Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

4,

— A szabolcsváriuegyci általános tanító-egyesületnek XXlI-ik rendes közgyűlése e hó 20-án tarta- tott meg az ág. evang. központi népiskola dísztermében Orsovszky Gyula egyesületi elnök elnöklete alatt. A tagtársak közül jelen voltak mintegy (iö-en. Jelen voltEördögh Dezső kir. tanfelügyelő és több érdeklődő tanügybarát. Elnök megnyitó beszédében kegyelettel megemlékezett nagyasszonyunk Erzsébet királyné tragikus haláláról, indítványt tett, hogy a szabolcsvármegye ált. tanítóegyesület is csatlakozzék a „Tanítók Országos Bizottságának“ Ő felségéhez felterjesztendő részvét-felirat elfogadása illetve felküldéséhez. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Főjegyző jelentést tett az egyesület évi működéséről. Örvendetes tudomásul vétetett. Pazar István, mint az „Eötvös-alap“ helyi gyűjtő bizottságának elnöke szép beszéddel méltatta az „Eötvös-alap“ áldásos működését s egyszersmind csodálkozásának is adott kifejezést, hogy a lagtársak mégis mily érzéketlenekbe jótékony intézmény iránt, holott csak számokkal is kifejezve e jótékony alapból néhány év alatt csak itt Szabolcsmegye területén — mintegy 8—10 tanító család illetve özvegy részesük segélyben. A segélyezés összege a 800 forintot túl haladja. Ugyancsak Pazar István jelentést tett, mint kiküldött képviselő a .Tanítók Országos Bizottságának gyűléséről.“ Mely részletes jelentés, illetve tanulságos előterjesztéseért kiküldött képviselőnek j.-könyvi köszönet szavaztatott. —- A bíráló bizottság jelentéséből kitűnt, hogy a kitűzött, s következő czimű tételre: — A hazaszeretet érzelmének ápolása a népiskolában“ négy pályamunka érk zett be, melyek közül a bíráló bizottság absolut becsűnek és a kitűzött 40 korona jutalomra érdemesnek a következő jeligéjű munkát találta: „Nagy a világ, kicsiny

benne a hazám, ezt a kicsit szeretem én igazán.“ A jeligés levélke felbontatott s kitűnt, hogy pályanyertes Lengyel József ev. ref. tanító lett. Az egyesület pénz és könyvtáráról a vizsgálóbizottság jelentése tudomásul vétetett, . Szabó Endre és Sesztay János pénz és könyvtárnok uraknak sok évi lelkiismeretes és hű sáfárkodásukért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A jövő évi költségvetés megállapittatott. Orsovszhj Gyula elnöknek és Werner Gyula főjegyzőnek, Stoffan Lajos alelnöknek újból és egyhangú lelkesedéssel megválasztattak. Gyűlés után 40 teritékü társas ebéd volt.

— A vörheny járvány Nyíregyházán veszedelmesen terjed. A városi egészségügyi bizottság e hó 22-dikén, szombaton délután, dr. Gara Leó elnöklete alalt foglalkozott ez ügygyei s bár egyelőre nem mondotta ki a betegség járványnyá fajulását s ennek következményeként az iskolák bezáratásának szükségességét, a baj komolyságának megfelelően azonban a legmesszebb menő intéz kedéseket tette meg.

— Gyászrovat. E hó 19-én Piricse községben Makláry István, volt 48-as honvéd, ki a kis-várdai református egyházban 16 évig viselte a gondnoki tisztet, elhunyt. A szabadság harezot végig küzdötte, részt vett a világosi fggyverletételnél, s most meghalt 6 i éves korában. — Temetésén nagy közönség volt jelen.

— Ylzsgálóbirók kirendelése. Az igazságügyminiszter az 1891. XVII. t.-cz. 34. §-a alapján vizsgálóbíróul, illetőleg állandó helyettesül a nyíregyházi törvényszék területére vizsgálóbíróul dr. Sarvay Jánost, állandó helyetteséül Jakó Pált nevezte ki.

— A nyíregyházi izr. statuscyuo hitközség azon tagjai, kik adóhátrányban vannak, ez utón is felhivatnak, miszerint folyó 1898. évi november hó 1-ig hátrányaikat annál is inkább egyenlítsék ki, mivel ellenesetben a folyó évi deczember havában megejtendő hitközségi választáson szavazati jogukat nem gyakorolhatják. Az elöljáróság.

