Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-22 / 21. szám

-í

— Debrcczeni (lalogyesiilet Konstantinápolyban. Péntek este indult el a debreceniek hires dalárdája, a Fekete-tengeren át konstantinápolyi nagy útjára, hol a szultán főemberei készítik elő a hivatalos fogadtatást és ünnepélyt. Összesen hatvanan vesznek részt, Márk Endre ügyvéd, egyesületi elnökkel élükön. A résztvevők fele pedig az egyesületnek pártoló tagjai közül került ki.

— Vivóverseny. Vasárnap délután a Pacsirta vendéglő nagytermében szigeti Benedek Gyula, az olasz vi- vási modor neves mestere, megtartotta igen kis közönség előtt napok óta hirdetett vivóversenyét. Benedek Gyula és a vele érkezett urak szigeti Benedek Sándor, Kis-Keresztesi Béla, Rácz Pál mindnyájan az olasz rendszer hivei, inig azok az urak, kik városunkból velük szemben kiálltak, magyarosan, csuklóból vágva verekedtek. _ A verseny alatt bebizonyult, hogy a magyar vivómodor, bár képviselői nem voltak a versenyhez kellően trainirozva, az olasz vivásmóddal szemben teljesen megállja helyét, sőt azt még túl is szárnyalja, mint az a Rónay Jenő és Rácz Pál mérkőzéséből kitűnt, a mikor Rónay igen könnyen győzött. — A verseny lefolyása a következő volt: Először az amatőrök küzdelme volt meg; a párok sorshúzás szerint álltak egymással szembe s az osztályozásnál győztesen kikerült vívók tovább verekedtek egymással az elsőségért. Kis-Keresztesi Béla és Gally Lajos álltak ki először, győzött Kis-Keresztesi, másodszor Rónay Jenő és Szabó Lajos, győzött Szabó, azután Rácz Pál es Rónay Jenő, győzött Rónay. Az osztályozás befejeztével a három győztes mérkőzött meg, minek eredménye a Kis-Keresztesi győzelme lelt. Ezután a már őszülő, de még mindig bámulatos erejű és rugékonyságu mester, szigeti Benedek Gyula állott fel szimpátikus megjelenésű atléta termetű fiával Sándorral ,és kilencz remek összecsapás után legyőzte fiát hat volttal három ellenében. Szigeti Benedek Gyula megmutatta városunk közönségének, hogy kitűnő mester és kilátásba helyezte a vívás sport kedvelőinek nagy örömére, hogy koronként átrándul Nyíregyházára a tanulni szándékozók kiképzésére.

— Adófizetők figyelmébe. Az 1883. évi XLIV. t.-cz. 55. §-a értelmében felhivatnak mindazon adófizetők, akik a f. 1898-ik év második negyedére esedékessé vált adótartozásaikat a mai napig sem fizették be, hogy annak az egész évnegyedre járó 5%-os kamataival együtt leendő befizetését ezen hirdetmény keltétől számított 8 nap alatt teljesíteni annyival is inkább el ne mulaszszák, mert ellenkező esetben ellenük a hátralékok behajtása iránt végrehajtás fog vezettetni. Nyíregyháza, 1898. május 17. Bencs László, polgármester.

— Közgyűlés. A .Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság“ első rendes közgyűlését junius 7-én reggel 8 órakor tartja meg Nyíregyházán a városháza tanácstermében. — A közgyűlés tárgysorozata a következő 1. Az igazgatóság évi jelentésének és a mérlegnek előterjesztése. 2. A felügyelő-bizottság évi jelentése. 3. Az igazgatóságnak adandó felmentvény felett határozathozatal. 4. A felügyelő-bizottságnak adandó felmentvény felett határozathozatal. 5. Az igazgatóság tagjait megillető jelenléti jegyek értékének megállapítása. 6. Felügyelőbizottság választása. 7. A felügyelő-bizottság tagjainak járó tiszteletdij megállapítása. 8. Az alapszabályok Vl-ik fejezete 41-ik czikkének módosítása.

