Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-30 / 5. szám
..IV Y f H V I D Í; K.“ a — Csőd. Jakobovics Adolf nyíregyházi rövid áru kereskedő ellen a nyíregyházi kir törvényszék csődöt nyitott. Csődoiztnsul Mráz Jánot kir. törvényszéki bíró rendeltetett ki, lómeggondnokul dr. Korányi Endre, helyettesül pedig dr. l'rok Gyula nyíregyházi ügyvédek neveztettek ki. A követelések bejelentésének határideje 1898. április hó 1-ső napja bezárólag, a fel számolási tárgyalás határnapjául 1898. ápril 30 nipja, a csődválasztmány megválasztásának napjául pedig május hő 3-ik napja jelöltetett ki. — Fősorozás Szabolcsmesyében Szabolczvárinegye összes sorozó járásaira nezve meg van már állapítva az ujonezozási tervezet, amely szerint mérték alá fogják állítani a hadköteleseket. A sorozásrendje járásonkint a következő: A dadai fel.ő járásban Bakamazon április 12, 13 és 14-én soroznak. — Polgári elnök gróf Pong- rácz Jenő birtokos, polgári orvos dr. Fodor Sándor járásorvos lesz. A dadai alsó járásban Tisza-Lökön soroznak április IC, ,18 és 19-én. Polgári elnök Mikecr Dezső főjegyző, polgári orvos dr. Vadas József járásorvos le.z. A nyíregyházi sorozás napjai aprils 21, 22 és 23. Polgári elnöke Mikccz János alispán, polgári orvosa dr. Jósa András főorvos. A kisvárdai járásban Kisvárdán április 28, 29 és 30-án soroznak. — Polgári elnök Szalánczy Bertalan birtokos, polgári orvos dr. Küzmös György járásorvos. A tiszai járásban márczius 10, II és 12-én Mándokon soroznak. Polgári elnök Jármy Imre földbirtokos, polgári orvos dr. Sziklássy Lajos. A nagy- kállói járásban márczius II, 12, 14 és ló-én soroznak Nagy-Kállóban. Polgári elnök Gaál Klek, polgári orvos dr. Kállay Rudolf kórházi • főorvos. A nyírbátori járásban márczius 7-, 8-, 9- és 10-én Nyir-Bátorban soroznak. — Polgári elnök Orosz Miklós birtokos, polgári orvos dr. Boldizsár Imre járásorvos lesz. — A dadai felső járásban 511, a dadai alsó járásban 705, a nyíregyházi járásban 4CI, a bogdányi járásban 44 *, a kisvárdai járásban 645, a tiszai járásban 514, a n.-leállói járásban 771 éc a nyírbátori járásban 647 hadköteles kerül sorozás alá. — Az összes sorozójárások tehát 4605 hadkötelest állítanak. Szi nini/. Szombaton este ,Mikádó.‘ Leszámítva a reijuisi- luraok gyarlóságé', mely nem mindenben a direktor hibája, de mely meg is rontja az összbenyomást — a darab igen jól ment. Kik a darabol ösmerve az egyes szebb énekszámokra kiváncsiskodlak — mindenkor fokozott elvezettel hallották azokul kilüen leénekclni.. Az est szenzátiója különben Árkosiné (Junn-Juun) voll. A közönség ugyan jól tudta, hogy kellemes, lágy, behízelgő hangocskája van neki — de hogy nagyobb szerepet is énekelhessen vei* — ezt nem tételezte fel. Ez este aztán mint primadonnának lapmii erősen, lelkesen. Első felvonásbeli ketlóse B. Szabó Józseffel (Nanki Poo) de különösen a második felvonásbeli „A napsugár- dalát megkelleti ismételnie. Altalán az est igen jól sikerült. Turnay Leona, mint Katiczáról, mit mondjunk V mint mindig, játék- és ének kifejező, gyönyörködtető. B. Szabó, Kóinlci, Német, Szalóki, Sípos Gizella, Izsó mind derekasan működtek. Vasárnap délután .Hoffmann meséi“ I. s ,A Szigetvári vértanuk* ugyancsak I. felvonása