— Kis-Létán folyó hó 18-án ejtelett meg a már egyizben elhalasztott jegyzőválasztás. Több pályázó közzül Péczely Sándor ujfehértói aljegyző lett nagy lelkesedéssel megválasztva 3 szavazat többséggel. Kis- Léta közönsége szerencsésen választolt az uj jegyző személyébén, mivel annak széles körben ismert erélye, pontossága, kitartása és kittinő szakképzettsége kellő garántíát nyújt arra, hogy a község ügyei igen jó kezekbe lesznek letéve.

— A ref. műkedvelő daltársaság rendezősége teljes tisztelettel kéri mindazokat, akik az elmúlt héten a november hó 5-dikén tartandó dalestélyre meghívót nem kaptak, s arra igényt tartanak, szíveskedjenek ez iránt a rendezőbizottság elnökéhez Bán [Lajos ref. tanító, énekvezérhez fordulni, hogy a mulasztás pótolható legyen.

— Gyiiuiölcsészeti előadás. Mácsánszlcy Lajos tanító e hó 30-dikára hirdetett gyümölcsészeti előadását, abból az okból, mert a Nemzeti Szövetség ugyan e napon tarja nálunk alakuló közgyűlését — a következő vasárnapra, november 6-dikára halasztotta, amikor is a városháza nagytermében fogja azt megtartani.

— A „mehet“ vége. A kereskedelemügyi miniszter az előirt indulás és mehet kiáltásokat ez évi nov. hó 1-jén beszünteti s elrendelte, hogy e naptól fogva az „indulás“ kiáltás helyett egy „helyeket elfoglalni“ nevű jelzés, azaz egy mérsékelten vontatott hang a jelző síppal, a „mehet“ kiáltás helyett pedig egy az indulásra készen nevű jelzés. — Ez utóbbi jelzés nappal a jelző zászlóval, sötétben pedig a jelző lámpával adandó. Azon vonatkísérők, kiknek felügyeletére vannak a személyszállító vonatoknál a személykocsik bizva, „az indulásra készen“ jelzést az egyik karjuk felemelésével adják.

— A névmagyarosításról. Igazán furcsa nemzet vagyunk. Hét nemzetségből állunk. Lakosságunk negy- vennyotez százalékának anyanyelve nem magyar, nemzetiségeink nagy része még mindig tagadja a magyar állameszmét. Magyarország 17 millió lakosa közűi tizenkét milliónak a neve idegen hangzásul Ha a föld népének, a még be nem olvadt nemzetiségek neve ide gén is, róluk legalább a külvilág nem vesz tudomást — idegen nevű azonban városi lakosságunk nagy része, a társadalmi és a közéletben szerepet vivő kereskedő világ, hivatalnoki és „lateiner“ elemünk is. Nézzünk csak széjjel fővárosunk cégtábláin, hivatalnoki karán: mintha csak a német császár fővárosa lenne az; tekintsünk csak városunk piaczára : mintha Ausztria provinc„IV Y I lt V I IV í- K“