— Fogyasztási szövetkezetek alakítása ügyében a .Magyar gazdaszövetség“ felhívást intéz a gazdaközönséghez. Újjá kell teremteni a társadalmat, — úgymond a felhivás — hogy a nép bizodalma és szeretete a vezetőosztályok felé visszaforduljon s megbecsülje ismét azt a rögöt is, amely neki kenyeret ád. — A nyereségszoinj és önzés helyébe a szolidaritás érzetét kell leikébe oltani; ki kell tanítani rá hogy mily hatalmas erő rejlik a szövetkezésben, fel kell világosítani, hogy ez egyik főeszköze annak, hogy a mai sötétségből és nyomorúságból kiemelkedhessék s egy jobb jövő alapját megvethesse. Kezdjük mindjárt azzal, hogy alapítsunk fogyasztási szövetkezeteket. Ezek valósíthatók meg a legkevesebb áldozattal s e mellett még a legnagyobb vonzé erőt is gyakorolják a népre, mert áldásos hatásuk azonnal nyilvánvalóvá lesz. — Es nem is olyan nehéz a fogyasztási szövetkezetek létrehozása. Hiszen Károlyi Sándor gróf által nemrég alapított Hangya a magyar gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezete (Budapest, Zöldfa- utcza 10.) magára vállalja a dolog terhesebb részét. — Készséggel ad felvilágosítást; örömmel szolgál útmutatással mozgalom ■ szervezéséhez; kiküldi egyik képviselőjét az alakításhoz; ellátja az újonnan alapított szövetkezetét a legújabb és a legolcsóbb őzikékkel, végül felügyel vezetésére s ellenőrzi számadásait. — A hitelszövetkezetek elterjedtsége a mellett szól, hogy a nép felfogta azt a fontos missziót, melyet azok teljesítenek. — Pedig ezen szövetkezetek érdekköre aránylag korlátolt, mert elvégre is nemi mindenki van ráutalva a hitelre. Ellenben minden ember fogyasztó s a jómódúnak éppen úgy érdekében áll hogy olcsó és j'óminőségü portékához jusson, mint a szegénynek. Nem kell hat attól tartanunk, hogy a fogyasztási szövetkezetekkel kudarczott vallunk.—|Részünkről reméljük, hogy e lelkes felhívásnak mindinkább foganatja lesz, mert a „Hangya“ szövetkezet a dolog oroszlánrészét elvállalja, igy a vidéki intelligencziára csak az akczió megindításának feladata vár s igy csekély közbenjárással nagy szolgalatot tehet a kisemberek érdekeinek.

— Hitelszövetkezeti közgyűlés. A hazai szövetkezetek központi hitelintézete mint szövetkezet kötelékébe tartozó Mándok és vidéke községi hitelszövetkezet május hó 31 én d. e. 10 órakor a nagyvendéglőben rendek közgyűlést tart, a következő napirenddel: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövede lemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 1 tagjának választása. 6. Felügyelő bizottság választása, esetleg megüresedő helyre. 7. Netáni indítványok. Megemlítjük itt, hogy a mándoki hitelszövetkezeteknek 1897. évi deciember hó 31-én a tagjai száma 651 volt, üzletrészeinek száma pedig 2191 volt; az év folyamán be lépett 17 tag 42 Uzletrészszel, kilépett 17 tag 36 üz letrészszel.

„IN Y í Jfct V t D É li-‘

A közönség köréből/"*)

A Nyírvidék Tekintetes Szerkesztőségének

Nyireggháza.

Az alanti nyílt levelemet tisztelettel kérem. b. lapjának nyílt téri rovatába fölvenni, védelmül a b. lapjának múlt heti számában ellenem megjelent támadásra.

M.-Pócs, 1898, május 18. Tisztelettel:

Dr. Szőke János.

