Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

Hivatalos melléklet a „Nyirvidék“ 1893. 51-ik számához 22424. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. A járásifőszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek a tüdővész elleni vé­dekezés tárgyában 49851—97. szám alatt kiadott ren­deletét eredetben, illetve másolatban végrehajtás végeit oly felhívással adom ki, hogy miután Szabolcsvármegye közönsége az ezen rendeletben foglaltak végrehajtásának biztosítása tekintetéből alkotta meg építkezési, köztisz­tasági, valamint a tanyák és puszták egészségügyi viszo­nyait rendező szabályrendeletét; — s miután továbbá épen ezen rendelet végrehajtása érdekében már szétosz­tás végett kiküldtem a m. kir. belügyminiszter úr által kibocsátolt azon népszerű utasítást, mely a tüdővész elleni védekezés eszközeit ismerteti, s a nép felvilágosí­tását czélozza, — s tekintve, hogy mar azon irányban is megtettem az intézkekést, miszerint a tüdővészes be­tegek tehén istállók közelében el ne helyeztessenek s a tejgazdaságoktól a tüdővészes betegek eltávolíttassanak ; ez utlal csupán arra hivoni fel, hogy míg egyrészt a hivatkozott szabályrendeletek és intézkedések végrehaj­tását biztosítsa, másrészt hivatalos és lársadalmi ulon hasson oda, hogy a hivatkozott számú rendeletben fel­tüntetett mindennemű óvrendszabályok sürgősen alkal­mazásba vétessenek. Eljárásuk eredményéről a járási tőszolgabirák és Nyíregyháza város polgármesterétől 30 nap alatt jelen­tést várok. Nyíregyháza, 1898. november 26. Mikccz János, alispán. (Másolat.) 4985>—97. b. m. szám. M. kir. belügy­miniszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az ország kőzegészségi viszonyaira vonatkozólag a tör­vényhatóságoktól hozzám beérkező jelentésekből és a in. kir. központi statisztikai hivatal időszaki kimutatásaiból látom, hogy a gümőkóros tjüdővész (tuberculosis) Ma­gyarország népessége között igen nagy és évről évre még fokozódó pusztítást visz végbe; — átlagosan minden 100 halálozásból tiznél többet okoz a tüdővész. Ez oly nagy arányszám, mely jóval, túlhaladja minden más betegség által okozott halálozások számát, még azun heveny fer­tőző betegségek által okozott halálozásokét is, a melyek mint pl. a cholera, kisebb-nagyobb járványok alakjában tömegesen szedik áldozataikat. — A tüdővész a szónak szoros értelmében tizedeli a lakosságot és néppusilitó hatása azért is nagyobb minden egyéb betegségnél, mert szünet nélkül szedi áldozatait a lakosság minden rétegé­ből és mert hosszas, lassú lefolyású baj lévén, az altala megtámadottakat hosszú időre munka és kereset képte­lenekké teszi s igy közgazdaságba is kiszámíthatatlan károkat okoz. A fentebb mondottak az egészségügyi kormányzat legfontosabb feladatainak egyikévé teszik a iüdővé^z szünetet nem tartó nagy pusztításainak korlátozására, az általa okozott csapás enyhítésére megtenni mindazon intézkedéseket, a melyek tudásunk inai állása szerint sikert Ígérnek és végrehajthatók. A tüdővész ellen való sikeres védekezésnek egyik főakadálya a köztudatban gyökeret vert azon föltevés, hogy ez a betegség gyógyíthatatlan, hogy ellenében min­den küzdelem, reménytelen s azért fölösleges; ez a föl­tevés bizonyos fatalisztikus megnyugvásra és szerfölött káros közönyre vezetett. A valóságban pedig úgy áll a dolog, hogy a tüdővész számos esetei is igen sokszor meggyógyulnak megfelelő életmód és kezelés mellett, ha a betegség nem haladt még túl egy bizonyos határt, a baj szétterjedésének korlátozása és az általa okozott csa­pások enyhítése tekintetében pedig igen sok érhető el megfelelő