városa volna ez! De nemkülönben vagyunk, ha értelmiségünk lisztáját, vagy pláne államhivatalnokaink csapatját nézzük is. Milyen különös színben is tűnhetünk mi föl a külföld előtt? A megrendeléseket a gyáros német nevű kereskedőknek küldi el; ha perel, a bíróságtól német aláirásu Ítéletet kap ... és így tovább. Csodálkozhatunk-e hát azon, hogy a külföldnek még lurcsa forgalma van rólunk; ha a párisi földrajzi társulat még mindig „Autrich“-nak nevezi hazánkat; ha egy bécsi hires egyetemi professzor szörnyen elcsodálkozott, amidőu meghallotta, hogy a budapesti egyetemen magyarul adnak elő; hogy a magyar parlamentben magyar a tanácskozás nyelve. Nem tagadjuk, hogy nyelvben és érzületben teljesen magyar honfitársaink mégis ragaszkodnak ^idegen hangzású neveikhez; van némi, 3Őt alapos oka: az „uj magyar“ ral való gúnyolódás, a megszokás és a pietás az. Az első megtisztelő jelzőből leginkább a József császár kényszerpátense folytán német nevet felvett zsidó polgártársainknak jut ki, kikről bizony még a legvadabb antiszemitizmus sem sütheti ki, hogy nem jó magyarok, a nemzetiség lakta vidékeken pedig igazi hívei a magyar államesz mének. Ostoba szó, bizony nem érdemlik meg azok, kik lúlmentek a szokás és pietás korlátján és kiket mégis gúnytáblául választ egy némely deudy, gyephós s no, újabban ismét, egy némely honatya is, kiknek azonb..n jól odapiritott Ábrányi Emil és Rákosi. — A megszokás és pietás tagadhatatlan sokat nyom a latbau, hisz ez köt beunünket a múlthoz, ez ad erőt a jövőre és ez ar, ami visszatartja legtöbbjeinket. Ámde felül kell emelkedni mindezen. A magyar nemzettel egybeforrni csak akkor lehet, ha nemcsak érzületben^ és nyelvben, hanem külsőképp is azok vagyunk. Hadd tűnjék el már a sok ferde felfogás; és ha szokás és nyelvi elválasztó fal köztünk nincs: immár hadd dőljön az utolsó ,elvá lasztó fal is le! (Sz. Á.)

— A helybeli cs. és kir. katonai állomás parancsnokság a folyó évi deczember hó 2-án tartandó ünnepélyes istentiszteletre, mely után a jubileumi érmek kiosztása következik, a helyben lakó összes tartalékos, szabadságolt állományú és nyugdíjas tiszteket a czimek hiányában ezen utón hívja meg. Mindazok, kik ezen ünnepélyen részt óhajtanak venni, felkéretnek ezt folyó hó 31-ig szóbelileg vagy Írásban fenti parancsnokságnál (lovassági laktanya) bejelenteni. Az Írásbeli jelentésekben felveendő, hogy a jelentkező mely hadkiegészítő parancsnokság kötelékéhez tartozik.

— Járvány. Mándolc községben a gyermekek között a kanyaró betegség járvány-szerüleg fellépett. Egy napon 14 gyermek betegedett meg. — Nyíregyházán a folyó évben 106 vörheny, 28 hasi hagymáz és 54 roncsoló toroklobb betegülési eset fordult elő.

— Köszönet nyilvánítás. Bergstein Berta kisasszonynak e hó 16 án tartott esküvője alkalmából Friedmann Etelka és Fischbein V. kisasszonyok templomunkban 12 frt ,50 krt gyűjtöttek nőegyletünk részére, amely összeget hálás köszönettel nyugtázza az izr. nöegylet elnöksége.

— Halálozás. Özv. Dobránszky Jánosné szül. Kelcz Apollónia mint feleség, úgy a saját, valamint gyermekei: Gyula, neje és gyermeke, Gusztáv neje és gyermekei, János, Mária és férje, Ilona továbbá az ösz- szes rokonság nevében is, szomorodott szívvel jelentik, a legjobb férj, szerető apa, após, nagyapa és rokonnak idösbb Dobránszky Jánosnak folyó 1898. évi október hó 16-án, esteli 6 órakor, életének 66-ik, boldog házasságának 42-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytál. A megboldogultnak földi maradványai f. évi október hó 18-án d. e. 10 órakor fognak a gör. kath. egyház szertartásai után,a kótaji sir- kertben örök nyugalomra tétetni. Kótaj, 1898. október

17-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett!

— Leszakadt üid. A vasúti utón az Kifolyón épülő betonthid elkészüléséig egy ideglenes fahidat állítottak fel. Ez az ideglenes hid a nagy forgalom és a megeredt esőzések következtében annyira meglazult, bogy hétfőn reggel összeomlott. Az ideiglenes hid kiigazításáig a vasút fele irányuló kocsiforgalmat ismét a szent-mihályi uczára terelték, ahol azonban már dél tájban, különösen a Vasgyár-uton pgyre másra akadtak el a teherszekerek a feneketlen sárban. Kedden már ismét a vasúti utón járhattak a szekerek.

