Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-23 / 4. szám

■

XIX. évfolyam.

jj,

—■

4. szrlm.

Nyíregyháza, 1898. január 23.

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

SZABOLCSVÁRIVIEGY£ HIVATALOS LAPJA.

A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE.

BV Mecr. jelenik hetenkint eityszer, va«lirnnpon. 1W

. Az MfittUli .. .< ■> A lap '/ollfuii r. -i. l k, |., /.i hnldiwnfok, Hirdetési dijat :

^gón7 «ívre S . . " ' ■( fg^nt hl)) szétküldése tárgyában leendő jelszó- „ ' '"'"I4' "rL‘ u,Jenl Minden nagyszer h.siboiott petit »or «gy»« r

fii érre..................................

.... : 2 „ támlások Jóba Élek kiadó-tulaWono#fo lcrclck “** ““«» UtM.s s kr .; tjbbuírl kO.U, araUbao 4 Ír.

Ne

nyed évre........................................1 „ könvvnvoiudáiálioz iskola-ulcza S szám l08a<lt“tn“k eL Kincntárl bélyegül) fejben, minden egye. I.irA íLí

kí jcKVí« <Se tanít', araknak ezé.- dvre JvnjOinadjdUoz lakola ultza S. SZatll A kéíiratok c8lk ílhigos k|vlnatra , a. .leld. útin 30 kr. fl.eUoiik.

* c.ak ket forint,. B (Janószky liaz) mtuzenduk. «jjillető kaltedgdrc küldetnek ri.eia A nyílt-tért kOilemdnyek dija teronkial 30 kr

Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület is*-ola-ulcza:-8-ik szám); továbbá; Goldberger A. V. által Budapsslen, Haasensteia és Vagler __________________irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban.

Hi

vatalos rész.

697. K.

IBIIK.

•Szabolcsvármegye alispánjától.

Nyíregyháza város polgármesterének és u községek elöljáróinak.

A nyir-bátori járásban lemondás folytán megüresedett vármegyei állatorvosi állás betöltése czéljából ki- liocsájtolt pályázati hirdetményi közhírré tétel végeit kiadom.

Nyíregyháza, 1898. évi január hó 12-én.

Mikecz János, alispán.

23 K

Szabolcsvármegye főispánjától.

1898.

Pályázati hirdetmény.

A kormányzatomra bízott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál lemondás folytán megüresedett 5U0 frt évi fizetés, 100 frl lakpénz és 100 irt utiálalánynyal javadalmazott és Ny.-Bátor székhelyhez kötött állatorvosi állásra ezennel pályázatot nyitok s a pályázni kívánókat felhívom, hogy a törvényes minősitvényüket, életkorukat, valamint eddigi alkalmazásukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám a folyó január hó 31-ig, mint záros határidőig nyújtsák be.

Vy: • >£ybá*án, 1898. évi . január hó G-án.

llr. Fcllltzsch, főispán.

Sznbolcsvármogyei szocializmus.

IV.

S belépve a legelső faluszéli viskónak füstős, hideg pitvarán keresztül az u ti. lakóházba, nagy szegénység tárul elénk: Egy több tagból álló — egész télen át dolog és kereset nélküli család tengődik itt éjjel-nappal ÖD ölön összezsúfolva bűzös, fülledt légkörben, búvá két kis sitnpla ablakon jutna be némi világosság — ha az a szellőztetés rovására kivülról félig homokkal elzárva nem leuue; a ház földje 50 év óta egy és ugyanaz, s a uyúr folyamán reá mázolt sárga föld félszázados piszok rétegeket takar el; a boglya kemencze már kihűlt, mert a kepe szalma régen elfogyott — s fűtőt a hó alól szodni nem lehet. Mindene tpi tápláléka egy ily családnak — eltekintve a nyári kedvezőbb évadtól — hat hóunpou keresztül, áll: Korpás lisztből sült kenyérből — s inig tart, — máiéból; kolompér, bab, korpa-czibere és itt-ott sós vízbe főtt tésztából — ha t. i a helybeli kis boltosoknál drágán megfizetett hitele van. Tehén vagy egy süldő ritka helyen található, zsírt, szalonnát vagy székhúst az e lajta szegény ember szemével sem lát, tűzi fája egynek siues

Ez a szomorú helyzet hú képe; s ha megkérdezzük a bérelt, vagy hasonló körülmények között saját házában lakó napszámost, hogy hát mi lenne a kívánsága, hogy helyzetén segítve legyen, — a felelet mindenütt egy és ugyanaz: A napszám bér felemelése, a harmados föld eltörlése, általánosítása a feles rendszernek min- deu mellék szolgáim myok nélkül s végre a napszámos osztálynak adómentesítése. A cselédségnél pedig: a bérfizetés felemelése, a konven- tiós földnek a kikötött térfogatban való kiadása, minden cseléd részére külön lakas és vasárnapi munkaszünet.

