Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-08 / 19. szám
,N T I K V I D fe K“ 3 inkább, az állami adók előírása, behajlása és kezelésé lói mentessenek fel, továbbá, bogy a csalás és uzsora vétsége, illetve bűnténye hivatalból üldözendő cselekménynek minősíttessék s hogy a .Főldmivelő* czimő laptól a postái és vasu'i szálitási engedély megtagtd- tassék, bogy a m. kir. kormány gondoskodnék a sajtótörvény oly irányban! megváltoztatásáról, bogy a hírlapokban megjelenő s az állami jog és társadalmi rend ellen lázitó czikkek és közlemények elterjedését megakadályozni lehessen. Továbbá feliratot intézett a (Orvén;baló«ág ugyanezen Qgygyel kapcsolatban a m. kir. BelOgyroíni-tter ur Ó Nagyméltóságához, bogy tckiotettel a vármegye felzavart, s a szocziálistikus mozgalmak által már nagyban veszélyeztetett közviszonyaira, két ezred, le- hetőleg idegen ajkú katonaságot rendelne ki azonnal a vármegye terOletére. Amennyiben a esendőrség megazaporitott létszá mával, s a mozgalom akkori éa csakis az erős szervezkedést feltűntető, de erőszakosságokra s támadásokra még nem irányult stádiumával szemben — figyelemmel a községi lakosok esetleges tulterbelietésére — a katonai karhatalom kirendelése még ez idő szerint szükségesnek nem mutatkozott, a m kir. Belügyminiszter ur <3 Nagyméltósága, a kért katonaság kirendelését megtagadta, nemkülönben megtagadtatok a „Főldmivelő* postai és vasúti szállítási jogának elvonására irányuló kérelem is. A fenyegető alakban fellépett szocziálistikus mozgalommal «zembeu felhívást intéztem a községek lakó sálhoz, a minek azonbso — daczára a nép kózOtt lett széleskörű elterjedésének — jótékony hatását tapasztalni nem lehetett, mert a nép elvakult szenvedély és izgatottsággal tObbó a józan tanácsokat meghallgatni nem akarta. Ugyanily sorsa volt a mozgalom folyamán a járási bizottságok múkOdősének, Főispán Ó méltósága ugyanis a vármegye számos tekintélyes birtokosaival lett taoác-kozás után a folyó évi január 8 ikára a vármegye uagyobb s tekintélyes birtokosait és haszonbérlőit, valamiül a gazdasági egylet hivatott tényezőit, engem éa járási fószolgabírákat egy értekezletre Össze bivta, a mloek czélja volt, hogy megállapittaseék, mi szerint a szocziálistikus mozgalmak lecsendesitése érdekében minő irányú társadalmi, avagy hatósági akció indittaisék meg. Ezen értekezleten a meghívottak — ismerve a helyzet súlyos voltát — kevés kivétellel mindnyájan megjelentek, s az értekezlet hosszabb eszmecsero ütán abban állapodott meg, hogy minden járásban a főszolgabíró eloOklete alatt u. n. járási bi zottságok alakíttassanak, a mely bizottságok hivatva Icgyonsk egyes községekben megjelenve n munkás uép- pel bizalmas érintkezésbe lépui, jogos panaszaik orvoslását a hatóságnál kOzveliteui, továbbá őket jóakaratu tanácsadás és felvilágosítás által a törvényellenes irányú mozgalomtól elvonni s a békés munkássághoz vissza téríteni. A járási bizotUágok az adott megbízatáshoz képest a főszolgabirák meghallgatása után az egyes járások tekintélyesebb birtokosai éa megbízható kisebb birtokos fóldmivesek koréból megalakultak, miután azonbau a mozgalomban részt vevő azocziálisták a birtokos ősz tály iránt a legnagyobb elidegeuülést a hajthatatlauságot tanísitották, a járási bizottságok tagjai egy néhány kivételével, a közreműködést