Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-04 / 36. szám
r„N T í R V t D É K*‘ 3 való véglegesítését. Az elevátor-rendszer tisztán kereskedelmi érdekei tehát egyúttal gazdai érdekekké is át alakulván, végeredményükben a gazdára is előnyökkel járnak és a termények értékesítését nem tisztán a kereskedelmi érdekek játéklabdájává teszik. Az Egyesült-Államok elevátor rendszerének a gaz dák javára mutatkozó előnyei vitték rá az európai államok egy némelyikét, hogy az elevátor intézménynek a maguk viszonyai között biztositható előnyeit felhasználják. Erre nézve azonban eléggé óvatosak, hogy azt a közvetítő kereskedelem, hanem maguknak a gaz Iáknak közreműködésével, az állam hathatós pártfogása és ellen őrzése mellett eszközöljék. Röviden utalunk .e helyütt a Meliue kormány által Francziaországban legutóbb kezdeményezett warrant- törvényre, amely a terményekre nyújtandó előlegek biztosításával különösen a kisebb gazdákat az ügynökök uzsorás kamatú előlegeitől ős a termények potom áron váló elvesztegetésétól óvja meg. A német kormány az 1896. évi junius 6 iki ős a múlt évi julius 8 iki törvé nyék alapján 5 millió márka költséggel gabónaraktára kát építtetett, amelyeket raktárszövetkezeteknek adott bőrbe, hogy e szövetkezetek a nagyobb birtokosoknak gabonáját olc-A dijakért raktározásra elfogadják ős az értékesítésig kezeljék, a kisbirtokosok gabouáját pedig a valóságnak megfelelő konjunktúrák alapján e szövetkezetek értékesítsék, vagy a maguk számlájára a napi árakon megvásárolván, az értékesítésre a legkedvezőbb időben eladván, a raktárszövetkezetben levő gazdák a szövetkezet üzleti nyereségében érjék el gabonájuk napi értékesítésének kompenzáezióját. — Újabban Románia hasonló alapon előlegezéssel, warrantok kibocsájtási jogával felruházott közraktárakat határozta el létesíteni, melyek a romániai gazdák terményeinek értékesi tésőt vannak hivatva biztosítani. Ez az akczió folytatása annak a nagyszabású kezdeményezésnek, amelyet az agrárhitelintézet alapításával a román kormány szintén a mezőgazdasági osztály felsegitésére kezdeményezett. íme a példák, melyek már működésben levő in'éz- ményekről valók. Valamennyinek alapeszméje: a termő nyék értékesítésénél a közvetítő kereskedelemnek a termelő és fogyasztó közül való kiküszöbölése, a termelő és fogyasztó közvetlen összeköttetése és a termények értékesítésénél a kényszereladások megszüntetése a terményekre adott előlegek által. Mmdeu gazda tudja a maga mindennapi gyakorlatából, bogy a termények értékesítésének a helyes mederbe való terelése csakis ezen a módon érhető el. Ha a fogyasztó a termelővel közvetlen összeköttetésbe léphet, nem fogja szükségletét közvetítő utján fedezni, viszont, ha a termelő nem kény télén pillanatnyi szükségletei fedezése végett gabonáját elpoc-iékolni, úgy képes lesz a termények árhullámzásában azt az időpontot az értékesítésre felhasználni, amidőn számítása szerint terményét jól adhatja el. E két tényezőnek közrejátszása végül megfogja teremteni azt az egészséges állapotot, hogy a termények áralakulása a tényleges kínálat és kereslet mérvének fog megfelelni és az áralakulást a papírforma és a börzei játék nem fogja- hátrányosan befolyásolni, miutáu a fogyasztó a raktárakban és