Ha már most a földtnÍves napszámosok kívánságait tekintjük, úgy lógjuk találni, hogy sehol az egész coutiuenseu nem fizetuek a földművesnek uagyobb napszámot uniut n&llunk. 'de nem is fizethetnek még annyit sem. mivel kblönösen megyéuk kizárólag földmiveló megye s igy az elég gyér népességi viszonyok mellett a munkabér kereslete és kínálata közötti viszony nem a munkásra, hanem a munkaadóra kedvezőtlen. Hiszen a tapasztalat igazolja ezt leginkább a nyári munkaidőben, a mikor a gazdaközönség egymás ellen valóságos versenyre kél, s a napszámosbért dobszó utj n egymásra Hezitálja, a mely napszámosbér felmegy 1 frt sót I frt 20 krra.

A feles vagy harmados föld kérdésében pedig a földműves álláspontját teljesen téves számításon alapulónak kell 'tekintenem, a mely nézetemet a következő számítás fogja igazolni: Egy hold jó földben rendes termés mellett megterem 60 véka esős tengeri; ebből ha a föld feles, — 30. ha harmados, — 20 véka tengeri a munkásé; a tjz véka külömbözetnek fedezni kell azonban: egy hold föld megszántásának és beberenálásáuak költségeit » 2 frt 50 krt, a vétó mag árát = 80 krt, elvetést (2 napszám) -. I frtot, a termés. felének Liehordását = 60 krt, összesen 4 frt 90 krt, vagyis a feles és harmados termérközötti tiz véka külötn- bözetnek egész értéke’*)

S ha íigyeiembfeA’ta.íZük azon körülményt hogy az igavonó jószág nélkül való földmives gyakran kellő időben nem kap ekét, — s ha időn túl kap is — abban a szántásbau nincs köszönet, ha figyelembe vesszük, hogy a sor- vetővel eszközölt vetés még is csak más dolog mint az ő kézi vetése, s bogy az uraságilag jól inegszáutott és sorvetett földnek kapálása de különöset! töltögetése sokkal könnyebb, s az igy müveit tüld nem gazosodik annyira s minden körülmények között nagyobb termést biztosit. — nem lehet kétség a felett, — hogy a harmados föld a foldmivesre nézve elóuyösebb.

Hiszen a gazda nem is azért ád előnyt a harmados rendszernek, mintha ama 10 véka Külötnbözetre vágynék, hanem azért, mert a fentit elősorolt nehézségeket és akadályokat ismeri, tudja, hogy úgy neki mint a földtuives- nek uagyobb termésre van kilátása, ha a földet ő maga szántja és veti, s mert azt eltűrni még sem köteles, hogy földjét a mit esetleg ősszel bevetni szándékozik, szántás helyett csak meg karmolásszák. — —

Szegény ember, kit téged a végzet arra rendelt, hogy kézi munkával keresd meg mindennapi kenyeredet, nem abban — hidd el nékem, ki mindég a ti sorsotok javítására törekedtem és munkáltam közre, nékem hidd el, hogy nem a napszámbér csökkentésében vagy felemelésében — a mit sem lejjebb számtani sem feljebb emelni egyoldalii Ing semmi féle határozat vagy tőrvény útján úgy sem lehet.- nem a feles vagy harmados föld kérdésének megoldásában keresendő a te boldogulásod és üdvöd. — hanem azon — inár jeleztem reformokban és átalakulásokban, de tm-g azon viszonyok változásában, amelyek között élsz — | és szenvedsz.

