Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-16 / 42. szám
„N Y í It V t D É K*‘ A mint a fülembe csendült a siró hang, bántani kezdett a lelkiismeret. Szegény gyermek ... ezt ugyan ártatlanul korholtam. És újra haragosan néztem az ABC-re mely megismerteti a gyermeket az egyik be tűvel és aztán lapokon keresztül nem hozza szeme elé. Hogy tarthassa igy meg cszébeD? . . . No, uj ABC! van-e erre kadencziád? Had lám. Éppen itt az f, a csúnya f, Gyurika bánatának, keserves könyhu.latasá nak közvetett okozója . . . Vau itten szép számmal. Benne a szakasz minden szavában, de benne van e szavakban az előbbi 24 rovat valamennyi többi betűje is, benne van nemcsak egyszer, de kétszer is. Vidáman fordultam Gyurihoz: — No Gyuri, akkor felejtsed el az f betűt, ha ebből az ABC-ből tanulod meg, akkor aztán legény vagy a talpadon! Biz ez majdnem lehetetlen! Gyuri mosolygott és kiváucsian nézet ABC-ém felé. — No Gyuri, ha jól olvassz néhány sort, akkor neked adom ezt a szép könyvet. Gyuri vágyó pillanlást vetett a könyv felé, de azért csak a magáét nyitotta ki és megkezdette a produkcziót. — A kép szép . . . — Megállj. Gyuri megijedve nézett rám. Én meg elkezdettem morfoudirozni: A kép szép ... És mindegyre csak az a rémitő mázolás lebegett szemem előtt, melyet a múlt évben, festője ultra dekadens hírre juttatott a műcsarnokban. A kép szép ... ez is kép . . . tehát a Gyuri ABC-je szerint szép . . . Bizonyára ebből tanult észté tikát az a divatos kritikus, ki annyira dicsérte . . . Bánatosan sóhajtottam fel: — Gyuri, Gyuri, belőled divatos bíráló válik, ha el nem dobod ABC det. A gyermek csodálkozva nézett rám, én meg bősz- szankodtam azokra az urakra, kik már a hat éves gyermekek leikébe belecsepegtetik a felületességet. Újra lapozni kezdettem az uj ABC-ben és nagy örömmel tapasztaltam, hogy ez nem vési a gyermek leikébe, hogy az alma piros, hogy a ház alacsony és szegényke uem kénytelen majd esudálkozni, hogy van olyan alma is, amelyik zöld és olyau ház is, amelyik magas . . . Gyuri újra megzavart. — Bác'si, olvasok tovább. — Olvass, olvass . . . De átfordítottam nehány lapo\ mivel ez a bizonyos kép elvette a kedvemet a többi kritikai megjegyzés meghallgatásától. Rámutattam egy betűre. Az « volt, Gyuri nézi, nézi, de hallgat mélyen. — Ugyan nézd a képet, akkor rájösz. Gyuri csak úgy mereszti a szemét a képen feltüntetett nap csak úgy szórja sugarait. Gyuri egyszerre diadalmasan kiált fel: Cs . . . — Ugyan, hogy jut ez eszedbe ? kérdem, mikor látod, hogy a nap van a képen. Gyuri szava újra pityergőssé válik. — Igen, de ott megy az ember is és a válláról lóg a csizma . . . Erre meg én hallgattam el. Szent igaz, amit mondott. Ott volt a nap, de az ember és a csizma is! Újra belenéztem Paulini könyvecskéjébe és ez újra megvigasztalt. Ebben a képek egyszerűek, egyuevüek, etak egy tárgyat ábrázolók és kicsiny alakúak, úgy hogy a gyermek figyelmét első sorbau a hetü és nem a kép, köti le, ez csak segédeszköze amannak, nem zavar, de felvilágosit. Szegény Gyuri, olyan szomorúan nézeti rám, mintha azt mondotta volna: — Nem én vagyok a rossz, hanem az ABC. Biz az úgy vau, goudoltam és odanyujtottam neki az enyémet. Nesze fiam neked adom I És meg vagyok győződve, hogy az a mosoly, mely piros ajkán végig futott, száz ős száz gyermekojkou meg fog jelenni, ha a Páuliui zseniális könyvecskéje elterjed az iskolában. Említett előnyein kívül ügyes beosztása, a foko zatosság elvének szigorú követése, a tanév hosszához mért terjedelmessége, mely megóv az unalmassá váló ismétléstől, az olvasmányczimek mellőzése, mluél fogva igy a gyermek mindig a felette álló czimbetűhöz fűzi az