nem a börzén vásárolja szükségletét, a termelő pedig nem a börzén fogja eladni terményét. Szó val a gabonaüzlet kellő medrébe jut az effektiv üzleteknek á legszélesebb körben való lehetővé tételével és a fiktiv üzletek lehetetlenné tételével. Nem uj dolgok ezek, de éppen most időszerűnek tartottuk feleleveníteni. Magyarország két évi rossz esztendő után végre egy tűrhető termést ért el az idén. A gabonaüzlet, — daczára, hogy az előző évekből náiunk sincs és máshol sincs számbavehető készlet — alig indul meg. A börzei forgalom ma az aratás után alig több, mint máskor az aratás előtt szokott lenui. A börze spekulácziója az árak deprimálásában sántikál. Hogy erre képes, annak egyedüli oka a termények értő kesitésőnek helytelen és elavult rendszere. Uj idők, uj eszínőket és uj intézményeket követelnek. A nyomoru ság segítségért esd. A termények értékesítésének kellő szervezése milliókat mentene meg a gazdaosztálynak, amely mégis csak nemzeti létünk alapját képezi, nemcsak történelmi feladatainál, de állami fentartó kötele zettségeinél fogva is. Az utóbbi időben a gazdaosztály rossz - helyzete kezd nagyobb méltánylásra találni az irányadó körök részéről is, reméljük, hogy a termények értékesítésének már évek óta sürgetett reformja is mi hamarább napirendre fog kerülni, hogy ezáltal mező gazdaságunk rossz helyzetének legfőbb oka közmegelégedésre meg8züntettessék. Sz. Z. Vidéki levelek. Mihálydi, 1898. aug. 27. Tekintetes Szerkesztő Úr! A Zichy Nándoroknak — a kik előbb születtek egyik vallásfelekezet tagjainak, mint magyarok, — kikről, saját vallomásaik alapján, én készséggel elhiszem, hogy talán magyar vér sem igen van- ereikben, a kik hirdetik mennyire terjed a vallástalanság, a minek okai a protestánsok —■ a magyar nemzet leghívebb fiai. — Nagy örömök lesz, ha megtudják a Szabolcsmegyei Ny.-Adonyban történteket; hol nehány leány „mise rózsa füzér“ és más hason czirnű egyesület tagjai ide - jöket egy kis magán házban „imádkozással“ töltik, s az áhítatban elmerülteknek ott, e napokban nagy fényes világosságban megjelent (?) „a boldogságos szűz, karján isteni gyermekével“. A gyermekek e látományt azonnal közhírré tették, elterjedt a hir nem csak helyben, de a szomszéd községekben is, s az állítólagos csuda szemléletére sereges- től mentek „hívők és hitetlenek.“ Az „igaz hívők“ látták.' a képet a falon, — lehető, hogy legnagyobb része gondolta: „ha engemet elbolon- ditottak * 1— én is azt teszem mással“ — s allitja, láttam! — a nagy többség igen természetes, nem látott semmit, noha az lett az itélel: —ezek hitetlen, bűnösök! Most a „hivő“ rész várja Debreczenből Volaffka czimzetes püspököt, hogy az égi látvány szemlélésre ki jő, s emeltet e helyre egy kápolnát, — rendez ide búcsújárást — a mi némi concurrentiát csinál MáriaPócsnak, s az oláh templom ajtaja pedig — állítólag nyitva áll, hogy a már annyi helyen megjelent, vándorlást szerető istennő — méltó helyére a templomba települjön le. Ez a nép beszéde. Mit tesz az ottani papság — és mit főleg az elöljáróság ? nem tudom; igy erről nem irhatok. De igen is — kérdésem van Szabolcsmegye T. Tanfelügyelőjéhez, kérdésein ez: Azon birtok jövedelme, mit Gróf Károlyi György — mert a Károlyiak első sorban magyar embereknek