Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-18 / 51. szám
Hivatalos melléklet a „Nyirvidék“ 1893. 51-ik számához 22424. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. A járásifőszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek a tüdővész elleni védekezés tárgyában 49851—97. szám alatt kiadott rendeletét eredetben, illetve másolatban végrehajtás végeit oly felhívással adom ki, hogy miután Szabolcsvármegye közönsége az ezen rendeletben foglaltak végrehajtásának biztosítása tekintetéből alkotta meg építkezési, köztisztasági, valamint a tanyák és puszták egészségügyi viszonyait rendező szabályrendeletét; — s miután továbbá épen ezen rendelet végrehajtása érdekében már szétosztás végett kiküldtem a m. kir. belügyminiszter úr által kibocsátolt azon népszerű utasítást, mely a tüdővész elleni védekezés eszközeit ismerteti, s a nép felvilágosítását czélozza, — s tekintve, hogy mar azon irányban is megtettem az intézkekést, miszerint a tüdővészes betegek tehén istállók közelében el ne helyeztessenek s a tejgazdaságoktól a tüdővészes betegek eltávolíttassanak ; ez utlal csupán arra hivoni fel, hogy míg egyrészt a hivatkozott szabályrendeletek és intézkedések végrehajtását biztosítsa, másrészt hivatalos és lársadalmi ulon hasson oda, hogy a hivatkozott számú rendeletben feltüntetett mindennemű óvrendszabályok sürgősen alkalmazásba vétessenek. Eljárásuk eredményéről a járási tőszolgabirák és Nyíregyháza város polgármesterétől 30 nap alatt jelentést várok. Nyíregyháza, 1898. november 26. Mikccz János, alispán. (Másolat.) 4985>—97. b. m. szám. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az ország kőzegészségi viszonyaira vonatkozólag a törvényhatóságoktól hozzám beérkező jelentésekből és a in. kir. központi statisztikai hivatal időszaki kimutatásaiból látom, hogy a gümőkóros tjüdővész (tuberculosis) Magyarország népessége között igen nagy és évről évre még fokozódó pusztítást visz végbe; — átlagosan minden 100 halálozásból tiznél többet okoz a tüdővész. Ez oly nagy arányszám, mely jóval, túlhaladja minden más betegség által okozott halálozások számát, még azun heveny fertőző betegségek által okozott halálozásokét is, a melyek mint pl. a cholera, kisebb-nagyobb járványok alakjában tömegesen szedik áldozataikat. — A tüdővész a szónak szoros értelmében tizedeli a lakosságot és néppusilitó hatása azért is nagyobb minden egyéb betegségnél, mert szünet nélkül szedi áldozatait a lakosság minden rétegéből és mert hosszas, lassú lefolyású baj lévén, az altala megtámadottakat hosszú időre munka és kereset képtelenekké teszi s igy közgazdaságba is kiszámíthatatlan károkat okoz. A fentebb mondottak az egészségügyi kormányzat legfontosabb feladatainak egyikévé teszik a iüdővé^z szünetet nem tartó nagy pusztításainak korlátozására, az általa okozott csapás enyhítésére megtenni mindazon intézkedéseket, a melyek tudásunk inai állása szerint sikert Ígérnek és végrehajthatók. A tüdővész ellen való sikeres védekezésnek egyik főakadálya a köztudatban gyökeret vert azon föltevés, hogy ez a betegség gyógyíthatatlan, hogy ellenében minden küzdelem, reménytelen s azért fölösleges; ez a föltevés bizonyos fatalisztikus megnyugvásra és szerfölött káros közönyre vezetett. A valóságban pedig úgy áll a dolog, hogy a tüdővész számos esetei is igen sokszor meggyógyulnak megfelelő életmód és kezelés mellett, ha a betegség nem haladt még túl egy bizonyos határt, a baj szétterjedésének korlátozása és az általa okozott csapások enyhítése tekintetében pedig igen sok érhető el megfelelő