Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-17 / 16. szám
közérdekek érveréséü: a mi városi taoácsuukuak meg kellene éreznie, hogy amikor jsvasiatot tesz a város képviselő tesiQletének, bog; a réezvéuytarsvság odaveszett áldozatával épitett színház épületet átvegye a város, hát akkor —-------mije is legyen?------------legyeo érzéke ahhoz, hogy megérezze, megértse és meg is mondja annak a képviselőtestületnek, hogy miről van sző! A részvénytársasági színház épület városi tulajdonul való átvételének a kérdése nem aíéle kérdés, hogy megéri e azt az épületet 28000 forint adősság átvállalásával a városnak megvenni ?! Ha a képviselőtestület azt hiszi, bogy anoak az épületnek a falaiban csak a tégla, meg a malter, a tetőzetében meg csak a gerendák, meg a zsindely vagy pala, amik érteket számítanak és hogy mindezekre a holmikra a városnak nincs szüksége: akkor ám tessék! Üssék meg a dobot a nyíregyházi színház fölött és kiséretül kactsgjuk is ki azokat a bolondokat, akik a pénzüket — ha igy lesz—csakugyau bele dobták ebbe a vállalkozásba. A tanácsnak kötelessége, bogy az eladóvá lett, a városnak csakoem ajándékképen megvételre felajánlott színház-épületnek megszerzése kérdését az e kérdéssel végre valshára igazán elodázhatatlanul napirendre került uinésseli ügyünk felkarolásának (az e tekintetben való semmivel szemben nincs más kifejezés) jövendőre való biztosításának és ellátásának programmjáva! ter- jeszsze a képviselőtestület elé. így vagy amúgy! Nyíregyháza végre is város, és talán az is akar maradni. A színészet ügyét bi'tositani kelll Mert akik Nyíregyháza városának ezt a jellegét adjuk és a jövendőre nézve biztosítjuk: e város egész intelligencziája ennek a kérdésnek rendezését igéuyli és jogosan követeli! GyiimölcH-piacz Nyíregyházán. llofTmnnn Mihály, uz ismert jónevti nyíregyházi kereskedő, u következő beadványt intézte Nyíregyháza város polgármesteréhez: Tekintetei Polgármester úr! A inig Magyarország minden részében felismerték a gyümölcs termelés, u gyümölcs kiviteli kereskedés nagy jelentőségét — a inig a főbb termelő helyeken mindent elkövetnek egyrészről a termelés inlensivitdsa — a fajok kiválasztása, a termelés kiterjesztése, másrészről a forgalomba hozalul könnyűsége, gyorsítása, biztonsága érdekében, addig nálunk Nyíregyházán erre a legkevesebb gond som fordiltalik. Hogy pedig a mezőgazdaságban (főleg u kisgazdáknál) mily jelentősége van a gyümölcsnek, legyen szabail példaként felhoznom, hogy egy közeptermésü meggyfa állag 2b kg. meggyel hoz és igy négy fa egy motermázsál, a minek közép állag áru Iá —10 fit. Ezen földadó mentes, gondozást, megmunkálást nem igénylő, árnyékadásru ültetett -I meggyfa egy hold föld tiszta jövedelmét huladja felül. A legutolsó időkben a nyíregyházi meggy a kereskedelmi forgalomban nevet szerzett, a vevők egész ruja keresi fel és szállítja központokra, vevő piuczokra, külföldre, Galicziábu, Németországba. — Tévedés azonban azt hinni, hogy egyedül Nyíregyháza a nyíregyházi meggy termelő földjo, mert a környék: Turo, Pagony, Uégény, Domcoser, Űjfehértó és Kisvarda vidéke is rengeteg mennyiségű ily árut produkál. És mert c faj közkedveltségnek örvend, valósággal legfőbb közguzdusági érdek, hogy n termelt áru Nyíregyházán conccntráltassék. E helyett mit tapasztalunk? Egy semmiféle elfogadható érdekkel kapcsolatba nem hozható, elavult intézkedés gátolja a piucz létesültél. Az t. i., hogy az ismét eladók reggeli !t óra elölt a piaczra hozott meggyel meg nem vásárolhatjuk. Eltekintvo attól, hogy a piacira hozott árunak még 5, szóval ót százaléka is sok u helyi szükséglet kiclégitésére, a termelők, kik 10—20 kgjával hozzák piacira a meggyet, kénytelenek reggeli 5 órától V teljes óráig vesztegelni, hogy az összes áru öv.