szoktak születni — ezelőtt egy negyedszázaddal „közös iskolai“ alapon állott, mennyi lehet már? És a T. Tanfelügyelő ur nem látja elérkezetnek az időt arra, hogy Nyir-Adonyban a közös iskola, és ha csak lehető, az állami iskola feláfiit- tassék. A Zichy Nándorok örömében, sem a gróf Károlyi György utódai — sem pedig Szabolcsmegye fiai „kik első sorban magyarok“, nem akarhatnak osztoszkodni. Tisztelettel Ujfalussy Béla. Vidéki mulatság. Az Eőrben tartott mulatságról szól a nóta. E friss darab foglalkoztatja most a bálon megjelent közönséget és azokat is, kik ezekkel érintkezésbe lépnek. Megvagyunk győződve arról, hogy a közönség által hangoztatott nótának a melódiája nem hangzik oly rosszul, mint czigányunk hegedűjének hangja, — nem akarván megjegyzésemmel vidékünk muzsikusának jó hírnevét rontani, sőt zenei tehetségét sem vonom kétségbe, a mellett, mint laikus, e dologban nem is kritizálom — de annyit mégis megmondok — tétessék tisztelet 1 — 2 tagnak — bár otthon maradtak volna. Megvagyunk győződve arról is, hogy még olyan disonantia sincs a bálon megjelent közönség által hangoztatott rithmikus csengésű darabban, milyen discordia uralkodott a mulatságot megelőzőleg, a község néhány lakója közt. Bizonyosan tudjuk, hogy az egyenetlenség által felkorbácsolt érzelmek húrjai sem adnak eltérő hangokat, látván a sikert — nem boszankodnak többé a közönyösségen. És ezeket határozottan állítva, ellenfeleink is megadják magukat. Kicsinységüket érezve, hibájukat sem takargathatják, belátják a latin példabeszéd igazságát: „concordia rés porvae crescunt, discordia maxiraae dilabuntur.“ A mulatság egyes részleteit különben a maga valóságában adva elő, a következőket emelem ki: Este 8 órakor a művésziesen feldíszített tánczterem megtelt szebbnél-szebb hölgyekkel. Annyi sok szép lány, mint e mulatságon volt, vidéki bálokon igen ritkán szokott előfordulni. A rendezőség e szép angyalsereget mulatság kezdetén felkérte a tombola-jegyek elárusitására, kik egyrészt ügyességükkel, másrészt szépségükkel győzve, sok 20 fillérest kicsaltak a jótékonyczél érdekében az ifjak és öregek zsebéből. Legvidámabb hangulatban 12 órai szünetig folyt a tűzről pattant fiatalság táncza, mit ekkor élénk érdeklődés mellett, a tombola-tárgyak kisorsolása követett. Egeiverő hangos kaczaj töltötte meg a termet, mikor egy-egy érdekes nyereménytárgy sorsoltatott ki, izgatottan várván a mellett mindenki saját számja kijövetelét is. A tombola-játékot a közös vacsora követte. Itt elmulaszthatatlan kötelességemnek tartom megemlíteni, illetve dicséreltel kiemelni ama áldozatkészséget, mit 3 magyar házigazda, vendégszerető úriember a különböző rendű- és rangú vendégeinkkel szemben gyakoroltak. Elek Dániel ref. lelkész, Komoróczy Lajos főgondnok és Etelka nővére és Papp Bertalan voltak azok, kik lucu- lusi lakomát csapva, pazarul elégítették ki a finom- izlésü, válogatott közönséget, csaknem kívánságaik szerint. Ösmerve nemeslelkületöket, köszönetre ezek nem szorulnak, tudják azt, hogy a jótett maga megtermi gyümölcsét. Nem lehet szó nélkül hagyni a többi helybeliek és vidékiek buzgalmát sem, kik a vendégek ellátásában dicséretes buzgósággal fáradoztak, kiknek e helyt légyen köszönet mondva fáradozásaikért. Vidám