Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-02 / 40. szám
esetben hajlítva, ha ugyan a csontváznak legnagyobb része 1000 év alatt már teljesen vagy részben el nem korhadt. Az eddig ösmert honfoglaláskor! sírok, a pestmegyei Bene halomnak kivételével, olyanok, hogy azoknak hantjai nyom nélkül elenyésztek, és csak ta véletlen vezet reájuk. A monumentális Gara halomról tehát teljes jogosultsággal azt kell és kellett feltételeznünk, hogy alatta nem közönséges állású ember, hanem nagy tekintélynek örvendő hatalmas egyén, — valamelyik honfoglaló vezér, lehet hogy talán épen Szabolcs vagy Thass, lett örök nyugalomra helyezve. A folyó óv szeptember 19 ón jelenlétemben foganatosított ásatás negativ eredményéről e lapnak legközelebbi számában fogok beszámolni. l)r. Jósa András. <■' A szepesi püspök a szövetkezetekért. A szövetkezetek a kath. klérus magasan álló tagjai részéről eddig nem részesültek számbavehető támo gatásban. Úgy látszik ezuán másként lesz, mert ott is kezdik felfogni, hogy rendezett gazdasági helyzet nélkül a nép erkölcseit és vallásos érzületét épentar- tani nem könnyű dolog Erre vall a szepesi püspöknek legutóbb kiadott körlevele, mely a következőleg hangzik: Egyházmegyénk területén a hozzám beérkezett jelentések szerint tisztelendő lelkésztársaim buzgó köz remüködésével 25 községben működnek már fogyasztási és részben hitelszövetkezetek. A mint egyrészről örömmel látom, hogy az ily szövetkezetek helyes szervezése és vezetésével össze- kötöttt nagy nehézségek fótiszteleudő lelkésztársaimat nem riasztják vissza a keresztény felebaráti szeretet e hatályos eszközének buzgó felkarolásától, úgy másrészről nem tagadhatom, hogy sokszor aggodalommal gondolok a súlyos felelősségre, melyet ezzel magukra vállalnak. A szöve:kezetek ügyvitele ugyanis nem csekély szakismeretet, gyakorlati jártasságot, sok időt és után járást igényel. De a lelkipásztor ügykörével egyáltalán nem tartom megegyeztetheiőnek, hogy ő maga kezelje a szövetkezet pénz'árát. Legfőbb gondját tehát arra kell fordítania, hogy a pénztár és az áruraktár kezelői erkölcsileg teljesen megbízható emberek legyenek s kellő anyagi biztosítékot is nyújtsanak; az igazgatóság és felügyelő bizottság pedig a község legértelmesebb, anya gilag független, tiszteletreméltó tagjaiból alaku jon meg. Emellett távol kell tartania a szövetkezettől egyrészt a túlságos nyerészkedési vágyat, másrészt a fajgyűlölő tét s kizárólagos párlpolitikai szellemet, nem tévesztvén soha szem elől, hogy a szövetkezet czóljaival ellenkező, azoktól eltérő idegen czélok szolgálata elő^b u'óbb vál ságba sodorná a szövetkezetét, melynek kimaradhat'a.L lan visszahatását első sorban a lelkész érezné in,egy ellenkezőleg pedig, a jól szervezett s egészséges gazdasági elvek szerint működő szövetkezet idővel a lelki pásztori hivatás köréhez tartozó magasabb erkölcsi czélok elérésének is mindenesetre egyik hatályos ténye zője lehet. A szövetkezetek sikeres működésének előmozdítása 8 a lelkósztársaimra nehezedő felelősség megkönnyebbi tűse leginkább a szövetkezetek országos kötelékének oly intézményétől várható, mely azok közös központját képezve, lehetővé tenné, hogy áruikat jó minőségben, a közvetítők drága szolgálatának igénybevétele nélkül, a legelső forrásokból szerezhessék be s e mellett tanácsai val s az egész ügyvitelre kiterjedő szakszerű és rendszeres ellenőrzés gyakorlásával a szövetkezetek egész séges működését biztosítaná s a hibáknak és vissza éléseknek mindenkor elejét