A m. pócsi zárda erkölcsi reputátióját védő főtisztelendő uraknak és az ezektől függő curator, tanító stb. uraknak, vagy helyesebben a m. pócsi zárda főnök szavai szerint: „mélyen tisztelt közönség (?!)“

Ibi, ubi.

A „Nyírvidék“ múlt heti számában ellenem irá nyúló kirohanásukra erkölcsi kötelességem válaszolni, mert nem akarom, hagy „qui tacet consentire videtur*.

Előre kijelentem, igyekezni fogok több tárgyilagossággal és higgadtsággal felelni, mint azt önök tették.

Elővettem a „Nylrvidék“ 7. számát, újra elolvastam a napi hírek közt megjelenő czikkemet, és azt találtam benne, hogy: a m. pócsi elóljárósági választásnál a kegyes atyák korteskedtek, és erről a főnök vagy nem tud semmit, vagy nem akar tudni semmit.

Főtisztelendő uraim! Hát ez azon écbe kiálltó bűn, a miért önök engem megbélyegeznek? temészete sen önök meg vannak tényleg győződve, hogy önök „a nagy közönség“.

Elolvasom újra az önök „nyílt levelüket“ melyben a m. pócsi zárda monumentális (?) érdemei vanuak fel- sorivá, amelyért önök nagyra becsülésöket stb. fejezik ki; ős azért engem múltkori czikkemért exeomanicalnak.

Főtisztelendő uraim! Hol itt az összefüggés hol a logica?

Ezen kijelentésükre két hétre volt szüksőgök és még sem bírtak számottevő világi férfiak aláírását kieszközölni.

Egész eljárásuk hasonlít ahoz, midőn valakit hátulról pofon ütnek, az ilyen eljárásra nekünk, világi embereknék van egy kifejezésünk, melyet itt nyit tan megnevezni tiltja az önök kora és állása. Dixi et salvavi animam meam.

Mária-Pőcs, május hó.

l)r. Szőke János.

„Egy község elölmladűsa.“

Nyilatkozat.

Mi alólirottak ezennel ünnepélyesen kijelentjük, hogy szeretve tisztelt községi jegyzőnk, tekintetes Kozák Mihály urat, a ki már 6 éve, vagy is iskolánk fenállása óta állandóul iskolaszéki elnökünk Jis, — a ki eme szegény sorsú iskolánknak 'az •■államsegély megnyerésénél s általában tanügyünk előmozdításánál fáradhatlan buzgalommal működik közre, — a ki sajátjából fedezi mindannyiszor ezen iskolánk ügyében előforduló elnöki kiadásokat, s a kinek buzdítása folytán jutottunk a most megvásárolt s eddig soha nem élvezett örök tulajdonjoghoz — mint szántó földhöz, a kinek lelkes felszólla- lása következtében hyertük meg az eladó birtokos urnák azon nagy kegyét, hogy 1000 frt értékű vetést engedett át nekünk, aki soha sem szűnt meg bennünket jó akaratú pártfogásával támogatni, hasznos tanácsaival ellátni, a ki a rendezetlen 500 holdas szőllőnket — egyhangú megválasztatása után nemsokára, saját anyagi haszna feláldozása mellett telekkönyvileg rendeztette, — ennek a községi jegyzőnknek hát bizony mink, mint a szőllőskertség felügyelői és ma már jogbirtokosok, társaink nevében és beleegyezésével felajánlottuk azon csekély ajándékot, melyet szeretett községi jegyzőnk tői- lünk a szokott előzékenységével szívélyesen fogadott, — igaz hogy felkértük miszerint válassza ki magának az ajándék tárgyat, s kijelentettük, hogy a mennyiben nekünk egy oly alapos és szép térkép másolatot készített az eredetiről, amelyen mink, mint egyszerű földmivelő de írástudó emberek úgy eligazodunk, mintha a tagba járnánk, ezen munkálatáért is ajánlottuk fel a méltán kiérdemelt csekély ajándék tárgyat.