intézkedések czélszerű és következetes megté­telével. Első feladatnak tartom ez irányban a fennebb jelzett fatalisztikus felfogás lehető megszüntetését és azt, hogy a tüdővész lényegéről, terjedésének okairól, mód­jairól s az ellene való okszerű védekezés lehetőségéről u lakosság széles köreiben helyes felfogás,és tudás foglal­jon tért. E czélból gondoskodtam róla, hogy könnyen érthető módon szerkesztett ismertető iral készüljön; ez iratot megfelelő számú példányokban legközelebb meg fogom küldetni ingyenes szétosztás végett Gzimnek. Minthogy a tüdővészben való megbetegedésre leg­inkább azok hajlandók, a kik születésüknél fogva gyen­gék, satnyák és a kiket rósz vagy hiányos táplálkozás, egészségtelen lakásban vagy ily munka helyiségekben való huzamos tartózkodás s általában a kedvezőtlen élet­viszonyok meggyengítettek, felhívom Czimet, tegye külö­nös gondoskodása tárgyává mindazon fentebb említett tényezőket, a melyek a népesség, különösen pedig a szegényebb néposztály egészségbeli jólétére, erejére, el- lentálló képességére befolyással vannak. A vármegyei hatóságok feladata e részben kiváltképen az legyen, hogy a lakások egészségi viszonyait minden rendelkezésre álló eszközzel javitsa, különös ügyeimet fordítván gazdasági és uradalmi cselédlakások egészségi viszonyainak javítá­sára; a városi törvényhatóságok, s ezek között elsősor­ban a székes-főváros feladata pedig általában a lakás- viszonyok javítása mellett különösen a mindennemű csa ládi és laktanyaszerü munkás hajlékok egészségi viszo­nyainak javítása, valamint az arról való gondoskodás, hogy a szűkén és zsúfolt hajlékokban lakó városi né­pesség számára árnyas és tiszta levegőjű, üdülésre és kirándulásra alkalmas helyek nyittassanak, a mi séta­helyek, népligetek létesítése és hegyi erdő területeknek a közönség számára való megnyitása és könnyen s olcsón *vJiozzáférhetővé tétele utján lesz elérhető. Nem tartom szükségesnek e helyt részletezni, fel­sorolni mindazon inlézkedéseket, u melyek a népesség lakásviszonyainak javítását czélozzák, de újból is fel­hívom Czimet, hogy a tüdővész ellen való védekezés szempontjából oly szerfölött fontos ezen ügyet szünet- nélküli gondoskodása tárgyának tekintse. Nem kevésbbé fontos a tüdővész ellen való hatá­lyos védekezés rendszerében a szegényebb sorsú népes­ség jó és elégséges táplálkozása. Igaz ugyan, hogy a jó és bőséges táplálkozás fő­feltétele az anyagi jólét, ez pedig hatósági rendelkezé­sekkel elő nem teremthető, oly esetekben azonban, a hol a népesség nem szegénységből, hanem megrögzött rossz szokásból táplálkozik rosszul és ezélszerútlenül, taní­tás és rászoklatás utján mégis sok érhető el abban az irányban, hogy idővel jobb táplálkozásra térjen át. Nagy gond fordítandó a piaczra kerülő élelmi és tápszerek minőségének és tápláló értékének hatósági felügyeletére és ellenőrzésére, s e tekinletben kiváltképen a különféle tejgazdaságokból áruba bocsátott tejre és tejtermékekre hivom fel Gzim figyelmét; a tejgazdaságoknak nemcsak a közfogyasztásba kerülő termékei tartandók folytonos éber hatósági felügyelet alatt, hanem gondos, szakszerű és folytonos ellenőrzés alá helyezendők maguk a tejgaz­daságok és az ott alkalmazott egyének egészségi állapo­tuk tekintetében is, mert előfordulhat, hogy tüdővészes egyének, ha fejésre és a tejjel való elbánásra alkalmaz­tatnak, a tej után terjeszthetik a betegséget; hasonlóan gondos állatorvosi felügyelet alatt tartandó az ily majo­rok tejelő marhaállománya, mely ha gyöngykórban szen­ved, szintén lehet terjesztője a tüdővésznek. Az iszákosság nem kevésbbé káros