-a elkeljen, addig pedig az áru a melegtől, portól tetemesen megromlik, a termelő az egész és ránézve nagyon drága délelőttjét elvesztette. A vidék pedig, mely ezen zaklató intézkedést ismeri és a mely mázsa számra hozhatná be áruját, kénytelen városunkat kikerülni, mert egy teljes napot kellene vesztegelnie, hogy a délelőtt 0 óráig mcgroszabbodolt áruját eladhassa. Ezeken felül czéltévcsztelt ezen intézkedés azért is, mert a messze ridekről ide scrcglctt vevő csoport a sorompóknál várja be az árut és a piaci élénkségén felül, a város egyik jövedelmét csonkítja meg, legvégül pedig az a nagyon kis és a nagyerdők mellett alig figyelembe vehető vevő közönség a kis és közvetlen fogyasztó a kereskedő utján alig veszi drágábban a meggyet, mint közvetlenül, de ha drágábban is venne, az idény alatt egy néhány forintra rugó differentia miatt a termelők, u kereskedők, a varos helypenz joga, a forgalom, élénkség, kereskedelem és azon nagy érdek vészit mcginerhellcn sokat, hogy a város az egesz termelő vidék központjává tétessek. Es lehetetlen elhallgatni, hogy fóleg vasárnap midőn u termelők az aratási idényben legszívesebben keresik a piaczot, a mely szorgos dolog időben meg munkai szüneti törvény is kivetett enged a mezei munkásnál, a piacira hozott árunak délelőtt 9 óráig megmaradt 1)5*.-at azon mód motogen kell a kereskedőnek kosir.ikba rakni, bekötni, bevárni, a szállításra alkalmassá tenni e- íme egy lélóra múlva a nagy buzgalmi rendszereid ulczai seprőkkel tenni tönkre az igyekezetei. Soha sem árt példákkal élni. Eger és Gyöngyös a cseresznye szállításnál einporumok. E helyeken hajnali ,N V I R V I D £ If 2 órakor veszi kezdetet a vásár. Az eladók és vevők egész tömege lepi el a piaczot és reggeli 5-7 óráig 100 -150 mázsányi cseresznye lett eladva, m-gvéve az eladók mennek aratási munkajokhoz, a vevők korán kezelhetik a nagy gondosságok igénylő csomagolást és végzik i ezt a reggeli bűvösebb időben, friss üde gyümölcseiéi telitik meg a vasúti kocsikat. Kecskeméten az idény tartama alatt egész éjjel áll a pucr. ftendes termésnél 15— 2u vasúti kocsi baraczk szállíttalik Budapestre, Blesbe, Galicziába, Oroszországba. Ausztria déli határszélén Hormont városkában, mely korai cseresznyével latja cl fel Európát, mar május első felében reggeli A órakor harangszó tudatja a vásár megnyíltát, a külföld minden részéből ideseregiéit kereskedők százai vásárolnak olt. hatósági felügyelet mellett köttetnek az ügyletek az árak a minőség szerint a kereslet es kínálat viszonyához képest állapíttatnak meg, mindenki köteles a hivatalos mázsalás szerint eladni, súlyos bírság fenyegeti azt az eladót, ki kosara tetejére stebb lenekére silányabb árut helyes, naponkint 15—20 vasúti kocsi áru megy azonnal. Ismétlem, hogy a nyíregyházi meggy a kereskedelmi forgalomban elismert névvel bir es igy mindent el kell követni, hogy a jó hírnév felhasználásúval e ezikknek rendes elismert jó piaczot teremtsünk városunkban. — Ezzel nemcsak a városi termelőknek nyújtunk előnyt, de a szabályozott