Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-19 / 8. szám
A Magyar Korona Országai Mezőgazdasági Stalis7 tikájának III. része az 1895. évi VIII. t.-czikk alapján végrehajtott nagy mezőgazdasági összeírásnak Több eredményeit községenkint ismertető I. és az I89:.. é s | ö9tJ évi mezőgazdasági termelésünket megvilágító II részhez sorakozik s a gazdaságokat nagyságuk, fölszerelésük és kezelésük s ezekhez fűződő változatos és sokoldalú combinátiók szerint fogja szem elé állítani. A Statisztikai Havi Közlemények 1899. évi folyama a mult évihez képest azt a teljességének kétségen kivül előnyére váló újítást mutatja, hogy a Magyarországra vonatkozó adatok mindenütt a Horvát-Szlavonországokra vonatkozó adatcAkal egészíttetnek ki. A Magyarország Tiszti Czím- és Névtára czí.nü kézikönyv az 1899. évvel immár XVIII. évfolyamába lép Tartalma, amelynek minél teljesebbé és pontosabbá teleiére a legmesszebb menő intézkedések történlek, ezúttal is, úg, mint az előző években, a legnagyobb'részletességgel terjed ki az állami szervezet ismertetésére : a felséges uralkodóházra, a legmagasabb udvartartásra, az országgyűlésre, a minisztériumokra és az ezek alá tartozó hatóságokra és hivatalokra s itt nemcsak a hivatalok személyzetéről nyújt kellő tájékoztatást, hanem világos képét adja annak is, hogy a hivatalok mely felsőbb hatóság alá tartoznak; megjelöli a hivatalok számát, székhelyét; feltünteti a felsőbb hatóságoknak ügybeosztását, hatáskörét. Magában foglalja továbbá e kézikönyv a legújabb változások figyelembevetelével az egész országnak községi (közigazgatási) beosztását, az e f. bíróságoknál pegig a bánya-, sajló- és pénzügyi bíróságok, a közjegyzői és ügyvédi kamarák megjelölését, a leiekkönyvi hatosig, a közjegyzői adó- és letéthivatal pontos megnevezesét. De ezeken kivül szintén részletesen kö/li a társadalmi életben jelentékenyebb szerepkörrel bíró magán-intézeteket és társulatokat is. A Magyar Ti-zti Czím- és Névtár, hogy az év első negyedében rendszerint nagyobb mértékben előforduló összes változásokat magában foglalhassa, úgy mint inár az utóbbi három évben, 1899-ben is április havában fog megjelenni. A felsorolt műveken kivül az előfizetés kiterjeszthető a Magyar Korona Országainak Helységnévtára czimú kézikönyvre is, a mely a hivatal 1898. évi kiadványainak sorozatában jelent ugyan meg, de a közrebocsátása óta eltelt néhány hónap alatt a benne foglalt adatok tekintetében érdemleges változások nem történvén, használhatóságát teljes mértékben megtartotta. A m. kir. központi statisztikai hivatal 1899. évi kiadványsorozatában előirányzott összes, mintegy 600— 700 ívnyi terjedelemben megjelenő kiadványoknak előfizetési ára együttesen, — a Helységnévtár hozzászámiiásával — daczára a kiadványok több tekintetben való jelentékeny bővülésének — ezúttal is, mint a legutóbbi évben, 13 forintban van megállapítva. Ezen kivül fentartatik az a kedvezmény is, hogy a kiadványsorozat egyes részei külön is megrendelhetők. Elő lehet tehát ez évben is fizetni a Magyar Statisztikai Évkönyvre ós a Magyar Statisztikai Közlemények három (23., 24. és 25.) kötetére együttesen 5 forinttal, a Statisztikai Havi Közlemények egész évi folyamára 4 forinttal, a Magyar Tiszti Czím- és Névtárra 5 forinttal, a Helységnévtárra 3 forint 50 krajczárral s minden kiadványokra együttesen, de a Helységnévtár befoglalása nélkül 10 forinttal, önként értetik, hogy e kiadványok tartalmának kivétel nélkül általános érdekű voltánál fogva, valamint tekintettel arra a körülményre, hogy az egyes kiadvány-csoportok előfizetési ára jóval magasabban van megszabva, mint a mily rész közös előfizetés esetén egy-egv csoportra aránylagosan esik, a 13, illetőleg 10 forinton való együttes előfizetés a legelőnyösebb és legajánlatosabb. A Statisztikai Havi Közlemények kivételével — a melyek füzetekben jelennek meg — az összes kiadványok, úgy mint eddig, erős vászonkötésben fognak közrebocsáttatni. Az előfizetések iránt legkésőbb 1899. évi február hó végéig kell intézkedni, minthogy a Statisztikai Havi Közlemények első száma, az 1899. január havi adatokat tartalmazó füzet már a folyó évi márczius hó első napjaiban meg fog jelenni, a midőn tehát a statisztikai hivatalnak a nyomatandó példányokból az összes szükséglétét ismernie kell. Végül ezúttal is megjegyezzük, hogy e kiadványok könyvárusi úton is megszerezhetők, azonban jóval nagyobb áron, minthogy a bolti ár az előfizetesi árnak körülbelül két-háromszorosában fog megállapittalni. Budapest, 1899. január havában. A m. kir. központi statisztikai hivatal. 