvételétől fél év alatt közvetlenül, illetve illetékes járási főszolgabiráik utján a szabályrendelet miként történt végrehajtásáról kimerítő jelentést tegyenek, s jelentéseikben azon tanyákat, vagy pusztákat, hol a szabályrendelet végrehajtva nem lett, a gátló körülmények felemlítésével tüntessék fel, s ezen kivül a járási főszolgabirák és Nyiregyháza város polgármestere tegyenek részletes jelentést arról is, hogy a szabályrendelet életbeléptetésének biztosítása érdekében mily megtorló intézkedéseket vettek, hol és kik ellen alkalmazásba. Nyíregyházán, 1899. február 12. Mikecz János, alispán. 411. Bgy. 1898. Szabályrendelet a vármegye egyes községeihez tartozó tanyák és puszták egészségügyi viszonyainak rendezése tárgyában. 1. §. Minden tanya vagy puszta tulajdonosa, vagy bérlője a szolgálatában álló minden egyes családdal biró cseléd részére ugy a községben, mint a község határán kivül egy-egy szobából álló s egészséges lakást szolgáltatni köteles; két családnak egy szobában való elhelyezése szigorúan tilos. 2. §. Köteles a tanya, vagy puszta tulajdonosa vagy bérlője a heveny fertőző betegségben megbetegedett egyéneknek elkülönítése iránt egy a tanyán vagy pusztán e czélra kijelölt helyiségbe leendő elhelyezésével intézkedni, v.igy ha az elkülönítés ott végrehajtható nem lenne, a betegnek a községi járványkórházba leendő beszállításáról gondoskodni. 3. §. Minden lanya, puszta birtokos, vagy bérlője köleles az 505—96. Bgy. számú szabályrendelet értelmében cselédei számának, s a cselédlakások elhelyezésének megfelelőleg pöczegöJörrel ellátott árnyékszékekről és trágya, szemétlerakó helyekről gondoskodni s köteles ezek tartalmát a kőztisztisztasági szabályrendeletben megállapított időszakokban saját, földjére, azonban a lakott helyiségektői legalább 100 méter távolságra kihordatni. 4. §. A tanyákon vagy pusztákon előforduló betegülési esetek a községi elöljáróságnak azonnal beterjesztendők s ha a betegülés a cselédek vagy azok család tagjai
