Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-03 / 14. szám
.IN VI li V 1 I) f. K** a Erősen hisszük, hogy ha majd rákerül a sor országutaiDkuak gyUmö'c-fával való beültetésére, vár megyénk értelmes lakó eága az országutak kiültetendő gyümölcsfáit a korszellem oltalma a á fogja helyezői, mint ahogy Steierországbau vau s uem elégszik meg a mezóreodóri törvény szigorúan büntető reodelke zéseivel, hanem ezenfelül még megbélyegző szégyen oek is minősíti az országúton a gyümölcsfa-rongálást, a gyümOlcslopást! A tlszavldékl ág. ev. egyházmegye közgyűlése. Az újonnan alakult tiszai ág. ev. egyházmegye Nyíregyházán tartotta meg a heten — mull ho 28 és 29-dikén — első rendes közgyűlését, megalakulása után, az ág. ev. központi népiskola dísztermében. Az egyházmegyéhez larlozó egyházközségek egyházi és világi küldöttei szop számban jöttek Össze, kényelmes elszálláso'ást találván itt a helybeli egyház gondoskodásából. A közgyűlést 1 H-díkáu a különböző bizottságok ülései előzlek meg. Tudósításunk a következő: A közgyűlés elnökei Malerny Lajos debrcczeni lelkész, egyházmegyei főesperes és dr. Mczkó Lmzló ursz. gyűlesi képviselő, egyházmegyei felügyelő voltak, jegyzői pedig Oeduly Henrik lelkész és dr. Harca y Hóhért debrcczeni lőreáliskolai tanár. A közgyűlést kedden délután a különböző bizotl- ságok ülései előzték meg. így az egyházmegyei szervezkedési szábályzat elkészítésére kiküldött bizottság tanácskozott, kebeléből kikúldvén dr. Meskó László felügyelő elnöklete alatt Májerszky Hcla, Bogár Lajos, Geduly Henrik és dr. l’rok Gyula bizottsági tagokból álló albizottságot, azon utasítással, hogy a szabályzat tervezetéi még a lolyó év nyarán készítse el. — Délután ü órakor a számvevőszék intézte el a közgyűlés elé terjesztendő ügyeit, ü órakor pedig előérlekezlel tartatott, amelyen a közgyűlés tárgyai beszélteitek meg. A közgyűlés másnap: szerdán reggel 81/, órakor isteni tiszteletiéi vette kezdetét, amelyen Gcduly Henrik nyíregyházi lelkész tarlóit szent beszédet. A tanácskozás 9 órakor nz ág. evang. népiskola dísztermében kezdődött. Az elnöki megnyitót Malerny Lajos főespores elnök tartotta, s üdvözölvén meleg szavakban uz egyházmegye szép számmal egybegyült tagjait, Isten áldását kérte a közgyűlés fontos munkálatára. Ezután az egyházmegyei kiküldöttek átadták a megbízó leveleiket az elnökségnek, amik átvizsgáltat- ván, a közgyűlés áttért u tárgysorozatra kitűzött ügyek tárgyalására. Hosszú, beható és magas színvonalon álló vitát provokál! a lelkészek alkulinuzasásáról Moór Gyula fő- cspcrcs állal készített szabályrendelet, amelyet alkotmányos tárgyalás régeit uz egyházkerület utalt a közgyűléshez. A magvas vitában részt vettek: dr. Meskó IaíssIó, Malerny Lajos, Májerszky Béla, Gcduly Henrik, Hullna Károly, Bogár Lajos, lliszdor/er János, Kovácsy Gyula stb. A közgyűlés mélyrebulo elvi változtatások kimondásával tárgyalta le délután I órára u szabályrendelet tervezetei, következetesen érvényesítve benne a lelkészválasztási jog szabadságát. Kimomlolla továbbá ezen tervezettel kapcsolulhan a közgyűlés az egyházi adót llzető nők pap-valusztói jogát is akként, hogy c jog Írásban lesz gyakorolható. Kisebb érdeklődés mellett és uránylug rövid idő ulutt tárgy altatott le u tárgysorozat másik fontos pontját képező szabályrendelet, a kerület lelkészi, tanári és tanítói, valamint ezek özvegyei és árvái nyugdíjintézete módosításáról. akar állani a jó izlósoek és sejtetni többet, miül a mennyit elmond. Él hogy elmondtam ezt, hit szükség télén nem őket . . . Mikor nyolez .héttel utóbb egy nyárvégi napon s náiados úti bőröndjeit felrakták a künuyü homok futóra a Fráter Elek legfrisebb altilijában s begyógyul) karjával ott ült a szalon puha Belyem lámláuyáu, újból megköszöute a szíves veudéglá'&st és megígérte, hogy mielőtt megnősülne újból eljön ide, hogy kikérje régi pajtása tanácsát. Ha a velencaei tükrök am« tulajdon ■ággal is bírnának, hogy az előttük történteket meg- Orökitetnék, úgy egykönnyen lehet, hogy egy epizód saerü kép tuuuskodua ama jelenésről, a melyben kél ejak, a grófnő és a százados ajaka egybeforrlak. Tőr tént ez pedig azalatt, a míg gróf, ki Eleket az állomás hot kísérendő volt, felöltőjéért ment és havanuávsi meglőtte százados barátja ssivar tárczáját. A szeles esiplanádon podig még egyszer vissza tekintett Fráter Elek 6s olyan nehezen tudott megválni ollói a barátságos hajléktól. Tivadar gróf kiöl vaata ezt szeméből és jobbját feléoyujtva szóllott: Ha annyira hozzá szoktál e rövid idő alatt, úgy Ígérd meg, hogy leeudő fiamat a keresztvízre te fogod tartani. Meleg kézszoritás volt a válasz. A gőfné ajkán pedig — ki az ajtóban állott — gunyoros mosolyt játszadozott, a mely mosoly találkozott a koc<io ülő férfiak egyikének a századosnak mosolyával És az a leoge csipkekendo aaolott a leendő keresztapának . . . Fráter Elek pedig a gyorsvonat kényelmes fülkéje ben elhelyezkedve eliQuódölt azon, hogy nukép is fog clzaabadu hatni a jövő ev május táján, beváltandó ígéretét Sok gondolat motoszkált agyában, hogy élni fog kéreaztatyai befolyásával és katonává neveltrli a kis Elek grófot. Azútán eszébe jutott az ezred paranc nők, nézetét változtatva így okoskodott: Mégis csak el kellett volna ítélni ót ... A vo nat eszeveszettül dübőgöit végig valamely hegy aljáo, i távolról, aa erdő mélyéből mintha egy madár csícse regte volna: Talán . . , talán . . . Haslinger József. Végül megválasztanak a folyó évi április hó lé. és 15. napjaira Miskolczra összehívott cgyliázke- rületi közgyűlésre az egyházmegye képviselői es pedig az elnökön és a nyíregyházi főgimnázium igazgatóján kívül, akik az egybázkerüleli közgyűlésnek hivatalból tagja! — Geduly Henrik és Hissdor/er János egyháziak, Májerszky Béla és Bollner Károly pedig mini világi képviselők. Délután 1 '/j órakor a .Korona* vendéglő éltermében bankettre gyűltek össze a közgyűlés tagjai, akikhez a helybeli reform, egyház képviselői es számos érdeklődő is csatlakozóit. A kedélyes bankett pompás hangulatát egyik szép felköszóntő után a másik emelte. Toasztiroztak: liarl- Uolomaeulese János t. főesperes az egyházmegye elnökeire, Malerny Lajosra és dr. Meskó Lászlóra, Májerszky j Béla Simkovics Pál alesperesre, — Geduly Henrik a testvér ev. ref. egyház jelenlevő képviselőire: dr. Bartók Jenőre és Borbély Sándorra, dr. Meskó László az egyházmegye egységes hazafias szellemére, dr. Bartók Jenő az egyházmegye elnökségére, Símkorics Pál ales- peres Májerszky Bélára, Korácty Gyula dr. Meskó Lászlóra. Malerny Lajos a nyíregyházi ág. evang. egyház rirág- j zására, majd egy későbbi felkőszönlőjében Bencs Lászlóra. Bates László a város közönségére, Iliszdorffer János a főgimnázium tanári testületére s annak eien Martinyi József igazgatóra, — Somogyi Gyula a nőkre, Leffür Sámuel Barlholomaeidcsz János L főesperesre s végül Kovácsy Gyula a tanítókra. A társaság 4 órakor oszlott szét. Széthúzás. A vidéki városoknak valóságos átka, hogy külön ben is gyenge erejű és csekély számú polgársága össze uem tart, hinem külön-külön akarja, vagy nem is akarja előmozdítani szülőföldjének érdekeit. A pártokra tagolt, széthúzó társadalom pedig sohasem lehet a sa ját és városa fejlődésének intézője, mert sohasem érti meg egymást, sohasem adhat semmi impu'zust, sem ösztönt, sem példát valamely üdvös inozgalo » létreho zására, még kevésbé valamely üdvös cselekvé.-re, s ha valamit itt ott létrehoz is, arra sem tuiji a maga bélyeget rásütni, az is színtelen és jelentőség nélkül való, mint milyen a társadalom, melyet semmiféle ka pocs össze uem fűz, akarata ellenére átviszi pártosko dását a város ügyeibe is, a közügy megszülik annak lenni s az egyes pártok prédájává, magánügygyé válik. És ez uz általános jellemzés, kérdezzük, uem talál-e városunk társadalmára? Ki mondhatji, hogy itt a közös akarat kohéziójából hevülnéuek a korkérdések; hogy itt miudenki egyet akarna? Ki mondhuluá, hogy közügyeiuk nem a társadalom érdeklődésevei oldhatók meg s uem lenne a város ügyeinek érdekében való, hogy egyet akarjunk? A társadalom tevékenysége, mint azt napoula tapasztalhatjuk, oly erő, mely ha egy czólrn pontosít össze, oiyau hatalom, mely előtt alig van akadály. Ha komoly jellemU és szilárd akaratn és telire vágyó férfiik vállvetve működésre, közös érdekre egyesülünk semmi Hues, mely ennek u'jábati állana. Hiszen hazánkban a társad ilrni tevékenység a kulturális és emberbaráti intézmények terén csaknem hatalmasabb a mindenható állam abbeli tevékeny jégénél, melynek a minden oldulról reáháramló köteles ségek teljesítésére sziLtén kevés eszköz áll reudelke zésére, Hol lennénk, ba a társadalom visszahúzódott volna minden üdvös mozgalomtól s uem pótolta volua azt, a mit az állam elmulasztón, vagy meg nem tehetett s ha nem adott volua impulzust, irányt az állami tevékenységnek is. Amit az ország társadalma megtehet uz ország érdekében, ugyanazt megteheti miudeu város társadalma saját városa érdekében Nem kell hozzá egyel), mint a polgárok egyet- ér ése s összetartása, a vAllvetett együ (működésre irányuló őszinte törekvés és azoknak a tényezőknek » felkutatása, melyek a város társadalmát egyetértő mü ködösre képessé teszik. Hiszen kétségtelen! Czéijaibau bevallott, jellegei hető sepiratiszlikus törekvés tisztán társadalmi, vallási, akár nyelvi • különbségek miatt városunkban nincsen. De széthúzás van, akarom mond mi a város közkerdé seiuek érdekében való közös akarat nincs, s e hiáuy nak ujabbau mind sűrűbb jelenségeivel találkozunk. 0 y«n merev pártállásokkal is találkozuuk, melyek mindenikében, hogy ügy mondjuk, bizonyos villamos feszültség fölhalmozódott a könnyen kitörésre vezelhtt Ez magában véve nem volna baj, mert a villamosság — hogy a hasonlatnál maradjak — ha egy kis viharral és dörgéssel jár is, ezt csakhamar derült idő éa telje- egyetértés követheti a a fel feic<apkodó hullámok el simulván, ismét biztosan evezhet a társadalom htjójs A veszedelem csak abból származhatnék, ha az Így támadt viharok tőokretennék a józan irányzat üdvö. csemetéit is. Ez az, ami ellen állást kell foglalói a józan haladásnak ; állást foglalói pedig vállvetve, egyet ertólog: viribus uoiiis! Lapunk c számS első lévén ez évnegyedben, :i lejárt előfizetések mcgtyitiísát tisztelettel kérjük. Kérjük továbbá mindazokat, akik a lapunkért járó előfizetési dijakkal még esetleg hátralékban vannak, legyenek szívesek a bátrálékoa ősszeget a forduló postá val kiadóhivatalunk részére /átküldeni. mert egyébként kénytelen teszünk lapunknak részükre való további küldését beszüntetni. .1 következő községek Kótaj. Jákó. Levelek. K.-Apáthi. ti.-Aranyos. Cs.-Kenéz, fíezdód, Kpcrjeskc, Ptbrügy. Komon), Mogyorós és T-Szent-Márton elöljáróságait pedig különösen is tethivjuk. hogy — tartozván még a múlt es/.temlőre járó előfizetési díj ikkal is. — a 4 4 forintnyi hátrálékos előfizetési dijat azonnal küldjék be alól- irott kiadóhivatal czimére. mert egyébként a tekintetes alispáni hivatal utján leszünk kénytelenek náluk tevő követeléseink behajt ásá t kérelmezni. .1 ,,Xyirvidék•• kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. Április. Általánosságban ugyan a bolondok hónapjának nevezik, mely titulus nagyon is ráfér a becses személyiségére, mert épen oly szeszélyes, mint a legkedvesebb nöcske szokott lenni, kinek minden törekvése abban kulminál, hogy férje fejet minél jobban betolja az igaba, melyről niegiratott, bogy .szép es gyönyörűséges*. Tudnivaló, hogy a rómaiak e hónapot a gyönyöröknek való mértéktelen liódolásnuk szenteltek s e szeszélyes időszakot szánták arra, hogy országraszóló baclianaliakat és orgiákat rendezzenek s minekutána a bor gyöngyöző nedvet mar ők is nagyon ügyesen tudjak nyeldekelni, nem csak mi, sírva vigadó magyarok, eszeveszett állapotban leledzésűkből kifolyólag a legfurcsább maskarába öltözködve járlak az utrzákat és tereket, s férfi és nő egybeolvadó gondolatban igyekezett hodolatát bemutatni Bacchusnak, a bor istenének. Bizonyára innen datálva kenték a mi változékony természetű áprilisünkre a bolondok hava nevezetet. Mert, hogy változékony, az kétséget sem szenved. Ma oly meleget löveltet alá u nap tüzes sugaraiból, hogy a tavasz eljöttének hinni nem akaró, juhászbundába öltözött földi halandó csaknem eleped a testi állományából kifacsart izzadságcseppektől s azt sem tudja, hogy ő vigye-e a bundát, vagy a bunda őt. Holnap meg már oly szibériai hideget támaszt, hogy nemcsak a szegény elvetett tavaszi növények, liánéin a meleg napok eljötté reményében felső borítékát zálogba exponált diák is nem épen szenlirásbcli idézetből formált mondó- kával fuvogatju fagyni akaró ujjait. Különben pedig bevett és igen elterjedt szokás a h nap első napját arra használni fel, hogy könnyen hivő, vagy épen a hónap elsejéről s ezzel együtt uz április elsejéhez fűzőit tradicziókról megfeledkező barátunkkal im gjii'ássuk az áprilist. Kedélyes, jó tréfa, kivált ba úgy történik, mint uz egyszeri czigányuyal, kit földes ura egy zsákba helyezeti huszonöt fonlos kővel éppen u harmadik faluban lakó barátjához menesztett cl. Ezzel is azt a régi szokás! akarjuk fenntartani, mely a romáiknál dívott. Ugyanis ilyen alkalommal gazdag ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. Hja! könnyű volt nekik! Nem ette még akkor meg a (bokszéra a szöllőt s uem kellett ebadói fizetni! Már mi bizony csak tréfaképen teljesítjük az ajándékozást. No de hiszen, ba az emberek szive elkőkeményúll, annál több ajándékot küld gazdag tárházából mindnyájunk hű dajkája, u szép természet. Bársonyos pázsittal bevonja a rétet, mflértő kezekkel ráliimzi u tavasz illatot lehelő színes virágait Zöldbe vonja a ligetek bokrait, hogy árnyaladó cnyhúk alatt énekes mudárpár ineg- készitse fészkét s tiillázva zengje dalát ahhoz u végtelenhez. kitől jő az erő, a hatalom és a dicsőség. És hogy ez ajándék még teljesebb logyen, nemcsak testi, liánéin lelki ajándékokkal is kedveskedik. — E hónapban hozza el, a sokak szivét szent áhítattal betöltő hiisvét ünnepet, uz igaz Iliinek ez élő reménységet. A természet feltámadásával elhozza az uj életre való feltámadás boldogító reménységét hirdető szent ünnepet is. Mily magasztos, mily lélekemelő, mikor a templomokban ezer meg ezer emberujukról zendül fel a dicsérő hozsánna: .Nincs már szívem félelmére, Nézni sírom fenekére, Mert látom Jézus példájából: Mi leltet a holtuk porából!* stb. Sajnos! Mini mindennek, a szép húsvéti ünnepnek is eljő a vége s azután ismét beáll a szürke minden- napiság, a fakó közöny. Csak, künn, a nagy természetben folytatja szokásos szeszé-lyeskedéset a kihalni készülő április, csuk a huvus-eső próbál harezot vívni a nyájas napsugáiral, liánéin ez is olyan már, mint a vén vmber táncra: ineg-mcgkisérli, hogy tudná-e meg a régit, de rögtön bclelörik a bicskája. Az emberek!? Azok felednek áprilisi, husvétot, feltámadást és folytatják tovább a létért való küzdelem harciét. — A nyíregyházi anyakönyvi hivatal Allomo«Itúsa. Pumhrara Iciztló kcr. állami anyakónyv felú- ! gycló c bő 2-án városunkba járt n nyíregyházi anyakönyvi hivatal államosításának ügyében. Az anyakönyvi hivatal államosítása — mint tudjuk — a város képviselő testületéből indult ki, amennyiben Béna IAuló I polgármester anyakönyvvezetői állásáról lemondván, a képviselő testület egyik nem regiben tartott ülésére az anyakönyvi hivatal államosítására ronalkozólag az ak- cziól megindította. így tehát nagyon természetes, liogv a város örömmel fogadja e kívánságának mielőbbi megvalósulását, csak az a Inba begy az államosítás keil vitele — úgy látszik — a varosnak megint újabb megterhel ti lésevei fog járni, a mennyiben, mint értesülünk, s kormány az államosítás eseten az anyakönyvi hivatal résiere. minden ellenszolgáltatás nélkül, külön bclri- g< k rendelkezésre bocsátását kívánja és ezenkívül m.g art is, hogy a hivatalhoz szükséges irodai segély- szrmelyzel fizetésének terhet a város magára vállalja. A llnttlfr-féle l.udovlka akadémiai alapítványi helyek közül az idén, az uj szabályzat értelmében ‘ -ak egy hely betöltésének a jogosultsága |jut Szabolcsv.irm gyének. A választás a májusi vármegyei rendes közgyűlésen fog megtörténni.