csevegés mellett lefolyt vacsorát a fiatalság heves táncza követte ismét, mi legjobb hangulatban reggeli 6 óráig tartolt. A fesztelen mulatságon igen sok szép asszony és leány vett részt és e szám bizton megkétszereződik, ha az említett discordia ki nem üt. Ott voltak: Asszonyok: Elek Dánielné, Erdőhegyi Ferenczné (Gyüre), Galgóczy Gyuláné, Guthy Elekné (Hodász), Kalmár Gyuláné (Jármi), Kéry Pálné (Papos), Komoróczy Béláné (Hodász), Komáromi Mihályné (Vaja), Kocsár Elekné (Mada), özv. Kölcsey Lászlóné, Kulin Miklósné, Nagyváthy Ferenczné (Keék), Papp Aladárné (Vaja), Papp Bertalanná, Papp Jánosné (Nagy-Enyed). Pokoly Józsefné (Kolozsvár), Özv. Ruttkay Károlyné és Özv. Ruttkay Leona (Las- kod), Seregi Jánosné (Ny.-Bakta), Szűcs Dánielné (Mada), Tatay Imréné (Uj-Fehértó), Orosz Béláné. Leányok: Antal Ilona (Jármi), Erdőhegyi Katinka (Gyüre), Bideskuti Mária és Gizella (Ny.-Bakta), Boross Ida (K.-Jánosi), Éva ,Ilona (K.-Jánosi), Fesztóry Giziké (Császári), Galgóczy Heléna, Gulhy Jolánka (Hodász), Hetey Ilona (Gelse), Jármy Margit (Liskod), Kalmár Tériké és Anna (Jármi) Kéry Ilonka (Papos), Komoróczy Etelka, Kocsár Ilona (Ny.-Mada), Koósa nővérek (Nyir- Bakla), Kovács Ida (Rohod), Kozma Katalin (Jéke), Molnár Anna (Rohod), Nagyváthy Annuska (Keék), Orosz Giza (Medgyes), Papp Mariska, Ruttkay Irénke (Laskod), Seregi Jolánka (Ny.-Bakta), Skovravszky Mariska (Vaja), Stépán Irénke, Szabó Ilona (T.-Pálcza), Szűcs Anna (Ny.-Mada), Szuszay Margit (K.-Jánosi), Tarnay Mariska (Bpest.) Hogy ki volt a legszebb és legügyesebb leány a mulatságban, én itt a magam véleményét nem hangoztatom, nem akarvan annyi sok szép angyal haragját magamra vonni, hanem álljon itt a közönség fülemhez jutott éles kritikája — bocsánat szószátyároskodásomért, mely szerint mindkét fent említett jeles tulajdon T. M. k. a.-ra esik. Hátra van még, hogy a jövedelemmel kapcsolatban, a felülfizetésekkel is beszámoljak. A mulatságon meg- nem jelentek de dijaikat elküldték a következők : Gróf Vay Adám 5 frt, Görömbei Péter esperes 2 forint, Schőnvald Áron 1 frt, Győry Sándor 3 frt 50 krajczár, Budaházy 1 frt. Felülfizettek: Szűcs Dánielné 1 forint, Iklódy Ferencz I frt. Filó János 1 frt, Komáromy Miklós 2 frt, Kölcsey Lászlóné 50 kr., dr. Fiikor Lajos 1 Irt, Galgóczy Gyula, Fesztóry Gyula, Guthy Elekné, Vay László, Vay Ádám 50—50 kr. Bevétel 254 korona, kiadás 138 korona, tiszta maradvány 116 korona. Fogadják mindezek és a bálon egészben megjelentek rendezőségünk nevében kegyes adományaikért legmélyebb köszönetemet. Eőr, 1898. augusztus 31. Birtha József, ref. theológus. Tanügy. Értesiiés. A nyíregyházi kereskedő tanoncziskolában a beiratások szeptember hó 11-én délután 2-4-ig tartatnak. Jelentkezési hely: a központi ág. ev. iskola IV-ik fiúosztályának tanterme. Az igazgató-választmánynak az 1897. évben hozott határozata értelmében: a társulati tagok tanulói egész évre 5 frt, a többiek pedig 8 frt tandijat fizetnek. Ez összegnek fele része a beiratáskor, a másik tele része február 1-én fizetendő. Ezen kívül minden tanuló behatási dij fejében 1 frtot, a könyvtárra pedig 20 krt fizet. Beiratáskor minden tanuló tanoncz-szerződését s ezen kívül lehetőleg a születési és újraoltási bizonyítványát is tartozik