megtagadták s így ezen bizottságok mondhatni legkisebb hatással sem voltak a társadalmi baj lecsilapitására s megszűutetósére. A helyes irányú .Néplap* terjesztésére, valamint a Nagyváradon megjeleuő .Magyar Népzászló* czimü lap ismertettsóro a kellő intézkedéseket megteltem, s a törvényhatóság kérelme folytáu, most már a .Néplapot*, a fOldmivelóaűgyl Miniszter ur 2000 példányban bocsá'ja a vármegyei földmivesek rendelkezésére. meg. Ez a tördOfés elkészűletlenűl találta Paula néuit. FérjA és kOzte korkűlOnbségűkról még soha sem volt azó. Szinte felpattant fektéből a magasra tartva kezében az áruló hajtút a dohtól elváltozott hangon kiáltott: tehát itt van a bizonyíték! Hogyan került önnek ez a hajtű a zsebébe|? János nagy spiritiszta lévén, mintha szellemet látott volna, úgy hOkkOlt vissza az elveszett nek hitt hajul elől. Erre nem volt elkészülve, zavartan dadogta: .Hát honnan tudjam én, hogy honnan került ez a .micsoda* a zsebembe.* Tehát már a sok közűi nem is tudja, kaczagott fel Paula néni keserűen. — Ctupán egyre kérem, máskor jobban vigyázzon holmijaira, ne legyek kitéve rózsaszinű hajszalagokat is a magaménak elismerni, miket ön vesztett ei a zsebéből Paula néni János mellé termett és hirtelen mozdulattal kapott férje zaebébo és kihúzott egy selyempipirba göngyölt csomagot, melyből lassan került napvilágra egy róv**sinű szalag. — Paula néni megborzadva állott Ootnúve előtt. Végre megszólalt. Egész lénye reszketett a felindulástól: .erről a rózsaszinű szalsgról.......... se m tud . . .* Oh igen, ea a szalag a lUasikáé; az ajtó felpattant, Rózsa! aivitott az egész házon keresztül Paula uéui. A cselédek megrettenve bujtsk Össze a konyhába és Róz*iks, ki épen avval volt elfoglalva, hogy az .«-in jähriger freiwilliger* I bcraga**ia naplójába, még a gum mis üveget is feldöntötte ijedtében és ragadó* kezekkel futott a néni szobájába, ki az ajtóban állott, ki kelve magából, egyik kesében a hajúit, másik kezében a szalagot tartva; .a tied ea a szalag?* Rózsik« zavartan sütötte lo szemeit, nem mert felelni, hiszen tudta, hogy P. néni mennyire gyűlöli a hm embereket Végre zavartan rebegte: az enyém. Ebben a pillanatban saemei a hajtűre estek; egy Orömaikollás*al kapta ki a Paula néni kezéből: Oh a hajúim, milyen regen kerestem, látod János, le rád sem lehet semmit bízni! s már a tükör előtt állva a bajába ílleaztgeti az ó kedves jószágát. A míg Paula néni meghaloliao borult a János karjaiba, suttogta : .tehát ártatlanul gyanúsító! tam. A dr. magához szorította feleségét s megkénye- boltén sóhajtott fel: .Mégis csak jó, hogy Így végződött ez az afTtir, mert azért nem esküszöm meg, hogy nem az Irma kisasszonyé volt ez aa átkozott hajtó! Bleuer Bőske, A munkás mozgalom lecsilapilásáuái leendő hazafias közreműködésre az .Országos Nemzeti Szövetség* elnökségét is megkereste fói-pin ur, ahoonao ezen megkeresésre a munkás törvény népies modorban való megismertetését tárgyszó röpirat lett hozzám lekűldve amit a ható-ároknak kiosztarás véget kiadtam. A Kisvárda és Mándok vidéki földmives lakos-ág anyagi támogatása érdekéből a tőrvényható-ág a í. évi jsnuár hó 24 éo tartott rendkívüli közgyűlésében a Mándok községben alakult hitelszövetkezetnek, a törvényhatósághoz intézett kérelem folytán különböző alapokból 30000 frt betétet