Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-03 / 14. szám
..TS Y Í It V I I> É If fl — A nyíregyházi Ipuru-t-irju-íág önképzó-egyle'e, saját pénztára javára április lift 11-éli, husvét másod - napján egyleti helyiségében családias jellegű dal, szavalat és tánc/czal egybekötött zártkörű estélyt rendez. Belépti díj: személyenkint I korona Kezdete este 8 érakor, i'elűlíizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtázlatnak. — AH—ereklyék. Kassa szab. kir. város és a felvidék lelkes közönsége szabadságharczunk fel- százados évfordulója alkalmával az IMS—111 iki időkre s azon idők szerep'óire vonatkozó ereklyetárgyakből kiállítást rendez, mely a f. év április 10-étől legalább május 2 áig marad nyitva. — K kiállítás czélja, hogy az akkori iratok, nyomtatványok, képek, katonai föl szerelésok s egyébb tárgyak, megannyi tiszteletreméltó ereklyék segítségével bepillantást szerezhessünk azon idők szereplőinek életébe, küzdelmeibe, örömeibe, szenvedéseibe, hogy ezek alapján a múltért, való lelkesedésünk elevenebb, hazaszeretetünk lángolóbb, a jövőbe vetett bizalmunk erősebb legyen. — Hogy azonban ez u czél elérhető legyen, szükséges, hogy e kiállítást n kegyelet érzelme valóságos bucsujáró helylyé magaaz tositsa, hová elzarándokolni kicsi és nagy, gazdag és “regény egyaránt hazafias kötelességének tartsa. — Füstbe ment milliók. H í az asszonyok ezt a hírt elolvassák, minden férfi ember meg fogja hallani a következőket : „No lám, mindig rólunk szól nz ének, amikor a hiábavaló kiadásokról esik szó. — A mi csipkéink, sz.nllagjnink. tollas kalapunk, meg mit tudjuk mi, mi minden, amit az erős nem olyan szívesen vet a szeműnkre, de bezzeg arról hallgatnak, hogy maguk mekkora sumiiin pénzeket fujnnk a levegőbe. Tessék, ill a hivatalos kimutatás egy esztendő alatt nem kevesebb, mini fit.207,78-7 forintot füstöllek el nagy Magyar- országban. Istonem! I In elgondoljuk, hogy negyvenkilenrz millió forintért hány selycmruhál vehettek volna nekünk, kedvünk volna sírva fakadni. Es mire adták ki ezt a tengerpenzt ? Vettek rajta 6‘fi‘J 1,000 drb. regalttá*!, 17.356,280 Irobucot. 27.811,100 hrilanicdt, 002,982 iniló- resl, 212,200 panatelast, 4.412,200 operasl, 92,070 cubát, 71,210,480 portoricot, 22,280,990 finom, 334,899 rövid es 17,497,900 brazil Virginiát, 203,437,100 vegyes kfilföl- dil és 43,00-1,300 rövid magyart. Ugyan mondják, Imgy mii szeretnek annyira a vegyes külföblin, hogy 202 és fél milliót pusztítanak cl belőle egy év alatt ? Ús mindez meg Imgyján. Hungária .322,430 drb. Stambol 5,272,900 drb. Sulión 12,403,200 drb. Ilrtlgyszivnrka 203,012,000 I lerezegovinai 72,708,080 drb. Sport 30.706,210 drb. Jtinidge 35,914,400 drb. Dráma 70,083,000 drb. Virginia 117,803,100 drb. Magyar 178,307,249 darabot szívlak el. — Itltku alkalom kínálkozik l. olvasóinknak szőnyegek, bútorszövet, függönyök, ágy- és asztalterítők, takarók, lópokróczok rendkívül olcsó beszerzésére. Ugyanis nz 1820, óta fennálló Joannovits Dómé birne vés ezég (lludupost, IV. Kígyó u'cza 3.) üzletét bázle- rombolás miatt augusztusban váczi utcza 2. szám alá helyezi át s igy a raktáron levő összes árukat mélyen leszállított árukon árusítja. Ajánljuk a u. é. közönség- nek, hogy o kedvező alkalmat ne mulassza el 6b szűk- ségleteit e megbízható szőnyegeiéiben fedezze. — Fontos küzloinény. Néha még a legcsekélyebb élei élvezet is megtermi a gyomorbetegséget, mely baj már eleinte felbőfógés, hányás, sib. stb. állal mutatkozik. Mindozon mutatkozó betegségek olloti legjobb sikerrel használhat ni a dr. Kosa életbalzsniuát Fragner H. gyógyszertárában l’rágábnu 203—111. Kapható majdnem minden gyógyszertárban. — Általánosan tudott dolog, hogy