Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-06 / 10. szám
t sabb ismerője, Gntcza György irt egy ,1848. márczius 15.“ cziinll kis munkai, mely a lehető legreszletesebben moudja el a nagy uapnak esem ‘nyert, természet esen kiterjeszkedve annak közvetlen előzményeire és következményeire is. Az ő éuk és meleg hangú előadás kelle uies olva-mánynyá teszik i füzetet tiieiynek most, a nagy, évforduló alkalmából bizo yára óriási kdeudősége lesz. Tanárok és latniók kétségkivíll njániani fogják az ifjúságnak is, hiszen a füzet ara — ló knjczár — a szegényebbek részere is, lehetővé 'eszi megszerzését Megrendelhető a „Magvar Könyvtár“ kiadóhivatalában Lampel R. (Wodiauer F. és fiú) Andrássy ut 21. és minden hazai könyvkereskedésben. — Alfdhly Károly oki. táncztanitó o hó 8-ánj városunkba érkezik s 12-én megnyitja ill táncziskoláját. Alfüldy Károly urat szinte felesleges közönségünk figyelmébe és jóindulatába ajánlanunk. — A polgári olvasó-egylet által rendezett tánczmulatság anyagi sikeréhez felüliizctésckkel hozzájárultak : Groák Ödön 3 forint 50 kr, Vojtovics Bertalan 3 írt, Barkóczy Barnabás, Leffier Sámuel, Surányi Imre, Vay Jenő és dr. Prok Gyula'2—2 Irt, Surányi István, Dietz Sándor, Benes László, ifj. Balczár Lajos, dr. Hoffman Emil, Szopkó Dezső, Nádossy Dezső, Tahy Miksa, Szamuely Barna 1 — 1 frt, Pazár István, Szilágyi János, Konrád Gyuláné úrnő, Gyuricskö Ferencz, Kubassy Béla, Papp Sándor, Tomásovszky László, és dr. Zinner Samu 50—50 krt, összesen 29 frt 50 kr. — Ezenkívül jegyeiket megváltották : Schwartz N. (Nyir-Mada) 5 forinttal, id. Lipták Dániel és Mandel Ede (Nyírbátor) 3—3 írttal, Erdélyi Farkas (Oros), Schvartz Ede, Bogár Lajos, Barkó Mihály, Barna Miklós (Oros), és Jóba Elek 2—2 írttal, Fábry Gyula, Bán Lajos, André Gyula, Andrejovits N. Sesztay Pál, Vass Imre (Nyírbátor) és Fodor István (Nyírbátor) r forint 50 krjával, Básthy Barnáné úrnő 1 írttal. A t'elülfizetésck- és jegy-megváltásokból befolyt összesen 74 irt. Ezenkívül Benczy Gyula úr a kikötött dijjából 10 Irtot engedett át az egylet könyvtára javára. A megnevezetteknek ez utón is köszönetét nyilvánítja: a rendezőség. — l’otöii-creklye. A sajtó alatt levő Petőfi Album ■számos kéziratot, históriai okmányt és tajzot foglalt magában, a melyek eddig uagyközüuseg elolt kevésbé voltak ismeretesek. Minthogy a Petőfi társaság, amely ezt a gyöuyürü diszmüvet kiadja, a nagy nemzeti dalnokra vonatkozó miuden ereklyét közkincscsé óhajt teuui, a mű rendkívül gazdag lesz ily mellékletekben. Fölötte érdekes Petőfi köröző levele, persze német nyelven, amelyhez maga Petőfi ír komentárt, megjegyez vén, hogy sok hiba van benne; különösen a személyleirás utolsó programja háborítja fel Petőfit, mely azt moudja: Bekleidung nach der deu seben Mode. „Szörnyű hosszan kodása“ érthető is, hisz tudvalevő dolog, hogy Petőfi világéletében magyar ruhában járt. Nagyon érdekes okmány annak a szerződésnek a másolata, amelyet Petőfi Emich Gusztávval kötött, összes költeményeinek kiadása dolgábau. A szerződésen rajta viuuak Petőfi nyugtái a külömböző időkben felvett összegekről. Meglesz a diszmüben a Talpra magyar kézirat másolata, Petőfi egy levele Telegdi Lijos debreczeui köuyvárushoz; amelyben értesíti, hogy a „Honvéd“ czituü verséből 5000 példányt küld neki. Bíuatos retniuisc mciákat kelt Szendrei Julia, a költő hitvesének az a nyilatkozata, hogy meggyőződött afféléi, hogy