Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

XIX. évfolyam. V 29. szám. Nyíregyháza, 1898. július 17. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. szabolcstArmeoye hivatalos lapja. A SZABOLCS VARHEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. PV >I«*KjoloniU hotonUlnt «Kyaior, vnahmapon. 'Vg poi Hirdetési dijak: KloButáal nlUMlti: e/ő/UWm jkhuí memrndetéuk t <z k **P *««H»ml r.u« léf«»iö Illára.«;.t, o.Un vagy h.lyban hkihoz hordva: JaM,J U^áZTumrfó ,rW * T^***'* ™-,‘,*u Mr*“*k uk*'a'B‘ Mied-. .................. ,........., t . lamUmk Jót*, Klek kudó-lulajdonoi "“*r‘ k8,J.í~ J*k‘u‘n“•*“’** Ar pisil „a „......ä itnstsr­al ^ farinL " (Janoazky lm) intézendő*. UltiA kóluágár* kllltlnk twu A aytit-tárt kMrakijtk Jy* aomkiat M kr Ml« lm ríi I irt*............................. üm d kin...................... A ItHkli jegyié *• '»nil unkuk .(ke km Hirdetőnek elfogadtatnak lapunk részire a kiadó-hivatalban (II. korúid i.kola-utcza --ik szám); továbbá: Goldberger A. V , Eckstein Bernál et AUtUnos Tudósltó állal Budapesten, Haaienetein és Vogler irodájában Becsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn A Comp. eltol Hamburgban. Hivatalos rcs:. 1 Szabolcsv-irtnegye kézig, bizottságától. I DVti. Ulrdetménjr. A nagy méltóságú kereskedelemügyi in. kir. minisz­ter ur rendeleti folytán a Lamarche Albert állni terve­zett nagykárnly- -málésznlka kisvárdni li. é. vasul köz- igazgnlási bejárása Kisvartány és Gemzso községek ha­tárára vonatkozólag folyó évi julius hó 2fi-cn Klsbáka, Nagybáka, Amin», Ajak és Kísvárda községek haláraira vonatkozólag julius lió 2<i-ikán Kisvárdán a községházá­nál d. e. 8 órakor fog megtartatni. Ezen kőriílimnjrrtl a vasútépítés álla! érdekeltek ez utón Is oly figyelmeztetéssel értcsitlelnck, hogy n lejáráson való részvételről, vagy képriseltelésókról, amennyiben ezt szükségesnek tartják, gondoskodjanak. Nyíregyházán, I8V8. julius hó 7-én. Itr. Pellltzseh, főispán. Lex! Egyik fővárosi napilapban most olvassuk n király szomúlye ellen szándékolt merénylet bóseinok vád ulá helyezési határozatát. Húrom embert is btk. ISO. K-a alapján vád alá hely íz­űek, egyet nem. A vád alá helyezés ténye még akkor is jogos, ha nem az. uralkodó felkunt személyéről a nem n magyarok koronázott fe­jéról, de bárki másról volna szó. C.ak tán n paragraphus változnék. Egy iszoobun bizonyos, hogy n három ember vád alá helyezésébe u törvény, a negyedik egyén fel mentésébe azon­ban beleszólási joggal bir az egész, — részle­geset) fókép is szabolcsi társadalom is . , . Az a gazember, nki izgatásból él s száz­ezreket keres, uki aljas elvetemOltségében meg­tagadja Istenéi, honát, magyarságát, népét, akit e tagadás azellemu annyira eltöltött, hogy még n síkját gyermekét sem restellotte kiszolgáltatni a maga bűnös fogyatkozásai végkimuntéséfil a A „NYIHVIUEK* TÁItCZAJA. Cüillnghi'il emberek. Vsa e elég okunk bioul, hogy a többi világokon is élnék teremtett állatok s ha az élet c.skuzyan úgy nyilatkozik is égi földeken, mint