Ennyit tartozzunk a való igazság érdekében nyilvánosságra hozni, melynek közzétételére a midőn a tekintetes szerkesztő urat ezennel teljes tisztelettel felkérjük, maradtunk

Kótaj, 1898. május hó 18.

alázatos szolgái

Fcczinkó János, Macsi László,

Rigcl Jóssef, Szencsák András.

kótaji lakosok.

Nagy megbotránkozással olvastuk b. lapja 20-ik számában megjelent „Egy község előhaladása“ czimü közleményt, melynek éle egy kartársunk ellen irányult volna, de úgy járt az illető ur, mint a gyermek, a ki a késsel játszik s megvágja a kezét.

Micsoda egészségtelen felfogás az éppen a mai mozgalmas időkben, hogy nem tartja haladásnak azt, ha egyesek 2—2 holdas parezellákban megvásárolnak egy birtokot s ebből kifolyólag át csap a község erkölcsi haladására és ott annak vezetőjét igyekszik befeketíteni, akinek hazaszeretetéről, a szép és nemes tettek iránt való jó érzékéről 18 éven keresztül meggyőződést szereztünk, hiszen többször fényes tanujelét adta annak s azt tisztelői több alkalommal tüntetőleg megjutalmazták, úgy látszik, hogy az az ur nincs tisztába magával, s nem is régen lakhalik Kótajb.in s nem is kótaji lehet. Azt tudjuk, kogy minden községben vannak denuncziás, rosszakaratú, nyughatatlan természetű emberek, a kik rendesen vagy a papot, vagy a jegyzőt mardossák, de hogy még ilyen közhasznú és ilyen közérdekű működésért vakul neki menjen valaki annak a községi jegyzőnek, engedjen meg magának Kótaji ur, de ezen eljárását megezimezni jelenleg még nem akarjuk, de ha szükség lesz reá, nyíltan kimondjuk.

*) E rovat alatt közréilukü felszólalásokat díjtalanul közlünk, a beküldő felelőssége mellett. Szerk.

A közvélemény Ítéletére bizott czikkére, melyben a morál köpenyébe burkolva vagy személyes bosszú, vagy irigy.-ég vezette, ennyi a véleményünk, — egyelőre a magunk részéről.

Kelt Kemecse, 1898. május 19.

Pásztor Endre, jegyző. Erdélyi, jegyző,

Géczy Idáin, jegyző.

Tekintetes Szerkesztő Úri

Becses lapja 20-ik számában „Kótaji“ név alatt megjelent közleményére kötelességemnek tartom válaszolni.

Hogy czikkiró úr egy község előhaladásának nem tartja azt, ha egyesek egy 618 holdas birtokot maguknak megszereznek, s nem mint írja 2—2 holdanként, merti 4, 8, 10, sőt 40 holdas szerzők is vannak, azért csak sajnálatomat fejezem ki, mert annak nagy horderejű fontosságát igen tekintélyes, előkelő és tudományosan képzett uraktól volt szerencsém hallani.

Azután aranyórámba botlik bele, én édes Istenem, hát tehetek én arról, hogy czikkiró urnák nem vesz a közönség egy arany órát? — Tessék haznosan ezek javára munkálkodni, s én biztosítom, hogy fognak venni önek is. Hogy miként történt a vásárlás és az ünnepélyes átnyujtás ? azt hiszem, hogy arra nézve azok a tiszta önérzetükben megsértett becsületes polgáremberek fognak nyilatkozni.

