Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-06 / 45. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék“ 1898. 45-ik számához, ________ Szabolcsvármegye főispánjától. 18 98. Hirdetmény. ő Császári és apostoli királyi Felsége 1898. évi augusztus hó 18-án keit legfelső .kéziratával, uralkodása kezdetének ötvenedik évfordulója emlékére, az állami polgári hivatalnokok és alkalmazottak részére egy 1898. évi deczember hó 2-dikán adományozandó emlékérmet méltóztalott legkegyelmesebben alapítani és erre vonat­kozólag a következőket megállapítani: I. Ezen érem, mely a „Jubileumi érem állami pol­gári alkalmazottak részére“ czimet viseli, kizárólag 1898. deczember 2-ának emlékére adomáuyoztatik. II. Ezen érem nemi különbség nélkül mindazok­nak adományozandó, kik az 1848. deczember 2-ától 1898. deczember ‘2-áig terjedő időszik alatt állami pol­gári szolgálatban, vagy inas, ezzel egyenlőnek tekintendő nyilvános szolgálatban álllak, vagy még állanak, még pedig, ha 1898. deczember 2-án tényleges szolgálatban vannak, tekintet nélkül addig betöltött szolgálati ide­jűkre, ha pedig már nem tartoznak többé a tényleges állományba, csak akkor, ha legalább tiz évet szakadat­lanul töltöttek állami, vagy ezzel egyenlőnek tekintendő szolgálatban és sem fegyelmi utón nem bocsáttattak el, sem az állami szolgálatból való kilépésök óta nem estek olyan fenyitő bírósági Ítélet alá, mely a rendjelek és kitüntető jelvények elvesztését vonná maga után. Ideiglenes és végleges szolgálati minőség közt kü­lönbség nem teendő. Kizárandók azonban mindazok, kik az államhoz csak szerződési, felmondható viszonyban állanak, azaz tiszteletdij, jutalomdij slb. fejében vannak, vagy voltak alkalmazva. Az érem adományozása előzetes jelentkezésre tör­ténik, még pedig a még tényleges szolgálatban levő hivatalnokok stb. közvetlenül följebbvaló hatóságuknál tartoznak igényüket rövid ulon bejelenteni, azok ellen­ben, kik nem állanak többé tényleges állami szolgálatban, a közigazgatási országos hatóságoknál, ahol az ezen éremre való igényüket igazoló okmányok is l'elmuta- tandók. Az állami polgári alkalmazottak részére alapított jubileumi érem a fegyveres erőnek szánt jubileumi em­lékéremtől függetlenül adományozandó. III. Az állami polgári alkalmazottak jubileumi érme bronzból való és 39 milliméter széles vörös-fehér sza­lagon a mell baloldalán viselendő. Az előlapon Ő Császári és apostoli kir. Felségének arczképe, van e körirással: FRANC JOS. I. D. G. IMP. AUST. REX. BOH. ETC. REX. AP. HUNG.; a hál la­pon pedig e fölirás: „SIGNUM MEMORIAE“, körülvéve az MDCCCXLVIII—MDCCCXCVIII. évszámokkal. IV. A jubileumi érem, az ezüst érdemkereszt, eset­leg a katonai érdem-érem, a hadi érem és az újonnan alapított „Disz érem negyven évi hű szolgálatért“ után sorakozik. Ha ezen érem tulajdonosa egyúttal a fegyveres erő lagjai számára való jubileumi emlékérmet is bírja, akkor ez utóbbi az állami polgári alkalmazottak részére való emlékérem előtt sorakozik. V. A jubileumi érem tulajdonosának halala után az érem az örökösöknek marad. VI. Tulajdonosi bizonyítvány az éremről nem állit- tatik ki. VII. A büntető törvénynek a rendjelek és díszjel­vények elvesztésére vonatkozó határozmányai ezen éremre vonatkozólag is alkalmazást nyernek. Ezen legfelsőbb intézkedések közlése melleit fel­hívom a kormányzatomra bízott Szabolcsvármegyében lakó igényjogosultakat, hogy ha a fentirt emlékérmet megszerezni óhajtják, ebbeli igényüket, okmányaik be­mutatásával nálam a f. 1898. év november hó 14-ikéig, mint záros határidőig, jelentsék be. Nyíregyháza, 1898. október 29. Br. Feilitzsch, főispán. Szabolcsvármegye közönségének br. Feilitzsch Ber- thold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyír­egyházán az 1898. évi október hó 11-én tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 409-98. Bgy. 