bemutatni. A javító vizsgálatok ugyancsak szeptember hó 11-én d. u. 3 órától fognak megtartatni. Javító vizsgálatot tehetnek azon tanulók, a kik egy, vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur által 1897. évi május hó 24-én 25.314. sz. a. kiadott „Szervezetnek“ következő pontjaira hívom fel a t. főnökök becses figyelmét: 11. p. „Mihelyt valamely növendék ifjú kereskedő tanonczczá lesz, főnöke köteles őt azonnal a kereskedő tanoncz-iskolába, ilyenek hiányában az általános iparos tanoncz iskolába beíratni. Ily iskola hiányában a tanuló köteles a népiskolához tartozó ismétlő iskolába járni (1884. évi XVII t.-cz. 62. §. c) pontja)“. „Az elkésve történő bejelentés mulasztásnak tekintetik, mely büntetés alá esik“. 13. p. „A kereskedő tanocz-iskola első osztályába a népiskolai mindennapi tanfolyamot, vagy ennek megfelelő polgári, illetve középiskolai második osztályt sikeresen végzett, 12 -ik életévöket betöltött kereskedő ta- nonczok vehetők fel“. 15. p. „A tanoncz mindaddig, inig tanitási ideje a főnöknél tart, köteles a tanoncz-iskolába járni (1884. évi XVII. t.-cz. 82. §.). Ez a kötelezettség a kikötött próbaidőre is szól“.„Azonban a III. osztályt sikerrel végzett tanoncz, ha tanitási ideje még le nem járt, a tanoncz-iskola látogatása alól a kir. tanfelügyelő által felmenthető“. 18. p. „A tanoncziskolába, a rendelkezésre álló helyhez képest, segédek is felvétetnek. Ezek a segédek rendtartás és fegyelem tekintetében ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, mint a tanonczok“. Nyíregyháza, 1898. augusztus hó 29. Buhmann Andor, vezető-tanitó. Értesítés. A nyíregyházi államilag segélyezett alsófoku iparos tanoncz-iskolába a tanköteles tanonczok beiratása f. évi szeptember hó 11-én d. e. 9—12 óráig, d. u. 2—3-ig az ág. ev. központi népiskola épületében levő „igazgató szobá“-ba veszi kezdetét, a tanév ünnepélyes megnyitása pedig szeptember 18-án d. u. 3 órakor a r. kath. népiskolák egyik tantermében fog megtörténni. Midőn erről a t. szülők, iparos mesterek és gyámok tisztelettel értesittetnek, egyszersmind felhivatnak, miszerint az 1884. évi XVII-ik t.-cz. 62. §-ának c) p. és 28-ik §-a értelmében tanköteles iparos tanonczaikat azonnal a tanév elején beíratni, a tanórákra rendesen eljáratni, kellőleg ellenőrizni és a tanonczok tanóra mulasztásait Írásban igazolni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1898. szeptember 1. Pazar István, iparos tanoncz- iskolai igazgató. —— Szabolcsvármegye főispánjától. 1 ö9o. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bízott Szabolcsármegye törvény- hatóságánál megüresedelt s 500 frt évi fizetés és 60 Irt lakpénzzel javadalmazott járási irnoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, életkorukal, valamint eddigi szolgálatukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám a folyó évi szeptember hó 20-ig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyházán, 1898. évi augusztus hó 27-én. Br. Fellltzsch, főispán. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Br. Feilitesch Berthold főispán augusztus 29-én családjával székhelyére visszaérkezett. — A „Bessenyei szobor“ leleplezése alkalmával elszavalandó ódára hirdetett pályázati határidő folyó hó 8-án jár le.
