Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
Nyíregyháza, 1898. Julius 3. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCS VARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Moajelonlk hetenUint OR.vxzor, vn^rnapon. KlóDzetM fel tételek: poétán vagy helyben házhoz hordva : Bein hn . . ...... 4 forint. Ml évre....................................2 . Mon od torn...............................I , A kósaZft 4o too ít * ur»kn*k egét* étre esik két forint. Az fUfutt/ii pt+J'k, mugrauUVtek i a A lop ualleml kíp«ikilóaa4arak, Hirdetni dlj»k: lap uótküldáe tárgyában Urnái jrUtó- * *!fr‘ " rf"a* . Mtndon «ipttr áiUSarstt pofii oor M|M r támlánk Jóba tUrk kindo-tulnjdono. *** k4^- " mmjta w.*. , .a™ RtSÜ .... ,......... . - Ä !W.tr (J ánónijf ház) Mtezcndok. üliU blúzért kaldetark tímu a «jnt-Url kAil«néBj«k 4y* «oraskiit 90 kr Hirdetitek elfogadtatnak lapunk ró* «re a kiadó-hivatalban (II. kerület Ukola-utcza 8-ik szóin); továbbá: Goldberger A. V . Eckstein Bernit is Általános Tudósító állal Budapesten, Haasenstein cs Vogler irodájában Becsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által Hamburgban. HiYat&ios rész. 1050. K. ***189« Szabol csv árin egye főispánjától. Pályázati hlrdi'tiuénv. A kormányzatomra bízott, Szabolcsvármegye tőr- vnnyhatóságánál, a 12/898. ügy. sz. határozattal rendszeresített és pedig egy 1260 frt fizetés és 200 frt lakpénzzel javadalmazott első aljegyzői, továbbá egy 860 frt fizetés és 100 frt lakpénzzel javadalmazod szolga- bírói, a folyó évi rendes őszi közgyűlésen választás udán véglegesen, addig is azonban esetleg helyettesítés utján állslain betöltendő állásokra s végűi ogy B00 frt Illetessél és 100 frt lakpénzzel javadalmazod s a jelen hirdetmény h iláridojénck lejária után azonnal általam véglegesen betöltendő központi irnoVi állásra, nemkülönben a fent jelzett első aljegyzői állás betöltésével tkelleg megüresedő s szintén a folyó évi őszi rendes közgyűlésén választás ulján betöltendő állásokra ezennel pályázatul nyitok s a pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minósitvényúkel, valamint eddigi alkalmazásukat és életkorukat igazoló ukmunyokkal felszerelt kérvényükét hozzám a folyó ivi /uhut hó ‘lü-ig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyházán, 1898. évi julius hó l-én. Hr. PrlIIUsch, főispán. NfkKjr iinuUlmuk t's n iniinkáHné|>. III. Említettem n szellemi, az intellektuális erőket ia Ezek a gazdaság vezetői; ezek kel- lénflt oluó sorban. — És itt ismét ugyanoly .circulus vitioa* áll be, iniut a muukáauépnél! Hol a hibái Mit kell kívánni egy nagy birtok vezetőjétől t Általános miveltaóget, mert hisz az ország lakosai egy részének sorsút intézi! Becsületességet, mert hisz uagy vagyon van kezükre bizva I A „NYIltVlDKK“ TAKCZAJA. A tudomány nem ránt. — No, ml ssorougatst már s keledben, neműi, • pestiektől jött levél? Nagyon gyanú* ss áb rásetod, routst sejtek. — Talán megint kérnek már valamit a telhetetlenek ? Vagy pedig s látogstá-ukksl ikernek mrgőrvendtiieini ? — Kitaláltad mimikám, »aölt Űrkénéi leh-tó nyájassággal Holnap Itt lettnek Sarolta jón a két ki> lányával Ast írja, hogy egy pár — hétre. KelletleoOl mood's ki az utolsó szót. mert tudta, hogy családi zivatart Idés vele eló. ft.merték egymás uiü s gondolatait ts, nem volt csődé, bárminőt évet éltek át egy keoyeren. Ki ts őutőlle tt epe oy ómban élete párját Nagyon érzékeny oldalát értetette a .pár bét.