kerültek színre, melyek az esti darubbal együtt — a társulat bemutatása volt a zombori szinúgyi választmány kiküldöttjei előtt. Ép azért a játékot, csakis dicsérni lehet. Különösén Árkosiné hatolta meg a nagyon gyér közönségei, Német midőn Szabinnck kijelenti, hogy a várat nem a^ja' fej é* bajtársait felesketi hogy azt utolsó leheletükig védeni fogják. Este ,Ac ördög mátkája“ ment. A régi , szerep osztásban csak annyi változással, hogy a gyöngélkedő Zoltán Ilonka helyeit Bariczn szerepet Pozsonyi Lenko alakította. Az este Különösen K. Tarnay Leona exccllált. A pattogó nyelvű Vermes Judit szerelmében egészen megváltozik, s mint Andor neje már egész más temperamentumot mutat. Ezt a lelki változást — kitünően adta vissza. A többiek minden tekintetben — még a .katonaság népség* is lelkesen, ani- inóval játszott a jövő leli saison kedvéért is, no meg a nyíregyházinknak is. Hétfő, a primadonna julalomjátékául .Búbos pacsirta.“ Azi már tudtuk a Német példájából, hogy a közönség a tehetseget nem méltányolja. De gondoltuk, hogy nővel szemben még is csak udvariasabb lesz s a színházat rendesen látogató közönség mindent elkövetett, hogy a jó — á fáradlmla'lan primadonnának, ki nap-nap, után játssza s énekli nehéznél nehezebb szerepeit — telt házat csináljon. Hiába minden remény! A színház homlokzatára is fel lehel Írni Dante poklának homlokfeliratát .Lasciáte . .* A jutalmazandó tisztelőitől felléptekor kél csokrot és sok-sok tapsot kapót, amiből bőven kijutott neki az előadás folyamán. Az első és második felvonásbeli énekszámai is elismerésben részesüllek. A léha Hcrnmnnt Szalóky alakította, még pedig a mint azt tőle máskép várni nem is lehet — pompásan. No és mit szóljunk a többiekről! A primadonna oly darabot választott, mely kevés szereplőt igényel, de aztán annál jobbat. Ha azt mondjuk, hogy e kevés szerep — Árkosiné, Nagy Mari, Krémer, Kómlei, B. Szabó József kezében volt - azzal meg van mondva, hogy az est egyike a legsikerültebbeknek mondható. Kedd. „Szegény Jonalluin.“ Czimszcrepében Kómley- vcl i felesége Moly : Tárnái; — Vandorgold : B. Szabó Józsof. Harcét hálás szerepet Pozsonyi Lenke énekelte jó sikerrel. Deák az imprtssárió I Ikescdéset és kétségbeesését tárta fel a tudvágyi kunk E darab kilúnőbb s annak becsét alkotó részcil, oly szép előadásban láttuk és hallottuk — hogy a fel-fclzügó taps alig fejezhette ki a kellő elismerést. Szerdán a .Kikapós pailkárus‘. Regi szereposztással. Zoltán Ilonkát — ki betegségéből felgyógyulva az este láttunk először — virággal és zügó tapsokkal fogadta a közönség, mit ő aztán pompás alakításával köszönt meg. • Csütörtök: B. Szabó József jutalomjatékaul a „Csigánybáró.“ — Sem Slrausz szép zenéje, sem annak oly jó inlerpretálorai — mint Szabó és Tarnay Leona, Zoltán Ilona — nem voltak képesek közönséget hozni. A színház — aránylag kongott az ürességtől. A jutalmazandó Barinkay Sándor szerepében gyönyörködtette a közönségei elegáns játékával és szép hangjával. — K. Tarnay Leona, — Saffi — már első dalával: a czi- gány-dallal — megmutatta, hogv nem neheztel .