s miénken, vsjjon httonlsiot-e ss Idevalóhoz. Szóvsl lskosk-e • csillagé- koa emberek és olyanok, mint mi vagyunk? Ki a kérdd» sokkal komolyabb, »okkal nagyobb As tarUlmsssbb, semmint némely tudományos elmék goodolaák. Kdnuyo nem törődni vele. mert semmi gya körlett basins tlecaea • s mái oemsedekek sbban s hitben osvekedtek föl, bogy at érlelem legfőbb meg- nyilatkozása a péasaserset a as emberek sokasága ellehet a oálkQI, bogy a teremles csodáival fogtálhoz tők. Mire velő as egro tekinteni t Minők csodálat a uap lameatet ? Minek némi a bold fehér tényében tsuaoyádó vidéket? Minek hallgatni a lombokat ri -ga'ó •sál sdgáiál ? Miről )A szeretni as ejfél csőadjét ? Minek •alvót a rőssa Illatét ? M n les semmit ita b s * hooy- háta. Time is money! As Idő peas! Ratines»! Ilu-i ne«s! Kolob irataim, emberek, es aektek elég. De van egy értelmes kisebbség, mely sem éti be a vele esoletett iaJatleo»ág*al. Vaenik klvácc-i lelkek, melyek mrgaksiják Ismerni at ismeretlen'. Vsaa»k gon dolkodó, cselekvő, kutató elmék A kérdés mag* talán mégi- vsa oly érdeke*, miét b* A-pt-ls. I'hryoe, Kieopá-rt, Ágnes S.rel. D-aae de Pollién és lazcreiía Btrgia személyével foglalkoznánk • • • Mikor á csillagok»’, titagáijuk, elsőbben D n mi födöokhOi való hasonlóságuk lep meg II* mts-se gláa néssok á holdat vagy a Véouti, a M*r«ot vagy * Jupi­tert, 0<stön«serQieg s mintegy terméss«t«»eo tOsteat az *oslogitk«t keressQk e világok éa a mi bolygóok kó- lőtt Igyeks.-Ook moghatárosal, hegy minik olt n Uh­megtorló hatalomnak: az u fráter kíméletet nem érdemel, de u legerélyesekk Oldózést ott, abol a véteknek uála még csak látszata is fennforog . . . Sokkul jobban tiszteljük e törvéuyt, hogy sem intézkedéseiben megnyugodni ne kellet­nénk: csak egy fáj lelkűnknek, miszerint sok esetben láthatunk combinntiv alapon felfekte­tett viidulá helyezési végzéseket, sőt Ítéleteket, az tíz ember azonbau, aki sunyi, alattomos ko- tniszkodásúvnl, piszkos önzésével tudott ideig óráig //o/Mzeröségre vergődni, tnég a király ellen elkövetett latorság vádja alól is mene­külni tud! . . . Óh, ha látnák az idén ottfonnt ezt a sze- géuy menyét, mely kenyeret — jót — adott idegennek, bennszülöttnek egyaránt, hu tudnák, mennyire hiányzik a megye első tisztviselőjé­nek a nép elvakullságát. a kabátos osztály szorongatott helyzetűt lépésről lépésre, tán nap­ról napra ecsetelő felirataiból a phuntasia: akkor megértenék, hogy u törvény rideg betűje arra is való miszerint r' ?._,—/• ért-lmestessék. „Sicuti in aliis probatem est!* Itt ininálunk mindenki tudja, ki az a vád alá nem helyezett impo-tor: Várkonyi! S mert tudjuk, unélköl, hogy praeiudicálni akarnánk — nem ismerőnk Sznbolcainegyóben senkit, ki ré­szére a kötél általi megtiszteltetésiiél a Mali Mihály szerepét cl ne válluluá. Sokkal inkább feldúlta e megye boldogságát, oly nagy mér­tékben megsértette Szabolcs közönségét, részint öuzó izgatásai, részint megszűnt lapjában inté­zett szeiiuytnjték ár által, hogy sem sajnálkozni ne tudnánk