olvasmány tartalmát: mind olyan szempontok, melyek helyességét a paedagógusok a leguagyobb örömmel fogják elismerni. Az Atheuaeum e könyvecske kiadásával, mely valóságos reformot fog élői lózni az olvasás tanításában ős melyet a vallás és közoktatásügyi miniszter-3715 sz. a. engedélyezett, valóban hasznos szolgálatot tett a hazai tanügynek. —r. KÖZGAZDASÁG. A szólók trágyázása. gjMezőgazdaságuuknak talán egyeden ága siuc- trigyázás tekiutetében annyira elhanyagolva mint épen a szőlő. Nemcsak hogy a régi, a tilouszera által még el nem pusztított szőlők nem trágyáztatnak, de egyes vidékektől eltekintve, az ujouan telepitett szőlők sem részesülnek trágyázásban. Pedig hát a szőlő is csak von el tápláló,anyagot a talajtól, sót mertéppen állandó növénye a talajnak, nagyon is egyoldalúan használja ki a termó talajt, folytonosan egy és ugyanazon tápláló anyagól vonván el attól. Kétséget uem szenved, hogy az első ízben beültetett szőlőhegyek rendszeres művelés mellett hosszabb ideig bő termést szolgáltatnak trágyázás uélkül is, a minek az az egyszerű magyarázata van, hogy a talaj kőzetterméket az intenzív megmunkálás folytán az el- mállasztó tényezők kedvező hatása alatt feltárulnak s a növények gyökerei által felvehetőkkó válnak. Ezek a fórrá sok is lassacskán kiapadnak, s idővel a termések csak az esetben nem fognak megcsappanni, ha a tápanyag szűk séglet mesterségesen, trágya alakjábau pótoltatnak. S Úgy maga a venyige, mint a szőlőtermés igen jelentékeny hamu alkotó részt tartalmaz, amely hamu- alkatrész főleg foszforsavban és káliban felette gazdag s c^ak abban az esetben, h i az említett anyagok nagy meny • uyiségben vanuak jelen a talajban, számíthatunk bő hasznot hajló termésre. Trágyázni kell tehát a szőlőket s mert a szőlósgazdi elegeudő meuoyiségü istálló trágyával uem mindig rendelkezik, de meg uz istállótrá gyáuak magas hegyekbe való felhordása ezen trágyázást módot felette költségessé teszi. Legelső sorban fel kell használnunk trágyázásra magában a szőlőben termelt anyagokat a veuyige hamuját, a törkölyt stb. szóval a must kivételével minden anyagot; másodsorban pedig hozzá kell nyúlnunk a műtrágya félékhez, mint a mely anyag kis teriméjenél fogva hegvekbeu könnyebben és olcsóbban alkalmazható az istállótrágyánál. A szőlő hulladékaiból komposztot kell késziteui. Ebből a czél- ból alkalmas helyen készítsünk egy trágya telepet, az eső ellen esetleg földfelháuyások által védve. Erre a telepre hordálunk össze mindennemű hulladékot, a mely a szőlőből kikerül; esetleg a venyigét is felrakhatjuk n telepre elégetetlenül.EI fog az ott hamarosan rothadni,de csak ibban az esetben, ha istállótrágyával rétegezzük s ha trágyalével gyakrabban öntözzük. Ellenkezőleg csak hamuját szórjuk fel rétegenként a telepre. Az istállótrágya a korhadási folyamatot nagyon elősegíti, s ezért igen czélszerü, ha a komposzt istállótrágyával rétegeztetik, s ha felhasználás előtt 3—4-szer a telep egész tartalma felforgatunk. Az összegyűlő komposzt sem lesz azonban képes a szőllő által elvont tápanyagokat teljessu pótolni, s azért ott, ahol nagy termésre számítunk alig lesz lehetséges a műtrágyákat nélkülözni. A mű rágyákból 20 kg. chilisalétrom, 20 kg. csont- iszl-izuperfoszfát és 20 kg. kainit trágya tartalmazza azon tápanyag mennyiség, melyet egy kát. holdról szűrt must foglal magában. Amennyiben pedig a venyigét, törkölyt stb. hulladékot komposzkészitésre csakugyan felhasználunk, ez által pótoljuk azt, ami a venyigék s a szőlő kiképzésére elvonatik a talajból; tökéletesen elegendő lesz a műtrágyafélékből a fentebb jelzett cse kély mennyiséget alkalmazni, miáltal visszapótoltatnók a