vehetné. A szövetkezeti ügy körül elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Károlyi Sándor úr ő nagyméltóaága fáradhatatlan tevékenységének köszönhető, hogy a sző vetkezetek ez országos kötelékének intézménye létre jött és működését már megkezdte. Es a Magyar Gazdaszövetség „Hangya“ czimü fogyasztási és értékesítő szövetkezete. Központi irodája Budapesten, VIII kerület Üilői-ut 8. sz. alatt van. A gróf úr velem együtt igen kívánatosnak tartja, hogy az egyházmegyénk területén működő s általa is | figyelemmel kisért szövetkezetek a _,JIangyá“ val összeköttetésbe hozassanak. E czél elérésére készségesen felajánlotta a .Hangya“ közreműködését, mely ajánlatot én annál nagyobb köszö nettel fogadtam, minél melegebben óhajtottam mindég a szövetkezetek ily kötelékének létrejöttét. Meg vagyok róla győződve, hogy tisztelendő lelkésztársaim is rokonszenves érdeklődéssel kívánnak az eszmével foglalkozni s valósítására, saját érdekűkben is, legjobb akarattal közre fognak működni. Ennek lehetővé tétele végett a „Hangya“ alapszabályainak, továbbá a kötelékéhez tar tozó szövetkezetek alakítása és vezetésére altala ki adott utasításnak s végre az igy alakított szövetkezetek alapszabályainak egy egy példányát idezárva, bizalommal felhívom tiszlelendő lelkésztársaimat, hogy e ki adványokat áttekintése után a „Hangya“ kötelékébe való belépés feltételei és módozatai iránt megállapodásra jutni igyekezzenek. Mivel pedig egyrészről kívánatos, hogy tisztelendő lelkésztársaim eljárása egyöntetű legyen, másrészről pedig remélhető, hogy a csatlakozás élőnyei s a kivitel mózatai és feltételei, a netalán! nehézségek vagy ellen vetések latravetésóvel, személyes érintkezés és szóbeli tárgyalások utján könnyebben lesznek tisztába hozhatók, azért legczólszerübbnek tartanám, ha tisztelendő lel- késztársaim valamely közösen megállapítandó napon összejönnének s összejövetelük napját és helyét a „Hangya* központi irodájának eleve tudomására hoznák, oly kérelemmel, hogy a „Hangya“ megbízottja a kitűzött megjelölt helyen körükben megjelenni szíveskedjék. A „Hangya“ a legnagyobb készséggel fog a felkérésnek megfelelni. Azt hiszem, hogy a liptó- és árvamegyei szövetkezetek képviselőinek legczélszerübb lenne Rózsa hegyen összejönniök. A szepesmegyei három szövetkezet, tekintettel a távolságra, talán közös képviselőt küld hetne Rózsahegyre. „IN T t B V 1 D É li “ Nagy megnyugtatásomra szolgálna, ha tisztelendő ielkésztársaimnak a szövetkezeti ügy felvirágoztatására Irányuló érdeklődése lehetővé tenné, hogy az óhajtásom szerint késedelem nélkül megiuditó tárgyalás mielőbb kedvező esedményzée vezessen. Szuirecsányi Pál. püspök. Lóversenyek Kisvárdán. Kisvárdán a folyó évi október hó 16-án lóversenyeket rendeznek a következő programmal: I. Tiszti akadályverseny. Tiszteletdij I-nek adva Liptay Béla ur által, II-nak, Ill-nak a Gazdakörtől a cs. és kir. hadsereg és a m. kir. honvédség tisztjei számára. Táv. kb. 4000 méter. Teher 4 éves G8 kg., 5 éves 72 kg., idősebb 75 kg. Tét 10 kor. f. v. f. II. Asszonyságok dija. Gátverseny. Tiszteletdij I. és 11-nak III-ik létét menti. Gazdaköri tagok tulajdonában levő 3 éves és idősebb félvér lovaknak. Táv. 2400 méter. Teher 3 éves 70 kg., 4 éves 75 kg., idősebb 78 kg., nyertes ló 3 kg. több. Tét 20 kor. f. v. f. III. Földmivelésügyi in. kir. miniszter dija. Akadályverseny. Dij 1000 korona. Ebből 800 korona az I-nek, 200 korona III-ik tétét menti, 4 éves és idősebb lovak részére. Táv. 4800 méter. Teher 70 