Petőfi Sindor az erdélyi csatákban elesett. A mellékelt fényuyuuiatok közt ki válón becsesek Zichy Mihály „Petőfi Apatheosisa,“ Munkácsy „Petőfi buc uji a jszülői háztól," Latz „P.tőfi halála“ s a „Helység kalapácsa“ első kiadatnak cdm- képe és hátlapja. A Petúfi-Album az AtheDaeum r. t. nyomdájában már néhány nap múlva elhagyja a sajtót s fűzve és diszkötésben inárctius közepére a könyv- piaczra kerül. . — Családi hasonlatosság, regény két kötetben, irta Croker B. Egy.jotttdvü, élettől duzzadó és egész séges meseszővósbeu örömét . találó iró ez a Croker. Nem törődik mély lélektani problémákkal, nem analizál, nem csiuál boueztermet az irodalomból, hanem vigan mondja el mo.dókájit és olvisői ntgyo.t meg vaunak vele elégedve. Iyeu volt a szép Neville kisasszonyról szóló meséje és ilyen a Családi hasonlatosság czimü regénye is. De azért távol vm attól, hogy a puszta Itatásnak dolgozzék, mert mindig vau történeteiben finom megfigyelés és kedves előadás. A C aládi Hason latosság tan a legjobb regénye, mert abbm nyilvánul legiukább előnyös írói tulajdonsága. két kötet megjelent az Egyetemes Regénytárbau éli ára piros vászon kötésben 1 frt. — A mai lányok. A B. A.- legutóbbi száma szel lemes czik et közöl a leány ,e,Velős mostani irányáról, melyből érdekeségenél fogva a következőket veszszük át: A számos kérdés közűi, melyek most a nővilágot foglalkoztatják, tálán a legfontosabb az, melyet jellem zóeu a leáuyok állásfoglalásának uevezbetiiéuk az anyai hatalommal szemben. A uoi mozgalom föíött lehet élczelődni, de a lányokkal szemben, kikben az emberi nem legszebb erényeinek szemé.iyesilőit szoktuk csodálni, a guuyuak el kell nomuluia. Tekintetbe keli vénünk, hogy a mai üital leányok egész más lények, mint például a 40 ev előttiek voltak. Nevelteté-ök környe zetök életmódjuk és tevékenységek teljesen megváltozott és a mai fiatal leáuy mar nem nézi u világot oly elfogulatlan, ártatlan és tudadtlau szemekkel, mint hasonló életkorban édesanyja nézte. Nemcsak a gondolat, hanem ? szó is szabaddá vált, a mai leányok szabad eszme körben nőnek föl, mely a legjogosultabb tekintélynek sem kedvez. Annál kedvezőbb a légáramlat leányainak egyéniségének önálló fejlődésére és uem igén volt kor szak, mely őket hasonló szabadságban részesítette volna, mint a mai kor. Ha a lányka hajiammal bír a ludomáuyra, az egyetem nyitva áll ellőtte, ha kedveli a sportot, kedve szerint kerékpározhat. Lovagolhat, u-zbat, vadász hat, épp úgy, mint fitestvérei. Ha szive a jótékonyság felé hajlik, ezt is a legváltozatosabb módon gyakorol hatja. Ül pedig mulatui akar, a szórakozásik legkülön félóbb nemei megvanak neki engedve. De nemcsak a leányok, hanem az anyák is mások ma már, mint eunek- előtte voltak. Ha igaz, hogy a lányok a mai korban hamar érnek, úgy uem kevésbbé igaz az is, hogy az „IN Y í R V I D É K-‘ auyak menüéi további) akarnak fiatalok maradni és az élet örömeit élvezni. Inueu magyarázható, hogy anya és leány ma már uem ailnak olyan messzire egymástól, mint ennekelőtte, sőt a válaszfal hovatovább teljesen el is tűnik közöttük ős ezzel megszűnik a leáuy félelme is a szülők irauyábau, kikel szemben a mai leáuy talpraesett szókimondással védelmezi saját kívánságát. Le a tekintelylyel, ez a jelszó és helyét az egyeujogositott barátság foglalja el. A dolog laláu nem is olyan kétségbeejtő, mint a minőnek látszik. Ha anya és leáuy jó természetűek, ug. a tekiutély