intézkedések czélszerű és következetes megtételével. Első feladatnak tartom ez irányban a fennebb jelzett fatalisztikus felfogás lehető megszüntetését és azt, hogy a tüdővész lényegéről, terjedésének okairól, módjairól s az ellene való okszerű védekezés lehetőségéről u lakosság széles köreiben helyes felfogás,és tudás foglaljon tért. E czélból gondoskodtam róla, hogy könnyen érthető módon szerkesztett ismertető iral készüljön; ez iratot megfelelő számú példányokban legközelebb meg fogom küldetni ingyenes szétosztás végett Gzimnek. Minthogy a tüdővészben való megbetegedésre leginkább azok hajlandók, a kik születésüknél fogva gyengék, satnyák és a kiket rósz vagy hiányos táplálkozás, egészségtelen lakásban vagy ily munka helyiségekben való huzamos tartózkodás s általában a kedvezőtlen életviszonyok meggyengítettek, felhívom Czimet, tegye különös gondoskodása tárgyává mindazon fentebb említett tényezőket, a melyek a népesség, különösen pedig a szegényebb néposztály egészségbeli jólétére, erejére, el- lentálló képességére befolyással vannak. A vármegyei hatóságok feladata e részben kiváltképen az legyen, hogy a lakások egészségi viszonyait minden rendelkezésre álló eszközzel javitsa, különös ügyeimet fordítván gazdasági és uradalmi cselédlakások egészségi viszonyainak javítására; a városi törvényhatóságok, s ezek között elsősorban a székes-főváros feladata pedig általában a lakás- viszonyok javítása mellett különösen a mindennemű csa ládi és laktanyaszerü munkás hajlékok egészségi viszonyainak javítása, valamint az arról való gondoskodás, hogy a szűkén és zsúfolt hajlékokban lakó városi népesség számára árnyas és tiszta levegőjű, üdülésre és kirándulásra alkalmas helyek nyittassanak, a mi sétahelyek, népligetek létesítése és hegyi erdő területeknek a közönség számára való megnyitása és könnyen s olcsón *vJiozzáférhetővé tétele utján lesz elérhető. Nem tartom szükségesnek e helyt részletezni, felsorolni mindazon inlézkedéseket, u melyek a népesség lakásviszonyainak javítását czélozzák, de újból is felhívom Czimet, hogy a tüdővész ellen való védekezés szempontjából oly szerfölött fontos ezen ügyet szünet- nélküli gondoskodása tárgyának tekintse. Nem kevésbbé fontos a tüdővész ellen való hatályos védekezés rendszerében a szegényebb sorsú népesség jó és elégséges táplálkozása. Igaz ugyan, hogy a jó és bőséges táplálkozás főfeltétele az anyagi jólét, ez pedig hatósági rendelkezésekkel elő nem teremthető, oly esetekben azonban, a hol a népesség nem szegénységből, hanem megrögzött rossz szokásból táplálkozik rosszul és ezélszerútlenül, tanítás és rászoklatás utján mégis sok érhető el abban az irányban, hogy idővel jobb táplálkozásra térjen át. Nagy gond fordítandó a piaczra kerülő élelmi és tápszerek minőségének és tápláló értékének hatósági felügyeletére és ellenőrzésére, s e tekinletben kiváltképen a különféle tejgazdaságokból áruba bocsátott tejre és tejtermékekre hivom fel Gzim figyelmét; a tejgazdaságoknak nemcsak a közfogyasztásba kerülő termékei tartandók folytonos éber hatósági felügyelet alatt, hanem gondos, szakszerű és folytonos ellenőrzés alá helyezendők maguk a tejgazdaságok és az ott alkalmazott egyének egészségi állapotuk tekintetében is, mert előfordulhat, hogy tüdővészes egyének, ha fejésre és a tejjel való elbánásra alkalmaztatnak, a tej után terjeszthetik a betegséget; hasonlóan gondos állatorvosi felügyelet alatt tartandó az ily majorok tejelő marhaállománya, mely ha gyöngykórban szenved, szintén lehet terjesztője a tüdővésznek. Az iszákosság nem kevésbbé