< város lakosai nagy többségének közönye miatt's a nigyon csekély számú törzsközönségnek ismét alkalma volt elismerni, hogy Deáknak jó priinadonnaj i van. Arzént Zoltán Ilonka alakította. Neki is kijutott az elismerésből, amire derekasan .rászolgált. Kómlei (Zsupán) jó humorral alakított. Kupiéit meg kellett ismételnie. IVntek: .A satin nők elrablása* ment. Dcuk, mint Rettegi Fridolin keltett viharos derültséget minden mozdulatával, minden szavával. — Nem különben jól alakító' t Krém-r, mint Bányai professzor, — Német, mint Marosán, — Szalóki, mint ennek (la. — M. Nagy Mari és Árkosiné az érzelgő és regényes gondolkozásu inaim és leánya szerepeben tűntek ki — mig Zoltán Ilonka a kissé szeles, de helyes érzékű K el szerepében kapott sok sok tapsot. Felvonás közben Sebessy Basset Vilmos gyönyörködtette a közönséget hatalmas hangjával — csalogató előleget nyújtva a szombati estére, — ez alkalomból majd többet. Csarnok. A mikor rom lesz többó napsugár. Az ÍDdus ős középafrikai b írbár néptörzsek bizonyára rettegéssel pillantották meg azt a ritka lüne ményt, mely az ő euükőn a legutóbbi napfogyatkozáskor mutatkozott. Sáppidt ijedtséggel, kétségbeesett tehetetlenséggel tapasztalták, hogy a jótékony napnak, melyet talán sokan közöttük istenkéut imáduak, euyre kisebb és kisebb lett a korongja, mig vénre teljesen elsötétült, elfeketedett. A mohamedánok, a kik ezekeu az egyenlitői tájakon laknak, vissza vonultak házaikba és onnan hossru puskáikkal a megfogyatkozott napot lövöldözték, hogy megszabadítsák annak a pokoli sár kánynak a karmaiból, mely elrabolta vilá osságát és éjjelt csinált a nappalból — talán örökre. E* a inuzul mán néphi*. Az intelligens európaiak, akik oly szeren esések lesznek a természetnek ezt a titka és nagyszerű tüneményét megfigyelhetni, tudui fogják, hogy a sötétséget csak a holdkorong okozza, a mely ebben a pillanatban a nap előtt elvouul és hogy egy pár perez múlva ismét diadalmasan előtör az első napsugár, mig nemsokára az egész napkorong ismét elfogja árasztani a földet kiapadhatatlan fény- ős melegözönével. A január 22-iki napfogyatkozás tudományos megfigyelésére a világnak majd minden nemzete küldött költséges expediczióknt, a gazdagabbak, mint Anglia, Amerika, vagy Francziaország, kettőt, sőt hármat is. Hazánk, mint eddig is, úgy ezúttal is, nem lesz. kép viselve a kultur államok ezeu békés versengésében. Pedig a nap fizikai viszonyainak sok érdekes kérdését oldották már meg a fogyatkozások által. Hogy a mai napfogyatkozás mennyiben fogja gazdagítani ismereteinket, azt természetesei! nem tudhatjuk még, de msnnpság már a többévszázados megfigyelések annyi anyagot szolgáltattak a nap ismeretéhez, hogy a nap fizika külön tudomáuy már, melynek ápolásra a nagy nemzetek, németek, francziák és augolok több millió forint költséggel külön obszervatóriumokat létesítettek, mint a milyen a pitsdami, a meudoui vagy a keiwi intézet. Sít Japán, a Keletnek ez az újonnan fölfedezett országa is követi már ezt az uj, modern iránvt. A legutolsó 1896. aug. 8 iki napfogyatkozást a jspáni kor- máuyt kiküldő iéi is megfigyeltek az. európii ludasokkal egyetemben és egy jipini kollegám kimerítő tudó sitáat is küldött nekem erről e fogyatkozásról több rajz kíséretében, melyből kiviláglik, bogy a fogyatkozást t-ehoNe látták meg jobban, mint Kishiri szigetén ,egy kialudt vulkán kráterében“. A