— Gyilkossági kisőrlet. Izsák László cs.-kenézi birtokost még hónapok előtt, saját kocsisa megtámadta. Éjjel ugyanis hatalmas husánggal felfegyverkezve Izsák hálószobájába lopódzott, s gazdáját fejbe ütötte. Az ütés nem volt oly súlyos, s mire Izsák segítségért kiáltott, a kocsis megugrott. Elfogták, s most a nyíregyházi fogházban hüsöl, ugylátszik, hogy többen szövetkeztek arra, hogy Izsák Lászlót meggyilkolják, mert f. hó 14-én este 7 órakor az ablakon keresztül lőttek Izsák Lászlóra. A fegyver söréttel volt megtöltve, s életveszélyesen sebe- sitette meg a birtokost. Hatvannégy sörétszem hatolt testébe, a melyek közül több szem a tüdőt is megsértette. A merénylőt mindeddig nem fogták el, a mándoki c en- dőrség erélyesen nyomoz.

— Halálos rágás. Pristyák Mihály 48 éves helybeli gazda embert a héten, csütörtökön boronálás közben az egyik lova úgy megrugta, hogy a szegény ember másnap estére meghalt. Orvoshoz természetesen csak akkor hozták (s akkor is nem az orvost vitték hozzá), mikor már haldoklott s nem lehetett megmenteni.

— A íui jó az hathatós! Daezára a sok savanyú- vizek konkurrencziájanak, sikerült a hírneves Krondorfi savanyuviznek évről évre nagyobb forgalmat csinálni. Ez annak köszönhető, hogy a Krondorfi savanyuviz páratlan jóizü asztali viz; azonkívül, mint gyógyital oyálkaoldó hatásánál fogva úgy a gyomor, tüdő.és a többi hurutos bántalmaknál az orvosok által a legjobb sikerrel alkalmaztatik.

— Megyénknek gazdászattal és kertészettel foglalkozó közönsége iránt különös figyelmet tanúsított a Weinberger Ignácz és fiai ezég, a mennyiben meg szerezte hírneves Mauthner-féle magvak egyedüli és ki zárólagos elárusitását Kisvdrda részére. A közönség bizonyára saját érdekében fog cselekedni, ha említett

ezéget minél gyakrabban keresi fel, a létező legjelesebb vetőmagvak beszerzése czéljából.

— Mulatság. A kótaji ev. református fiatalság október 30-án, a templom szentelés alkalmából, az épitési költségek fedezésére a községi iskola helyiségében jótékonyczélu zártköiű batyu bált rendez. Belépő dij: személyjegy 2 korona, családjegy 3 korona. Felül- fizetéseket köszönettel fogadunk s hirlapilag nyugtázunk. Kezdete este 7 órakor. Estebéd 12 órakor.

— Körözött elmebeteg. Varga Péter 39 éves t.- dobi lakos, gondnokság alá helyezett elr»ebeteg, — mint Varga Lajos gondnoka és eltartója jelenti, — folyó hó 13-án lakásáról elment és vissza nem jött. S miután a másnap keresésére menők eredménytelenül tértek visz- sza; mert sem fel nem találták, sem nyomára nem akadtak s a jelzett nap óta senki sem látta a községben, országos köröztetését kéri.

— Harmadik magy. kir. osztálysorsjátők. Az előttünk fekvő sorsolási tervezet szerint a harmadik osztálysorsjáték első osztályának húzása november hó 17-én és 18-án lesz és tisztelt olvasóinkat különösen figyelmeztetjük a Török A. és Társa budapesti ezég hirdetésére. Ezen általunk ismert ezéget azért ajánljuk, mert ez szigorúan pontos és vevőit legjobban szolgálja ki. Úgy látszik, hogy Fortuna istonasszony különös kegyével árasztotta el e ezéget, mert értesülésünk szerint az első és második sorsjáték alkalmával körülbelül egymillióötszázezer korona nyereséget Fizetett ki vevőinek. A nyeremények száma, valamint a sorsjegyek árai az 1. osztályhoz és pedig egy egész 6 frt, egy fél 3 frt, egy negyed 1 frt 50 kr, egy nyolezad 75 kr, — ugyanazok maradtak a harmadik sorsjátéknál is. A ki tehát a szerencsének kezet akar nyújtani, forduljon bizalommal Török A. és T.-sa főelárusitókhoz Budapesten.