sülyedése mellet is megértik egymást és talán mem is jogosultan a leáuy kívánsága, bogy levjobb és legosziutébb barátnőjét édesanyjában akarja föltalálni. — Alkonyat. Regény. Irta: Szántó . Kalmáu. A lemondás, a küzdelem, a borús szerelem köuyve; ez a Szauto Kámián legújabb reaeuye, mely most jeleut meg a Singer es Woifuer fele Egyetemes Rtgénytárban. A magyar parlamenti éiet érdekes keretebe illeszti bele a Barőtby Káimáuué és Szűráth Jeuó tragikus szerelmének történetét, a mely -mindvégig le tudja bili csalni erdeklódé.-üuket. Birotbyué, a ki máskülönben jellumes, d Tők, mely, nemes lelkületű asszony, ebben az egyetlen, nagy szerelemben bírja életének minden boldogságát. Szórá h-Jeuőbeu azonban az ősz, az alkony közeledtevel föltárnád a közeledő agglegéuyseg örök vagya: a családi tűzhely, a feleség és gyermekek utáu. Beleszeret a kis Hirtyaui Auuába s Btróthiuéról olyan szepeu meg feledkezik, ahogy csak a férfiak tudnak megfeledkezni a szere.műikről. Btrótbyné azonban bár nemesen megkísérli, uem :ui lemondani. De uem tud lemondani Anna sem, a ki szintén megszerette Szórátolb. Buó.hyué, mikor miudent v.eszve lát és átlálji, hogy uem tudja többe visszahódítani Szóráthot, végső kétségbeesésében a villamos vasút elé veti magát. Mikor Auuu meglátja darabokra szukgatott holttestét, irtózattal fordul el vőlegényétől és Síöráth, a kit annyira szeretett a két nő os a ki míud kettőt szerencsétlenné tette, a politikai pályán, a muukábun, a b..c,ületes és tisztes munkában igyekszik enyhülést találni. A lelki küzdelemnek, vergődésnek sikerült rajza ez a regéuy. Szántó szereti ős tudja a lelki állapotokat analizálni és külöuösen a Baróthyué jellemzése, a szerelő, szenvedélyes és mégis oly alázatos, nemes lelkű asszony karakterizálása nagyon sikerült, Stílusa poetikus, magyaros s a budapesti társadalmi életnek, a kulisszák mögött lévő politikai világnak, valamint a pirlamauti életnek valóban érdekes, friss és élénk rajzát adja. A kötet ára c-dnosan bekötve 50 kr. Színház. Szombaton „Kukta kisasszony“. Uj darab, először megy Nyíregyházán, bohózat és mégis 3/-réőeu üres a bár. Tarnay, mint Liza grófnő jeleskedett. Az első felvonásbeli dalaiért a „civiár“ —■ „pinty urfi“ sok-sok tapsot kap ott. Árkosiná Z 0 ga (Liana) jól alakított. Kimleyuek pompás szerep jutott, uiiut Kristoforo, ki is használta auuyira, hogy uem ártott volna — ha a külsőségekből kevesebb lett volna. — B. Szabó mint Arzén gróf jeleskedett. M, Nagy Mari, Sztlóki, Német igyekeztek jó izü alakításukkal — az est sikerét növelni. Vasárnap délután zóna előadásul inäsod.-zor a „Kukta khasszuuy“. Este újdonság, itt először a „Kőt Kohu“ Az bizo uyijs, hogy csak is a tapasztalt pártfogás alapján me részelhette Deák ezt az újdonságot beinu atui. Ha nem a karzat lett. volua az ő állandó közönsége, úgy bizonyára elmarad a bemutató. A darab uem színpadra, de még II. Ili ad reudü czirkusz porondjára sem való. A Két Kohnt. — Német és Radó alakították nem nagy sikerrel, Német itt is uugy patkóssal d dgozott — és tragikus hősnek képzelte magát. Légsikerültebb alakja volt az estének — B Szabó alakítása mint Krumpli kapott is sok tapsott. Különösen a II ik felvonásbeli játékáért Zútáu Lajos pedig tánczáőrt. M. Nagy Mari a folyton szerelmet ős férjhez menni óhajtó nevelönő, Árkosiné a ttyelves szobaleáuy szertpjbeu jeleskedett. Hétfőn a karszemélyzet jutaloinjátőkául a „Tékozló“ A