azon a most megtörtént iuridicai eseten, mely Várkonyit a naponta elkövetett felségsértés vádja alól rehabilitálta. hatóság föltételei, milyenek át éghajlatok. tt évsza­kok milyen s levegőén, a »aröség, s aehétkedéa, s nap ős éj hoaiis, tt időjárás; és az a megfontolatlan gondolát látnid hennánk, hagy az ólet valóizioaaége egy irányban áll • csillagoknak a mi főidőnkhöz vtlö bttoolóaágával. így okoskodni van ugyan némi jogunk, mert hi­ssen miodeti, t mi as élet. c-upáa tbból iamerjak, e mi körű Ottónk vegyoo. A földön lévő dolgok közvetlen megligyelóae errs a gondol.tra vuz boncunkét. hogy ez élethez a eaillagokon Is éppen olyan levegőéi stQkaé- get, mint a mienk; hogy a hőmérséklet nem lebet re nagyon meleg, se nagyon hideg, a testek nem tehetőek se nagyon sOrOek. se ntgyoo ritkák, sí évszakok se Igen rövidek, se szerteleoal hosszuk; szőve1 ugyaeezoo vagy legalább hasonló állapotokra vsa stokség, mint itt a főidőn. Mi például ti olyan világ««, melyen nincs ozigéotum. teljesen lak hatatl «inak ítéljük, mert ha at ozlgénlum ellOnoék a főid levegőjéből aa egész embe­riség róg’Oa kihalna. SU t mi indoaelak lakhatatlan­nak mosdják aa olyan vtiágot la, » hol ataes víz; ér ■em a mi vizánkéi, mely két térfotat hidrogéatumból és egy téifogat ov géniua'oől áll. Fogalmaink szerint nem lehet élet oly.a csillagon »e», a bel aiifra karbó- aiem atb. Hát etek a bó'cs okoskodások halakból méltó okoskodások Képzeljetek ötók kél koszege«, t ki a napiéi -a’őtt folyó méhen L--zélgel (a halak Igen jól ladaak értekeim egymással, bár lái-zólsg mladtg bált- gátnakI Egyikek már nem egysaor eaaknnm ott akadt n kísértő horgon; meg'ehetós etna magágy elő »• észre- vasal e halászok kótolediál. Ka á Upa-zUll keszeg azt malija ptj'áaaiaak. haagy a v-zon hivat la vza elet A pajtás atoabaa. is mérvé« a halastóból) állapotokat ét a kopollyak mákod »«ét. talomáay«« biteeyiléhakkol lóskreven falvllágo«odotl «Hétfélét. .Star»««« étáit Uogy mosdhat Józan bal ily balgaságokat ’ l'gyaa eredj! Az »dale mesét még agy o«itriga sem blaaé eL A par Egy a vzerencaúnk Hátra inóg a feltét« leves s abban liiszűuk, miszeriut est a levest Várkonyi ur nein emésiti meg, hauein rá fog öutetui a rajta is szárad, nem akadván olyan crirainálistája az igazságot osztó Úristennek, uki e feketeséget ledörzsólje aunak a latin kózmoudásuuk meghazudtolnávul: .Salus roi publicae suprema lex esve!* A lint hat ns men tő eszközük. Vaunak dolgok, melyekről aokat igen, do elegei beszélői nem lehet ma. Ilyen dolgok a mi beteges mezőgazdasági állapo­taink, melyekeu belől mint oyill seb muUlkozoak a c-eléd mizériák a a paraszt sociáliamus, a melyekoek hátterét tulajdonképp,-u az anyagi és erkölcsi züllés képezi. Egyike sem állott be egyszerre; évtizedek okta­len, Olvezet-sévár, pénz éhes, hirtelen gasdtgodási vágy s ezekhez haaoulö — de meutöl kevesebb szolidságot és erkölcsi tartalmat mutató — törekvéseknek * eljá­rásoknak természetes, kíszártdhatlau folyományai ezek! A miből következik, hogy hirtolen