tápláló anyagok azon mennyisége, mely a must által vonatott el. Ezen, körülbelől 5 frtot kitevő kiadással tehát a legnagyobbé terméseket biztositanók, amelyek jövedelmével szemben a jelzett csekély kiadás elenyésző csekélység. Megjegyzendő azonban, hogy a jelzett meny- nyiségü műtrágya visszapótolásra cäakis kellő komposz tirozás mellett elegendő, ellenkezőleg komposzt használat nélkül a jelzett műtrágya manyiségnek legalább kétszeresére van szükség. A szólók intenzív trágyázására igen nagy súlyt kell fektetni, különösen az immunis homoktalajok kellő trágyázás nélkül nem fognak termést hozni, amikor bővebb magyarázat nem szükségeltetik tudva azt, hogy annak 85—95-öd része tiszta kvarczból áll, tehát vajmi kevés tápláló anyagot tartalmaz. A trágyázásnak fölsorolt módja a szőlősgazdának csak körültekintésébe, gondosságába ős igen csekély költségébe kerül, s hogy hasznát fogja venni, azt senki kétségbe vonni nem fogja. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1898. évi október hó 16-éa. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 kiló 8.80-től 8.90 ig Rozs 100 n 7.10 tői 7.15 ig. Árpa 100 n 5.40 tői 5.50igZab 100 n 5.20 tói 5.30 igTengeri (zsákja) 100 » —tői —.— •igKöles 100 n —tői —,— ig. Paszuly fehér 100 6.10 tói 6.20•ig1» Szesz literenkint 18'/. 55'/, Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Köszönet nyilvánítás. A Hősek Károly gazdasági és kertészeti mag- kereskedő urnái vásárolt magvak, daczára az idei rósz és mostoha időjárásnak, oly szépen keltek és minden tekintetben kitünően sikerültek és hozamot adtak, hogy nem mulaszthatom el ez ú on is neki köszönetét mondani és őtet gazdatársaimnak a legmelegebben ajánlani. Buly, 1898. okt. 15.J fl ^ ."/e-kä J 1—1) BátorI János, földbirtokos. | Eladó bor. 450—3—1 hektoliter rizliug bor kiforrott állapotban cindó. Tudakozódhatni Buchwein Albinnál Királytelek.J $ jg t vesií Alapittatot’ 1841. évben.(? Dorottya-utcza 1. BUDAPEST Gizella-tór sarkán. A NÁLUNK VÁSÁROLT eredeti sorsjegyek •£v J HÚZÁS 1898. NOVEMBER 17. és 18-án. intézetünk bélyegzőjével 3-ik magy. kir. szab. osztálysorsjátékra A játéktervezet vizsgálásánál mindenki feltétlenül meggyőződik arról, hogy ezen sorsjáték a legnagyobb nyerési esélyeket nyújtja. A kibocsátott 100,000 drb sorsjegyből feltétlenül nyer 50.000 drb, tehát a feli. A 3-ik sorsjáték egymást követő 6 osztályában összesen Csak oly nyerő-sorsjegyeket váltunk be, sorsoltatik ki, mely kizárólag a résztvevőknek jut. vannak ellátva. [z eddig mutatkozó s minden várakozást felülmúló kedvező huzásl eredmén,, melynek nagy része ép a mi feleinknek jutott — indít bennünket arra, hogy felhívjuk a figyelmet a most kezdődő melyeit nálunk vásároltattak. A főnyeremény szerencsés esetben 1.000,000 (egy millió) korona. / A kiválóan előnyös és nyerési esélyekben bővelkedő játéktervezet folytán a magy. osztálysorsjátékot a külföldön is nagyon kedvelik és oly élénk az érdeklődés, hogy készletünk már nemsokára ki lesz meritve. A ki tehát a most kezdődő III. magy. kir. osztálysorsjáték nyereményeiben részesedni kiván, szíveskedjék megbízását haladéktalanul hozzánk juttatni, minthogy sorsjegyeinket rendszerint már jóval a húzás előtt eladtuk. A megbízás vétele után — a mennyiben készletünk tart — azonnal megküldjük a rendelt sorsjegyet. Az első osztályú sorsjegyek árai: Egy egész .....................................frt 6.— Egy fél............................................frt 3.— Egy negyed ....................................frt 1.50 Eg y nyolezad.................................frt-.75 Á pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletének osztálysorsjáték-osztálya.
