Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-27 / 48. szám
„N Y f R V I D É IC.“ 3 Ezt kövelőleg elhatározta az értekezlet, hogy a számvevőségek hatáskörének, szolgálati viszonyainak egyöntetűvé tétele végett a fennálló fzibályzatokat módositandóknak tartja, ebből kifolyólag az 1883. évi XV. t.-cz. 17. §a alapján 37169. sz. belügyminiszteri rendelettel kiadott szabályzatot ennek alávetni kívánja. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy a törvény- hatósági joggal felruházott városok pénz- és vagyon kezelésének, valamint számvitelének meghatározása egy séges szabályzatba foglalva nem lévén, rendeleti utón megállapítását kívánatosnak tartja. Kimondja az értekezlet, hogy a közigazgatás államosításának megvalósítását mielőbb óhajija és áthatva a vármegyei számvevőségek hivatásának kiváló fontos ságától, azokat, mint független vármegyei számvevő- székeket óhajtja az állami adminisztrátió keretébe beilleszteni, mert csak igy lesz képes hivatásánakjmegfelelni. Elkerülhetetlen szükségét látja az értekezlet annak, hogy a községeket illetőleg a pénzkezelésre nézve kötelezően megállapítandó egységes szabályzat hozassák be. Elkerülhetlenül szükségesnek tartja, hogy a köz ség jegyzői szigorlat szabályzata módositassék, illetve szigoritassék. Már előre jelzi, hogy az államosítás esetén czél- szerübbnek tartaná, hogy a községek pénzkezelésének felügyelete alól a közs gi jegyzők feloldatnának és ezen munkakörrel a községektől teljesen független a vár megyei számvevőszékeknek alárendelt és megfelelő minősítéssel biró számvevők vagy polgári lisztek bízatnának meg. Kimondja az értekezlet, hogy a számvevőségi és pénztári tisztviselők fizetésének a közigazgatás államosítása előtti rendezése tekintetében Győrvármegye tiszti kara által megindított országos mozgalomhoz csatlakozik s a tervbevett rendezés mielőbbi megvalósítására bizalommal tekint. A fent lefektetett elveknek megfelelően memorandum alakjábani kidolgozásával és annak a belügyminisz tér ür őnagyméltóságának mint tisztelgő küldöttség át adásával egy 10 tagú bizottság küldetett ki, kiknek utasításul adatott, hogy a közigazgatási javaslatoknak ankettszerü tárgyalásához egyes törvényhatósági fő- számvevők meghívására őnagyméltósága figyelmét felhívják. Kiküldetésem eredményét a fentiekben kívántam közzétenni. A nyíregyházi kölcsönös segélyzö szövetkezet. Mint már lapunk legutóbbi számában jelentettük, a »nyíregyházi kölcsönös segélyzö egylet, mint szövet kezet“ e hó 29-dikén d. u. 4 órakor tartja meg ez évi rendes közgyűlését, az intézet orosi utczai helyiségében. Négy évvel ezelőtt alakult meg ez a szövetkezel dr. Ferlicska Kálmán elnöklete alatt, olyan minden lárma, minden reklám nélkül és olyan igénytelenül, hogy talán épen ezért nevezték el akkor „mezítlábas bankinak. Hát az intézet vezetői: dr. Ferlicska Kálmán, Fest László ős dr. Haas Emil és mindazok, akik ebben a vezetésben résztvesznek, a híven teljesített kötelesség öntudatával elmondhatják most, hogy ez a „mezítláb“ indult intézmény immár megcsizmásodott, felruházko- dott és — hatalmasan megizmosodott. Erről a szép eredményről számol be a szövetkezet igazgatóságának az e hó 29 dikén tartandó közgyű lés elé terjesztendő jelentőse, melyet a következőkben ismertetünk: Midőn most negyedízben lépünk a t. közgyűlés elé, hogy iutézetünk 1897—98 ik évi üzletóvéről és tevékenységünkről beszámoljunk, nem lesz talán idő előtti, ha egyleti életünk múltjára is rövidesen