18315—20152—98. K. A vármegye közigazgatási bizottsága 1020—1898. Kb. számú határozatának kapcsán tárgyalás alá vétetett az 1899—1900-ik évekre vonatkozó közúti költségelő­irányzat. Határozat. A bemutatott költségelőirányzat, — miután az ellen a közszemlére kitételre nézve megállapított határidőn belül felszólamlás senki által be nem adatott, — a vár­megye közigazgatási bizottságának javaslatához képest egész terjedelmében elfogadtatik; a debreczen—csap- ungvári törvényhatósági közút kiépítésére szükségelt se­gély megadása iránt a kereskedelemügyi ni. kir. minisz­terhez felirat intéztetni halároztatik s a vármegyei főis­pán úr Öméltósága felkéretik, miszerint ezen feliratot egy az érdekelt vidék b tagjaiból, elnöklete alatt ala­kítandó küldöttséggel nevezett miniszter úrhoz szemé­lyesen benyújtani s ott a vármegye közönségének kívá­nalmait élőszóval is tolmácsolni méltóztassék. A költségelőirányzat a jelen határozat szabályszerű közhírré tétele után 2 egyenlő példányban elkészítve, a vonatkozó összes iratok kapcsán nevezett miniszter úr­hoz jóváhagyás végett fclterjesztelni rendeltetik. Ez okból az 1890. 1. t.-cz. 22. §-ában foglalt ren­delkezéshez képist a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói felhivatnak, hogy a költségvetés elfogadására vonatkozó jelen hatá­rozatot az 1886. XXI. t.-cz. 7. §-a értelmében hala­dék nélkül közhírré tegyék és az ezen körülmény meg­történtét igazoló bizonylatokat a községek elöljárói ille­tékes járási főszolgabiráik utján, Nyíregyháza város pol­gármestere pedig közvetlenül a vármegye alispánjához 8 nap leforgása alatt beterjesszék. Miről báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán ur Öméltósága, a vármegye alispánja, Koczok László kir. főmérnök, a járási főszolgabirák, Nyíregy­háza város polgármestere és a községek elöljárói, utób­biak a „Nyirvidék“ vármegyei hivatalos lap utján jegy­zőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sípos Béla, tb. főjegyző. Szabolcsvármegye közönségének br. Feilitzsch Ber­thold főispán elnöklete alatt Nyíregyházán, 1893. évi október 12-én folytatólag tartott őszi rendes közgyűlé­séről felvett jegyzőkönyv kivonata. 445—98. Bgy. 11091—98. K. Olvastatott az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás m. kir. kormánybiztosának 2079—98. sz. megkeresése, melyben a kiállítási történelmi pavilion rendezőjének a kiállítandó tárgyak összegyűjtése érdekében teendő uta­zásain támogatást kér. Határozat. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás magyar osztályának sikerteljes rendezését, mint országos érdeket a vármegye közönsége előmozdítani kész. Ez okból meghagyja a vármegye alispánjának, a járási íőszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak, hogy kitűnő tudósunk Herman Ottó urat a kiállítási tárgyak összegyűjtése alkal­mával teendő utazásán erkölcsi támogatásban részesíteni, őt a szükségesekben tőlük telhetőleg tájékoztatni igye­kezzenek. Miről a vármegye alispánja, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a közsé­gek elöljárói a „Nyirvidék“ hivatalos lap utján jegyző- könyvi kivonaton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Nagy, aljegyző. 214.9. K. „ , , ........ ~Ts98---- Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. pénzügyminiszter által az országgyűlés elé terjesztett, a korona értekben való kötelező számítás behozataláról szóló törvényjavaslat szerint, az 1892. évi XVII. t.-czikkel megállapított korona érték, mint egye­düli és kizárólagos törvényes érték 1 '99. év január hó 1-től kezdve az 1887. évi XXIV. t.