tnindeuuemü köhögés és tüdébajuál a csukamaj olaj az. egyedüli és biztos szer, melyet az orvosi kar különöseu azóta kezd ismét a gyakorlatba beveuui, amióta Zoltán Kóla fóvá rosi gyógyszerész a már ntiudeu gyógyszertárban kapható teljeseit szag és Ir. nélküli Zoltán-féle csukamájolajat forgalomba hozta. Főraktár: Nyiregyházáu Ko rányi Imre gyógyszoriárában A Neu -York életbiztosító társaság hogy miyen alaptalanul lelt megburczolva e napokban, ékesen bizonyítja a mai lapunkban közzétett nyilatkozat. A New- York a világ legnagyobb és legmegbízhatóbb biztosító intézeteinek egyike, s jóhirnove és szolidsága miatt közkedveltségnek örvend; — minden józanul gondolkozó le tudja szállítani kellő éri ék ükre n légből kapott és fclflljt vádakat. — Figyel Utol tetős. Kgy 2 szoba-, konyha- és műhelyből álló külön udvari lakás — l'aionyi utcza t><> ilik szám alatt — kiadó, Ertukczhctui a tulajdonos: Síposa Bélánál, vármegyeház. A s/omul int«. Sulii.» dnlmm a szerszámol, S uépbohmditónak állok ; Mert ez okosabb dolog. Szorzialista vagyok. Mimkall.ins.ig csak nz elei : Van élelem, mert henyélek. Hsak a nép közi izgatok. Szoeziabsla vagyok. Szívok drága szivarokai. Kszem s iszom jó borokat; S nyomorról szónokolok. Szorzinlisln vagyok. Talán a munkának éljék t A munkások mind egeinek ! Ko bizony nem dolgozok. Szorzialista vagyok. Van nekem egy tudományom, Az or-zagol b.i iH'jarom Sok |iarusztot liei vipnk, Szoeziabsla vagyok. Szervezkedni kelt a népnek! Mindenütt erről beszelek. S erre sok pénzt kicsalok, Szoczialista vagyok. Izgatok az urak eile.., S ha csendőr jön a nép ellen: Ol fogják el, én fúlok, .Szm-zialisla vagyok.. Ha sztrájkolnak a munkások. S érzik a nyomorúságot. Hajlok én jót kai ragok, Szorzialista vagyok. Mért hallgatnak a szavamra? Mért adóznak párlczétokra ? Igy járnak a balekok, Szorzialista vagyok. Mit törődöm a hazával? A hazának száz bajával? Hazáról én nem Indok, .Szorzialista vagyok. Rég a honért kelleti halni, Ma a hazát ineg kell csalni. Ezt teszem s boldogulok, Szorzialista vagyok. így szipolyozva a népei. Kgykor, ha meghalni lérek Mennybe visznek angyalok, Szorzialista vagyok. Csarnok. K;y szív töröltető. Dobos Gyurka volt a u ............i garnisouuak az é ke! Magas növésű, nnpbarnitotta arczu, jó fiú volt, kit igazán mindenki nagyon szeretett. Ka is, legjobbau kedveltem a .szép kis hadnagyot“, — mert hiszen igy hívta mindenki, — akkori czimboráim között. Nap nap mellett együtt voltunk sokáig elbeszélgettünk egyről másról, de legszívesebben mégis a szerelemről, a nélkül, hogy egyikünk is szerelmes lett volna. Más volt a szerelemről az én véleményem, mint az övé. Ó a szerel met csak olyan ideig-óráig tartó valaminek tartotta, mit az egyszerű paraszt leány iránt épen úgy lehet érezni, mint a mindég szalonokban forgó gróf kisasszony iránt, persze csuk úgy időtöltésből, beszélhettem bár mit, állítása mellől nem tágított s még akkor is csak gúnyosan nevetett,midőn gyakran mondtam neki .vigyázz Gyurka! ne adja bár az ég, de egyszer majd te ií találsz valakit, ki majd megmutatja, hogy igazáu is tudsz szeretni.* „Ez lehetetlen* — volt válasza — pedig uekem mégis igazam lett. * * * An .................... . i megye bálák a legfényesebb mu latságok egyikei. Összejön itt a megye szinr-jiva, hogy egymással versenyezzenek fényben, pampában, hogy megmutassák a világnak a fénylő külszínt, melyet talán az utolsó birtok maradványaiból szereztek be. De hát ezt senki nem tudja, senki sem keresi, a csillogás megvan s ez a fő! Egy ilyen megye bálon ismerte meg Dobos a .csodaszép* Lády Ferencinél, kiuek kaczérságárúl köny uyehnü életéről abban az időben igon sokat beszéltek Ltdy Ferencz keresett mérnök volt s az év legnagyobb részét vidéken töltötte, hol különböző helyukeu, nagy vállalatai voltak. lAdyné ura távollétében pedig élte világát! Nyílt házat vitt, mely találkozó helye lett a város „arany fiatalságának * Ott határoztak mitideu fölött és l.ádyué szava mindenben döntő lett. Szives, nyájas volt úgy egyikhez, mint u másikhoz, kik kegyéért versenyeztek s csak néha néha tüntetett ki egyet egyet, ki aztUu taláu több mosolyt kapott s kiuek talán több is volt megengedve. Ilyen életet vitt i.ádyné, mikor Dobos megismerte, midőn nagy fekete tüzes szemeinek egy pillantása eleg volt arra, hogy vérét forrongásba hozza, hogy érezze, hogy szereti ezt az asszonyt úgy, mint még ember uem szeretett soha. Keresve-kereste az alkalmat, hogy I.ádyné közelében lehesseu folyton, hogy megkedveltesse magát, hogy elmondhassa neki szive érzőiméit, hogy őt is viazoui szerelemre bírja. I-ádynénak, mint minden kaezér asszouynak tetszeti az uj bódítás! Tudta, érezte, hogy ö az első ki a Gyurka szivét lángra gyújtotta s iparkodott is e szerelmet birtokában meg is tartani ............hiúságból 1 A jó, pontos katona ki lett cserélve! Semmivel sem törődött, miudég csak Lidyuéra gondolt, ki a nélkül, hogy Gyurkái viszont szerette volna, terveket kovácsolt. Dobos vak volt szerelmében s nem látta a hiúság szőtte ravaszságot! A jó szó pedig mitsem használt, u intés pedig kárbaveszelt, a barátság megszűnt, s számára csak egy boldogító érzés létezett: a szerelem. Szegény Ikibos ! Talán még most is veled vtdiszgtt nek, ha egy váratlan rtapá« közbe nem jón. I.ády nagy beteg lett! Az orvosok lemondtak róla...............s csakugyan pár heti szeovedés utáo jobbté lre költözött, hogy Itt hagyja szabadnak, függetlennek azt az asszonyt, kiért képes lett volna éjjel-osjipal folyton dolgozni! Rs ugyan miért? Hogy ragyogni lássa? Hogy halála után egy ideig mt-gsirossa? Hogy jólétben hagyja, s a jutnod köz-prlto még hamarabb u,feledje? Ki tuifná megmondani! Vagy talán szerette? Oh te -zeni érvelem, hányszor is vagy méltatlanokr. pazarolva .............. A világ előtt l.tdyné egy ideig elsiratla férjél, r hiszen l.tdy Jó férj Is voll .... aztán kezdte feledni .... kezdeti i régi leoni ...... Vagyona maradt, s most hogy teljesen, szabad lett iparkodott is ezt kihasználni. A gyász év eltelte után Dohos megkérte íz özvegyet, kinek -zerelroéról mindez ideig még nem tudott meggyőződni A kaezér asszouy pedig most sein adott határozott választ! A múltra hivatkozott, kedves feledhetetleu, megboldogult férje emlékét idézte és halasztást kért... • • • Múlt az idő .... tavasz lett ismét, éltető meleg tavasz, az ébredés szaka! Öröm. vig-ág mindenütt .... a mezőn enyhe szellő játszik a tavast első virágaival ...............a légben, a pillangók tarka szárnyaikkal, egymást kergetik vígan tova..............a fák zöld lombjai közt, a kis madarak zeugik dicséneküket..................de hát hogy is ue, hiszen itt van a tavasz ! Van e a ki uem örül? A szegény Dobos szenved csak, áthelyeztetési parancsot kapott! Ez volt pedig aráméra a legstörnyObb! iSzi.ve összeborzadt a parancs olvasásához, mintha zord, fagyos szél sivitot't volna rajta végig. Kár már kezdte belátni, hogy szerelme reménytelen, arra azonban gondolni sem mert, hogy búcsút kelljen venni Lillynélól, hogy lékeljen moudani csak egy uspra is látásáról. Es most mégis kénytelen távozni! De hát megválni attól az isszúnytél, aki kiforgatta valójából, a-ki elrabolta nyugalmát, mégis lehetetlennek tartotta!1-’1 A napok pedig múlták egymásután...............már cs ak négy uspja volt hátra, sorsával végre is siámoluia kellett! Felkereste Ládynél még egyszer, útdíjára, hogy megkérdezze mi remélni valója van a jövőtől. Gmk egy szót, egy boldogító igent akart hallani, mely szive reményének üdvösen hangozzék, mely aza reime nagyságát az egekig emelje. Kgy rövid igéül, éa ó vidáman ment volna rendeltetési helyéro, hogy küzdjön a jövendő boldogságért, mert hiszen e harcira bátorítva lett volna. Azt akarta hallani a I.