3064. K. ~Í 899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgáriuesteréuek és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 105063-98. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1899. január 29. Mikecz Jáuos, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 105063. Vl-a szánj. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Ismelelve fordultak elő oly esetek, hogy a törvényhatosagok a veszett, vagy veszettség gyanújában álló állatok által megmart egyeneket csak akkor küldték a Pasteur fele védoltások eszközlése végeit Budapestre, amidőn a maró állat veszettsége az agyával tett kísérletek állal mar kétségtelenül megállapít tátott. A megmart emberek orvoslása és beoltása iránt szükséges intézkedések foganatosítását azonban a diagnostikai vizsgálatok eredmenyetól függővé tenni nem lehet. Mert az állatorvosi aKadomia tanártestületének a földmivelésügyi magy. kir. miniszter úrhoz intézett vélemenyes jelentése szerint hazi nyulakon, amelyeket e diagnostikai oltásokra rendesen felhasználhat, a szándékos fertőzés, illetőleg beoltas utan átlag csak 12—21 nap múlva szokott a veszettseg jeljellemző tünetekben mutatkozni. Ha tehát a maro allat agyának felküldésére és az eredmény közlésere szükséges időt is számításba vesszük, ugy legalább l6-2. r>nap lelik el, amig a kísérlet eredményéről, illetőleg a megállapított kórisméről az illető hatóság értesíthető. I)e még azért sem tanácsos a kísérleti ellenőrző oltások eredményéről szóló jelentés beérkeztéig várni i megmartak felküldésével, meri megtörténik nem ritkán, hogy ai ellenőrző oltások azért mutatnak negatív eredményi, inert a felküldött állati hullarétzek hiányos csomagolj* miatt nagy hőmérsékleti befolyások alatt szállítás közben rothadá^nak indulnak, mi állal a hullaré»zekben esetleg megvolt veszettségi viius elveszti haló erejét. Másfelől pedig bebizonyult a veszettség ellen védő Pasteur fele oltásokról, hogy minél előbb végeztetnek azok, annál biztosabb sikerrel járnak, végre még azért sem tanácsos a megmart emberek beoltásával addig várni, mig 10—25 nap muíva megérkezik a diagnostikai vizsgálat eredményéről az értesítés, inert fordulnak elő esetek, amidőn talán az egyéni sajátságok, vagy a fertőző anyag erős viralentiája folytán a lappangás ideje nagyon lövid és 14 — l-t nap múlva, sőt még lövidebb idő alatt is a megmart emberen a veszettség kitör. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy veszett, vagy a veszettség gyanújában alló állatok által megmart egyéneknek védoltások czéljából való felküldése iránt az ellenőrző oltások eredményének bevárása nélkül, lehetőleg azonnal intézkedjék, és pedig annál inkább, mert az orsz.< közegész«égi tanacsnak .véleménye szerint teljesen ki van zárva annak lehetősége, hogy a megmartaknak veszettség ellen beoltása reájuk nézve valamely káros következménnyel járna. Figyelmeztetem azonban a törvényhalóságot, hogy e tárg>bjni intézkedése a védőoltás fontosságának niegmagyarázá-ából s a Pasteur intézetbe való juthatás megkönnyítéséből álljon; mert erőszakot alkalmazni s a nieg:rartakat akaratuk ellenére beoltani nem lehel. Ha pedig a törvényhalóság a veszettség megállapítását a védőoltásoktól eltekintve is szükségesnek látja, ennek czéljából a maró állatnak mindég csak a fejét küldesse be és pedig a bonczolás foganatosítása után azonnal I : 1000 sublimal oldatba mártott ruhába begöngyölve és lűreszporral, vagy korpával megtöltőit, jól zárható rekeszbe csomagolva. — Budapesten, 189'.). január 22. Perczel, s. k. 1206. K. —7—— Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyirbogdányi járás főszolgabírói hivatalától 276/99. szám alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1899. január hó 12-én. Mikecz János, alispán. Nyirbogdányi járás szolgabíró hivatal. 