kg., versenynyertes 3 kg. több, két vagy több verseny nyerője 6 kg. több. Beiratási dij 10 kor., további 20 kor., az indulóktól 4 évesnek 5 kg. engedve. IV. Lovaregylet dij. Sikverseny 3 éves és idősebb lovaknak. Dij 1000 korona, adva a magyar lovaregylet- től. Ebből 800 kor. az I-nek, 200 kor. a II-nak, 50 kor. a tétekből a Ill-nak. Táv. 2400 méter. Teher 3 éves 65 kg., 4 éves és idősebb, 71 kg. 500 kor. értékű versenynyerője 2 és fél kg. több, nagyobb vagy több ily verseny nyerője 5 kg. több. Beiratási dij 10 kor., további 20 kor. az indulóktól. V. Gazdaköri dij. Gátverseny. Dij 800 kor. Ebből 600 kor. az I-nek, 200 kor. a I[-nak, kettős tét a 111-nak. Táv. kb. 2800 méter, 3 éves és idősebb lovaknak. Teher 3 éves 65 kg. 4 éves 70 kg. idősebb 72 kg. telivérre 3 kg. több. Beiratási dij 10 kor., további 20 kor. az indulóktól. VI. Gróf Forgách László tiszteletdija. I-nek adva Gróf Forgách László által. II-nak adva a Gazdakör által. Sikverseny. Szabolcs, Zemplén, Beregmegyékben nevelt oly félvér lovak számára, melyek versenyben még nem indultak, lovagolva nyeretlen urlovasok által. Táv. 2400 m. Teher 3 éves 65 kg., 4 éves 70 kg., idősebb 73 kg. Tét 10 kor. f. v. f. VII. Négyes kocsiverseny. Négykerekű járműbe, u'rloVasok által hajtva bíróval. Orosz és amerikai vérű lovak kizárva. Táv. 10 kilométer a versenypályára hajtva. Tiszteletdij az I. és II-nak. Tét 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. A II. dij csak akkor adatik ki, ha legalább 4 fogát indul. Nevezési zárlat az általános, dé dupla téttel az oszlopnál is. lehet nevezni. Általános határozmányok. 1. Nevezési záridő október 9-én este 10 óra. 2. A versenyeknél a Magyar Lovaregylet verseny- szabályai mérvadók. 3. Az Írásbeli vagy távirati nevezések dr. Vadász Lipót gazdaköri titkár úrhoz Kisvárda intézendők, távirati nevezések Írásban megerősítendők. 4. Nevezendő a ló tulajdonosa, a ló neve, kora színe és. származása, valamint a ló terhe, melyei a versenyben vinnie kell, szinte bejelentendő. 5. Minden díjból 5 százalék, valámint a beiratási dijak a gazdaköri pénztárt illetik. 6. Lovagolni csak színekben vagy egyenruhában szalaggal lehet. Az ez ellen vétők 10 koronától 50 koronáig büntethetők az igazgatóság által. 7. A versenypályát a verseny napján Liplay Béla ur fogja hivatalosan megmutatni. 8. A versenytéren felállított akadályok használata a verseny napján reggeli 7 óráig van megengedve, mikor is zászlók kitüzetnek. Ezen rendszabály ellen vétők rögtön a helyszínen 10 korona bírságot tartoznak fizetni minden ugrásért. 9. Minden versenyben, tiszti verseny kivételével, csakis gazdaköri tagok tulajdonában lévő és ilyenek által lovagolt ló indulhat. jgy Az uj negyedév beálltával mély tisztelettel kérjük a lejárt előfizetések szíves megújítását s a hátralékos elöfízetési dijak beküldését. Tisztelettel-. A „Nyírvidék“ kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye őszi közgyűlése e hó ll-dikén, kedden fog a vármegyeháza nagytermében mégnyittatni s 291 pontból állván a tárgysorozat, minden valószínűség szerint legalább is három napon át fog eltartani. A közgyűlésnek több nevezetes tárgya lesz. Fölemlítjük e helyütt ilyenekül: alispáni időszaki jelentés, a vármegyei házi pénztár 1899-ik évi költségelőirányzata, az 1899—1900. évekre vonatkozó közúti költségelőirányzat, u m. kir. belügyminiszter leirata a tanyák és puszták egészségügyi viszonyainak szabályozása tárgyiban alkotott szabályrendelet módosítása iránt, a m. kir. belügyminiszter leirata a