— A gőzfürdő újból bőrbeadva. Tolnay Sándor, és rajta kívül az eddigi bérlő Gazsó László, továbbá Sándor Mór a Julia gőz-malom kezelője újabb ajánlatokat adtak be a gőzfürdő kibérelésére a város tanácsához, amelyben Tolnay 2000, Gazsó 2100 frt évi bért ajánlanak meg, úgy azonban, hogy az épület és a berendezés jókkarban tartása a város kötelességé legyen. Sándor Mór ellenben 2050 irtot ajánl, de magára vállalja a jókarban tartás kötelezettégét is. A tanács a pénzügyi szakosztálylyal együttesen szerdán délután vette tárgyalás alá az ajánlatokat, s azok közzül a Sándor Mórét fogadta el.

A közönség köréből.41*)

A tek. rendőrkapitányság figyelmébe.

Egy hidat építenek a vasúti utón; a múlt héten háromszor jöttem be Nyíregyházára és mind a három alkalommal egyszer a be, egyszer a kimenetelnél nagy pakkokat hordó elakadt szekerek zárták el teljesen a forgalmat. Annyira elzárták, hogy ha az ember lekésni nem akart, le kellett szállani a kocsijáról és sárba, esőbe kikutyagolni a vasutig. 10 perczig is eltartott, inig a szegény nyomorult lovakat agyonkergetve áthajtani tudták. Mikór pedig e felett méltatlankodtam, egy becsületes lovasrendőr azzal nyugtatott meg, hogy igy van ez kérem máskor is itt 1 ?

Hát tisztelettel kérdem a tek. kapitányságot: Nem gondolná, hogy ő ezen nagyon könnyen segíthetne? Az elakadott szekereknek nem a kocsisait, hanem a t. gazdáit egyszer-kétszer megbirságoltalná, a miért oly sokat rakatnak a szerencsétlen párákra.

Higyje el, rögtön nem lenne fennakadás. És eny- nyit a közönség is elvárhat a rend legfőbb őreitől.

Egy vidéki utas.

Csarnok.

A filozófus.

A tanár ur, ez a kis vékony finom arczu tanár ur, kinek dohos könyvei között még soha eszébe nem jutott az a tétel, hogy 12 órakor ebédelni kell menni, most miut a szélvész rontott neki — nem a vendéglőnek, — hanem a könyves szobának. A könyvek közül kitépte a filozófusokat, ledobta a földre, rátaposott nagy bárdolatlan czipőjével és rikoltozva ordított: — „Gyilkosok, ti öltetek meg engem 1*

Az íróasztal sarkairól a drága — megkuporgatott filléreken vásárolt — szobrok csodálkozva nézhettek az ő üres márvány-szemeikkel, a mint a tanár ur, az ő dédelgető gazdájok, egy jó félórai dühöngés uán, reszkető, ernyedt tagokkal, vörösre gyuladt szemvégekkel, nyögve borult az asztalra Nagy cieppek hulltak arczára és ő hagyja őket omlani sorba, először, mivel senki sem látta, másodszor, mivel nem tartotta magát hősködő poseurnek, ki bizonyára vissza fojtaná. A tanár egyszerűen tudós vjlt, de az sem olyan mai értelemben vett lakkezipős, monoklis, kifényesített tudós, hanem olyan régi bolond formájú, ki mostan is abban a tévhitben tengődik, hogy a ki a tudós nevet viseli, annak tnyleg annak kell lenni. Egész életét tanulással töltötte el, egyik felét azzal, hogy hangya módjára égig érő eszméket hordjon össze agyának lomtárába, a másik felét azzal, hogy az összegyűjtött eszmehalmazt feldolgozza. Elvégre maga is átváltozott egy megcsontosodott theoriává. Tökélesedui akart mindenáron, hogy kutatásai következtében a mások tökéletesedését előmozdítsa. Észlelni és összehasonlítani. Vizsgálni filozófus szemekkel az eszméket ott, a hol már csak értelmetlen tagolatlan fgalmakat talál. Oda állítani a maga gondolkozását a régi bölcsészeké mellé és büszkén verni a mellét, hangosan kiabálni gondolatban;

*) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat dijtalinu közlünk, a beküldő felelőssége mellett. Szeik. i