276/99. K. Körözvény. Papp János ramocsaházi lakos kárára folyó 1899. évi január hó 5-én Ramocsaháza községből a sertésnyáj közül egy 4 éves sima szálkás szőrű 36 frtra becsült kocza serlés elbilangolt, feltalálás esetén Ramocsaháza község elöljárósága, esetleg a nyirbogdányi járás főszolgabirájához bejelentendő. Kemecse, 1899. január hó 10-én. Krasznay Péter, főszolgabíró. Szabolcsváruicgye alispánjától 3190. K. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ^8472-1-98. számú körrendeletének másolatát tudomásul vélel cs alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyháza, 1899. január 29. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 88472-1-98. sz. Valamennyi magyarországi vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségéhei (Fiume kivételével.) A közutakról és vámokról s'óló 1890. I. t.-cz. rendezvén a közutakra vonatkozó és az alapokkal kapcsolatos ügyeket megállapította, az azok épitése, kezelése és fenntartására szükséges anyagi eszkőzök alapjait azok kivetésének, beszedésének es kezelésének módozatait. A központi szükséglelek fedezésére szolgáló adok tekinteteben rendelkezett a törvény 23. es 25. §-a, mely utóbbi bizo nyos mentességekel is statuált. A 23. § világosan megjelölte azon állami adónemeket, melyek alapján közüli pótadó kivetésének és beszedésének van he.ye. — Ezek között a közúti adózás alapjául jelölte meg a kereseti adót is. A törvény a 25. § ban statuált mentességeket a 23. §-ban megjelölt állami «gyenesadófizetőkre nem terjesztetett ki. Ez szolgált jogalapul arra, hogy habár a 25. §. 4. bekezdése h) pontjában a szegődött szolgák (cselédek), mint mentesítettek vannak felsorolva azon tartozás alól, melyet ezen §. megállapít, de nem azon kötelezettség alól is, mely a 2*. § értelmében teljesítendő egyik hivatalbeli elődöm állal a törvény végrehajtása iránt 1ö9-\ évi márczius hó 31-én 15322. szám alatt kiadott utasilás II. csoport 15. §. IH. pontjában kimondatott: hogy az útadó a kereseti adó alapján a szegődött szolgákra (cselédekre) is. 137.'i. évi XXIX. t.cz. 11. §-ának analógiája alapján a munkaadóra, illetve gazdára kivetendő, ugyanazon analógia alapján fenhagyalvan, a munkaadónak, illetve gazdának azon joga, hogy az általa fizetett útadót azok béréből levonhassa. Az emiitelt törvényes határozinányokra alapitolt ezen rendelkezés szolgált szemmértékül, a cseledek útadója körül követendő eljárás tekintetében mindaddig, mig közigazgatások kebeléből az 1885. évi XII. L-cz. 12. §-a értelmében mulasztott pótadófelszólamlási küldöttségek által hozott több rendbeli s a felszólalót a cseléd útadó meg fizetése alóli felmentést igénylő felszólalásával elutasító határozat ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz beadott panaszból kifolyólag nevezett bíróság 1898. evi 501. sz. alatt s azóta beadott ujabb panaszok következtében hozott Ítéleteiben a panaszoknak helyt adva, azon megokolással, hogy miután a szegődólt szolgák (cseledek) a törvény világos rendelkezése szerint az útadó alól Tel vannak mentve, s az adózás természetével biró kötelezettsége* rendelet nemcsak törvény állapiihat meg, kimon dotta, miszerint a szegődött szolgákra (cselédekre) útadó ki nem vethető, > igy nincs törvényes alap arra sem, hogy az helyettük a munkaadóra illetve gazdára rovassek. Ezen íteletekkel az elöl emiilett végrehajtási utasításban foglalt rendelkezésekkel szemben oly jogalap alkottatott, mely min ién egyes érdekeltnek megadja n lehetőséget a pótadó felszólamlás küldöttségeknek a végrehajtási utasításban foglaltakra alapított ellenkező határozataival szemben a cseledtarló alóli mentességnek telje* joghatálylyal való érvényesítésére s mely köiúltnény több törvényhatóság, közigazgatási bi/olUagát arra indította, hogy töuben az említett ilélelek által, az eddigi szabályokkal szemben teremtett ellentelre utalva, a eseti d útadó körül jövőben követendő eljárás iránt utasítást kérjenek. Fontolóra vévén a kérdést, magam sem árkolhattam el az elől, hogy az idézett törvényes határoztnanyok eltérő alkalmazast engednek meg. Mert mig egy felöl a törvény 23 $-ának hatarotatai