befolyással lévén a népesség táplálkozására és erejére, ellene is megteendő mindaz — megfelelő tanitás, sőt esel leg korlátozó intéz­kedések által, a mi csak lehetséges. A tüdővész terjedését és a benne való megbete­gedésre való hajlamot épúgy mint minden más ferlőző betegségnél is nagyon előmozdítja a személyes lisztaság ápolásának elhanyagolása s ezért mindaz, a mi a tisz­taság fenntartására szolgál lakásban, munkahelyeken, ru­házatban és magán az emberi testen, mindenféle fertőző betegségnek, tehát a tüdővésznek is hathatós óvszerét képezi; a tisztaság megóvására irányuló intézkedések megtételét és ellenőrzését azért a Gzim gondoskodásába és ügyeimébe ajánlom. A gümőkórra vonatkozó ismeretek értelmében ez a betegség a benne szenvedők testi váladékai, főként köpetje által is terjed, különösen akkor, ha ez utóbbi beszárad és apró részecskéi a porral felkavarodva a le­vegőbe jutnak, ezért a védekezés rendszerében igen fon­tos teendő a tüdővészes betegeknek oly módon való elhelyezése és ápolása, hogy rólok és általok a betegség másokra át ne terjedhessen, továbbá köpetjeinek, a meny­nyire lehetséges, ártalmatlanná tétele. Ezen szempontból a kővetkező intézkedések meg­tételére hivom fel Czimet : intézkedjék, hogy kórházai­ban és gyógyintézeteiben a gümőkóros lüdővész.beu szen­vedő betegek lehetőleg külön e -czélra szolgáló korosz­tályokon, kisebb kórházakban külön szobákban, vagy egészen kis kórházakban, hol a külön szobákban való elhelyezés nem lehetséges, legalább a többi belcgektől távol állított ágyakon helyeztessenek el; nagyobb uj kór­házak tervezésénél föltétlenül meg logom ezután kívánni, hogy tüdővészesek számára külön e czélra szolgáló osz­tály vagy legalább kórszobák lélesitlessenek s az. ilyenek főkellékeiül az egy-egy betegre számitottt térfogatnak a szokottnál nagyobb voltát, a jó szellőzést és a nap su­garainak minél szabadabb bejuttatását fogom tekinteni s mindezen föltételeket Czimnek már ezúttal is ajánlom. Utasitandók lesznek a kórházak igazgatóságai továbbá arra is, hogy a tüdő vészes betegeket, külön alkalmas köpőcsészékkel lássák el, a melyekben a köpet kiszára­dása ellen mindég folyadék, viz álljon, a melyek tartalma ártalmatlanná teendő ; ■ nnek oly helyekre való egyszerű kiöntése, a hol kiszáradhatna, gondosan kerülendő; ezek a köpőedények használat után jól fertőtlenithetők, forró vizzel kimoshatok legyenek; a köpőcsészék használatára és tisztogatására az ápolószemélyzet gondosan kitani- tandó lesz. Utasilsa továbbá a kórházak és egyéb gyó­gyító, vagy ápoló-intézetek igazgatóit, hogy a gümőkó­ros betegek által basznál' ruhaneinüeket, evőeszközöket s bútor féléket a lobbi betegekéitől elkülönítsék és a szükséghez képest fertőtlenítsék. Felhívom továbbá a Czimet arra is, intézkedjék, hogy mindazon nyilvános helyiségekben, melyekben je­lentékenyebb az ember-forgalom, mint szállodában, ven­déglőkben, kávéházakban, társaskörökben, casinókban, a közönség számára nyitva levő hivatalhelyiségeiben a kellő tisztaság, gyakori jó szellőzés, nedves ruhába bur­kolt kefékkel való seprés stb. által állandóan fenntar- tassék és hogy mindezen helyiségekben a padlóra való köpködés lehetőleg korlátoztassék, ez utóbbi czélból meg­követelendő, hogy a felsorolt helyiségekben kellő szám­ban alkalmaztassanak köpőedények, melyek a köpetek kiszáradásának megelőzése czéljából vizet tartalmazzanak és oly szerkezettel bírjanak, mely tartalmukat szem elől elfedje. A most említett intézkedések különös gonddal foganatositandók a fürdők, gyógyhelyek és nyaraló tele­pek azon épületeiben és zárt helyiségeiben, melyekben