káros befolyással lévén a népesség táplálkozására és erejére, ellene is megteendő mindaz — megfelelő tanitás, sőt esel leg korlátozó intézkedések által, a mi csak lehetséges. A tüdővész terjedését és a benne való megbetegedésre való hajlamot épúgy mint minden más ferlőző betegségnél is nagyon előmozdítja a személyes lisztaság ápolásának elhanyagolása s ezért mindaz, a mi a tisztaság fenntartására szolgál lakásban, munkahelyeken, ruházatban és magán az emberi testen, mindenféle fertőző betegségnek, tehát a tüdővésznek is hathatós óvszerét képezi; a tisztaság megóvására irányuló intézkedések megtételét és ellenőrzését azért a Gzim gondoskodásába és ügyeimébe ajánlom. A gümőkórra vonatkozó ismeretek értelmében ez a betegség a benne szenvedők testi váladékai, főként köpetje által is terjed, különösen akkor, ha ez utóbbi beszárad és apró részecskéi a porral felkavarodva a levegőbe jutnak, ezért a védekezés rendszerében igen fontos teendő a tüdővészes betegeknek oly módon való elhelyezése és ápolása, hogy rólok és általok a betegség másokra át ne terjedhessen, továbbá köpetjeinek, a menynyire lehetséges, ártalmatlanná tétele. Ezen szempontból a kővetkező intézkedések megtételére hivom fel Czimet : intézkedjék, hogy kórházaiban és gyógyintézeteiben a gümőkóros lüdővész.beu szenvedő betegek lehetőleg külön e -czélra szolgáló korosztályokon, kisebb kórházakban külön szobákban, vagy egészen kis kórházakban, hol a külön szobákban való elhelyezés nem lehetséges, legalább a többi belcgektől távol állított ágyakon helyeztessenek el; nagyobb uj kórházak tervezésénél föltétlenül meg logom ezután kívánni, hogy tüdővészesek számára külön e czélra szolgáló osztály vagy legalább kórszobák lélesitlessenek s az. ilyenek főkellékeiül az egy-egy betegre számitottt térfogatnak a szokottnál nagyobb voltát, a jó szellőzést és a nap sugarainak minél szabadabb bejuttatását fogom tekinteni s mindezen föltételeket Czimnek már ezúttal is ajánlom. Utasitandók lesznek a kórházak igazgatóságai továbbá arra is, hogy a tüdő vészes betegeket, külön alkalmas köpőcsészékkel lássák el, a melyekben a köpet kiszáradása ellen mindég folyadék, viz álljon, a melyek tartalma ártalmatlanná teendő ; ■ nnek oly helyekre való egyszerű kiöntése, a hol kiszáradhatna, gondosan kerülendő; ezek a köpőedények használat után jól fertőtlenithetők, forró vizzel kimoshatok legyenek; a köpőcsészék használatára és tisztogatására az ápolószemélyzet gondosan kitani- tandó lesz. Utasilsa továbbá a kórházak és egyéb gyógyító, vagy ápoló-intézetek igazgatóit, hogy a gümőkóros betegek által basznál' ruhaneinüeket, evőeszközöket s bútor féléket a lobbi betegekéitől elkülönítsék és a szükséghez képest fertőtlenítsék. Felhívom továbbá a Czimet arra is, intézkedjék, hogy mindazon nyilvános helyiségekben, melyekben jelentékenyebb az ember-forgalom, mint szállodában, vendéglőkben, kávéházakban, társaskörökben, casinókban, a közönség számára nyitva levő hivatalhelyiségeiben a kellő tisztaság, gyakori jó szellőzés, nedves ruhába burkolt kefékkel való seprés stb. által állandóan fenntar- tassék és hogy mindezen helyiségekben a padlóra való köpködés lehetőleg korlátoztassék, ez utóbbi czélból megkövetelendő, hogy a felsorolt helyiségekben kellő számban alkalmaztassanak köpőedények, melyek a köpetek kiszáradásának megelőzése czéljából vizet tartalmazzanak és oly szerkezettel bírjanak, mely tartalmukat szem elől elfedje. A most említett intézkedések különös gonddal foganatositandók a fürdők, gyógyhelyek és nyaraló telepek azon épületeiben és