jogalapot nyújtanak cselédek uladó fizetési kótelezaltségenek megállapítására, másfelől a törvény 26 g-a cseledeknek az uladó kötelezettség alóli feltétlen mentessegét mondja ki. A törvény 26 §-anak most érintett határozatát, minta ii. §. határozatai alól kivételt véve alapuló továbbá számba véve a közigazgatási bíróság elvi határozatának indokolását, valamit azt, hogy a közig, bíróság ítéleteivel az idézett végrehajtási utasitasnak a cseled uladó ügyre vonatkozó rendelkezései megfelelő eredmenyel nein is alkalmazhatók, mert a rendsiet fentartása csak azt eredményezhetne, hogy a kivetések ellen tömegesen beadandó felebbezések az illetékes hatóságok teendői czél nélkül szaporítanák, mindezek egybevetése után kívánatosnak csak azt tarthatom, hogy az eddigi rendelkez-isek és az isuwrletett íteletek között fennforgó ellenlét megszúntettessék, s ezzel a bíróság egyes concrél panaszok alkalmából hozott ítéleteinek általánosságban érvény szereztessék. Mindezekhez képest egyetértőleg a pénzügyminiszter úrral a többször idezett végrehajtási utasítás említett pontjának mindazon rendelkezéseit, melyek a szegődött szolgák (cselédek) I. oszt. kereseti adója alapján kivelondő útadóra vonatkoznak, ezennel hatályonkivül helyezem, s ennek folyamányaként kimondom, hogy a szegődött szolgák (cselé* dek) I. oszt. kereseti adójuk után útadóval meg num róvhatók, s azt helyettűk a munkaadó, illetve gazda seiu köteles megfizetni, önként értendő, hogy a szegődött szolgák (cselédek) az idézett törvény 25. g-án alapuló útadó kötelezettség teljesítésére nem szoríthatók. Felhívom a közönséget, hogy jelen rendeletein vegrehajlása iránt megfelelően intézkedjék. Budapest, I8'J9. január 19. Szabolcsváruicgye alispánjától. 4512. K. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza váron polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Ujfehérlő községben özv. Tóth Ferenczné 1 drb lova rühkór miatt zár alá helye/teleli. Nyíregyháza, 1899. február 10. Mikecz János, alispán. Szabolcsváruicgye alispánjától. 4664. K. 1899. Értesíteni, hogy Kymecse községhez tartozó gazdaságban Haas Ignácz kárára 20 darab serlés sertésvész miatt elhullóit s ez okból a gazdaságban levő sertésállomány zár alá helyeztetett s a községből sertések csakis halósági engcdélylysl szállíthatók. Nyíregyháza, 1>99. február II. Mikecz János, alispán. —— Szabolcsvármegyc alispánjától. 189 J. A községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszter ur 135206/9 3-VI-a. sz. leiratának másolatát tudomásulvétel végell közlöm. Nyíregyházán, 1899. január hó 24-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Magy. kir. belügyminszter 135206/98-Vl-a. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. Ur. Pliirn József járásorvos .Az egészségügyi közigazgatás kézikönyve' czim alatt két kötetes müvet bocsátolt ki, melyet Bács-Bodrogvármegye alispánja azon kérelemmel terjeszteti fel hozzám, hogy azt a törvényhatóságok figyelmébe ajánljam. Miután arról győződtem meg, hogy az említeti mű az egészségügyi közigazgatás köreben ludnivalók tanulmányozására alkalmas, arra a törvényhatóság figyelmét ezennel felhívom. A két kölel munka ára 8 frt. Budapesten, 1899. évi január hó 18-án. Perczel, s. k. 1 604 . K. 189!'. Szabolcsvármegyc alispánjától. A nyíregyházi kir. törvényszéknek 820l|»8. P. számú Íteletét, melyszerinl Juhász István veresmarii lakos az 1877. XX. t.-cz. 28. §-a a) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett s részére gondnok kirendelése végeit a jelen ítélet jogerőre emelkedése után Szabolcsvarmegye árvaszéke megkerestetik, közhírré tétel végeit közlöm. Nyíregyházán, 1899. évi január hó 15-én. Mlkeez János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 4934. K. 1899. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza váron polgármesterének. Hivatkozva a folyó évi január hó 10-én kell 976. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Vencsellő községhez tartozó Haas Igná:z f. tanyán felmerült sertés vész folytán elrendelt zár folyó évi febr. hó 10-én feloldatott. Nyíregyháza, 1899. február 13. Alispán helyett: Mlkeez Dezső, főjegyié. Folytatása a főlapon.