vissza tekintünk. A múltra nézve van szerencsénk megemlíteni, hogy a szövetkezeti eszme városunkban kedvező talajra talált, habár a társadalom minden rétegében az eszme egyelőre tőrt hódítani nem is tudott. Az idegenkedés, — mely főleg onnan keletkezett, hogy az országban levő több szövetkezet helytelen ke zelős áldozata lett — mihamar szűnni kezdett, elany- nyira, hogy már az első év befejeztével, társadalmunk majdnem minden osztálya képviselve volt egyletünkben. Az igazgatóság — az első év befejeztével, mely évtársulat 862 taggal és 4682 betéttel záródott — meg győződve arról, hogy gondos ápolás, lelkiismeretes munka és kezelés mellett nemcsak a bizalmat ébresztheti egyletünk iránt, de annak fejlődésére is befolyást gyakorolhat, válvetve arra törekedett, hogy az érdeklődést polgártársai körében nevelje s a szövetkezel közgazdasági fontosságáról őket meggyőzze. A midőn igy a szövetkezeti eszme apostolává szegődött az igazgatóság, intézetünk iránti bizalom a tár sadalom köreiben csakugyan emelkedett s észlelhetővc vált, hogy az egyesülés iránti hajlandóság megérett és tért hódított társadalmunk majdnem minden rétegében. Már az első év ezen elég fényesnek mondható eredménye, a hol az apró fillérekből összegyűjtött 53732 frt ős 80 krt tőke gyümölcsözés végett elhelyeztetett, további munkára buzdította az igazgatóságot s meg kezdte annak tudatában, hogy az előbb elmondott feltételek mellett az csak fejlődhetik, a második évtársulat szervezését. Ezen második év egyleti életünkben szintén fejlődést mutat, minek oka a nyert bizalmon kívül főleg abban keresendő, hogy a társadalom felismerte sz igazgatóság igéit s azon körülményt, miszerint a köl csönösség hitelképessé teszén oly egyéneket is, a kik különben hitelt szerezni nem tudnának. A bizalomnak emelkedése s a most elmondott tudatra való ébredés lehetővé tette azt, hogy a II ik ővtársulatba a tagok száma 621 el, a betét 2711-el, ezen évtársulat törzsbetét befizetése pedig 30753 frt 60 krral szaporodott. Ezen évben is a befolyt összeg a nagyszámmal jelentkező hiteligénylők között kötvényekre és váltókra elhelyeztetett, úgy, hogy időközi kamatveszteség elő nem fordult. A III ik évtársulatba, hol a tagok száma 685, a törzsbetét szám 1840, ez évtársulat befizetett összege pedig 21907 irtot teszen ki, a hitelt igénylő egyleti tagok száma szintén szaporodott. A hiteligénylők kielégítése most sem okozott nagy gondot az igazgatóságnak, mit ama körülmény igazol, hogy a bejelentett hiteligények ép úgy, mint az előző evekben, akadály nélkül kielégítést nyertek. A hiteligények minden akadály nélküli kielégithetése főleg abban találja magyarázatát, hogy egyletünk tagjai úgy a törzsbetét fizetéseket, mint a felvett kölcsönök utáni kamatokat lehető pontossággal teljesítették, s a gyümölcsözés végett kiadott kölcsönöknél veszteség elő nem fordult. A harmadik évtársulat, midőn működését befejezte, arra határozta el magát az igazgatóság, miszerint az egylet rendeltetését megközelítendő, indítványozni fogja a t. közgyűlésnek a^kamatláb leszállítását. Az 1897. évi deczember havában tartott közgyűlés elfogadta a kamatláb leszállításra vonatkozó indítványt, minek folytán 1898. évi január hó 1 tői kezdve a kamatláb a félszázalék kezelési költséggel együtt 7 és 7a°/o ról 7°/0 ra szállíttatott le. A kamatlábnak leszállítását azért nem javasolhatta már előbb az igazgatóság, mert az egylet eddigi bevétele — kamatláb leszállítása esetén — nem fedezhette