Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-11 / 50. szám
„N T 1 R V I ü É K“ r s — Az utolsó kenet. Es a czime Monostori Károly népszínművének melyet a Nyíregyházai iparos ifjúság önképző egyletének műkedvelii 4 én előadtak az ipartestület nagytermében. Igen nagy közönség nézte végig a Kiss Andor rendező ős a szereplők ügyességét djcsérő előadást. Bíven kijutott a taps a sikerültebb jelenések után mindenkinek. Az aránylag szűk helyen sikerültén állították fel a színpadot. A Tudó Gáspár telkének olyan keritős volt remekelve, hogy a városi szinház szemével se látott még oly prtciz gondossággal összeállított íekvizitumot. A játszók öltözete Ízlésen ős ügyesen volt összeválogatva. Azt hibául em ütjük fel, hogy a hölgyszereplők nem használtak semmiféle festéket, a mi pelíg szükséges, mert a ki- festetlen arcz úgy világit a színpad lámpái mögül a közönségre, mint az influenzás holdvilág. A vigau töltött estén a kővetkező hölgyeket és urakat érte a zsúfolt terem elismerése: Dokupil Gyula, Jauoutch Mariska, Schönbruu Gézánő, Bácskái Endre, Bűleszbach Péter, Pásztor Sándor, Fábján Pái, Schmid András, Geppel Tivadar, Keserű Antal, Páskó Mariska, Zsivinszky József, Friedman Simon, Suták Rőzsika, Helmeczy Miklós, Bató István, Kovács Ferencz, Árpási Ltjos, Pásztor Lajos, Kaszás György. — A kézbesithctlcn és fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70 §-a értelmében nyilvános árverés utján d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra, melyhez a t. közönség ezennel meghivatik. Zágráb állomáson 1898. decz. 19-én. Miskolcz Göm. p. u. n ff ff 19-én. Arad ff J) ff 20-án. Kolozsvár n ff ff 20-án. Pozsony n ff ff 21-én. Debreczen » ff ff 22-én. Budapest dunaprt p. u. ff ff ff 22-én. Szeged n ff ff 23-án. Győr n ff ff 23-án. Eszék n ff ff 28-án. Szabadka » ff ff 29-én. Budapest ny. p. u. n ff ff 29-én. — Irodalmi hir. A lapunk olvasó közönsége előtt is ismeretes költő : Mdthé Miklós gör. kath. lelkész, „Északi Fény“ czim alatt a legközelebb kiadja legújabb költeményeik Amennyiben szerző a lehető legszerényebb anyagi viszonyok között él, lapunk utján aziránt esedezik, hogy lapunk tisztelt olvasó közönsége tegye lehetővé munkája kinyomatását s fizessen elő a kötetre most. Az 1899. év elejen megjelenő kötet ára fűzve 1 frt, kötve pedig 2 frt lesz. Előfizetési pénzek szerző nevére Laszto- mőrba (u. p. Nagy-Mihály Zemplénmegye) küldendők. — Állami képes levelezőlapok. A kereskedelemügyi miniszter intézkedett, hogy többféle állami képes levelezőlap állíttassák elő, melyek hivatva lesznek a hibás magyarsággal ékeskedő német gyártmányokat a forgalomból kiszorítani. A közoktatásügyi miniszter a napokban hivatalosan értesítette a kir. tanfelügyelőségeket, hogy a keresk. miniszter harmineznégy-féle képes levelezőlapot adott ki, melyek történeti eseményeket, festői vidékeket vagy középületeket, hazai monumentális épületeket ábrázolnak s egyszersmind fölszólítja még azokat, hogy az állami képes levelezőlapok terjesztését az országban előmozdítsák, a mennyiben ezeket tankerületük tanítóinak figyelmébe ajánlják. Ilyen levelezőlapok a postahivatalokban is 2 krajezárért lesznek kaphatók. — A csuz ős köszvényes bajok sokszor évtizede ken át gyötrik a betegeket s nincs gyógyszer avagy