* — Minién tiáll pirdkája es égnek állt, tombolt benne sí indulat — Abbéi úgy tn nem lett prédtkácslé-belőtt, mt elhfiedOtte »lent Dávid. — síéit haraggal, de meg gyólódéssél. At én hátamban nem tőrOk m-g hénspos vendégeket. Maradjanak csak otl, a hol vanish, tokkal stebbek ók otthon — Nem eléggé htsztpolyestik már bennbnkel? Hissisbbsk a sáskánál Nem bogy megkó siöonék n két bitón sertést, kenyérnek vtlét. gyáméi- csbt, emit minden évben l OldOok, de n'évégre már ide kóbbinek végkép t nyakunkra — Meg akarnak enni valósággal, de asm engedem be óbet, nem, olyan nincs Még ma elatatom hátulról . . . — Nu beveskoi'y már annyira, — eagessteltu a csendes férj, — bissen nem idegenek, tndol, kogj ss Ossses rokonságunk Sándorból áll. — Te kiugsdtnd » tieidet. Ms ts találkoztam Ldrlseziral és olyan vádol Déaott rám, mintha ss apját éltem volna meg. nem is köjzóat, ktkerOU; pedig én nem haragítom rá ils eljönnek, legalább meglá'juk s bit Msrgi'ot, meg . . Szakismeretet, mert hisz az d szelleme kell, hogy olyau legyen, mint tésztában a kovász ! Végre szorgalmat és erélyt, mert ó vezeti, irányítja és ellenőrzi azon erőket, melyek a termelésnél a dolog technikai részét (szántás, vetés, aratás, hizlalás) csak chablonosau, parancsra végzik. Vitunak-e ilyen erők! Vannak! De ne csodálja senki, ha az ilye-, nek nem maradnak, vagy nein érozvén magokat jól, nem fejtenek ki igaz tevékenységet oly uradalmakban, hol még kevesebb törvényes oltalomban részesülnek, miut az a szegódmé- uyes cseléd! Azért aztáu tessék csak végig uézni az ily urudalmuk állupotjáult Örökös változás épp azok részéről, kik kell, hogy lelke legyenek a mezőgazdasági üzletnek ! Hol a hiba, nem kutatom!! De bátorkodom megjegyezni, hogy nincs az az iskola, nincs az az egyetem, mely oly embert nevelne és nem született még az az ember fia, aki olyan lenne, hogy minden tulajdonosnak tetszését megnyerje s hogy rögtön bele találjn magát minden gazd. viszonyok között! Hűnek oka az egyének és gazdaságok specifikus természetében rejlik! Az meg egyáltalán absurdum olyat kívánni is, bogy valaki rögtön nagy és állandó jövedelmet tudjou felmutatni és cousolidált állapotokat teremteni. Ehhoz idő kell; a tulajdonos részéről pedig türelem és bizalom! Ezeket épp úgy, mint a munkásokat az uradalmak maguk neveljék ki. De nem folytatom! Majd megjöu mindennek uz ideje! Lesz még idő, midőn csakis a — It .kon ide, rokon oda, vágott közbe dOhOteo — cask msrsűjtusk otlhou. Nem ssoktim ón meg a gyér mek sírást. A msgsmót oem hallottam, s másót uom tksrom Atórt kbikOdtetn óo sunyit at iprómsrhákksl, hogy most oyskrafóre leöljem? M-onyit estik weg egy pesti csejód? — mert dajka aólkbl nem Jönnek. — A milyen drágaságról Irusk sí újságok biatossu otgypóo- tekl gyomorral jönnek mioűoyájno. Itt sksrosk jó lakói. M.jd eo fogok tsláa annyi róvtóie íósoi, nxt nem lessem. A c-eledre pedig nem lehet blaoi, így is meg- loposk ssemem láttára. A mull bóteo adtam egy pakli gyújtót n kocsisnak óa tegnap este már újból kórt. — ft.szevsidtsm, hát móg neki állt feljebb, elkezdett nyelvelni: est bisst a tónsssssooy, boty reggelire essem meg e >tár<s kinyerhet, sislonsn helyett? Nem tart- bot Orók-é. — Ils es így fog menni, koldusbotra jutunk. — De kórlek, hát esek nem ulssii hatjuk el, bn . . . — Már pedig elutasítják, nem akarom, hogy jöjjenek. Értetted I? Nem ak.rom. Kiegei szenet dtem a hóknak, Itl töHólte as egó-s vskáczjót, fe»titrtl s kadét ruhában, bn viólinm neki valamit kinevetett Nagyságos 11 rt oóaioek stábtól I ggeybel t* mikor kint vel'ál • tanyán egy zseb böidl hdíűóll bst» n galzmbjalazh minden kérelem neikgl. M> kóaóm nekem •« 6 porcait, vagy nam ladom miféle galambjaihoz Ha sincs mivel etetni, ne tartsa« — Uzyan edes mimikám, — ez már sz u'oDó kísértét volt Olvadó hangos — csak nem shared kinő vettetel magadat. UtóvOgre ts a mtatl móg sem megy nah tóehre. ha rokont f .