zárt helyiségeiben, melyekben a fürdőközönség közlekedik, szórakozik vagy sétál. A fentebb vázolt intézkedések távolról sem merítik ki mindazon teendők sorozatát, a melyek a tüdővész terjedésének korlátozására alkalmasak; csak körvonalokban kívántam megjelölni azt a munkatért, a melyen a tüdővész elleni védekezést hatóságai utján megfelelően szervezni a Gzim feladata leend. Mindenütt egyformán alkalmazható merev szabályok nem is lennének megállapíthatók; minden egyes törvényhatóságnak a saját külön viszonyai szerint kell a védekezés rendszerének részleteit a fentebb kijelölt irányokban megállapiltatnia, a mire saját autonom jogköréből kifolyólag nem csak jogosult, de kötelezett is. Felhívom tehát Czimet, hogy saját szakközegeinek közbejöttével vegye lárgyalás alá ezen fontos közegészségi és egyúttal közgazdasági kérdést, állapítsa meg saját viszonyaihoz mérten a sikert Ígérő intézkedések részleteit és gondoskodjék a megállapított intézkedések végrehajtásáról. Nem várhatom az elrendelt intézkedésektől azt, hogy azok, ha még oly szigorúan és mindenütt egyformán végrehajthatók volnának is, rövid idő alatt jelentékeny javulást eredményezhetnének; de igenis remél- hetőnek tartom, hogy az intézkedések czéltudutos alkalmazása és a hol szükséges kibővítése és fejlesztése által idő múltán számokban kimutatható eredmény lesz elérhető. Elvárom Czirntől, hogy a szóban levő ügyet az annak fontosságát megillető erélylyel fogja nemcsak felkarolni és megindítani, hanem ezután szakadatlanul napirendem is tartani. Hogy pedig a nagyközönség is tudomást vegyen ez ügyről s a társadalom is a hatóságokkal karöltve működhessék közre, felhívom arra is, bogy ha van a Czimnek hivatalos közlönye, jelen körrendeletemet abban egész terjedelmében közölje. A magam részéről különös éber figyelemmel kisé- rendem a czim ez irányú tevékenységét s időnkint szakközegeim utján közvetlen felügyeletet is kivánok felette gyakorolni, a mi hivatalomból kifolyólag feladatom is. Intézkedéseiről szóló részletes jelentését legkésőbb 1898. évi julius hó 1-ig elvárom. Kelt Budapesten, 1898. évi január hó 26-án. Peressel, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 24605. K. 1898. A községi elöljáróknak. A köztisztaság fenntartása es biztosítása tárgyában 412/93. Bgy. szám alatt alkotott szabályrendelet a magyar királyi belügyminiszter által megerősittetvén; ezen szabályrendelet egy példányát tudomásulvétel, alkalmazkodás, illetve az 1886. t.-cz. 11. §-ában foglalt rendelkezéshez képest szabályszerű közhirrététel, s ennek megtörténte után végrehajtás végett részére ide mellékelve kiadom; illetve alant jegyezve' közlöm. Nyíregyházán, 1898. deczember hó 2-án. Jlikccz János, alispán. 412. Bgy. 1898. Szabályrendelet a köztisztaságnak a vármegye községeiben leendő biztosítása tárgyában. 1. §. Szemelet, trágyát, pernyét, hamut, rothadó és rothadásra képes anyagokat, szennyes vizet, mosó vagy mosogató levet a község utczáira vagy közhelyeire ki- hordatni vagy kiönteni tilos. 2. §. Minden ház és telek tulajdonosa, illetve bérlője, köteles udvarát, valamint a háztelek egész hosszában az 505,895. Bgy. számú szabályrendelet 26. §-a értelmében letesitett gyalogjárdát és az utczát annak közepéig hetenként legalább egyszer a községi elöljáróság által megállapítandó és kőzhirréteendő napon felseper- tetni az összegyűlt szemétnek az utczáról való elhordásá- ról gondoskodni. 