gyógyfürdő, mit e bajok enyhítésére igénybe ne venné nek, csakhogy e nyomasztó betegségtől megszabadulja nak. Az ily kísérletek azonban, amint általában az eddigi eredmények mutatják, nem igen voltak kielégítők, miért is e betegség majdnem gyógyíthatatlannak nevez hető. Egy véletlennek köszönheti az emberiség a híressé vált Johnsen kenőcs feltalálását, mely nemcsak minden eddig használatba vett köszvény és csuz ellenes szernek és gyógyfürdőnek vetélytársa, hanem mindezeket felül is múlja. E csodakenőcsnek már városunk polgárai közül is sokan köszönhetik kínzó bajuktól való meg szabadulásukat. A Johnsen-kenőcs egyedül Zoltán Béla udvari szállító gyógyszertárában (Budapest, a Széchenyi- tér ős Nagy-Korona utcza sarkán) kapható üvegenként 1 írtért. A közönség köréből *) Tanítók sorsa Ny.-Acsádon. Tekintetes Szerkesztő Ur\ Teljes tisztelettel alulirt az iránt vagyok bátor megkeresni a tek. szerkesztő urat, miszerint szives kedjék a következő — már beGses lapjában múlt évben hivatalbeli elődöm által közzétett s mintegy megye- szerte köztudomású sorainak folytatásaként az én — alantabbi soraimnak is helyet adni. Szó van ugyanis ismét a nyir-acsádi gör. kath. iskolaszéki elnök, tiszt. Darabos György lelkésznek a tanítóval szemben tanúsított üzelmeiről. Összes hivatalbeli elődömmel és velem szemben tanúsított mostoha ős embertelen bánásmódja kény szerit arra, hogy jogos fájdalmamnak én is a nyilvánosság terén adjak kifejezést, mivel tanítóival szemben folytatott eddigi lelkiismeretlen bánásmódját — minden előbbi üzelmeinek a nyilvánosság terén történt leleplezései daczára is — még nagyobb mértékben folytatja; kivetkőzve minden emberi érzésből, criminálitásokra is vetemedve, látva, hogy az igazság Istenasszonyát agyafúrt gondolkodásmódja ős valótlanságoktól hemzsegő alaptalan állításaival minden állítólagos zseniálitása daczára sem képes arczul verni. Tekintetes szerkesztő ür szives engedelmével tehát leszek bátor ezek előre bocsátása után felszólalásom tulajdonképeni tárgyára térni. Folyó évi május hó 22 ik napján tiszt. Darabos György lelkész ős nyir-acsádi gör. szert. kath. iskola*j E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. széki elnök zug i-skolaszékigyűlést hivatott össze az én távollétemben, engem vádolandó, ki N.-Váradou voltam a tanképesitő vizsgálaton, mely eltávozásomat bejelentettem tiszt. Darabos György iskolaszéki elnöknek ős a kerületi esperes urnák személyesen, a kir. tanfelügyelő urnák pedig Írásban, s mindezek daczára az egybegyült s félrevezetett iskolaszéki tagoknak azzal állott elő, hogy én állomás helyemről megszöktem s többé vissza sem jövök, gondoskodj in ik tehát más tanítóról, vagy ha esetleg vissza is térnék, ne fogadjanak el, mert ha továbbra is én leszek a tanítójuk, az állam nem adja meg az ötödéves korpótlékot s igy a hitközség lesz azt kénytelen viselni. Ez újabb tehertől nem c-uda, ha az iskolaszéki tagoknak egy nehány Írástudatlan része annyira megrémült, hogy a valótlanságoktól hemzsegő vádjegyzőkönyvet, mint félrevezetettek, alá jegyezték, melyet aztán tiszt. Darabos György iskolaszéki elnök nyugodt lelkismerettel megyés püspökünk Ő Nagyméltóságához felterjesztett. Ezen minden alapot nélkülöző, egyszermind nevetséges, de megrögzött szív sugalta jegyzőkönyv