-adnak veoiegol l*gy se jár háziakhoz senkt. tty Olgák mint n remetek — Ok nagy eg! — kiáltott fel n száras est szosyka — kát meg la ts ellenemre törsz? M»g te »• méreggel etetsz? Nem látod. begy mire lettem? Megemésztett s good es bosszúság, csent es bőr vagyok, a kdst már lentietek rólam. O vsa vagyok, miét e event humánus szakembernek lesz keletje a mezőgazdasági téren; akkor nem lesz: ultima spes agricola! Mikori Ha beáll a react ió arra a gazdálkodásra, melvet eddig követtünk! Szolgáljak tin példákkal r Minek I Elég ismeretesek! Midőn a kizsarolt föld elrúgja magától a bérlőt a aztán a tulajdonost; akkor, sajuos, hogy csak akkor foguuk iparkodni több erkölcsi és értelmi tartalmat önteni az egész vonalon mezőgaxdu- súgi vezetésünknél ténykedéseinkbe! Hogy ezen szomorú idő azonban be ne következzek egész teljébeu, röviden reá mutatok azokra a módokra, melyekkel úgy a gazdán, mint u munkásul) .segítve leune; illetve azon módokra, melyek helyreállítanák azon patriarchális viszonyt, mely a munkaadó éa munkás között a mezőgazdasági téren kell, hogy meg legyen! Melyek ezen módoki Első uz okos, higgadt, erélyes s igazságos vezetés. Nézzük meg, hogy kire bízzuk egy nagy uradalom vezetését és kormányzását, mert — miut már mondtuk — a föld nemcsak üzlet hely, de a haza, az ország egy valódi része, rajta azon ember — anyaggal, melynek meg vaunak n maga ápolandó uuyagi éa erkölcsi szükségletei iu! És ha inár belátjuk, hogy egy lovat nem szabad bármily kontúr kezéro bízni, mert különben elromlik; úgy bizouyára még kevéssé szabad ezt tenni egy vallás erkölcsi lénynyel: az emberrel! Ha elemeznók a dolgot, könnyön kilőhetne sütni, hogy azok a mai cseléd állapotok eredetileg inneu kezdték magokat kinőni — persze lassan, mert az erkölcsi törvények csak lassan érvényesülnek! váz Perns te bisol, roioihs kóbánjt volos a hsad, mert nem látsz tovább ss orrodnál, de nsórt Is megmutatom, hogy amíg ólok, sí ón előrelátásom fogj« megmentről szegénységünket. SOrgóoyózd meg oekik rógióo, bőgj elulistam, oem vagjok itthon, ml te me- gyQok botiájuk, ók •« elknlmetlnnkodjtnek nálunk. Puoktum! Kt n puoktum egy olyau pontot helyettesített, melyet teolnmósgávtl mb lehetett eltörölni. Kitel be volt fejezve e tárgy, tóbb ttó nem fórt honi. A haragot mámi becasp't at ajtót, bogy na ablakok fóldreogóti sejtettek Ki pedig a itokátok nyelvén annyit Jelentett, hogy oegyoo ttsp embernek kell innak lenni, a kivel 24 óra alóli baráttá <oe ától váll. Tudta ett lUketyei ét mivel hátai korábbá oem tartótól! a •tépek kóttó, legfóbbbápen pedig mert a piraoooi sem telj—llette, nem adta fel s sQrgóoyt, elbóuhlt e némaságra Másnap korán reggel n hátlnaetoay haragja míg eijedétben volt, korholta n cselédjeit, mert kevés tejet adnék n tehetek, tok uéaál fogysatlottek él. t (árai MkeiOes bánnak, rslve sokáig égetik n lámpát tlb. /Aráétól kilistázott at ulciatjtós Kiejtette haléból a tejes bögrét t meglepetéstől. I<t vannak már n haramiák, ereszd be Okéi. móH a tzohatálynak — vezesd be nt ebédlőbe, kellőd (el az urat. ea roeraol értem magsa»). At styshtAg tesakioereltel von« t la. mert n kis Margit lóláb redt a ióega««ere — lAtssamuk remis jen le áll veit. P. etmorgát é» sej kóítótóu ve,ok n csendéi bitbe — Hát 'a tv megjöttél Sándor öesem? Azt írtad, begy e«ek a lalwíged jón. mez az apróság Hogy »agy lak ? Mi aa aj-dg odalönn? Tegyetek magatokat kényelembe — Ki »agytok törődve, todom. azért nem jó éjj-l 1*0101 — Hol «so st es kl' kerraztUayom? tudakozódott n böcsz. Almos «zömeit dórgó se Mni MtómiinU fi oldalira t«-i-J»>«l.