köztisztaság biztosítása és fenntartása tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása iránt, a magy. kir. pénzügyminiszter leirata az 1898. évi XXIII. törvény 48. § a szerint megalakítandó országos közp. hitelszövetkezetbe való belépés iránt, a földmivelésügyi m. kir. miniszter a mezőgazdasági ösmeretek terjesztése tárgyában tartandó népszerű előadások ügyében a gazd. egyesületekhez intézett felhívását pártolás végett megküldi, belügyin, leirat a korcsmákról, pálinkamérésekről, sorházakról stb. alkotott szabályrend. módosítása tárgyában, egy nyugdíjazás folytán megüresedett és egy újonnan rendszeresített szolgabirói állásnak választás utján leendő S betöltése, az újonnan rendszeresített első aljegyzői állásnak, valamint az esetleg fokozatos előléptetés folytán megüresedő állásoknak választás utján leendő betöltése, Hevesvármegye közönségének átirata a szocziális bajok orvoslása iránt, Liptóvármegye közönsége a Kossuth Lajos emlékének megtámadása felett érzett megbotránkozását kifejező határozatát megküldi, Zólyomvármegye átirata a katonai oldalfegyver szolgálaton kívüli használatának szabályozása tárgyában, főispáni átirat az orsz. központi hitelszövetkezetnek alapítványi üzletrészek jegyzése által leendő támogatása iránt, küldöttségi jelentés a mezőgazdasági munka vasárnapi szünetelésére és a mezőgazdasági cselédek hozzátartozóitól követelt ingyenes szolgálinányok eltörlésére vonatkozó szabályrendelet tervezetének hemutatása tárgyában. Szabolcsvármegye mezőgazdasági bizottságának a sertéstenyésztés előmozdítása tárgyában kelt határozatára beadott véleménye, a szabolesvármegyei mezőgazdasági bizottság előterjesztése az 1894. évi XII. törvény intézkedéseinek végrehajtása iránt, a felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye átirata a vasárnapi munkaszünet megtartása tárgyában, a jegyzői nyugdíj választmány előterjesztése a nyugdíj szabályzat 18. §-ának módosítása tárgyában stbbi. — A király köszöneté. Ó császári és apostoli királyi Felsége a kabinet irodának f. évi szeptember hó 8-án kelt közleménye szerint, legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy br. Feilitzsch Berthold főispán előtt megjelent hatóságok, hivatalok és küldöttségeknek a legfelső születésnap alkalmából kifejezett hódoló üdv- kivánatokért a legmagasabb köszönet nyilvánittassék. — Kitüntetés. Nemes Nagy György vencsellői lakos a hamburgi 1896-iki nemzetközi kertészeti kiállításon nagy bronzérmet nyert. A művészi kivitelű bronz érem és a róla szóló oklevél, a napokban érkezett meg a földmivelésügyi miniszter ulján a vármegyéhez a kitüntetett részére leendő kézbesítés végett. — Közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósága az őszi rendes közgyűlését október hó 11-én d. e. 10 órakor kezdi meg. — Nyíregyháza város 1899. évi költségvetését a héten tárgyalta és állapította meg a város képviselő testületé. A tanácskozás — több kisebb nagyobb jelentőségű törléseket is eredményezve, igen élénk volt, bár a képviselőtestületnek egy jó nagy része és — ami sajnos — épen a testület jntelligencziója most is, a már szinte megszokott közönyt tauusitva, a tárgyalásokon nem jelent meg. — Aljegyző választás. A Nyíregyháza városánál újonnan szervezett második aljegyzői állás a múlt hó 29 dikén, csütörtökön töltetett be választás utján. A választó képviseleti közgyűlésen Mikecz János alispán elnökölt, kit küldöttség hivott meg a közgyűlés vezetésére. A választás eredménye az, hogy három pályázó közül Oltványi Ödön