-cz. 2. §. rendelke­zése szerint fentartott ausztriai érték helyébe lép s ezen időtől fogva az összes állami, törvényhatósági és köz­ségi bevételek és kiadások, valamint a hivatalok szám­adásai korona értékben vezetendők. Egy ausztriai értékű forint két koronával, egy ausztriai értékű krajezár két fillérrel számítandó. Rendeletekben, szabályrendeletekben, közhatósági és közhivatali intézkedésekben, határozatokban és hir­detményekben pénzösszegek csak korona értékben álla- pitandók inog. Ezen rendelkezés nem terjed ki azon es.tckre, a melyekben oly pénzösszegről van szó, a mely az életbe­léptetendő törvényjavaslat szerint valamely meghatáro­zott érme nemben, vagy a kormány által nyert enge­dély alapján más ériekben tizetendó vagy állapítandó meg. A korona érték érmei helyeit az ausztriai ezüst egy forintosok — mig a törvényhozás forgalmon kívül nem helyezi — két korona értékben korlátlanul elfoga- dandók. Az 1899. év január 1-től kezdve kötött jogügyle­tek, ha meghatározott érték nincs kikötve — korona értékben megállapítottaknak tekintendők. Minden oly fizetési kötelezettség, mely 1899-dik év január hó 1-seje előtt lett megállapítva, ezen idő­től kezdve korona értékben, esetleg átszámítás folytán lesz teljesítendő. 1899. év január hó 1-je előtt megállapított oly fizetési kötelezettségek, a melyek valamely külföldi ér­tekben és valósággal telj sitendők, törvényjavaslat sze­rint a kötelező korona számítás alá nem esnek. A törvényjavaslatot ezen főbb pontjaiban előzetes tájékozás és tudomásul vétel, valamint az előzetes intéz­kedések megtétele végett közlöm. Nyíregyháza, 1898. október 21. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének br. Feilitzsch Ber­thold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyír­egyházán az 1898. évi október hó 12-én tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 424—98. Bgy. 13462. K. 1898. Tárgyalás alá vétetett a mezőgazdasági munka va­sárnapi szüneteléséről és a mezőgazdasági éves cselédek családtagjai ingyenes szolgálatainak eltörléséről szóló szabályrendeleti tervezet kidolgozásával megbízott kül­döttség javaslatát magában foglaló jegyzőkönyv. Határozat. A küldöttség által beterjesztett javasat az állandó választmány részéről ajánlatba hozott módosítások figye­lembe vetele mellett elfogadtatván, Szabolcsvármegye törvényhatósága a következő szabályrendeletet alkotja: Szabályrendelet a mezőgazdasági munkának vasárnapokon való szünete­léséről és a mezőgazdasági cselédek családtagjai ingye­nes szolgálatainak eh őrléséről. 1. §. Vasárnapokon mindi nnemü rendszeres mező- gazdasági üzem munkának szünetelnie kell. Tilos en­nélfogva a rendszeres mezőgazdasági munkának, teher fuvarozásnak vasárnapokon akár cselédekkel, akár nap­számosokkal való végeztetése, illetve végzése. 2. §. Azonban az állatok napi élelmezésén, gondo­zásán s az ezzel járó segéd munkákon kívül, a melyek teljesítésének kötelezettsege önmagától érthető, délután két órától kezdve vasárnapokon is végeztethetők, illetve végezhetők mindazon mezőgazdasági munkák, melyek teljesítésének elmaradása által akár a gazdaság, akár a munkások tetemes kárt szenvednének, vagyis a mely munkálatok elkerülhetetlenül szükségeseknek tekinthetők. 3. §. Azok, akik a fentebbi az 1868. évi Lili. t.- czikk 19. §-ában is foglalt tilalmat megszegik, kihágást követnek el s az 1879. évi XL. t.-cz. 52. g-a alapján a kir. járásbíróságok által 100 írtig terjedhető pénzbün­tetéssel, esetleg 10 napig terjedhető elzárással bűntet­teinek. 4. §. A mezőgazdasági cselédek családtagjai a gazda vagy családtagjai javára szolgáló ingyenes mezei vagy házi munkára semmi ürügy alatt nem kötelezhetők s az ez irányban létrejött szerződések érvénytelenek. 5. §. Az a gazda tehát, aki mezőgazdasági cseléd­jének félfogadása alkalmával cseléd családtagjai által teljesítendő ingyenes mezei vagy házi munkálatokat bárj mely cziinen kiköt, vagy azokat ilyen munkák ingyen való teljesítésére kényszerit, — kihágást követ el s a 38587—1880. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri körrendeletben felsorolt .közigazgatási hatóságok által és az olt előirt eljárás szerint 50 Írtig terjedhető pénzbün­tetéssel, esetleg 5 napig terjedhető elzárással büntettetik. Jelen határozat közérdekű voltánál fogva közhírré teendő lévén, az oly felhívással adatik ki a vármegye hivatalos lapja utján a községi elöljáróknak és Nyíregy­háza város polgármesterének, hogy azt a megjelenéstől számított 8 napon belül a 447—95. számú szabályren­deletnek megfelelő módon a községekben tegyék köz­hírré s az annak megtörténtél igazoló községi bizonyít­ványt a községi elöljárók a főszolgabírókhoz, a polgár- mester pedig közvetlenül az alispánhoz terjesszék be. Mikccz János alispán pedig megbizatik, hogy a határozatot a kihirdetési bizonyítványok beérkezte után a netalán beadott felebbezésekkel együtt terjekzsze fel a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Miről Mikecz János alispán, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, valamint a Nyirvidék utján a községi elöljárók jegyzőkönyvi kivonaton érte­sittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Mikecz Dezső, főjegyző. ad.10579.K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. Községi elöljáróságoknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Felhívom, hogy az illetékes járási főszolgabíró ut­ján és illetve Nyíregyháza város polgármestere közvet­lenül 15 nap alatt tegyen hozzám jelentést arról, hogy a községben működő tanító, vagy tanítók nyugdija a község pénztárából fedeztetik-e? és ha igen, minő czi­men és hány tanító után. Nyíregyháza, 1898. október 23. Mikecz János, alispán. 21742. K. |8,)8 Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a sertésvész Ágtelek község bel­területén, a lakosság sertésállományában fellépett s ez okból ezen községből sertések további ellenkező rendel­kezésig csak hatósági engedély mellet vihetők ki. Nyíregyháza, 1898. október 23. Mikecz János, alispán. 21438. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. A bogdányi járás főszolgabírói hivatalától 0214/98. sz. alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1898. október 18. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. 6214. K. 1898. Bogdányi járás szolgabirói hivatala. Köröz vény. Mellyel közzé tétetik, hogy őzv. Bakó Dánielné halászi lakos a részére e hivatal által 1892. évi január hó 4-én 9—898. cs. k. szám alatt kiállított cselédkőny- vet — Nagy-Kállóból — Nyíregyházán át Halászig el­vesztette, mely is feltaláltatása esetén ezen szolgabirói hivatalhoz küldendő be. Kemecsén, 1898. október 17. Krasznay Péter, főszolgabíró. 189§—~ Szabolcsvármegye alispánjától. A bogdányi járás főszolgabírói hivatalától 6561/98. szám alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré téléi végett közlöm. Nyíregyháza, 1898. október 23. Mikccz János, alispán. 0561. K. 1898. Bogdányi járás szolgabirói hivatala. Körözvény. Pásztor Dániel kemecsei lakos istállójából f. évi október 18-án virradóia 1 drb 7 éves pely szőrű, hátul balról P. A. bélyeg, hátulsó ballábán kis fehérségű kancza lovat, ösmeretlen tettesek ellopták, — feltalálha- tás esetén a bogdányi járás főszolgabirájához bejelen­tendő. Kemecse, 1898. október 21. Krasznay Péter, főszolgabíró. 12507. K. 1898. Körözvény. Vajda Elek hugyaji lakosnak a f. év október hó 12-én 2 drb, u. in. I drb 2 és fel éves, szürke kancza, homlokán csillagos, 1 darab I és fél éves pej kancza, homlokán piszra, 2 hátsó s' I első lába kesely csikója elszaladt. Nagy-Kálló, 1898. október 22. Zoltán, főszolgabíró. 4925. K. 1898. Dadai alsó járás főszolgabirájától, Körözvény. Száraz Teréz tiszadobi illletőségü 17 éves cseléd leány a részére ezen hivatal által 1894-ilc évben kiállí­tóit cselédkönyvét 'Pályáról Szerencsre menet útközben elvesztette, - megsemmisítés végeit körözendő. T. Lök, 1898. október 29. Dobos, főszolgabíró.

Next

/
Thumbnails
Contents