Avagv nem látunk é minden faluban egv | sereg ingyen élő dolog nélküli, ide ó la Int kosó ! s a te fáradtságod eredményéhó táplálkozó élőn- I dit; akikről senki sem tudja, hogy tulajdonkép j miből élnek. d<> mindenki látja, hogy mindannyian boldogulnak: nem találunk-e minden falun 5—6 , sót 10—15 szatócsboltot, amely a szegény embert méreg drága rossz portékákkal és élelmi szerekkel látja el, a melyeket kizárólagosan csak I

•j Sovány homok faldbo. hol a unná. boM.ok.nl i0—t5 vékára t.heto. t.m . f*l... vem . harmada, rvudn i na'Italt I ««m taotdogulh.l . földiaive. — )>!nM aj^ud. még k vátbbá. — I

p- Mai számunk » oUIalrn törjed.

a szegény nép tart fennt, — s — hová a sze- géuy nép folyamodni még is kényteleu, mert széles e hazában egyedül itt talál — bár méreg drága hitelre; uem e százakra tnegy megyénkben a csapszékek száma a melyek mindannyian kiapadhatatlan forrásai a nép nyomorának, s végre nincs e magában a gazdaközönség soraiban is egy-két alávaló nyomorult, a ki a szegény földmivest minden alkalommal zsarolja és meg csalja és a kiknek viselt dolgai el feledtetik a nép szemében i nagy többség correct magatartását 1

S ime viszont nem tudunk fölfedezni megyénk egész területén egy vidéki mezőgazdasági hitelszövetkezetet, a mely hivatva lenne minden nyereség nélkül a szegény népet olcs i kölcsönnel ellátni, nem látom a községi szegény alapok gyarapodását, a melyek a munkaképtelenek segélyezésére volnának hivatva s nem látom a köz- jótékonyságnak aunyira óhajtandó nyíl vonulásait.

Az államnak, a társadalomnak, a helyi hatóságoknak és a legközvetlenebből érdekelt gazda- közönségnek, valamint, a munkásnak magának kell a bajokon segiteui.

Ha az állam saját fiskális érdekeit alárendeli a közerkölcsiség érdekeinek s a korcsmahelyiségek számának apasztása által kevesebb alkalmat fog nyújtani az iszákosstigra, — ha az állam módját találná az iugatlanual nem biró napszámos osztály minden közteher viselés alóli felmentésének, — s tekintettel a inult évi rossz termésre, az adó elengedése terén már most eltnetiue a legvégső határig, ha az állam in Hiúkra menő, intercalates jövedelmezésre szánt és utalt tőkéit, hatósági vagy esetleg más megfelelő utón 3 — 4°/o-tóli kamat mellett a szegény nép segélyezésére fordítaná és nem engedné, hogy az a falusi uzsora és a vidéki drága és kizárólag saját érdekeit szem előtt tartó pénzintézetek állundó jövedelmi forrásává legyen és maradjon, ha az állam a szegény ember olcsó vagy ingyenes jogvédelméről gondoskodnék, — úgy, «le csak úgy tenné az állam lehetővé a többi ez irányú tevékenységre utalt faktorok közreműködését.

Ezen tényezők között gazdatársaimhoz intézem első sorban szavaimat.

Hála (!) az 50- és 60-as Uach korszakbeli évek hallatlan pusztításainak, a mi-lön bíróság, uzsorás és fiskális, eme, azon időben legszorosabb cartell viszonyban élő gyönyörűséges here levél, tette tönkre az ország ős nemességét, — a földbirtoknak egy igen tekintélyes része az egész országban mindenütt, de különösen megyénkben ma már más kezekbe került. A régi nemesség nagy s valóban legmagynrabb része tönkre m«>nt, vagy elszegényedett s adósságok és közterhek súlya nlatt nyögve, elveszítette régi befolyását es tekintélyét; az új birtokos és bérlő nem szerezte (inert nem szerezhette) azt meg meg; — de hát ez is a társadalom bűne, a mely társadalmat úgy látszik a mi liberális intézményeink megelőzték egy évszázaddal, — a mely társadalom, pedig a szeretet hittanán felépültnek szoktak azt elnevezni — a zsidóságot tnég távolról sem fogadta kebelébe, nem látja szivrneu családi tűzhelyénél, s igy nem Csuda, ha a munkás nép előtt nem részesül azon tekintélyben, a mely ót — mint gazda és polgártársunkat — joggal megilletné; — joggal mondom, — mert tóllük — a mindenütt