jutalomból uem lett ugyan semmi — de a játékból is kevés volt. Hisz a darabban kardal nincs. Mint látványosság, vidéki színpadra nem való. Ktvmeruek ala kitása mind végig — de külöuöseu a III Ik felvonásban volt jó, ugyaucsak a III ik felvonásban volt Németnek is az ő jelenete — a koldusként visszatérő egykori urával való találkozás. Deák (Bálint) jó kedvvel játszott ugyan, de még sem alakított úgy mint azt tőle várbatnók. E szerep oly pompás — hogy nagyobb goudot és figyelmet érdemelt volua az alakításnál. Kedd. D:ák Péter jutalomjátékául: „Dobó Katicza“. Sem a büc.-ü — sem a jutalom nem vonzott közönsé g>-t. Hiába a 2 hónapi saison alatt a közönség nem tudott, a társulattal megbarátkozni. Pedig ha voltak is gyengéi, voltak is hibái — voltak jó oldalai is. De ezeket kisebbítették — amazokat — nagyobbitották. S igy lett aztáü a dolog vége — hogy a direktor a 2 hónapra pír száz forintot rá fizet. A büc ű előadás sem hozta be az az napi kiadásokat. Deák a jóizü Ho- monuait alakította meglehetősen, Bilassát Krémet'adta jó kedvvel, szép szavalatát a (III ik) erősen megtap sollák. Árkosiné kedves kapitány volc s külöuöseu tetszett a 11-ik felvonásbeli jelenete Balassával. M. Nagy Mari, Nemet, bei.lettek — s emelték a nívót, A közönség köréböl.í:*) Tekintetes Szerkesztő úr! Ha végig tekintek a városunkat csendes forron gásban tartó eseméayeken, önkéntelenül a Jókai fantas magóriájábin említett „kirgizek“ jutnak eszembe. — Ugyauis Ázsia sivatagjain, sátraik és nyájaik közepette, csendes alkonyaikor előveszik koboldjaikat, elkezdik *) E rovat alatt közrédekü felszólalásokat díjtalanul közlünk, a beküldő felelőssége mellett. Szerk. énekelni őseik vitéz tetteit, fellelkesülvén, fegyvereiket a levegőbe hányva, halált esküdnek elnyomóik, a zsarnok muszka fejére! Másnap megjeleuik egy kozák hettman egy tömlő pálinkával, megkínálja őket, s ők szépen hallgatva, eladják magát a szabadságot egy korty pálinkáért. Fájdalom, nálunk is ilyen s ebez hasonló eset áll fenn, egyes némely képviselő és a főbíró ur jóvoltából. Itten ugyan nincs is miért, de nem is talál a szocziálizmus talajra; hauem gondoskodtak feutemlitett urak róla, nogy közsőgüuk békés polgárainak békéjét felzavarják. — Amennyiben elhitettek a tudatlanokkal, bogy a II év előtt elrabolt városi pénztárt több, nálunk köztiszteletben álló pilgár lopta el. Kezről-kézre adják fentnevezett polgárokat sértő — uem kiméivé meg a bíró kollegáit sem, t. i. a lanáetosokat — trágár, becstelen, piszkos irataikat, paraszt jámbuszokba elzenge dezve. — Hanem birő uram, figyelmeztetem, nehogy úgy járjon, mint a mesebeli béka, a ki felfuvalkodásá-. ban a kacsákkal akart veisenyt repülni, s mikor jól felvitték a kacsák, eleresz ettők, hogy repü jöii már ú is, leesett és széjjel loc c ant. — Térjen meg bíró ur, míg nem késő, mert majd talál még lenni e dolognak bíró urra nézve vastagabb bunkója is. Szent Mihá’yon, 1898, február 26-án. A szerkesztő urnák kész szolgája: Bőres Sándor, földősz. Csarnok. A jóslat. Körülbelül — ha jól emlékezem reá — tiz éves voltam, midőn egy alkalommal szfp számú társaság volt egybegyülve atyám vendégszerető házánál. — A nők uzsonnához ültek, a férfiak pedig külön szobába vonultak huszonegy fogás, pagát kergetés, meg aztán egy kis „csendes“ re. Én ugyan a férfiakhoz számítottam magamai, de mivel már akkor is nagy kedvelője és bámulója voltam a szép neműek, azért én is a női gárdához csatlakoztam. A gonosz nyelvűek — közöttük a Toncsi néni is — ezt azonban máskép magyarázták és csatlakozásom okául a kávé iránti nagy szeretetemet hozták fel. — Ezt azonban ne tessék elhinni, ez csak irigy ráfogás volt és be is bizonyítottam, ennek ellenkezőjét, mert inig Toncsi néni bárom csőszével ivott meg e no- mes italból, addig én csak egygyel szürcsölgettem el. Toncsi néni szégyelte magát, hogy hazugságban maradt és uem is mert ellenem többé semmit sem szólni, sőt midőn valószínűleg a negyedik csészével akarta kitölteni, s hogy én ezt ne vegyem észre, akkor oda jött hozzám, elkezdett czirógatui és szép szavakkal igyekezett rábizui, hogy menjek az egyik sarokba játszani az ő kis Bertuskájával. Egy llz éves fiatal ember ős egy négy éves kis leány! . . . Hlij! ez még gondolatnak is nagy bátorság! Nem is szóltam rá semmit, hanem csak megye- tőleg néztem végig a kis Bsrtuskát, majd pedig Toücsi nénit, aki ilyen nevetséges dolgot tudott kikomponálni. E közben aztán oda jött az édes mama is, kiemelt 7 a székemről, ő is elkezdett czirőga'ni, mi közben mosolyogva mondotta: „Menj e-ak, menj! játszatok szépen, hiszen úgyis Berluska lesz a feleséged!“ Dühösen néztem a mamára és majdnem sírva fakadtam szavaira, de midőn a Toncsi néni is, bele- kontrázott, akkor mégis megmutattam, hogy férfi vagyok, visszatartottam könnyeimet, s hogy bebizonyítsam, mikép abból semmi sem lesz, hogy ez a kis apróság legyen az én feleségem, azért oda mentem Bertus- kához és úgy megczibáltam a bozontos haját, hogy mindjárt sírva fakadt, Erre ugyan engem kikergettek a szobából, de mivel ez már nagyon gyakran megtörtént velem, azért föl se vettem, sokkal jobban boszantott az a dolog, hogy azt a kis síró babát akarják a feleségemmé tenni. Gondoskodtam is egy darab ideig ennek a lehetősége és lehetetlensége felett, de mivel semmi okosat nem tudtam kisütni, azért jónak láttám véleménye felől a papát is megkérdezni. Bősompolyogtam tehát a kártya szobába, oda álltam a papa háta mögé és elkezdtem a kabátját rán- czigálni addig-addig, míg ezen ránczigálásom követkéz- táben — elvesztve a kimondott ultimét — végre észrevette az én jelenlétemet is. „No mit akarsz te kölyök?“ —szólt hozzám nem a legbarátságosabb hangon. „Hát . . . hát — szóltam — igaz az papa, hogy a Bertuska lesz a feleségem?“ „Aztán — kérdező már mosolyogva — kimondotta ezt?“ „Hát a Toncsi néni, meg az édes mama!“ „No, ha a mama mondőtta, akkor igaz!“ Huj! ez már mégis borzasztó! Még a papa is ellenem vau! Est már tovább uem állhattam, ott hagytam a férfi kompániát is, odahüzódtam ismét az asz- szouy )k szobájáuak ajtaja elébe és vártam, hogy sirása miatt majd a Butuskát is kikergetik és akkor újra megtépázom a baját, sőt még a szemét is kikaparom és azután elbujdosom a világba. A Bertuskát ugyan nem kergették ki, de mivel én már elhatároztam, hogy elbujdosöm ilyen ellenséges érzelmű emberek közül, azért elindultam a világnak! Szilvás kertünknek vettem utamat és bár itt hi- vogatólag mosolyogtak felém a szebbnél-szebb szilvák, de mivel tudtam, hogy Bertuska szemének is olyan színe van raiut e szilváknak, azért egy világért sem nyúltam hozzájuk, hanem csak ballagtam tovább ki a világba! A kert végén még egyszer visszafordultam búcsút venni az ismerős helyektől és „Isten hozzád“ ot mondani a szülői háznak. Könnyes szemekkel néztem végig minden kis helyet, minden kis bokrot ős ekközbeu