volna a szükségletet, ha egyszersmird a törzsbetetétesek- nek 5 és '/a°/o-M osztatik fel az üzleteredmény. Az 1898-ik év tehát, melyben az egylet viszonyainak megerősödése folytán gyakorlatilag is lehetővé vált a kamatláb leszállításának keresztülvitele, korszakot alkotónak mondható egyleti életünkben s emlékezetesnek kell maradni ezen évnek egyleti történetünkben annál is inkább, mivel a kitűzött czélra való törekvés csirái az olcsó hitel megállapítására, ez évben láttak először napvilágot. A negyedik évtársulat, melynek 683 tagja 2283- törzsbetéte s 25948 frt gyűjtött tőkéje van — az előbb említett számadatokat s körülményeket tekintetba véve' megizomosodottnak mondható — mely fel véve magába az előző évtársulatok életerejét, czélja felé mindinkább közeledik. Ez évben épen úgy, mint az előző években a törzsbetéieseknek 5'/a0/0 állapíttatott meg üzleteredményül s lehetővé tétetett az ez évi törzsbetét szapo rodással s az üzleteredméuy fokozódásával, hogy a kamatláb leszállítása, — a jövő üzletévre a kezelési költséggel együtt — inditványoztassék. Miként a többi évtársulatok befizetett tőkéje gyümölcsöző elhelyezést nyert — éppen úgy az ezen évtársulatba befolyt tőke is kiadatott gyümölcsözés végett, s már 1898. november 1-töl összesen 321188 frt és 17 hr. fog az egylet tagjainak kamatozni. A negyedik évtársulatban üzletkörét is nagyobbi tóttá egyletünk az által, hogy részjegyek váltásával is lehetővé tette az intézetünkbe való beléphetést. Az egylet részjegy üzletkörét 1898. évi julius hó l én, az ez évben tartott rendkívüli közgyűlésen módosított alapszabályok alapján megkezdte, s daczára annak, hogy alig nehány hónap telt el azóta, már is 282 drb részjegy lett jegyezve egyletünknél s a jegyzett részjegyekre 1888. évi november 1 ig 2592 frt be is fizettetett. Mindezen tények azt bizonyítják, hogy intézetünk, habár eleinte tartózkodva fogadta is városuuk lakossága, évről-évre bizalmat hódított, s fokozatos fejlődését tekintve, betetőzöttnek mondható azon épület — melynek felépítéséhez mindannyian legalább egy porszem mel járultunk. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. Br. Feilitzsch Berthold főispán dr. Kauzsay Ödön díjtalan gyakornokot és Kálmánchey Gyula ujfehértói lakos végzett joghallgatót, díjas köz- igazgatási gyakornokká, Hegedűs Béla nagykállói lakost járási Írnokká nevezte ki. — 50 éves jubileum. Ejy igen szép ünnepély folyt le városunknak egy köztiszteletben álló családjánál. Szegedig György és neje Eötvös Verona vasárnap, e hó 20 áu tartottéi boldog házasságuknak 50 éves évfordulóját, mely alkalomra az összes rokonok és jóbarátok megleltek híva. Az országnak jóformán minden része képviselve volt ott a mennyiben a rokonok messze vidékről u. m. Bícs-B>drog-, Veszprém , Hajdumegyéből s a felvidéki Bukóezhegyről is mind megjelentek, hogy e szép napon együtt lehessenek. Az ünnepély igen jó kedélyű volt s a vendégek éjfél után oszlottak el, éltetve a boldog házaspárt, kik oly igazán ritka és szép napot értek el a jó Isten kegyelméből. — Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete a héten kedden délután tartotta meg november havi rendes gyűlését Bencs László polgár- mester elnöklete alatt. A tárgysorozaton huszonhárom tárgy volt felvéve s a gyűlés mind a huszonhármat letárgyalta 3 órától fél 6-ig, ami meglepő ritkaság. A jegyzőkönyvet hite'esitő kiküldöttek megválasztása után a tárgysorozat egyes pontjaira térve át, tudomásul vették a