nap tüzes hydro gén lángjai, melyek olykor oly tn-igasba csapnak fö<, mint az, egyenlítőnk hossza tízszer véve, továbbá a sugárzó korona, az az ezüstös gyöngyszivű fény, a napot 300—400.000 kilométer vastagaágbau körülveszi, mind láthatók voltak. R*nde9on ezeket a tündöklő fényjelenségeket nem lehet látni, mert a napkorong vakitó fénye elhomályosít mindent, a mi körülötte van. De m09t ne foglalkozzunk a nap mivoltának érdekesebb nél érdekesebb problémáival. A napfogyatkozások alk<l- mával még a legműveltebb emberben is önkéntelenül felszáll az aggodalom: hátha az éltető nap örökre el találna sötétülni, mi lesz akkor belőlünk? Nap nélkül természetesen élet sem képzelhető el és a föld egy óriási jégtömbbé változnék át, melyen c-ak halál és halál van miudenütt . . . Minden, a mi van ezen a földön, a napnak köszöni létét. Kőszén sem volna, ha a nap annyi évezret den keresztül nem éltette volna az őskor rengetegjei', melyeknek faállománya, évmilliók múlva kő-zenné vál tozott át odalenn a föld méhében. És mi ezekoek az elsülyedt őserdőknek a megköveaült fáit használjuk tüzelő anyigul, ezzel tartjuk üzemben gyárainkat, ezzel főijük hajóinkat, mozdonyainkat a helyet', bogy egyenesen a nap melegét tudnék arra felhasználni. — Erre már többen gondoltak, de egyiknek sem sikerült és a jövő korszakok geoiális mérnökei csak nevetői fognak raj'uuk, a kik parlagon hagyjuk heverni a nap energiáját a csak úgy élvezzük jótéteményeit, miot Ottóba, együgyü állatok. A fraoczia csillagá-zat) társaság utolsó ülésén Janssen, koruuknak ez a büszkesége, párhuzamot voot a mi kőszéntermelésOnk és a nap ingyenes energiája között. A Mont B'ac c-uc«án 4810 méter magasságban egy fraoczia tudó«, Crova éa egy fiatal oro-z. Ilansky Oleaszából tavaly ősszel az ottani obszervatórium poo tos méréseket eszközöltek arra oézve, hogy mennyi hót szolgáltat nekünk tulajdonképpen a nap, ha a lég kör éa egyéb zavaró körülmények hatásai nem kell figyelembe vennünk. Az ilyen mérésekre alf*: találtak voina alkalmasabb állomást, mint a milyen a Mint Blanc, a bol a levegő már szerfölött ritka. A két tudós — mint az előttem fekvő jelentésből veszem — azt találta, hogy a nap-ugarak, mielőtt még légkörünkbe érnek, 3—4 hőegységmeleget fejtenek ki. Et azt jelenti, hogy a nap földünkön egy perez alatt, minden négy- szögerentiméter felületes egy gramm via hőmérsékletet 0 fokról 3 4 fokra képes emelni. Janssen ebből a számból kiszámította, hogy az a meleg, o melyet a íö d egyik féltekéje a nap ugarainak bvhatá-a alatt kap, 4 54 000,000,000.000.000 hóegység Egy egé-z esztendő alatt a kapott meleg ennél-, fogva 2,380.000.000 000.000,000.000,000 hőegység. Mennyi meleget vigyünk képesek kószénfőtéa által előidézni ? A legu'ol-ó statisztikai adatok szerint Anglia egy eszteudőben 192 millió (ouua szenet, Amerika 17& milliót, Németország 72 milliót, Fratcziaország 28 millió', Bslgium 20 milliót, Ausztria éa Magyarország 10 milliót, Oroszország 9 milliót, a többi ország együttvéve 75 milliót. A világ tehát egy évben 581 millió tonna szenet produkál. Ebhez a számhoz hozzáadva a fa, kőolaj és egyéb tüzelőanyag mennyiségét, 600,000 tonnát nyerünk. Egy gramm tüzelőanyag 6000 hóegy- séget fejt ki s igy