felterjesztése a nagyvára li egyházmegyei főhatósághoz nem festette pirosra arczát, a benne még talán szunyadó utolsó szemernyi szégyen szikrája. Ebből kiviláglik hogy czéljai kivitelében még az egyházmegyei főhatóságot is félrevezetni igyekezett, mely nemtelen törekvése azonban, jól esett tapasztalnom, hajótörést szenvedett az egyházmegyei főhatóság bölcs intézkedése által. Az iskolaszéki elnök ezen üzelmei idejének tartama alatt én, semmit sem sejtve, a nagy-váradi gör. szert. kath. kir. képezdében a tanképesitő vizsgálatot jó„eredménynyel letettem s folyó évi ji nius hó 25-én a szerinte megszökött helyről állomáshelyemre vissza érkeztem. Akkor az iskolaszéki tagok tudomásomra hozták a távolétemben történteket s ugyanakkor Sza- bolcsvármegye kir. tanfelügyelői tollnok ur iskolámat megvizsgálandó, már várt reám, ki előtt az iskolaszéki elnök ugyancsak azt állította, hogy a községből tudta nélkül távoztam el stb. stb., szóval a legrosszabb színben tüntetett fel a tollnok ur előtt is. Tiszt-. Darabos György iskolaszéki elnök által ellenem az ötödéves korpótlék ügyében félrevezetett hívek csak akkor győződtek meg állítása valótlanságáról, mikor a kir. tanfelügyelői tollnok úr érthetően megmagyarázta nekik azt, hogy az ötödéves korpótlék megadatik minden okleveles tanítónak az államtól, ha öt évig1 mint tanító szakadatlanul működik és az iskolafenutartó hatóság részére kérelmezi; ennél fogva tehát én is. Miután az iskolaszéki tagok a tanfelügyelői tollnok úr által az ötödéves korpótlékra teljesen felvilágosit- tattak, azonnal, az itt szives közlés végett eredetben mellékelt nyilatkozatot állították ki, melyben mint félrevezetettek aljas rágalomnak nyilvánítják ki az iskola- széki elnök által ellenem felvett vádjegyzőkönyv egész tartamát. Nyilatkozat. Melynél fogva alant Írottak ezennel kinyilatkoztatjuk : 1. Hogy főt. Darabos György nyir-acsádi gr. kath. lelkész urunk által f. év márczius 15 én Kávási ^József gr. kth. tanító ur ellen felvett és a nagyváradi gr. kth. egyházmegyei kormányhoz felterjesztett jegyzőkönyv tartilma úgy egészben, mint részben teljesen alaptalan és valótlan. 2. Fenti jegyzőkönyv az itt is alulírottak egyrésze által azért Íratott alá, mert főt. Darabos György úr a híveket azzal vezette félre, hogy Kávássy József tanító nak állásától való elmozdítása már csak azért is szűk séges, mert ellenesetben az állam nem fogja megadni a nyir-acsádi gör, kath. iskola részére az ötödéves kor pótlékot, melyet pedig h most meg nem nyerünk, örök időkre az egyháznak kell viselni. Jól ismervén lelkész urunk zilált anyagi helyzetünket, legalkalmasabb eszköznek találta nemtelen czélju kivitelére Kávássy József tanító urat, mint egy akadályt előállítani a korpotlék elnyerésére, biztos lévén úgy abban, hogy az amúgy is szegény népnek legalább is egy része a gyűlésen felvett és valótlanságoktól hemzsegő jegyzőkönyvet alá fogja Írni. 3. Tévútra vezette a híveket továbbá azzal a valótlan állítással, hogy Kávássy József tanító ur a községből tudta nélkül eltávozott, s többé vissza sem tér, holott jól tudta, hogy a tanító ur képesítő vizsgára Nagy-Váradra ment, és ezen távozását úgy ő nála, mint az esperes urnái személyesen, nem különben a kir. tanfelügyelőséghez írásban jelentette