engedélyezett, amely betét egyébként a bi'elszövetkezet nagy birtoku igazgató sági tagjai részéről, magán vagyonaik által is biztosítva lett. Végűi ezen pont alatt v»o szereoc-ém jelenteni, hogy a mozgalom folyama alatt, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a dadsi felső járás székhelyén (Jáván és Karászban állami távírdái hivatalokat áilito't fel és a vármegyében az éjjeli távírdái szolgálatot el rendelte, ami most már beszüntetve lett. A törvényhatósági távbeszélő hálózitnak felállítása ugyancsak kéretett a kereskedelemügyi m kir. miniszter úrtól, de e kérelem teljesítése 10151/97. az. leirattal megtagad- tatotf. A mozgalom elfoj'ására irányuló ható-ági intézkedések, illetve nyomozások folyamán találtatott fel Karászban a jellegzetessége miatt általam itt feltűntetni kívánt következő irat: ,StoCMÍálitmus követelések !* 1. Mindenek előtt követeljük a szavazati jogot, és pedig amenoyibeo minden 1G éves egyén személyes kereseti adó alá esik, továbbá minden 19 éves férfi népfelkelési kötelezetség alá, legyen minden 20 éves férfinek szavazati joga. Úgy községi mint megyei tisztviselők választásánál, nem űlönbeu községi tisztujitás alkalmával is legyen korlátlan választási joga. 2. Követeljük, hogy a nyugdijak eltöröltessen k de miért is ne, hi a fóldmivelésbeu elgyengűit öreg ember uek tilos a koldulás, mi jogon követelhet egy hivatalnok nyugdijat, hiszen annyi kínálkozó volt neki öregségére a megélhetőséget megszerezni. 3 Követeljük, hogy a községi tisztviselők ha már fikázom fizetést kapnak egy 10—15 percioyi időt igény be vevő munkáért 1 frt, vagy talán 10—100 irtot is kereshetni mint p. o. haláleseti fevótel, örök eladás szerződés írás és több ilyen fonna kereset eltiltását, de miért is ne, hisz saját papírunkra saját pennánkkal és tintáokal Írja, miért ne lehessen ezt hivatalból telje- hiteni. 4. Követeljük, hogy a harmados földeket ursora nélkül adják és a birtokos szállítsa be a munkás részét is, továbbá tiltakozunk más falu vagy városbeli embereknek határunkon földet fogúi. Az aratást mi szabjuk meg nem a termelő a szerint, hogy a részelés kiadjon naponta 1 frtot u gazda kosztja mellett. 5. Követelünk egy közös legelőt, ahova mindenki szabsdou hajthasson egy tehénkét és egy kocza sertést 3 hónapos malackával, megfelelő uránybnn a kijáró jószág aráuyához megfizettetve a területnek az évi adóját. G. Követeljük, hogy a vidéki takarékpénztárakat vegye által az állam és abba a jelenlegi tartozást 12 év alatt félévi részletekbe G9/o-os kamattal együtt fizettesse be, vagy rendelje el az állam, hogy eszerint eszközölhesse a takarékpénztárakkal szemben mindenki a fizetését, legyen eltiltva az ügyvédek óriási fizetése, melyet fizetésképtelenség esetén húznak a külöuben is végkimerűlés netovábbjához jutott egyénektől, legyen perköltség 1000 frtkéut 5 frt, a kezesek, mig a főadó sokon van mit venni, ue legyenek sértve. 7. Követeljük, hogy a kötelező polgári házasság töröltessék el, akinek ugyan ügy tetszik, hogy a község hátánál megkölött is eh’g, ne legyen az akaratja korlátozva, de a jámborabb hívók oe legyenak kénytelenek elób az emberek előtt kötelezni magukat mint az Isten előtt. 