vármegye azon javaslatát, amelylyel a bolgár kertészeknek kiadott földeknek haszonbérbeadását jóváhagyta s tudomásul vették a polgármester azon bejelentését is, hogy a bolgárok a földön lakóház építését nem kívánják. Az 1897. évi kövezetvámra vonatkozó vármegyei határozatot azonban már nem vették tudomásul, hanem a tanács javaslatához képest megfeleb- beztetni rendelték. Ugyancsak megfelebbezni rendelte a közgyűlés az ideiglenes adómentességben részesülő ingatlanoknak a községi pótadótól mentesítése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot jóvá nem hagyó vármegyei határozatot is. A Hatzel-téri városi épület lebontása és felépítése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot alaki okokból felbontó vármegyei határozatot tudomásul vették s az ügyet a napirendről is levették, mert az annak felépítése esetére bérlőként ajánlkozó Márton József időközben ajánlatától visszalépett. Az 1S99. évre érvényes legtöbb adót fizető képviselő- testületi tagok névjegyzékének megállapítása után az iparos tanoncz-iskolai kart választották meg, a régi tanítókat egyhangúlag, az Irtzing Imre eltávozásával megüresedett helyre pedig Lengyel József 26 szavazata ellen Görgei Istvánt 45 szavazattal. A városi gőz- és kádfürdőnek Sándor Mór részére 6 évre, a vásárvámszedési jognak az eddigi bérlők részére további egy negyed évre való bérbeadását a közgyűlés elfogadta; nehány bemutatott adás-vételi szerződésre pedig a jóváhagyási záradékot reávezeltetni rendelte. Az 1899. évi közmunka váltság árának és a kötelező megváltás mérvének megállapítására vonatkozó tanácsi javaslatot a már készen levő szabályrendelet tervezet bemutatásáig levették a napirendről. Több kise ,b jelentőségű ügy után tudomásul vették a vármegye azon határozatát, amelylyel az árverés alá kerülő színház megvételét a város elhatározta. Végül Fried Dániel, Lichtblau Dávid, dr. Pazauer Béla, Pfürsich Sámuel, Nagy József, Bázler Károly és Berkovits lgnácz lakositása után a himlő oltásnál segédkezett Írnokok és hajdú részére a szokásos járandóságot egyhangúlag megszavazván, a közgyűlés véget ért. — A királyné szobra. A hivatalos lap keddi számában a következő felhívást teszi közzé a miniszterelnök. „A magyar királyi miniszterelnök, mint a dicsőült Erzsébet királyné emlékének megörökítése érdekében alakított országos bizottság elnöke, ezen bizottságnak folyó évi november 2-án tartott ülésén hozott határozatához képest felkéri mindazokat a hatóságokat, egyesületeket, hírlapokat, magásokat stb., akik a dicsőült királyné emlékszobrára adományokat gyűjtöttek, hogy a már befolyt, de valamely pénzintézetnél gyü- mölcsöztetőleg el nem helyezett adományokat mielőbb, az aláirt vagy megszavazott, de még be nem folyt adományokat pedig azok befizetése után szállítsák be a legközelebbi királyi adóhivatalba, illetőleg Budapesten a központi állampénztárba, vagy a IX. kerületi állam- pénztárba, ahol azok, mint emlékszoborra befolyt adományok, külön fognak könyveltetni és a központi állam- pénztárba beszolgáltatni. Felkéri továbbá mindazon hatóságokat, egyesületeket, hírlapokat, magánosokat stb., kik az általuk gyűjtött pénzt valamely pénzintézetnél gyümölesözőleg elhelyezték, hogy az ezen betét feletti rendelkezésre jogositóokmányokat (takarékpénztári könyvecske stb.) szintén a királyi adóhivataloknák, illetőleg Budapesten a központi állampénztárnak, vagy a IX. kerületi állampénztárnak szolgáltassák be, megjegyezvén, hogy ezek a betétek, az