be. Minthogy a szabolcsmegyei kir. tanfelügyelő ur f. hó 26-án iskolánk megvizsgálása alkalmával a lelkész urunk által félrevezetett népet felvilágosította arra nézve, hogy az állam az ötödéves korpótlékot tekintet nélkül arra, hogy ki foglalja el a nyir-acsádi gör. kath. tanítói állást, megadja, —- kinyilatkoztatjuk, hogy mi — és nevünkben az egész község, Kávássy József tanítót, aki községünkben általános köztiszteletnek örvend, mint kötelességét hűen teljesítő tanítót továbbra is megtartani nemcsak hogy óhajtjuk, de annak elérésére mindent készek vagyunk elkövetni. Végre újból hangsúlyozzuk, hogy a főt. Darabos György ur által fentérintett jegyzőkönyv rosszakaratú vádakat és rágalmakat tartalmaz. Nyir-Acsád, 1898. év junius hó 30 án. egyházmegyei kormányhoz, hogy ón a kereszt előtt nem emelek kalapot, hogy engedetlen és hanyag vagyok, — mely utóbbi vád öukénytelen elesik a tanfelügyelői tollnok urnák kifejezett megelégedése folytán ; — hogy nem énekelek a templomban, mely szintén régi elcsépelt témája a nem ruthén ajlcu tanítóval szemben. Mert hiszen, hogy énekelhessen valaki egy általa teljesen ismeretlen nyelven? Ha pedig azon az édes zengésű nyelven énekeltem, melyet őseink valahonnan a kirgiz pusztákról hoztak, eltiltott és az egyházmegyei kormányhoz feljelentett. Bi- vádolt továbbá azzal, hogy én a hívekkel titkos gyűléseket tartok a magyar nyelvű egyházi szolgálat kérelmezése érdekében. Hogy en titkos gyűlésekre hívtam volna össze a híveket, merő alaptalan állítás, mert ebben az ügyben titkolódzva bujkálni nevetséges volna akkor, amidőn ez közös és nyilvános óhaja a görög szertartásu kath. magyarok országos bizottságának, mely bizottság a magyar egyházi szolgálat kérelmezése s hozzá csatlakozása érdekében megküldte „Programmja és szervezete“ czímű füzetét nemcsak a lelkészi hivataloknak, hanem a hitközség egyes tagjaiuak is, mindazon helyekre, ahol keleti ritusu, kizárólag magyar nyelvet értő és beszélő egyházak léteznek, melyeknek egyikéhez tartoznak a nyir-acsádi gör. szert. kath. hitközség hívei is. (Folytatása következik.) KÖZGAZDASÁG. Jó tanácsok kis gazdáknak. Annak a nagybirtokosuak a ki nagy kiterjedésű földek felett rendelkezik, nem épen életbe vágó kérdés, hogy váljon 6 vagy 10 mm. búzát arat-e holdanként. A kisgazdáknak azonban a ki csak nehány hold földdel rendelkezik, nagyon is fontos, — életbevágő kérdés, hogy mennél többet teremjen földje, mert ha egy bizonyos minimumnál kevesebbet terem, nem képes adóját fizetni, s talán maga is éhezni kénytelen. Hogy pedig talaja bőven teremjen arra elkerülhetetlen kellék, hogy az jól megnöveltessék, s hogy bőven legyen trágyázva. Megmivelés alatt a gyakori és mély szántást értjük — no meg ha szükség a kapálást, vetés előtt minden talajt legalább kétszer, de sőt háromszor kell szántani; a gyakori szántás által porhanyit- juk a talajt s ez által tesszük termékenyebbé; irtjuk a gyomot, pusztítjuk a gazdának földben élősködő ellenségeit. Az ugar szántásnál óvről-évre eresszük valamivel mélyebre az ekét, persze ezt csak úgy tehetjük meg, ht ökreinket jól tartjuk. A mélyebb szántás által nagyobb talajréteg van kitéve az időjárás elmállasztó hatásának, s igy vastagabb földréteg fog a növény gyökérzetének rendelkezésére állani. Trágyázás