piaci az egész megye termését ide vonzaná es ezzel a piacz kózjövedelme is növekednek. A felhozott példákból látható, hogy a piacz miként volna rendezendő, a legfőbb czél az adás-vétel lehető inegkönnyitése, elősegítése annak, hogy az áru friss, üde állapotban kerüljön szállításra. Hivatalos mázsa, esetleg vásárbiróság, a piacz lehető korai megnyitása és minden a forgalmat akadályozó intézkedés megszüntetése. Nem szabad feledni, hogy a nehány evvel ezelőtt alig értekszámba vett czikkek nagy szabású értékesítéséről van szó, hogy most is a piaczot nyűgöző intézkedések daczára, Budapestről, de főleg Lengyelországból sok kereskedő időz városunkban, csak jelenletét kellőképen méltányolni kell, mert az ő versengésük ad árt a ezikknek és mert az ő versenyük támasztja a piaczot. Ezeket "azért voltam bátor előadni, hogy nagyon ösmorvc a tekintetes Polgármester ur buzgalmát, a kisgazdák, a kereskedelmi forgalom érdekei iránti ügyszeretetét, jelen beadványomat azon tiszteletteljes ajánlatommal együtt nagybecsű figyelmébe ajánlani bátorkodom, miszerint a piacz létesítése czéljából egy ankétet összehívni kegyeskedjék, u melyre nehány termelő, nehány helybeli gyümölcs kiviteli kereskedő, a rendőrség, végül uz időző lengyel kereskedő egynehánya meghivatnának és ezen ankét eredményeihez képest sürgősen, legalább ideiglenesen az idei baraczk idényre, szilva szállítás idejére, intézkedések a jövő saison bekövetkeztéig pedig meghirdetett, a megyei községekkel közölt végleges szabályozás megtelessenck. Tanügy. Felhívás az „Eótvös-alap* ügyében. A .Magyarországi tanítók Eötvös alapját gyűjtő és kezelő országos bizottság* az 1897 évben befolyt tiszta jövetemből és a .Tanítók háza* alaptőkéjének 1897 évi kamatjából néhány száz és több őtven forintos ösztöndíjat és segélyösszeget alkotott 8 felhívja az ezeu ösztöndíjakra és segélyösszegekre jogos igényt tartható egyéneket, hogy a jótétemények elnyerése czéljából folyamodványaikat Lakits Vendel ezékés fővárosi igazgató tanítóhoz, mint egyesületi titkárhoz, f. évi juliuá 10 ig küldjék be. Ezen jótékonyczélu .Eötvös alap* jótéteményeiben csak azon egyének, tanítók, képezdei tanárok, kisded óvók — részesülhetnek, — a kik az alapszabályainak első §-a értelmében az .Eötvös alap* rendes tagjaiul felvétették magukat, a kik az egy forintnyi tagsági évdijat már legalább öt ízben beszolgáltatták, vagy akik a 20 frt örökös tagsági tőkét teljesen befizették. Senki som részesülhet az .Eötvös alap* jótétemé ny?iben, a ki az alapszabályokban előirt mértékben tagsági dijat nem fizettek. A jogosult folyamodók közűi pedig előnyben részesülnek azon rendes tagok, kik az intézetnek már régi tagjai s kötelezettségókuek pontosan megfelelnek. Az áldásosán működő .Eötvös alap* vagyona a mull év végéa 83821 frt, és 79 krból állott, mely tó késitett vagyon különféle ctimvk alatt takarékpénztári- lag kezeltetik, 1897. évi bevitele volt 3944 frt 54 krajezár mely gyűjtött Ossiegból 2940 foriut fordíts- «ott Ösztöndíjakra és segélyekre, ötven forintos ösztöu díjban részesült vallás kűiómbség nélkül 36 tanuló, és 29 tanító özvegyének 50—50 forint évi segély osztatott ki a múlt évben. Minthogy a azabolcsmrgyeí általános tanitóegylel az .Eötvös alap* nsk 12 év óta alapitó tagja, • a kebelében működő helyt gyOjtóbizottaág által 22 év óta évenkéot gyűjtéseket eszközöl a nemes csélu alap javára, joga van a tanító egyletnek