országos bizottság további rendelkezéséig, a gyümölcsöztelő intézetnél hagyatnak meg. Végül felkéri a miniszterelnök mindazon pénzintézeteket, amelyeknél ezen gyűjtés czimén pénzösszegek el- helycztettek, hogy az erről szóló részletes adatokat — nyilvántartás czéljából — közöljék a magyar király miniszterelnökséggel (Budapest, Vár, Szent-György-tér 1.) Minthogy pedig a magyar királyi miniszterelnök ezekkel az intézkedésekkel nem kívánja a további gyűjtéseket megszüntetni, ennélfogva felkéri mindazokat, akik még gyűjtenek, hogy a befolyó adományokat, azok gyümöl- csöztotő elhelyezése esetén pedig a rendelkezésre jogosító okmányokat, a királyi adóhivatalokhoz, illetőleg Budapesten a központi állampénztárhoz, vagy a IX. kerületi állampénztárhoz juttassák el. — A jótékony nőegylct által tegnap, folyó hó 26-án rendezett műkedvelő előadás iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a jegyek 10 perez alatt elkeltek; s miután a nőegylet elvből semmiféle előjegyzést el nem fogadott, igen sok olyan család maradt jegy nélkül, akik arra első sorban igényt tarthatták. Ennélfogva el lett határozva az előadás megismétlése ma este, amelyre már tegnap tömeges előjegyzés is történt, ami arra vall, hogy müveit közönségünk felülemelkedik azon a kicsinyes érzékenykedésen, hogy ha első estén nem mehetett, föl- melegitett ételt nem kér. — A „Bessenyei Kör“ első fényesnek ígérkező nyilvános estélyét deczember hó 17-ik napján fogja megtartani. Az előkészületek serényen folyamatban vannak s a kör elnöksége az estély vonzó erejének emelése érdekében azon fáradozik, hogy a főváros valamelyik előkelő művésznőjél, és egyik elsőrangú hegedűművészét — aki különben nyíregyházi születésű — nyerje meg az estélynek. A részletes programmol már lapunk jövő számában közölni fogjuk. — A helybeli hót nöcgylct a városunkban eszközölt gyűjtés összegét, melyet az Erzsébet királyné szobrára gyűjtött, a napokban küldötte fel az Erzsébet királyné alap ügyvezető bizottságához, a honnét a kővetkező szép elismerő átiratot kapták : Budapest, nov. 1. A „Nyíregyházi jótékony nóegylet“ és a „Nyíregyházi izr. jótékony nőegylet“ tele. elnökségének Nyíregyházán. A fent tisztelt két Nőegyesűlet m. hó 29-én kelt véglenül megtisztelő közös átiratában értesített bennünket, hogy 16 drb gyüjtöiven összesen 716 frt 20 krnyi kegyes adományt volt szives gyűjteni, mely összeget az , „Erzsébet királyné alap“-hoz való csatolás czéljából a P. H. E. Tpénztárba immár be is küldött. Nem mulasztjuk el, sőt kedves kötelességünknek tartjuk úgy a „Nyíregyházi jótékony“, mint a „Nyíregyházi izr. nőegylel“ nagyrabecsült elnökségének nemkülönben a kegyes adakozóknak külön-külön és együttesen hálás és kegyelelteljes köszönetünket nyilvánítani, mely alkalommal további igen becses támogatásukat kérve: maradunk ■ kiváló nagyrabecsüléssel: Az „Erzsébet Királyné alap“ ügyvezető bizottsága: özo. gróf Teleky Sándorné. — Eljegyzés. Jánószky Endre városi adóhivatali pénztárnok a múlt csütörtökön jegyet váltott Kovács Ferencz városi házi-pénztáros kedves leányával Margittal. — A nőipar-iskola igazgatása teróu igen szerencsés újításnak tekiethetó a jótékony nőegylet választmányának azon legújabb intézkedése miszerint a nőiprriskolai felügy. bizottság elnökévé egyhangú lelkesedéssel Kovách Gerőné úrnőt választotta meg. Az egységes vezetésnek ily erélyes és mégis tapintatos kezekre való bízása bizonyára rendkívüli hasznára fog válni az ipariskolának.