és pedig gyakori trágyázás a második előfeltétele a jó terméshozamnak. Mennél több tápláló anyagot szállítunk a trágyával a földbe, annál nagyobb termőire számíthatunk. A trágyázás terén kétségen kívül az istálótrágya játsza a legfontosabb szerepet, s ezért miudeu gazdának kötelessége sok és jó minőssgü trágyát termeli, s különösen gondot kell fordítani arra, hogy a trágya legértékesebb része a hideg ürülék ne menjen kárba ; azt tehát fel kell fogni, s vele a trágyát időközönként megöntözni, A kihordásnál pedig különösen arra kell vigyázni, hogy a trágya ne álljon kupaczokban, mert különben a kupacz helyén a vete- mény anyira kövér lesz, hogy megdől, mig egyebütt sovány marad. Kihordás után azonnal el kell azt egyenletesen terengetni; ha kilugozódik az se baj, mert a kioldott anyagot úgy is az alatta levő talajba viszi a viz. Csak azután persze az istálló trágyából s jó a túlságosan sok, különösen ha a talaj kölönben is kövér humuszdús. Tudvalevőleg az istállótrágyával nagyon megkövéritett talajon a búza megdől,a szem vissza marad. Az ilyen földekre azután már nem istálló — de ásványeredetű trágya kell, minő a szuperfoszfát, mely megerősíti a földet s kitűnő termővé teszi azt. Az efféle szuperfoszfátnak nevezett ásványi trágyából egy magyar holdra 120-150 kgt szokás kihinteni, a melynek a használata nagyon kifizeti magát, mert sokszor különösen az ilyen túl kövér, igen humuszdus földeken — meg is kétszerezi a termést. Végre a harmadik kellék jó termések elérésére a tiszta és jó minőségű gyommentes mag. A mag tisztaságára pedig szintén nem fektetnek a kis gazdák elég súlyt, többnyire csak úgy rostálatlanul vetik ast el. Pedig azt nagyon szépen ki kell tisztittatni, vetés előtt, hogy egyetlen gyommag se maradjon benne, mert a gyom nagyon hamar elhatalmasodik s elvonja a mivleti növény elől a talajban lel vő tápláló anyagot, be is árnyékolja azt, s igy természetesen visszaveti azt. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1898. éri deczembor hó 10-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 kiló 9.40-tői 9.45 ig Rozs 100 n 7.65 tői 7.70 ig. Árpa 100 n 5.90-tól 6.—ig. Zab 100 » 5.40 tói 5.50 ig. Tengeri 100 n 4.40 tói 4.45-ig. Köles 100 fi —.— tói —•—igPaszuly fehér 100 n 6.—tói 6.10-ig. Szesz literenkint 17 53'/,. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Görbe László, Kerti György, Gy. Bálega János, Bálega Mihály, Musztray János, Dányi András, Konyán György, S. Hadácskó János, ifj. Varga Mihály. Tóth György, Szabó Mihály, Kanyári György, Szász Mihály, Nagy József, Kanyári János, Orbán János, Kis János, Konyári Péter. De ez még csak a fájdalmak kezdete. Tiszt. Dara bős György lelkész jóllehet látta, hogy a korpótlékokra vonatkozó ferde magyarázata is csütörtököt mondott, nem szűnt meg megszokott rágalmait tovább is folytatni. Bevádolt ugyanis először Írásban a nagy váradi Nyilt-tér. A „Hars“ udvarán újonnan berendezett étkezési helyiségemet van szerencsém a n, é. közönség becses figyelmébe ajánlani, hol a villás reggeli idejétől kezdve, a napnak minden órájában kész és frissen készült ételekkel szolgálhatok. Valamint felhívom az igen tisztelt közöuség figyelmét kifőzésemre is, mely a leg- izletesebben s lehető jutányosán eszközöltetik. (525-?—1} Nagy Mihály.