az alap jöté teményéuek elnyerésére a rendes tagok gyertne kei közűt a haiti egyetemeken, felsőbb iskolákban, tanítóképző intésetekben tanuló szorgalmas és Jó* taneredtnényel vizsgázott növendékeket ösztöndíjra, sala mint tsegénysorau tanítók özvegyeit segélyre a központi osató bizottságnak ajánlani; tisztelettel felhívom ai alap ösztöndíjaira vagy segélyre jogosult pályázókat, satveskedjenek felszerelt kérvényeiket, a tanulók műd tanévről szóló bizonyítványaikat mellékelve, alólirott hoz f é. juaius há 15 lg b küldeni, hagy a pályázók kérvényei a helyi gyűjtőidtottaág ajánlatára e* igazoló sára, a tanító egyleti vlla*zlmány elé terjesztessenek a ennek határozata alapján a budapesti osstóbizottság titkárához pártolólag felkűldessenek. Nyíregyházán, 1898. évi április hó 15 én. I'asár István t. e. helyi gyűjtőbizottaági elnök. 8 Fel hi Tás. Szabolcs varmegye területén éltek a múlt században a Magos, a Tnuyoghy, a Kád), Bácamegyey é* Sovány csaladok. Ezen családok nemessége igazolva van, azonban a családoknak nemeslevelei, vagy az általak hasznait czimerek ismeretlenek. Mindenki felkéretik. hogy ha tudomással bir az említett 5 nemes levelntk hollétéről s azokról, vagy azok bármelyikéről hiteles másolatot tud szerezni, darabonkint ezen nemes levelektől a másolati kiállítási költségen kívül .10 frt Jutalomban részesül. Bővebbet a varmegyei lőleveltáraok urnái tudhatni meg, ki az eredetieknek hitele* másolatát eszközlendi. A községi jegyző urak kéretnek, hogy a fölhívás tartalmát, a tudomásuk szerint esetleg érdekeltekkel közölni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. — Április Il dikén a 48-iki törvények szentesítésének napján, a mely nap — mint az ismeretes — a törvényhozás által nemzeti ünnepé emeltetett, a helybeli rom. kath. templomban ünnepi mise volt, a melyen a vármegye, a város, a kir. törvényszék, pénzúgyigaz- gatóság és a többi hivatalok tisztviselői testületileg vettek részt. Ugyan e napon a slutusquo ízt. templomban is volt hálaadó istenitiszteletet és az itr. iskolában ünnepély. — Köztemető Nyíregyházán. A városi tanács tegnap, szerdán délután tartott ülésében felmerült az a kérdés, hogy miután a vasúti temetőnek a vasúton belől eső része már is útjában áll a város terjeszkedésének, nem volna-e időszerű már most gondoskodni erről, hogy ebben a temetőben a temetkezés végleg besrüntet- tcssék s helyette más temetkező hely jelöltessék ki. Hogy a kérdés nem idő előtti, az kétségtelen, különösen ha tekintetbe vészük, hogy az elhagyott temetők az egészségügyi törvény értelmében csak az utolsó temetkezéstől számítolt 30 év múlva vehetők más czélra igényba. — Ha tehát n vasúti temetőbe a temetkezés az 1900-ik évben szúntettetnék is be, csak 1930-ban lehet annak helyére építkezni, már pedig nagyon is valószínű, hogy 1930-ban ennek a temetőnek a helyére az arrafelé terjeszkedő városnak feltétlenül szüksége lesz. A tanács ebből kiindulva ogy bizottságot küldött ki a kebeléből ennek a kérdésnek tanulmányozására és az uj, esetleg nem felekezeti, hanem köztemető helyének kijilóléió- vel, megfelelő javaslat tételre. — Hangverseny. A nyíregyházi ágostai hitv. ev. főgimnázium ifjúsága az aradi tornaverseny költségeinek fedezésére 1898. április 30-in a főgimnázium dísztér méhen hangversenyt rendez. — Műsóra a kővetkező: 1. llománcz, (iaal Ferencitől. Énekli a főgimnázium! daloskör. 