a fürdőközönség közlekedik, szórakozik vagy sétál. A fentebb vázolt intézkedések távolról sem merí­tik ki mindazon teendők sorozatát, a melyek a tüdővész terjedésének korlátozására alkalmasak; csak körvonalok­ban kívántam megjelölni azt a munkatért, a melyen a tüdővész elleni védekezést hatóságai utján megfelelően szervezni a Gzim feladata leend. Mindenütt egyformán alkalmazható merev szabályok nem is lennének megál­lapíthatók; minden egyes törvényhatóságnak a saját külön viszonyai szerint kell a védekezés rendszerének részleteit a fentebb kijelölt irányokban megállapiltatnia, a mire saját autonom jogköréből kifolyólag nem csak jogosult, de kötelezett is. Felhívom tehát Czimet, hogy saját szakközegeinek közbejöttével vegye lárgyalás alá ezen fontos közegész­ségi és egyúttal közgazdasági kérdést, állapítsa meg sa­ját viszonyaihoz mérten a sikert Ígérő intézkedések rész­leteit és gondoskodjék a megállapított intézkedések vég­rehajtásáról. Nem várhatom az elrendelt intézkedésektől azt, hogy azok, ha még oly szigorúan és mindenütt egyfor­mán végrehajthatók volnának is, rövid idő alatt jelen­tékeny javulást eredményezhetnének; de igenis remél- hetőnek tartom, hogy az intézkedések czéltudutos alkal­mazása és a hol szükséges kibővítése és fejlesztése által idő múltán számokban kimutatható eredmény lesz elér­hető. Elvárom Czirntől, hogy a szóban levő ügyet az annak fontosságát megillető erélylyel fogja nemcsak fel­karolni és megindítani, hanem ezután szakadatlanul napi­rendem is tartani. Hogy pedig a nagyközönség is tudomást vegyen ez ügyről s a társadalom is a hatóságokkal karöltve működhessék közre, felhívom arra is, bogy ha van a Czimnek hivatalos közlönye, jelen körrendeletemet abban egész terjedelmében közölje. A magam részéről különös éber figyelemmel kisé- rendem a czim ez irányú tevékenységét s időnkint szak­közegeim utján közvetlen felügyeletet is kivánok felette gyakorolni, a mi hivatalomból kifolyólag feladatom is. Intézkedéseiről szóló részletes jelentését legkésőbb 1898. évi julius hó 1-ig elvárom. Kelt Budapesten, 1898. évi január hó 26-án. Peressel, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 24605. K. 1898. A községi elöljáróknak. A köztisztaság fenntartása es biztosítása tárgyában 412/93. Bgy. szám alatt alkotott szabályrendelet a magyar királyi belügyminiszter által megerősittetvén; ezen szabályrendelet egy példányát tudomásulvétel, alkalmaz­kodás, illetve az 1886. t.-cz. 11. §-ában foglalt rendel­kezéshez képest szabályszerű közhirrététel, s ennek meg­történte után végrehajtás végett részére ide mellékelve kiadom; illetve alant jegyezve' közlöm. Nyíregyházán, 1898. deczember hó 2-án. Jlikccz János, alispán. 412. Bgy. 1898. Szabályrendelet a köztisztaságnak a vármegye községeiben leendő biztosítása tárgyában. 1. §. Szemelet, trágyát, pernyét, hamut, rothadó és rothadásra képes anyagokat, szennyes vizet, mosó vagy mosogató levet a község utczáira vagy közhelyeire ki- hordatni vagy kiönteni tilos. 2. §. Minden ház és telek tulajdonosa, illetve bér­lője, köteles udvarát, valamint a háztelek egész hosszá­ban az 505,895. Bgy. számú szabályrendelet 26. §-a értelmében letesitett gyalogjárdát és az utczát annak közepéig hetenként legalább egyszer a községi elöljáróság által megállapítandó és kőzhirréteendő napon felseper- tetni az összegyűlt szemétnek az utczáról való elhordásá- ról gondoskodni. 