választatott meg egyhangúlag. — Tanítói értekezlet. A szabólesmegyei általános taniló-testület nyíregyházi járásköre október hó 1-én tartotta ez évi rendes közgyűlését, Horváth István járásköri elnök elnöklete alatt. Az elnök és tisztikaron kívül részint a városi, részint pedig a vidéki tagtársak közül jelen voltak mintegy 24-en. Elnök az egybegyült tan- férfiakat és nőket szívélyesen üdvözölve, az ülést megnyitotta. Első pontul a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése következett volna, minthogy azonban az 1897. évi deczember 22-én tartott közgyűlés 7-ik a. határozatához híven elnök a nevezett közgyűlés jegyzőkönyvét egy arra kiküldött hitelesítő bizottság által időnyerés szempontjából már jó eleve hitesit- tette, — igy sorrend szerint Lengyel József nyíregyházi tanító által még 1897. évi deczember hó 22-én tartott „Bizalom, önbizalom“ ez. dolgozatára tett megjegyzések és bírálatok felolvasása következett. Mely kimerítő és talpraesett bírálatok kapcsán előadó : Lengyel Józsefnek jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott s egyszersmint elrendeltetett nevezett műnek a szabolcsmegyei általános tanitó-egyesületi közgyűlés elé való felterjesztése. Ugyanakkor „Az igazságról“ ifj. Szabó Endre nyíregyházi tanító által tartott sikerült műre vonatkozó bírálat még be nem érkezett, igy ez úttal tárgytalanná vált. — Az értekezlet második pontját képezte Lengyel Józzef nyíregyházi tanítónak „Jellemfejlesztés, jellemzés“ czimü felolvasása, mely dolgozat Bónis Menyhért, Délczegh Sándor s többek által megbiráltatván, értekezőnek felolvasásáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. — Erre következett Bán Lajos nyíregyházi tanítónak „Az engedetlenség, mint az akaratképzésnek akadálya“ czimü tételről tartott felolvasása, mely dolgozatra a bírálat nyomban és kedvezően megtétetvén s annak kapcsán értekező Bán Lajosnak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. — Az egyesüle i közgyűlésre vonatkozó központi választmányi határozat feletti intézkedés akként oldatott meg, hogy Kubacska István, Lengyel József és Schön Dániel tanítók együttes működésére bízatott a nagy gyűlés napján érkező vendégek fogadtatása és elszállásolása. A járáskor kebelében alakult „Önsegélyző egyesület“ állapotáról szóló jelentés tudomásul vétetett. Az egyesület tisztikarának tagjai újból egyhangúlag választattak meg. — A Nyirvlz-szabályozó társulat érdekeltsége f. évi okióber hó 21-éu délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a társulat hivatalos helyiségében őszi rendes közgyűlését tartja, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesztés. 2 A nagyméltóságu földmivelésügyi magyar királyi miniszler úr intézményeinek bemutatása. 3. Az 1897 ik évi számadások megvizsgálására kiküldött számvizsgáló bizottság jelentőse. 4. Az 1898. évi számadások megvizsgálásával megbízandó számvizsgáló bizottság megválasztása. 5 Az 1899. évre szóló költségvetés megállapítása. 6. Az 1899. évre érvényes árvédelmi szabályzat megállapítása. 7. A Tiszavölgyi társulat a közgyű ésre a szabályozó társulat képviselete iránii intézkedés. 8. A szabályozó társulat nehány in- gatlanságának elndhatási iránti felhatalmazás. A szavazás, a jogerős haszonarányos kulcs alapján, az 1898. évre összeállított szavazati lajstrom szerint fog gyako roltatni. Az érdekeltségi képviselők kőt tanú által előt- temezett meghatalmazó leveleiket a közgyűlés megnyi tása előtt, a társulati igazgató főmérnök kezeihez szíveskedjenek letenni.