2. II. lMkóczy Forcncz Rodostón, melodráma, Várady Antaltól. Z-néját szerző Ábrányi Kornél. Szavalja Baruch Ernő VII. o. tun., zongorán kíséri Sanlróch Alajos ur. 3. A fehér liliom menyegzője. Virágrege, id. Ábrányi Kornéltól. Zongorán jálsza Sarvny Ilonka kisasszony. 4. Víg szavalat. Előadja Sexty Kálmán VII. o. tanuló. 5. Gavotte, Clärens R.-től. Előadja a főgimnáziumi zeno- kör. 0. Magyar népdalok. Énekli Májerizky Nellike kisasszony. 7. Duó Concertant, Charle Beriottól. Hegedűn előadják Csiky József VII. és Bergstoin Emil VI. oszt. tanulók. 8. Gyöngyvirág, Tóth Kálmántól. Szavalja Bleuer Rózsiku kisasszony. 9. Czimbalom kettős, Előad- jók Iiaghy János és Horváth Berti Vili. o. tanulók. 10. Dalár induló, llubcr K.-tól. Énekli a főgimnázium daloskór. Bclépő-dij: Ülőhely 2 korona, állóhely 1 kor. Kclúlflzutések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug- táztutnak. Kezdete pontban 8 órakor. — Az állami tisztviselők öröme. Általánosan ismeretes az az nbnormis helyzet, hogy Nyíregyháza, ahol pedig a házbérek uránytatanul tül magasak, a Vll-ik lakbér osztályba van sorozva. A város főkép azon indokból, hogy a katonatisztek lakbérét azon különbözette!, mely a rendszeresített Vll-ik osztály illetménye 6a a tényleges lakbér között van, évről-évro pótolni lóvén kénytelen, az utóbbi évek alatt mindent megtelt ugyan az abnormitás megbüntetése érdekében, de mindannyiszor sikertelenül. A város ebbéli fáradozásához csatlakoztak a mull évben az állami tisztviselők íz, s tényleges adatokkal támogatott felterjesztést intéztek a pénzúgyminizx- terhez, kérve őt arra, hogy lakbér illetményeiket a nyíregyházi lakásviszonyoknak megfelelően insgasabb osztály szerint állapítsa meg és tegye folyóvá. Biztos forrásból értesülünk, hogy a múlt héten kell elhatározásával a miniszter teljesítette a tisztviselők kérelmét s Nyíregyházán az állami tisztviselők lakbér illetményéi a III-ik lakbér osztály szerint rendelte megállapítani. — A naey-kállól Iparos Ifjúság e hó It-én szép aikerrvl adta elő Tóth Edének a .Falu rossza" ez. népszínművét. — Az elismerés át tiszteld koszorúját egytól-cgyig megérdemlik a szereplők, mert mondhatni, hogy egészen a saját felfogásuk alapján alakítva adták elő a darabot; és ez a felfogás, ez az alakítás a darab termeszeiével mindenütt egyező roll. — Az egyes szereplők közöl kólónösen kivált Uonoez Pista bak tér (Vaskőmet Sándor ur), ki az egész előadás alatt ügyei alakításéival, előadásaival, itt-otl rögtönzött kózbeeiólá- sairal folytonosan kaczagtalta a közönséget. — Bálki H ledt gyámlcányat (Pelttesy Jalta k. a.) a színpadra leplekor kedves megjelenésiért — araikor ti LajOMal a kertből jóve veszekedik, kilalmával dobál — a közönség tapssal fogadta, araikor is annak soraiból egy szép csokor repólt fel a lábai elé. A sikerben versenyzett Tercsivel Feledi leánya. Boruké illagamy Hóta L a.), ki a 3-ik felvonásban, a legnehezebb résiben, — amikor atyjától kiatkozva, bujdosva, bánata súlya alatt leroskadva a falu határában egy folyó partján elalszik, s álmában, majd öntudatra ébredve beszelt — valóban remekeit, majd Sándorral! találkozásakor azon részt, — midőn attól búcsút vesz, mielőtt a folyóba ugrana — oly íz pen adta, hogy a közönség iU-ott lórőlgdte szemeit. Finom Rózsi [Pák Margit) szintén ügyet volt; különösen dalai tetszetlek a közönségnek ét méltán, mezt igazan szép, ctsngő all hanggal rendelkezik, melyet