Ez után nekem esik, hogy én meggondolatlanul, lábbal tapodtam a nemzeti kegyeletes érzületett. Erre már én vagyok hivatva a valódi tényállást a t. közönség előtt felderíteni. Vájjon oka vagyok-e én annak, ha az ezredéves ünnep alkalmával elültetett 2 drb diófa közzül az egyik, s éppen az, melyett ünnepélyességggel az udvar közzepére ültettünk, kiszáradt; mig ellenben a másik az én kertemben díszeleg s az ott mindenki által megtfe- kinthető, valamint megtekinthető az ugyan a kiszáradt diófa helyett még a múlt évben általam elültetett 2 diófa csemete, melyeket gondosan ápolok s kizárólag e helyre nevelek, mert az ünnepélyeséggel elültetett fának haldoklását már a múlt évben láttam. — Nem állhat meg czikkiró ur azon állítása sem, hogy eme fa alá- elhelyezett okmányt vandal módon eltávoliloltam volna. Mert hiszen az udvaromon dolgozó napszámosok mellé egy értelmes ácsmestert állítottam, kinek meghagytam, h.ogy azon a helyen hagyassák érintetlenül s az ma is'ott van s ha nem hiszi czikkező, úgy ásássá fel a földet-^s megfogja találni. A kerítést elbontattam, mert ez id& szerint nincs mit védelmeznie; de már csak azt elhiheti a czikkiró ur, hogy volt és van bennem annyi garantia, hogy a most eltávolított kerítés helyett annak idejében másikat fogok állíttatni.

Ennyit tartottam kötelességemnek ez ügyre vonatkozólag nyilvánosságra hozni.

Önök pedig uraim fogadják e helyütt is köszöne- temet azon előttem tett részvét-nyilvánításukért, mely- lyel a Kótaji név alatt megjelent czikket irigységből kifolyó dolognak deklarálták.

Kótaj, 1898. május hó 19.

Hazafiui tisztelettel:

Kozák Mihály, Kótaj község jegyzője. ‘

KÖZGAZDASÁG.

A triesti általános biztosító-társaság (Assicura- zioni Generali) f. é. április hó 12-én tartott 66-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1897. évi mérlegek. Az előttünk fekvő évi jelentésből látjuk, hogy az 1897. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 410.815,677 korona 60 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 17.282,135 korona 40 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 8.225,896 korona 36 fillérrel 106.055,417 korona 10 fillére emelkedett.

A tűz- és szállitmány-biztositási ágakban a, dij és illeték bevétel 26.059,779 korona 92 fillér volt, miliői 11.054,256 korona 32 fillér viszontbiztosításra fordittátott Úgy, hogy a tiszta díjbevétel 15.005,523 korona 6Ó.fillén;e rúgott, mely összegből 12.079,205 korona 16 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vittetetf át. — A jövő években esedékessé váló dij kötelezvények összege 68.189,768 korona 38 fillért (esznek ki.

Károkért a társaság 1897-ben 24.466,461 korona 76 fiiért folyósított. Éhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a .társaság alapítása óta károk fejében 606.962,236 korona 45 tillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 113-406,607 korona ál fillér esik, mely öss'eget a társaság 170.141 káresetben ügetett kfi

A nyereség tartalékok közű), rqelyek őss-esen. 14.769,224 korona 48 fillérre rúgnak, különösen • kiéme- lendők: az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mély 5.250,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely az 1.560,000 korona külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 44.315 korona 4 fillérrel 9.359.224 korona 48 fillérre emeltetett fel úgy, hogy az most az 1897. évi deczember 31-én meglevő értékpapírok értékének épen 10%-ának felel meg, továbbá felemlítendő még qz' 160.000 koroi nára rugó kétes követelések tartaléka. — Ezeken kivfli fennáll még egy 400.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse.

A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve az idei átutalások folytán 132,348,020 korona 60 fillérről 143.645,14$ kq- • róna 28 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve; .

1. Ingatlanok és jelzálog követelések 23.510,126 korona 14 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kői? csönök 12.499,795 korona 64 fillér. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 568,842 korona 6 fillér 4. Értékpapírok 94.373,963 korona 44 fillér. 5. Tárc<a váltók 811,139 korona 70 filler. 6. A részvényesek biz? tositott adóslevelei 7.350,000 korona. 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések 4.165,607 korona :26 fillér. 8. Készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával 365,668 korona 4 fillér Összesen 143.645,142 korona 28 fillér. Ezen értékekből több mint • 36 millió korona magyar értékre esik.