ádyné saját ajkairól „igen azeretlok, légy nyugodt s liiziál berniem, mert a hol két szív igazán vonzódik egymáshoz, ott egy láthatatlan erő odaadó buzgalommal egyengeti a boldogsághoz vezető utat.“ Ezt akarta hallani s ez nagyobb boldogság lett volna számára, mintha az ég összes gyönyörét és kéjét küldte volna kárpó'láriit . . . de hát csalódott . . . Vége tehát mindennek! s neki távoznia kell! De hát hogyan szakítsa ki szivéből azt a képet, melyért képes lett volna miudeure .... nem, ehhez gyenge volt! Mit hozhat számára a jövő ... mi fogja vissza udni nyugalmát ... ki fogja kárpótolni a keserű caa- lódásért ? Hiszen nincsen senkije . . . sebére uiuea gyógyító balzsam . . . minek kínlódjon hát további Utólszor életében odaállította a czigányokat a szép özvegy ablaka alá, a kik húztak keservesem Sirt, zokogott a hegedű mindegyiknek a kezében, múltba az a lelketlen száraz fa darab tudta volna, hogy most utólszor szól fájdalmas, keserves hangou unnak az asszonynak a szivéhez, aki nem tudott tisztelni semmit, »ki képes volt hiúságból feláldozui mindent, még talán a becsületet is . . . Es mikor felhangzott a „szeretlek én egyetleu egy angyalom* méla bits melódiája, ki hitte volua, hogy az utolsó accordot egy lövóa fogja követni, mely mogfoszt egy ifjút uz élettől, kit mindenki szeretett a ki jobb sor*ra volt érdemes . . . De hát ilyen a szerelem! A lurkevei családi sírboltnak egy lakója vau, az utolsó Dobos költözött nyugalomra, megpihenni egy rövid, de küzdelemteljes élet szenvedéseit . . . • • Ládyué pedig éli világát, szegény Dobos Gyurkát bizonyára már régeu elfeledte! Alga) Ödön. kOZUAZDASÁU. Magyarország állatállománya. Szerfelett érdekesek ama adatok, melyek a legutóbbi állatszámlális alkalmával gyűjtenek össze, s bár lapunk tere nem engedi, hogy ez érdeken statisztikai adatokkal bővebben foglalkozzunk, mégis szükségesnek tartjuk, hogy ez adatokuak főbb vonásait bemutassuk. Magyarország állatállománya 1884 ig leginkább a jubtartás inegsztporitása okából némileg htuytlloll, 1885 ig azonban 851.484 drb. számos marhával szaporodott, a mi igen örvendetes jelenség. Folytonos gyarapodást c-ak a szarvasmasha és sortéa állomány mutat fel, mely 1870. óta szarvasmarliá uál 1.229.072, a «értéseknél 74”/, 2.753,875 darabot tesz, vagyis a szarvasmarhánál 26, a sertésnél 74•/, a szaporulat. A lóállomány 1884-lg nemi hanyatlást, azután határozott emelkedési mutat, mely |s70. óta 72,648 -írből tesz, illetve 4»/, ol Feltonó a juhállomány apadás*; 25 év alatt az ország juhállományt 6.762.4 4« Jrhbal. vagyis 48%-al apadt; olyan nagy ez az apadás imioó egyetlen-egy államban sem fordult elö a kontinensen. Szcrcne.e, hogy a juhállomány óriási apadását nemcsak ellensúlyozzs, de jóval fölözi I« a szarvas- marhaállomány szaporodást, amelyre tzonbaa megjegy zen-ló, hogy uem minden vidékéu az országnak volt a szaporulat egyforma, sót az eltérések o tekioletben nagyon i« jelentékenyek, legnagyobb arányban t rza porodás az alföldón volt, a hol némely megyékbeu a szaporodás 70*/, ol is kitesz, ellenben legcsekélyebb az éizsk-kcleti fellő -lón, egyes megyékben csak 6*/,. Nem--sk a létszám azaporodolt azonban, de a fsj'ák aránya is lényegesen megváltozott, mert míg |m7U ben az ország szarvasmarha állományának 81*/, át tette ki a magyar-erdélyi szarva-marha, addig mi csak 791 60S '-1 4% át teszi ki, a míg a jelzett évben .csak