3. §. Az 1. és 2. §-ban felsorolt anyagokat köteles minden háztulajdonos vagy bérlő a hivatkozott számú epitkezesi szabályrendelet 25. ij-ában foglaltak betartása ínelletl létesített trágya vagy szemetgödörben összegyűjteni, s onnan legalább félévenként n. m: ősszel és tavasszal, október és február havának végéig, vagy azonkívül is a huluság állal megjelölendő időben saját földjére, vagy a községi elöljáróság által e czélra kijelölendő helyre ki- hordatni. A községben levő árnyékszékek peczegödrei évenként legalább egyszer kitisztitandók és azok tartalma a községből hasonló módon éltávolitandó. 4. §. A trágya és szemétgödör elegendő nagyságú űrtartalommal és úgy készítendő, hogy abból a trágyalé vagy szennyes folyadék ki ne juthasson, s ezekből csatornái, vagy folyókat az említett szennyvizek levezetésére készíteni nem szabad. 5. §. A vásár, vagy piaozlerek a vásár megtartása után az 1888. Vií. t.-cz. végrehajtására kiadott 40000/888. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet 36. §-a értelmében a vásártartási jog tulajdonos, vagy bérlő által szintén feltisztitandók, s a felgyülemlő szemét és trágya- a 3. §-ban megjelölt módon a község belterületéről el- távoli tandó. 6 §. A község képviselőtestülete a 3. §-ban megállapított kötelezettség teljesítésének-bizlositbatása czéljá- bél a községtől legalább 150 méter távolságban a szükségletnek megfelelő trágya és szemét lerakó helyről gondoskodni köteles. 7. §. Az utczák és köztereknek ürülékkel való bemocskolása, vagy közundort gerjesztő módon való meglertőztetese, s végül az utczákra, közterekre, vagy az azokat övező vízlevezető árkokba bűztgerjesztő anyagoknak elhelyezése, vagy az ulczák levegőjét megfertőztető cselekmények végzése szigorúan tilos. 8. §. A csapadék vizek levezetésére szolgáló árkok és csalóinak előállítása és tisztántartásáról gondoskodni a község kötelessége. 9. §. A községi elöljáróság kötelessége a köztisztaság felett őrködni, s ez okból a községben minden hóban a körorvos közbenjöttével beható vizsgálatot tartani, s az egyes udvarokban nagyobb mérvben felgyülemiet szemét, trágya és hulladéknak 8 nap alatt leendő kihordására a tulajdonost vagy bérlőt meginteni, s ha a felhívás eredménytelen maradna, úgy erről, mint általában a tapasztalt más rendbeli kihágásokról az I. foka hatóságnak jelentést tenni; a trágya, szemét és hulladéknak pedig a mulasztó háztulajdonos vagy bérlő terhére való idhordatásáról gondoskodni.. 10. §. A jelen szabályrendelet ellen vétők kihágást, illetve a mulasztó községi elöljárók fegyelmi vétséget követnek el, s a kihágások a mennyiben nem az 1879. XL. t ez. 135. § ában körülírt kihágásról van szó, 1—50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással, a fegyelmi vétséget pedig az 1836. XXII. t.-cz. értelmében a vétség fokozatához mérten — büntetendők. 11 §. A jelen szabályrendelet alapján kiszabott büntetés pénzek azon község egészségügyi alapja javára fordítandók, melyeknek területén a kihágás elkövettetett, mig az 1879. XL. t.-cz. alapjáh kirótt pénzbüntetések az 1892. XXVII. t. ez. 3. §-ában megjelölt czélra fordítandók. 12. ij. A jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások elbírálására I. fokban a járási fószolgabirák, II. fokban-a vármegye alispánja, III. fokban a magyar királyi belügyminiszter illetékes. Kelt Szabolcsvárnn gye közönségének Nyíregyházán az 1898. évi október hó 11-én tartott őszi rendes közgyűléséből. Kiadta: Sipos Béla, tb. főjegyző. 118542/98. Magyar királyi belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet, az 1879. XL. t.-cz. 5. §-a alapján, ezennel megerősítem. Budapesten. 1898. november hó 23-án. A miniszter helyett: Jakab/fy Imre, s. k. államtitkár.