aználáaukra nincs is rrceptl Dj nem is lehet, mert ha már a pb».Icai (Or-Voyok ér-ónyccCtOsOrs evek kellenek, — ilgy bizonyára évtizedek — hanem cgOez generáliok — szükségesek ez erkölcsi törvények érvéuyesoléiére, az ember anyag megnemeailéséoél. Mezőgazdaságunk, sőt nemzőt! elütünk mai nyílt »ebei olyauok, mtol a h.jón egy xivatar ütötte lék, mely aa Összes hajós nép vúgveszedolmo lohet, hacsak idej-i korán mindenki hozzá nem lát teljes oda adással, sőt némi anyagi áldozatokkal la a mentési munkála­tokhoz annál gyorsabban, mentül nagyobb a veszély! Nem lehel caéluuk et alkalommal részletesen fel­sorolni a mii bajok okát. Illetve okait I Ea okok ma már meglehetősen tlssiáo állának előliünk, ha még oly mélyek isi Ez okok nem oak anyagiak, de arköl ettek ia, meri tt anyagi, át erkölcsi és lotellectuállt hatalommal nem mindig ü;y éltünk, mint kellett volna; nőm mindig adtak oly kifogáaulao emberek ketábe, kik saját érdekeik mellett felbirták volna fogni azt, ion mozgó árnyékok nem loholnék elevenek. Ez csupa optikai csalódás. Szárazon élni! Micsoda beaséd ál! Az é elhoz okvetlen szükséget a via, még pedig a jö édea víz, bármit mood a vén galöcta, a ki a minap azzal dicaekedelt, hogy leulotoii égést a tengerig ét igazi eleven halakkal tálát kozott a sói vltbeo. Plba!* A Sorbonr-egyetem semmi doktora oeto mond­hatta voloa est kölöob logikával, több bizonyító erővel; legfe jobb választékosabb nyelven De est el kell ismer nüok, bogy as il. en ítélet meotbeió. Ml t földi élet föltételeit év határait tanulmányozván, nem egykönnyen bírjuk elképzelni, hogy az élet más föltételek mellett ia lebetaégee Ha azonban figyelmOoket a földi élet ót a setét éré fordítjuk, az a gondolat támad bennünk, hogy borízű- auakat nem szabad nagyon »tök körbe szorlUei. Már e víz)«» levegő élete között levő röppent kölöabaég Is estünkbe juttatja, hogy e terméaieioek mily vágtatna erőt vannak Még nem le oly rég. a rövidet látó lev- méezeiviicgálok azt hiriet ék, hogy az Oczeáe mélyében nem lehat «int; egyrészt • roppaat nyomás miau (mely. mint állítatták, ágyakat bir Ízre pírrá morzsolni), másrészt na örök «ötét»«« miatt mely ott meg akadá­lyozza a molekulák miadea munkáját Ka lm agy ki váac-i végere akarván járni e d> ognak. ezer, kétezer, háromezer mélységre hoc-á'ja alá a mérő Ott Aa atavea c-ódákat bet föl vele: végtelen finomsága elő virág- álla'oka'. pillangóknál atebb teremtéseket, melyek ott teát élnek, a mély vzrétagek le')«« egy«eau<ye kere­pelt éa játszid weak a vi t.oa-átbaa, mely lőlák ered. mert ók mtgok CalllámUeek Mely csőfalat! Ke mely Ircske! Az ele«, et átél! O.t ragyog * fáid egész kerek- aétféa, ez Aciaáa fekete mályaAgettőt tz örök bófedle fehér hegyennek lg, reetket a napsugárban, buirog a vtfCsAppbee. tokatarotéőlk. miét élóabödó az álőtkődóe. mag* az étet rováaár-, kárglvesái az egOat világot, • zietelee megejbedlk meg vea e főidben, e et* átall. Mnl •zAmiinU oDlzalr-za t.-r)«-al.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents