Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
„N T f R V t D É It“ — Egy nópcllenscg. Mindazok a hátrányok, a melleket az oly sok Ciaiauhan divatozó, rendszeres bab kávé-élvezet okoz, s az egészségre, különösen pedig az ideg- és szív működésre károsan Urtuak, hírneves orvo sok és egészségtauárok által ma már oly meggyózóleg kimutattak, hogy azt mindenki saját maga megfigyelheti és megállapíthatja. Ezek a hátráuyok, a mint épen az utolsó években szerzett tapasztalatok tanítják, gyakran az idegrendszer teljes megrongálásáig, szivbénulásig (szélhhd.fs) stb. fokozódnak, a azért méltán nevezhetjük a babkávét a szó szoros értelmében „uépellenség“-nek, kivált, hogy sok milliót visz ki évente a külföldre. Az a háziasszony, a ki a mostani olcsóbb árak által elcsábítva, még több babkávét fogyaszt, mint azelőtt, abban a jóhiszeműségben, hogy egy jobb reggelit készíthet, kétszeresen csalódik. A babkávó egymagában véve kétséges élvezet, a mely csak a divat által vált szokássá Adjuuk valakinek babkávét, a ki azt még soha sem itta, annak az bizonyára sokáig nem fog izleni, a mint ezt a kis gyermekeknél eléggé gyakran észlelhetjük. Nem volua-e már elérkezett ideje annak, hogy ezen a szokáson változtassunk? a mit oly olcsón és kényelmesen megtehetnék. A családok százezrei megváltoztatták már e szokást a saját és öveik jóvoltáórt és háztartásukba bevezették a Kathreiner féle malátakávét, a mely részint mint legjobb pótkávé szolgál a babkávéhoz, mert annak káros hatását enyhíti, részint pedig, egészségi szempontból, tisztán is élvezhetik. A mi tehát oly sok családban tartós eredményként eléretett, miért ne történhetne az minden család javára? Síjnos, hogy ebben a tekintetben is a speculátió garázdálkodik kevésbé értékes utánzatokkal. Gyakran voltuuk már abban a helyzetben, hogy erre óva inthettünk mindenkit, s ezen intésünk következménye az lett, hogy minden háziasszony a bevásárlásnál gondo san ügyel is arra, hogy csakis eredeti csomagokat vegyen, g melyek a Kathreiner nevet és Kneipp páter arcz képét védjegyül viselik. Csakis az elővigyázat által lehetünk biztosak valódi Kathreiner-fóle maláta kávét szerezhetni, a mely a babkávé izét és zamatját bírja és ezáltal egyedül fvlel meg azon várakozásnak, a melyet egy hasznos ős Ízletes maláta kávétól méltán megkövetelhetünk. — Ritka alkalom van ékszerek, arany - és ezüst áruk, órák bámulatos oiCsó bevásárlására. Ugyanis az 1808. óta Budapest, Kossuth Lajos utcza 17. szám alatt létező és a legjobb hírnévnek örvendő Benedek Gábor és testvére órás ős ékszerész czég üzletét teljesen feloszlatja ős az összes raktárán levő tárgyakat, 13 próbái ezüst áruk, gyertytartók, tálak, kávés és teás készletek, ékszerek stb. minden elfogadható áron eladja ezüst evőeszközök grammja 5 és fél kr, teljes 12 személynek, való evőkőszletek 150 frt és feljebb. V KÖZGAZDASÁG. A szikes talajok megjavítására irányuló kísérletek. Csérháti Sándor-tól. Ismeretes dolog, hogy a szikes talajok kedvezőtlen fizikai tulajdonságait a benne előforduló szénsavas nátrium vagy sziksó okozza, mely hátrányos tulajdonság lényege, hogy a szikes talajoknál azon szikkadt állapot, mély úgy a megmunkálásra, mint a vetésre stb. legkedvezőbb, nem fordul elő; mert az vagy kőkemény, vagy pedig pépszerü. Ha a téli nedvesség folytán felázott szikes föld száradni kézi, a felületén kemény kéreg képződik mely alatt a pépszerü, szinte folyékony talaj csak lassankint veszíti el vizét, a minek arányában kemőnyedik a talaj. Arról bárki is könnyen meggyőződhetik, hogy a talajnak ezen hátráuyos tulajdonsága csakis a sziksótól származik, mert bármely talaj, melyet sziksós vízzel megöntözünk, megkapja az említett hátrányos tulajdonságot, s az ilyen talaj a tulajdonképeni szikes talajtól lényegében csakis abban külömbözik, hogy az utóbbi durvább szemecskét nem tartalmaz. A talaj elszikesitősőhez aránylag kevés sziksó szükséges. , A múlt évben az akadémia kísérleti terén meg töltöttem 44 drb 50 cm. magas ős 30 cm. átmérőjű Wagner-főle tenyészedőnyt kísérleti téri földdel és különböző mennyiségű sziksót tartalmazó vízzel megöntöz tettem, a sziksóból 12—12 edényre 0 10 2 0'3 és 0'4°/0 vétetett. A kísérlet czélja első sorban az volt: meg határozni, mily mennyiségű sziksót bírnak ki a különböző növények. Kísérletre árpi, luczerna fümaakeverék, Atriplex semmibaccatum és tengeri szolgál1. Már a legkevesebb mennyiségű sziksót tartalmazó talaj is annyira elszikesült, hogy a növények csak nehezen tudtak kikelni, a kelés azon aráuyban volyt hiányosabb, a mily arányban növekedett a sziksó mennyisége. A 0'4 °/o sziksót tartalmazó edényekbe vetett növények közül csakis a tengeriből kelt ki egy nehány szál, ami azon- bau kikelt, az egészen normálisan fejlődött, a miből az következik, hogy a növényekre a sziksó első sorban a talaj fizikai tulajdonságaira gyakorolt kedvezőtlen be folyása következtében lesz hátrányos. A tenyészedényekben levő elszikesitett talaj migatartásáról még «lejegyezhető, hogy az, hí egyszer kiszáradt, a vizet mód nélkül lassan bocsátotta magán keresztül, az esővíz napokig megállt felelte, a felületen képződött rétegnek légjárhatósága egyáltalában nem volt A szikes talajok megjavítására már számos kísérletet tettek, legutóbb E. W. Hilgard, a saczramentoi kisőrleti álloméi igazgatója a gipszet ajánlotta e czélra, azt mondván, hogy a gipsz a szénsavas nátriumot megbontja és keletkezik egyrészt szénsavas mész, másrészt kőnsavas natrium, mely nem rontja a talaj fizikai tulaj donságait, minek következtében a talaj fiizikai tula donságai megjavulnak ős a mig a talaj újból el nem szikesedik, az a normális tulajdonságú leend. Huánkban az első gipszezési kísérletet Inkei Béla ur, miut az agrárgeologiai intézet vezetője kezdeményezte 1893. év őszóu, előbb Szegeden, később Kígyóson, a hol gróf Weuckheim Frigyes ur, Inkei Béla ur felszólítására külön kísérleti telepet rendeztetett be. A növénytermelési állomás 1894 óta foglalkozik a gyipszezézi kísérletekkel, az 1895. és 1896. évben elért eredmények az állomás jelentésében közöltettek. Az 1896-ik évről szóló jelentésben véleményemet a gipszezésről a következőkben foglaltam össze : „A gipszezőssel a szikes talajok hátrányos tulajdonságait tényleg meg lehet szüntetni. A legtöbb esetben azonban csak akkor, ha aránylag nagy mennyiségű gipsz használtatik fel; sőt az igen elszikesedett, területeken, milyenek a szikes rétek ős legelők, még ezen mennyiség se lesz elegendő. Azon körülmény, hogy aránylag csak nagy mennyiségű gipszszel érhető el siker, nagyon meg fogyja neheziteni a szikes talajoknak ezen módon való kiterjedtebb mérvű megjavítását.“ A múlt évben szerzett tapasztalatok alapján ezen véleményemet oda módosítom, hogy egyáltalában nem hiszem, hogy miszerint a mai viszonyaink között a gip szezés sikerre vezetne. A múlt évben folytattuk a gip- szezősi kísérleteket. Összesen nyolca gazdaságba küld- tüuk 117 q gipszet és az eredmény mindenütt negativ, volt, a gipszezésnek hatáBa egyáltalában nem volt, sőt azon szikes talajok, a melyek az előző évben a gipszezés folytán megjavultak, újból teljesen elszikesedtek. Gróf Bolza József ur Tisza-Kürthön a gipszezéssel az előző években igen szép eredményeket ért el, és ezen már megjavult szikes területek annyira visszafejlődtek, bogy nyáron — ottjártamkor — a nem gipszezett szikes földektől semmiben sem külömböztek. Gróf Bolza József ur tapasztalatait a gipszezésről a következőkben foglalta össze ; „A szikes talajok gipszezését eddig szerzett tapasztalataim alapján feltétlenül ajálani nem merem. Bizonyos körülmények közt — leginkább száraz jellegű időjárásnál — a gipszezésnek kedvező hatása szembeszökő ugyaD, de a hosszabb időre — tehát évekre — ki nem terjed, a mint régebben gipszezett területeim viselkedéséből meggyőződtem. A múlt év őszén a növénytermelési kísérleti állomás számára eszközölt kísérleten kívül még egy kísérletet végeztem s a búza alá 25 q gipszet szórattam egy magyar holdra, kedvező hatást ez évben nem észleltem. Az idei időjárás a szikes földeknek egyáltalában igen kedvezett e vidéken, minek folytán a nem gipszezett részeken állott búza sem érett jókorábban, illetve sült meg. Augusztus hó második felebeu beállott száraz idő járásnál pedig a gipszezett részek csak úgy megkeményrd tek, miutha gipszet nem is kaptak volna, ezen jelenségből tehát azt kell következtetnünk, hogy a sok csapadék folytán a szomszédos területről — vagy talán az altalajból is — ismét annyi sziksó gyűlt össze, hogy a gipsz hatása teljesen elenyészett. Vasúti ügyeli. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 67559/98 sz. Hirdetmény. A tövis—predeáli vonalon fekvő Karácsonyfalva és Balázsfalva állomások között fekvő és a vonalainkon érvényes helyi árudijszabáshoz (II. rész) és kilométer- mustéhoz a folyó évi október hó 1 én éle-belópett I, illetve IX. pótlékba felvett Küküllőszög állomás a kis kUküllővölgyi h. é. vasút bonyha—sóváradi vonalrészé- | uek megnyitásától kezdve csakis a nevezeti h. é. vasút helyi forgalmában használható, miért is ezen állomás .a J kilometermutató pótlékába már csak mint a személy- : és podgyász forgalomra berendezett állomás, az árudij- j szabás pótlekába pedig mint a közforgalom számára meg nem nyitott állomás vétetett fel, utóbbiba azon hozzáadással, hogy ezen állomás összes gyors- és teher áru díjtételei bármely irányból csak a kisküki'dlóvölgyi h. é. vasút állomásaira, vagy viszont szállítandó s közvetlen fuvarlevelekkel feladott átmeneti küldeményekre nyernek ' alkalmazást. Eunélfogva a nevezett állomás megnyitására vonatkozó hirdetmény tárgytalanná vált. Budapest, 1898. szeptember 30 án. Az igazgatóság. 138 243/98. sz. A délnémet—osztrák—magyar- kötelék forgalomban friss és aszalt gyümölcs stb. szállítása.a 1896. évi deczember hó 1 tői érvényes kivételes díjszabás díjtábláiban Bréka és Gunja állomásokra teunálló II. szakaszbeli közvetlen díjtételek folyó évi szeptember hó 30 ával hatályon kívül helyez- j tetnek és folyó évi október hó 1 tői való érvény- nyel a következőkép képezendő díjtételekkel pótoltatnak. A Viukovci átmenetre érvényes II. szakaszbeli közvetlen dij ételekhez. Bréka állomásról 100 kgkint 0,39 márka és Gunja „ 100 kgkint 0,32 „ díjszabási utón való rendezésig számítandó hozzá. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1898. évi október hó 8-án. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 kiló 8.60 ■ tói 8.65 ig. Rozs 100 n 7.00 tői 7 10 ig. Árpa 100 n 5.40 tői 5 50 ig. Zab 100 n 5.10 tői 5 20 ig. Tengeri (zaákj. a) 100 tt 1.30 tői 1.40 ig. Köles 100 ti _____ tő i —.— ig. Paszuly fehér 100 n 6.10 tói C.20-ig. Szesz 1 i térén k int 19 56. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Horváth Gyula oki. mérnök, lakik: Nyíregyházán, Szent-Nlihályi-utcza 24. sz. Ajánlkozik mindenféle toldfelmárésekre, becslések, térkép, rajtok készítésére és az építési szakmába vágó munkák teljesítésére. (US —3 2) Kérdezzük meg a háziorvost! mint •£ GYÓGYITAL. :** minden lurntos tóntalmaknál legjobban ajánlva. 312-10-6 LEGKITŰNŐBB ASZTALI VIZ! IVUndenlitt kapható. TfH9 Kiadó lakás. Búza-tér 8. és Tokaji-utcza 24-ik számú szegletház folyó év november 1-tö 1 haszonbérbe kiadó. Értekezhetni eziránt Csapkay Jenő tulajdonossal. (345—?—2) egyház-utczai S-ik számit hú/ előnyös feltételek mellett cl- adó, vagy november 1-től AsSn bérbe adandó. — Bővebb felvilágosítást ad szívességből Reich VilU'OS úr Nyíregyháza, megyeház-tél' (Korányi-féle ház). (422-4-2) (430—2—2)-isJ :o S }>. ® fcd> 'o 1/» o 1 v> 'o Rohey-féle, jó állapotban lévő, fél stabil, 12 ló- erejű, két gőzbengeres g-özlcazára °*adó? Czim; Brandstätter Bertalan, Rakamaz. O P+ v<l> @ :o Férfi ingek, gallérok, kézelők és nyakkendők, Hirdetmény. Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására adni, hogy üzletemet a Korona épületbe a főbejárattól jobbra, helyeztem át és jptp áni-raktáramat "$9® a jelen évad szükségletének minden lehető módon szereltem fel. Bevásárlási utamból hazaérkezve, legújabb női divatszüvetek, bar- Chettek és tlancllekben meglepő szép és nagy választékban szereltem fel raktáram; téli kendőkben óriási választék, feltűnő olcsó árak mellett, u. m.: berliner kendők, női, férfí és gyermek alsó téli ruhák minden kivitelben. Rumburgi, hollandi és Creasz vásznak, u. m.: kann v ász ok, grúdlik, damaszt és ezérna asztalgarniturák, zsebkendőkben állandó nagy raktárt tartok. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, maradtam különös tisztelettel CrI*OSZ M. Jakab, (388-5-5 Nyíregyházán, ÍZji so | cKi 1 i GO , esi 1 &! 'SCfc} I CD- ' GO | 'Ö < © I 2Í< O' I CS 1-í * ps I i-s