8. és végre követeljük, hogy minden ember le gyen kötelezve arra, hogy c-ak vallás lelekezetéuél légyen szabad szolgálatba állani, hogy Így mindenkinek legyen alkalma megtartaui vasárnapját és ünnepét. Es legyen tilos mindenkinek vasárnap dolgozni és dolgoztatni, ügy ipari, mint mezei munkát Es legyen egy komencziós cselédnek évi fizetése ha béres, vagy kocsis I2 m. m. gabona, 3 m. m. búza, 2 hold komencziós föld l200Qöllvel, egy darab szarvasa marha telelés nyara lás egy kijáró koczának legelő egy éves sertés szaloná nak yagy IG frt, l m. m főzelék 52 kiló só és GO frt pénzfisetés, szabad szalma szabad fa és laká*. Kell Kárász, I897. deczenber 6-án. Az összes szoctialisták nevében B J. I j liijHtromremUy.cr. Május l-tején a járásbíróságoknál a kezelésben nagy változás állott be amennyiben az eddigi ügyvitel helyeit a lajstroméi-miner h-petl éleibe. Ez alkalomból a nyíregyházi kir. járásbíróság vezetője Nagy Lajos járáabiro -diai készíteti és a törvényszéki elnök állal jóváhagyott uj Agybcotziusl, a jegyzői irodák felállítására vonatkozó rendelkezést és egyel) intézkedéseket a kózónvg tájékoztatása végett a következők- ben ismertetjük: I. .Vagy Imj~ > i irdntnro inlén : I. Az elnöki ügyeket (El. lajstrom.) 9. Az egyesaégi ügyeket lEg. lajstrom. 3. A fizetési meghagyásokat (Fii: lajstrom, Fm j lajstrom.) t. A sommájjpezeket A—K betűk (1. sp. lajst) Jegytói iroda s lajstrom vezetője Martinéi Odón írnok, ennek a helyettese leirsy Bertalan Írnok. //. IhtiUj Ufóéi jéááirii imiért: 1. Az összes örökösödési ügyeket (0. lajstrom) s az összes örökösöd-» ügyekbeni megfcerrwsekel. Jegyzői iroda s lajstrom vezetője Pásztor l’eler napi díjas, ennek helyettese Kovalik Kornél unok. 111. Dr. Ssalti Imre albiró istúi.I. A sóin. p reket L. betűből végig (II. ps. lajstrom.) i. az anyakönyvi ügyeket. (A. lajstrom.) 3. a poigari ügyekben erkezó megkereséseket, (M. lajstrom.) I. polgári vegyes ügyeket, (Pv. lajstrom.) 5. lakbért ügyeket. Jegyzői iroda s lajstrom vezetője Lcövey Bertalan írnok, helyettese Mariinyi Ödön írnok. /F. IloeUi IMI albiró intéri: I. A végrehajtási ügyeket, (V. lajstrom.) í. a reis g es kihágást ügyeket P. betűtől vígig, (II. R. lajstrom.) J'gyzói iroda s lajstrom vezetője Kovalik Koméi Írnok, ennek helyettese Magyar András napi díjas. V. TútÁ Fúl albiró inten: I A vétség és kdiágási ügyeket A—O. betűig. (I. B. lajst.)-■ A büntető ügyekre vonatkozó megkereséseket (Bm. lajst.) 3. A büntető vegyes ügyekéi (Bv. lajst.) Ji-g)*zői iroda a lajstrom vezelőjo Magyar András napidijas, helyettese Pásztor Peter napidíjas. A közös járusbiru-ági iroda vezetője llusznay Sándor Írnok, ki egyszersmind az irattárt is kezeli, ki mellé osztatnak be az irodákat vezető Írnokokon és uapi- dijasokon kívül a többi alkalmazásban levő nupidijasok, a kik az egyes jegyzői irodákból kapott határozatokat lemásoljak. A szóbeli keresetekei, kérelmeket és nyilatkozatokat minden szerdán és szombaton délután 3—5 óráig. a) polgári ügyekben felveszi Dr. Szabó Imre albiró, b) vétség és kiltágási ügyekben Tóth Pál albiró, kiiiez segédkezeire a joggyakoruok van beosztva, c) egyezség es fizetési meghagyási ügyekben Nagy Lajos júrűsbiro mellett beosztott aljegyző. A felek polgári ügyei! tárgyalása végett minden bélen szerdán és szombaton délelőtt 9—11 óráig idézés nélkül megjelenhetnek. A jegyzői irodák a felek részére nyitva vannak minden hétköznapon délelőtt 8—9-ig, délután á—3-ig. Ünnep