egész tüzianyag-termelésünkkel egy évbeu 3600,000,000,000,000,000 hóegység meleget vagyunk képesek előállítani — vagyis egész kőszén'vr melésüukkel csak 8 peresig voluánk képesek a nap melegét pó'ölni éa 600 000 esztandő köszönte melé>ére volna szükség, hogy a napot csak egy esztendeig nél- külözbetóvé tegyük. És ez óriási erélymennyinéget, mely ingyen áll rendelkezésünkre, nem tudjuk felhasználni és kénytelenek vagyunk a főid gyomrában eltemetett szénné átváltozott napsugarakat u gy fáradtsággal kiaknázni. Az az óriási hó- és fénymennyiség, melyet a nap kisugárzás által egy esztendőben elveszít, kétségtelen, egykoron maga után fogja vonni, hogy az, a mitől most ugyan nem kell félnünk, tényleg bekövetkezik éa a nap, a mi jó öreg napunk ki fog aludni. Hogy mikor: az kérdéses; egy millió év ilyen számításnál nem játszik szerepet. New-omb szerint öt millió év múlva a nap már csak felét fogja szolgáltatni annak a hőnek és fénynek, melyet most tőle kapunk. LanRey azt mondja, hogy tizenkét millió év múlva a nap már egészeu sötét lesz. Igaz ugyan, hogy a nap testének folytonos összehúzódása, meg a meteorok billióinak folytonos esése a nap felületére, némileg pótolja az elvesztett meleget. Ezek a tényezők azonban bármily hatalmasak legyenek is, nem képesek megakadályozni a nap végleges kialvását elsötétülését, szóval halálát és akkor majd ha ugyan ez a hazánk még létezni fog — a földön, sem lesz többé uapsugárI llotfiiiaiin Ottó. GAB0N1-C8AUN0K. Nyíregyháza, 1898. ért Január hó 29-óa. A gabona-osarnoknál bajagysatt árak. Búza 100 kiló 11.60-tól 11.75 ig. Rozs 100 n 7.60 tél 7 80 ig. Árpa 100 n 6 — tói 6.20 ig. Zab 100 ■ 6.30 tói 6 35 ig. Tengeri (uj) 100 • 4.85 tói 4 90 ig. Köles 100 * —. tői------ig. Paszuly fehér 100 * —tői —ig. Szesz literenkint 18'/, 54'/. Szerkesztői üzenetek. Ft. Barna Miklós g k. lelkész úrnak, Napkor. Köitfta* jük & csikket. Legközelebb jöaui fog. ElöÜietö, Kisrárda. A »Földmiveld« fdrmedTÓoyoire egy* általában nincs szándékunkban reagálni. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyílt tér. Nyilatkozat. Azon híresztelésekkel szemben, mintha egy kérdéses kötvényt nem tni, — sajátkezüleg irtunk volna alá •— hanem tudtunk és akaratunk nélkül a községi jegyző úr, az igazság érdekében ez utón is kinyilvánítjuk, hogy azt saját kezűleg irtuk alá, s igy minden más irányú híreszteléseket, mint a valóságnak meg nem felelőket, koholmányoknak nyilvánítunk. Kótaj, 1898. január Í5. Gombos János, Harsány! Albert. Hirdetmény. Alant írottnak iiiilleiiiuiiil nagy őrömmel kitünteteti nyir-bólteki törzs gulyájából több darab 2, 3 ős 4 éves clsó rendű tiszta magyar fajú tenyóez bika eladó. Az ál atok megtekinthetők a nyir-bálteki határban levő l’zlfra szállás nevű tanyán, a hol a kezelő gazda tiszttel értekezhetni, esetleg bővebb értesítést ad a tulajdonos Mandl József, (41—3—1) Nyir-Bátorban. Hirdetmény. A szent-mihályi át mellett közel a városházhoz egy öt holdas kert, 200 drb termő gjrüniö'csfával, továbbá 400 □ öl már termő szóllöterOlettel, két szoba, konyha, kamarából álló épülettel, kedvező fizetési feltételek mellett szabiid kézből eladó. — Bővebb felvilá- gositássat szolgál szívességből e lapok kiadóhivatala. (Í7-S-1)