3. §. Az 1. és 2. §-ban felsorolt anyagokat köteles minden háztulajdonos vagy bérlő a hivatkozott számú epitkezesi szabályrendelet 25. ij-ában foglaltak betartása ínelletl létesített trágya vagy szemetgödörben összegyűjteni, s onnan legalább félévenként n. m: ősszel és tavasszal, október és február havának végéig, vagy azonkívül is a huluság állal megjelölendő időben saját földjére, vagy a községi elöljáróság által e czélra kijelölendő helyre ki- hordatni. A községben levő árnyékszékek peczegödrei évenként legalább egyszer kitisztitandók és azok tartalma a községből hasonló módon éltávolitandó. 4. §. A trágya és szemétgödör elegendő nagyságú űrtartalommal és úgy készítendő, hogy abból a trágyalé vagy szennyes folyadék ki ne juthasson, s ezekből csatornái, vagy folyókat az említett szennyvizek levezeté­sére készíteni nem szabad. 5. §. A vásár, vagy piaozlerek a vásár megtartása után az 1888. Vií. t.-cz. végrehajtására kiadott 40000/888. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet 36. §-a értel­mében a vásártartási jog tulajdonos, vagy bérlő által szintén feltisztitandók, s a felgyülemlő szemét és trágya- a 3. §-ban megjelölt módon a község belterületéről el- távoli tandó. 6 §. A község képviselőtestülete a 3. §-ban meg­állapított kötelezettség teljesítésének-bizlositbatása czéljá- bél a községtől legalább 150 méter távolságban a szükségletnek megfelelő trágya és szemét lerakó helyről gondoskodni köteles. 7. §. Az utczák és köztereknek ürülékkel való bemocskolása, vagy közundort gerjesztő módon való meglertőztetese, s végül az utczákra, közterekre, vagy az azokat övező vízlevezető árkokba bűztgerjesztő anyagok­nak elhelyezése, vagy az ulczák levegőjét megfertőztető cselekmények végzése szigorúan tilos. 8. §. A csapadék vizek levezetésére szolgáló árkok és csalóinak előállítása és tisztántartásáról gondoskodni a község kötelessége. 9. §. A községi elöljáróság kötelessége a köztiszta­ság felett őrködni, s ez okból a községben minden hóban a körorvos közbenjöttével beható vizsgálatot tartani, s az egyes udvarokban nagyobb mérvben felgyülemiet szemét, trágya és hulladéknak 8 nap alatt leendő ki­hordására a tulajdonost vagy bérlőt meginteni, s ha a felhívás eredménytelen maradna, úgy erről, mint általában a tapasztalt más rendbeli kihágásokról az I. foka ható­ságnak jelentést tenni; a trágya, szemét és hulladéknak pedig a mulasztó háztulajdonos vagy bérlő terhére való idhordatásáról gondoskodni.. 10. §. A jelen szabályrendelet ellen vétők kihágást, illetve a mulasztó községi elöljárók fegyelmi vétséget követnek el, s a kihágások a mennyiben nem az 1879. XL. t ez. 135. § ában körülírt kihágásról van szó, 1—50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással, a fegyelmi vétséget pedig az 1836. XXII. t.-cz. értelmében a vétség fokozatához mérten — büntetendők. 11 §. A jelen szabályrendelet alapján kiszabott büntetés pénzek azon község egészségügyi alapja javára fordítandók, melyeknek területén a kihágás elkövettetett, mig az 1879. XL. t.-cz. alapjáh kirótt pénzbüntetések az 1892. XXVII. t. ez. 3. §-ában megjelölt czélra fordítandók. 12. ij. A jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások elbírálására I. fokban a járási fószolgabirák, II. fokban-a vármegye alispánja, III. fokban a magyar királyi belügy­miniszter illetékes. Kelt Szabolcsvárnn gye közönségének Nyíregyházán az 1898. évi október hó 11-én tartott őszi rendes köz­gyűléséből. Kiadta: Sipos Béla, tb. főjegyző. 118542/98. Magyar királyi belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet, az 1879. XL. t.-cz. 5. §-a alapján, ezennel megerősítem. Budapesten. 1898. november hó 23-án. A miniszter helyett: Jakab/fy Imre, s. k. állam­titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents