Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-29 / 35. szám

rs "V i IÍ v i i) í: már, hogy melyek e betegség tünetei, hanem egyedül az: lehet-e ellene védekezni, nem találtaké még fel valamely módot vagy eljárást, a melynek segélyé vei a sertés állomány megóvható volna e pusztító betegséggel szemben. Síjnos e kérdésre határozottan kedve 16 feleletet még nem lehet adni, de minden esetre meg van a remény arra nézve, hogy előbb-utóbb fedeznek fel valamely eljárást, valószínűleg oltási módot, melynek segélyével a sertéseket e pusztító betegséggel szemben megvédeni lehet. Igen sokan foglalkoznak e kérdés tanulmányozásával, s az eddigi kísérletek eredményéből méltán lehet arra következtetni, hogy e kísérletek előbb utóbb sikerre vezetnek. Föidmivelésügyi miniszterünk, Diráuyi Ignácz rendeletére máris számos helyen végeztetnek az országban különféle oltó anyaggal kísérletek; valóban érdekkel várhatjuk ezen kísérletek ered ményét, amelyek ha talán nem is lesznek teljesen kedvezők, de valószínűleg megfogják mutatni, hogy me lyik oltó anyag az, a melyet tökéletesbitve haszonnal lehet alkalmazni. Kísérletezésre leginkább a magyar Preisz féle és olasz Peruncsiató féle oltó anyag használtató. Korai volni ma még akár az egyik, akár a másik oltó anyagról bírálatot mondani, mégis ugy látszik, hogy az olasz Peruncsiató féle oltó anyag bizonyos védelmet máris nyújt, a mennyiben a vele beoltott, s azután természetes fertőzésnek kitett sertések C3eké lyebb számban betegüluek meg, ezeknél is a betegség könnyebb lefolyású, elhullás nincs is, vagy csekélyebb perczent, a mi arra enged következtetni, hogy a baj el len előbb u'óbb csakugyan lehetséges lesz oltás által védekezni. Addig is azonban szigorú elkülönítés, a ragályozó anyag behurciolásának meggátlása által igyekezzünk a baj ellen védekezni. Kerüljük nyájunkkal még az olyan területet is, a hol más sertések járnak, az ujonnan vásárolt és látszólag teljesen egészséges sertéseket legalább 3 hétig elkülönítve tarUuk, ha pedig a betegség már nyájunkba is beütött, ugy legkevesebb kárral szabadulunk meg, ha az egész nyájat értékesítjük. Ha pedig ezt tenni nem ak írjuk, ugy a még egészségeseket válasszuk ki a betegek közül s hajtsuk más területre, s esetleg kisértsük meg a Peruucsiatio féle védőoltást, a melylyel ha nem is kerüljük el teljesen a veszteséget, de lényegesen csökkentjük azt, amennyiben uem valószínű, hogy a beoltottak közül 20—25%-nál több hu'jou el. Ennyire azonbau bátran számithatunk, annyival is inkább, mert tényleg 10—14 nap szükségeltetik, mig az immunitás az oltás után beáll. Csarnok. Örök kaczaj. — Armande de Soubissan. — Liftrgue úr bűrójában ült s nagyon mélyen elmélkedett egy folyamatban levő fontos rendőri vizsgálat várható eredményei fölött. Volt egy kis ideje, bát hasznosította azt is a közügy jivára. Szakszerű elmélkedéseit a fóajtó heves dördü lése szakította meg, azután kemény lépések hangzottak s a kerületi rendőrbiztos már tapasztalásból tudta, hogy vádlottat vezetnek elő a rendőrök. Az ajtó feltárult s két rendőr egy gyűrött kiuézésü, tagbaszakadt fiatal embert lódított a szobába. A rendőrbiztos hivatalos komolysággal vette kezébe a kalamusát, s oda ült a főkönyve elé s szárazon kérdezte : — Neve? — Surceon György. Hihihi! — Viselje magát komolyan. Kora? — Huszonhét óv. Hehehe I — Ne kaczagjon, meit fegyelmi büntetéssel sújtom! — Mi a foglalkozása ? — Tudós akarok lenni. Hühühü! — Nem azt kérdezem, hogy mi akar lenni, hanem azt, hogy tényleg micsoda? — Színházi irnok vagyok. Bruhaha! Van e mellék avagy csüfneve? — Crimace nak hivnak a barátaim. Huhuhuhu! — Rendőr, lépjen elő. Vannak-e a vádlottnak különös ismertető jelei ? — Örökké njvet és torzképet vág. — Mivel van vádolva ? — Egy vonagló holttest mellett találtatott, szakadatlanul kaczagva és tánczolva. — Vádlott! Mondja el az esetet hiven és igazán. — A vonagló és vérező holttest egy leányé, akit Barbassu Máriának hivtak. Második fokban unokanővérem, s a hullájáról is látható, hogy gyönyörű teremtése volt az Istennek. Atyja: Barbassu Mihály dúsgazdag rézöntő Neversben, a hol az én atyám, aki ugyanazt az ipart űzi s hasonlókép dúsgazdag, a városnak polgármestere. Hehehe ! Együtt nőtem fel Marival. Együtt jártuk be a virágos réteket, együtt ladikáztunk a folyón s együtt tértünk haza, mikor az alkonyat alászált. Bruhahaha! Éi imádtam Marit ós csodáltam. Szivemhez nőtt minden hajszála, ajka, szemei, sőt a szalmakalapja és a szelid rózsaszínű szalagja is. Hihihi! Ő tudta, hogy imádom, s mikor felnőttünk, épp oly hevesen szorította meg a kezemet, mint én az övét. Hahaha! Szülőiuk egymásnak szántak minket, s Mari nem egyszer csevegett arról, hogy milyen szép páva galambokat szerez, ha egyszer összekerültünk. Hihihi! Én végre az egyetemre kerültem. Kitűnő tanuló voltam a tudósnak készültem a természettudományi szakmában. Hehehe! Egymás után hoztam haza a fényes bizonyítványokat, amelyekről azonban Mari folyvást növekvő kicsinyléssel beszélt. Hühühü! Ezelőtt négy évvel történt, hogy örömrepesve tértem haza Párisból. Az alkonyatkor érkező vonattal jöttem meg a rögtön Barbassuék házához siettem. Hehehe! Amint a kis parakba léptem: megpillantottam a Mari világos ruháját. Azonban 6 nem volt egyedül. Uh, nem. Épp abban a pillanatban nyomott forró csókot a helyőrség egyik hadnagyának a bajusza alá. Örökre a tied vagyok Alfréd! suttogta és én elébe léptem, tombolva és kaczagva. Vonásaim eltorzultak. Attól a pillanattól fogva folyvást kaczagok és ha az erősebb felindulás fog el: akkor tánczolok is. Hihihi! Azonnal abban hagytam egyetemi tanulmányaimat s a szülői hajlékot. Eljöttem Párisba s előbb foglalkozás nélkül lézengtem, azután pedig felcsaptam színházi írnoknak. Hehehehe! Ma éppen rendes sétámat végeztem mikor borzadva láttam, hogy egy fiatal kapitány revorvert emel a neje ellen és két golyót röpít az agyába. Bruhaha ! Olarohanok az összeroskadt nőhöz, akiben azotnal felismertem Marit, aki időközben férjhez ment a hadnagyához. „Bocsáss meg.

1' susogta „A férjem ölt meg és igaza volt, mert őt is megcsaltam!" Aztán lehunyta szemeit és meghalt. Biztos úr, ez az egész történet. E fölött kaczagtam és kaczagni fogok én halálig. Bruhaha! Hehehe: Hihihi! Huhuhu! Hühühü! A rendőrbiztos könnyet törölt ki szeméből. Szegény fiu! ne kaczagjon már, ne kaczagjon az istenért! Surceon György azonban távozott s még visszacsengett a lépcsőről vidám kaczagása: Hihihi! Hehehe! Hahaha! Hühühü! Huhuhu! KÖZGAZDASÁG. Méhészeknek. A méhészetben legelső kellék a jó köpü. Az eddig ismeretes köpükkel nincs megelégedve a méhész közönség, ezért csaknem minden méhész más köpüt igyekszik maga szerkeszteni, — keresi az ismeretlen jó köpüt, de a jó köpü előállítására csak a méhek természetének alapos ismeretével szabad válalkozni, különben a czélt nem lehet elérni. Ismerek sokféle köpüt, egygyel sem voltara megelégedve, mig végre szerencsés voltam Sőtértől, ki mindenféle köpüket kipróbált, s „A méh és világa" világhírű müvében, melynek 2 nagy kötete már mégis jelent, beigazolta, hogy a méhek természetét is meri. Szerencsés voltam egy köpüt kapui, mely min en kívánalmamnak teljesen megfelel, ezért engedélyt kértem és nyertem tőle, hogy köpüjét, mely sehol sem készíttetik, méhésztársaim javára készíttethessem. E köpük készítésével Tapasztó Pál ungvári asztalos mestert biztam meg, kinek szalagfűrésze lévén, boritatlan 3 frtért, borítva 3 frt 50 kért adhatja, s tőle megrendelhető; ugyan ő készíti a Sőtér által használt méh szédítő ládát is, mely szalma köpük egyesítése és keretes köpübe átlakolásnál igen szükségés. Igyekszem, hogy méhész társaim minden szükséges méhészeti eszközt, a legjobbat — olcsón besz3rezhessék; köpükkel együtt megrendelhető egy keretfogó: 50 krért egy méh seprő kefe 30 kr. e két utóbbit (Leró ungvári vaskereskedő is megküldi. A sonkolyból a viasz legtö tökélelesebben az én viaszprésem által vehető ki, 7 frtért én szállítom. A köpü kezelésére és a legszükségesebb tudui valókra — utasítást fogok nyomatni, melyben leirom, miként használható a Ducrion-országos köpü Hánemann rács nélkül, mely a méhekre veszedelmes. Uti költségem megtérítése mellett, kész vagyok bárhova menüi, a méhészet elméleti ós gyakorlati ismertetése végett. Csap, 1897. augusztus 20. Bacskay Sámuel, a Csap és vidéke méhészkor elnöke Szuperfoszfátot vagy Thomas salakot alkalmazzunk-e ószszel. Örömmel konstatálható, hogy a foszfor tartalmú műtrágyák használata évről évre terjed, s igy remélhető, miszerint elvégre is meg fogjuk érni azt az időt, a mikor azok használatának fontossága álltalánosan el fog ösmertetni. Gazdáink mindinkább arra a meggyőződésre jutnak, hogy haszonnal gazdálkodni a mai még mindég elég nyomott árak mellett, csak ugy lehet, ha minél többet termelünk egy és ugyanazou területen, már pedig a legjobb istálló trágyázás mellett is talajunk foszforsavtartalma, különösen belterjes gazdasági mód mellett folytonosan apad, holott éppen a talaj foszfortartalma van elhatározó befolyással a termés nagyságára. A termelési költségeket apasztani alig lehet, sőt különösen az agrár szocialismus behatása alatt az inkább fokozódik, nem marad más hátra, mint aránylag csekély többlet kiadással a termés nagyságát jelentékenyebben fokozni. Ugyanezen czél elérésére az állattenyésztésnek is nagyobb mérvbeoi felkarolását ajánlják s méltán is, e tekintetben mutatkozik is baladás, habár gazdaságaink legnagyobb részének állat állománya még mindig nem elegendő nagy, a mi leginkább a takarmány hiányban leli magyarázatát. Pedig ha rétjeinket jobban ápolnók, ha vizlecsapolás, boronálás, trágyázás által azok termését fokoznók, úgy mindjárt több takarmány állana rendelkezésünkre, s jobb és több állatot lehetne tartanunk. A réteknek ószszel való trágyázására leginkább a Thomas salak ajánlható. A humuszban többnyire gaz dagabb ós nedvesebb rétek talajának magasabb sav tartalma a Thomas salaknak nehezebben oldható foszforsav tartalmát is elég jól oldja. Száutóföldeken azonban a Thomas salak foszforsav tartalma sokkalta nehezebben ős lasabban oldódik, s ilyen helyeken határozottan előny nyújtandó a vízben oldható foszforsavat tartalmazó szuperfoszfátnak, a mely vizben oldódván, egyenletesen oszlik el a talajban, s igy a gyökérzet által teljesen kihasználtatik. A nehezebben oldható Thomas salak foszforsava tartalmának sokkalta csekélyebb mennyisége használható fel a növényzet táplálására egy és ugyanazon idő alatt, a mit bizonyít számos kísérlet azon eredménye, hogy Thomas salak után csak fél olyan többlet éretett el, mint a szuperfoszfát után. Természetesen salak és al»k között is különbség van, csak az a salak ér valamit, amelyik magas percreezitrátban oldható foszforsavat tartalmaz. A Thomas salak ezitrátbau oldható foszforsavának klgrja helyben Bubenzben 12 krba ktrűl, a szuperfoszfát vizben oldható főszforsaváuak kgja ellenben Körülbelül 23—23'/, krba kerül a rendeltetési állomáson. Látszólag tehát a Thomas salak jelentékenyebben olcsóbb a szuperfoszfátnál s igy kérdés miért ajánlja e közlemény inkább a drágább Bzuperfoszfát használatát. E kérdés eldöntésénél tekintetbe veendő mindenek előtt az illető Dövény fejlődési időszakának tartama A tavaszi növények a minők a zab, árpa, ezukorrépa takarmányrépa stb. trágyázásánál a Thomas salak szóba sem jöhet, mert sokkalta lasabban oldódik, semhogy a rövid fejlődési időt igénylő tavaszi vetemények hasznát vehessék. A tavaszi növények műtrágyázásánál tehát a szuperfoszfáttal a Thomas salak egyáltalán nem versenyezhet. Az őszi veteményeknél ily határozottan nyilatkozni bajosabb, mert a jóval hosszabb ideig tartó vegetátió ideje alatt különösen ha talaj homokos és huuusdus a Thomas salak is inkább oldódik. KöíépkötötUégü vagy éppen kötött talajokon azonban a szuperfoszfátnak határozottan előny nyújtandó, már csak azért is, meri részben azonnal oldódván, már ószszel megjavítja a vetéseket, a melyek igy azután erőteljesebben mennek neki a télnek s tavaszszal is jobban fejlődnek. Fóleg abban az esetben, ha előzőleg az illető talaj csak istálló trágyát kapott s foszfor trágyázásban nem részesül, a Thomas salak a legritkább esetben fog haszonnal járó 1 redményt felmutatni, az ilyen talajokon csak szuperfoszfáttal lehet elérni kedvező eredményt, ezzel is csak akkor ha nagyobb mennyiséget adunk, nevezetesen legalább 40 kg oldható foszforsavat hektáronként. Mig jobb talajokon holdankint 1 mm. 16% szuperfoszfát biztosítja a jó eredményt, addig a rossx kötött talajokon 2 mm. és szükségeltetik hasonló eredmény elérésére. Részemről a Thomas salakkali trágyázást csak olyan esetekben ajánlhatom, a midőn a talajt nagyobb mennyiségű reserve tápláló anyaggal akarjuk ellátni, igy pl. luezernások készítésénél, a hol helyén van, hogy a Thomas salak több évre kihatóan javitaa a termést. A gabona feléknél ellenben a gazda nem azért alkalmaz műtrágyát, hogy annak eredményét két három év múlva lássa, de látni akarja már a legközelebbi aratás alkalmával, ezt pedig a Thomas salakkal nem, hanem csakis a szuperfoszfáttal érheti el. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy Thomassalkból kétszer annyi kell, mint a szuperfoszfátból s igy azután a szuperfoszfát használata uem csak eredményesebb, de a legtöbb ese ben tényleg is olcsóbb a Thomas salak haszuálatánál. Függ ez különben az illető terület s a gyár közötti távolságtól. Mig ugyanis a szuperfoszfát ára mindenütt egyforma, a mennyiben a szállítási költségeket a gyárak viselik, addig a Thomas salak ára a távolság szerint változik, hazánkbau pl. 2 60—3frt20 kr. között, a mely körülmény a szuperfoszfát javára nagyon megkönnyíti a Bzámitást. Ila pl. a 17°/» ezitrátban oldható foszforsavat tartalmazó Thomastalaknak vagononkénti szállítási költsége 65 frt, ugy egy kg. foszforsav a rendeltetési állomáson 15.8 kr. 15°/„ salaknál 16. 4 kr. Ilyen helyen tehát a Thomas salak miután kétszer aunyi szükségeltetik belőle, mint a szuperfoszfátból — ez utóbbinál tényleg is drágább. Az előadottakból tehát az következik, hogy a szuperfoszfátot ősziek alá is ugyanazon kiadással, de bizonyosan legalább kétszer akkora haszonnal lehet alkalmazni, mint a Thomas salakot. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 11758/97. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szeriut az Alvincz-Nagy SzebenVöröstorouyi vasútnak legközelebb megnyíló AlvinczErdély-Szerdahelyi és Szelisiye—N-Szebeni rész vonalain zónarendszerü személy- és podgyász díjszabás lép életbe. E'.en díjszabás, mely magában foglalja a később megnyíló Erdély Szerdahely-Sielistye közbenső vonalra vouatkozó adatokat is, a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában Budapesten, Csengery utcza 33. sz. 10 krért kapható. 115472/97. sz. A magy. kir. államvasutak városi menetjegy irodája (Hungária szálló) a velenczei nemzetközi művészeti kiállítás alkalmából minden szombaton Dombovár Fiúmén át kirándulást rendez Budapestről-Velenczébe. Részvételi árak négy napi teljes ellátással együtt a) jövetkor Fiume-Triesten át I oszt. 59 frt, II. oszt. 51 frt. b) jövetkor csak fiúmén át I. Oszt. 53 frt., II. oszt. 47 frt. Ezen árakban a gyorsvonattal, illetőleg gőzhajóval való utazás és a velenczei négy napi tartózkodás költségei benfogbltatnak. Részletes pro.rammok az említett irodában díjmentesen kaphatók. 117363/97. A magy. kir. államvasu'ak igazgatóságától nyert értesítés szerint f. é. szeptember hó 1-től a S psi-Szt György Máluás fürdő viszouylat a I. távolsági forgalom, a 3-dik szomszédos forgalomba fog beosztatni. 100696/97. sz. A nyugot magyar-osztrák vasúti kötelék 1895 évi október hó 1 óta érvényes III. rész. 2 füzetéhez, 1897. évi szep'ember 1 én az 1. sz. pótlék lép életbe. Tartalma : I. Dijtétélek hatályon kivül helyezése. II. Uj díjtételek felvétele. III Állomási revek megváltoztatása. IV. Sajtóhibák helyesbítése. A díjszabási pótlék példányai a része3 vasutaknál megszerezhetők.