és vasárnapokon délelőtt 9—ti) óráig A gyújtó szekrény kiürítésének időpontja hétköznapokon délelőtt II, délután 1 óra, ünnep és vasár- napokon délelőtt 10 óra. A gyűjtő szekrények kiürítését s a nupi posta felbontáséi cszkózlendi Martinyi Odún írnok. Tanügy. Felvétel az eperjesi állami tanitónőképzéssel kapcsolatos kisdedovónőképző-intézetbe. A nagy méltósága vallás éa közoktatáaügyi in. kir. miniszter ur 40,661—1897. szám 1 a11 kelt roudeloté- vel az eperjesi állami kisdedóvónóképzó iutózetben az óvónő- ós tauitóuóképzést az 1897—98. iskolai évtől kezdve egyesítette Az 1897—98. övben az I. osztály növendékei már az egyesített tanterv szerint nyertek nevelést és tanítást. A kővetkező 1898—99. iskolai évben már nemcsak a felveendő I., hanem a II. osztály növendékei is nr. egyesített képzésbeu foguak részesülni. Az 1899—1900 iskolai évben a III, az 1900—1901. évbuu pedig n IV. osztály nyílik tneg. A négy osztály befejezése utáu a növendékek Óvónői ós taüitóDŐi pályára nyernek képesítést. Az I. osztályba az 1898—99. évre Összesen 26 aóvendék vétetik fel, még pedig: 10 ingyenes, 10 föl - dijas ós 5 bejáró. A 11., osztályba uj oOvoodók nem vehető fel. Felvóteiért folyamodhatnak: 1. a kik 14. életévüket betöltötték, de a 40. életévet meg nem haladták; 2. a kik a polgári vagy felsőbb leányiskola IV., avagy a felső leány (nép-) iskola II. osztályát oyllváoos tanintézet ben sikerrel bevégezték, vagy a polgári leányiskola tananyagából legalább jó eredméoyuyel felvóteli vizsgálatot lesznek: a kik s folyó iskolai évben végzik a polgári, felsőbb leányiskola IV., avagy a felső népiskola 11. osztályát, azok mellékeljék a múlt óvi iskolai bizonyítványt és a folyó évi iskolai értő silót. Ily foljamodók a felvételi vizsgálat előtt bemutatják folyó évi bizouyitváuvukat; 3. a kik tiszta hanggal éa jó zenei halláaaal bírnak ; 4. a kik uz óvónői és tanítónői pályára alkalmasak, egészségesek és éptestüek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mioiiaterhei czimzeudó és a képzólutéaet igazgatóságánál beadandó folyamodvány mellékletei: a) keresztlevél vagy születéai bizonyítvány, b) az utolsó kél évbeo szerzett két iskolai bizonyítvány, e) hatásági orvosi bizonyítvány, d) a II. védbitnlóoltásroi szélé igzzolváoy, t) hs folyamodé obbeo aa évben nem járt iskolába, hatósági erkölcsi bizonyítván-, f) a kik kedvezményei benlakó helyre folyamodtuk, hatósági szegénységi biiooyitváoyt mellékeljenek. Felvételi vizsgálatot minden növendék lesz. Írásbelit a magyar nyelvből ét aaémtaiibol, azóballt a magyar nyelvből, földrajzhói, történelemből és számtanbél A kénenfekni a mellékletekkel SJJTIXTK f ért ;«ai«e JO-uy kell beadni. A Kriioeu lel nem szereit folyamodványok ti (jelembe oem vetetnek A felvételt vizsgálatok idejéről aa igazgatóság a folyamodókat juolna 15-éig - O öd fogja értesíteni. Eperjesen, 1696. április 29-So Láog Ilhály, igazgató. Póttárgysorozat aa IVjs. évi májas 10-ikén kezdőd« közgyűlésre. ) Am. kir beiőgy mi matter 4300698. u. leirata a Nyír* ,7házin lét* «lU-U <artnegyci kózkórház felépité- .re vonatkozólag. Vojlosie» es Itanó nyíregyházi Ura- vállalkozókkal kötött oterzddeznek jóváhagyása tárgyában. 3 A nyir-nudai takarékpénztár igazgatóságának ».-»viiiyv j varmegyei pénzalapok elhelyezésénél leendő réo*cUeh-tük tárgy alsón.
