Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-22 / 34. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1897. 33-ik számához. 13290. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 43.8G7/97-I1I-2. száma rendeletének másolatát tudomásul vétel és alkalmazkodás végett a következő uiasitás kíséretében adom ki. 1-szőr. A midőn a község elöljárósága valamely állatbetegülési, vagy elhullási esetről értesül, köteles erről az 1888. VII. t.-cz. 23. §-a értelmében ugy az I-ső fokú állategészségügyi hatóságnak, mint az illetékes községi vagy vármegyei állatorvosnak jelentést tenni, illetve azt a felmerült esőiről értesíteni, s ott ahol helyben kör, vagy községi allalorvos nincs, — a betegség, vagy elhullás okának megállapítása végeit az I-ső fokú hatóság intézkedését bevárni, — elleneseiben, t. i. ha helyben van állatorvos és a belegscg, vagy elhullás okainak megállapítása kifejezetten a vármegyei állatorvos hatás körébe utalva nincs, — e törvényhatóság által rendszeresített három v. m. állatorvosi állás betöltéséig — a betegség, vagy elhullás keletkezésének és okának megállapítása, valamint az állatorvossal egyelértőleg az I88S: VII. t.-cz. s az ennek végrehajtására kiadott utasításban megállapított óvintézkedések végrehajtása iránt intézkedni, s a felveendő u. n. felvételi és bonezjegyzőkönyvet, — miután a szükséges adatokat az 1894. évi február hó 27-én kell 2698. K. számú intézkedésemmel vezetni rendelt nyilvántartásba bejegyezte, — a felvételről számitolt legkésőbb 24 óra alalt az I. fokú hatósághoz okvetlenül belerjeszteni, — s a megállapított betegség neméről a II. fokú hatósághoz is rögtön jelenteni. Ily esetekben, ha az I. fokú hatóság a községi vagy kör állatorvos közbejöttével felvett jegyzőkönyvből azt tapasztalja, hogy az óvintézkedések végrehajtása ellen kilogás nem emelhető, s nekie a helyszínére kimenni. vagy oda a v. megyei állatorvost kiküldeni szükségtelen, — a tett intézkedéseket az elöljárósághoz intézendő rendeletében jóváhagyja, vagy pótolja, — illetve a zárt határozatilag elrendeli, s erről az érdekelteket, valamint az állami álla'orvost és a 11911 K. sz. rendeletemben megjelölt hatóságokat 24 óra alatt értesitik, s a felvételi és bonc/.jegyzf könyvet, a beterjesztéstől számítva 48 óra alalt hozzám okvetlenül beterjeszti. 2-szor. Ha a járási főszolgabíró oly községből kap állatbetegülési, vagy elhullási esetről jelentést, a hol község, vagy kör állalorvos nincs; — köteles a vármegyei állatorvost a helyszínére a jelentés vételétől szá- , mitva 21 óra alatt leendő kiutasítva, s a felvételi és bonczjegyzőkönyvnek legkésőbb 3 nap alalt leendő beterjesztésére felhívni, s a jegyzőkönyvek beérkezte ulán az I-ső pontban jelzett módon eljárni. 3-szor. A vármegyei állatorvosok ha a járási lőszolgabiró második pontban említett felhívásnak 3 nap alatt eleget tenni nem tudnak, — tartoznak erről, a gátló ok megjelölése melleit ugy az I-ső mint a II. fokú hatósághoz jelentést tenni s a betegség, vagy elhullás okának megállapítása után a felvételi és bonezjegyzőkönyvet az I-ső fokú hatósághoz azonnal beterjeszteni, s egyszersinint a megállapított betegség neméről a II'. fokú hatósághoz is egyidejűleg jelentést tenni. 4-szer. A zár feloldási határidők a legnagyobb pontossággal, ugy az állatorvosok, mint a községi elöljárók és I. fokú hatóság által — nyilvánlartandók s nemcsak a fent megjelölt kimutatás vezetésével, de az illető ügydarabnak külön nyilvántartásba való velelével is ; s ezen határidők lejártával a fertőtlenítés végrehajtása iránt rögtön intézkedés teendő, s a határidő lejártát követő 4 nap alatt a zár feloldás a II. I'oku hatósághoz okvetlenül bejelentendő. 5-ször. A jelen rendelet ponlos betartását a legnagyobb figyelemmel fogom ellenőrizni, s minden legkisebb mulasztást a törvény teljes szigorával büntetni. Nyíregyháza, 1897. augusztus ll-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi ni. kir. miniszter. 43867/97-III-2. szám. Tapasztaltam, hogy egyes törvényhatóságok a területükön föllépő ragadós állati betegségek előirt bejelentése körül késedelmesen járnak el, miáltal az állategészség-rendőri szolgálatnak a törvényben és rendeletekben előirt módon való ellátása sok esetben megnehezittetik és bizonytalanná tétetik. Szükségesnek tarlom ezért a törvényhatóságnak figyelmét, I szigorú miheztartás és megfelelő eljárás végetl, hivatali elődömnek 1889. évi január hó 18-án 3640. sz. a. kelt rendeletére ez ultal újból felhívni. Ezen rendeletnek 2. pontja értelmében a ragadós állali betegségek eseteit a II. fokú hatóság az I. fokú hatóságtól nyert erre vonatkozó jelentések alapján, a vezetésem alatt álló minisztériumnak írásban azonnal följelenteni és ezen elentéstől számítandó 8 nap alatt áz illető betegség keletkezésére vonatkozólag a végrehajtási rendelet 124 §-a értelmében szerkesztendő felvételi jegyzőkönyvet felterjeszteni tartozik. Budapesten, 1897. évi julius hó 21-én. A miniszter megbízásából: Névaláírás olvasliatlan. forgó rendeletben előirt 4 heti elkülönítés és állatorvosi megfigyelés alatt állottak volna, Kőbányára vagy Győrbe való s állítás végett az illetékes kerületi állami állalorvosnál bejelentetiák. Minthogy ilyen ütemek állal a megnevezett kiviteli piaezok vész mentessége állandóan veszélyeztetik, mult évi 36960/96. számú rendeletem ki • egészitéseül a következőket rendelem: 1. A sertések származási helyére illetékes II. fokú hatóság a rendeltetési helyre illetékes kerületi állami állatorvost a 369u0/96. szám alatt heti rendeletem aiapján megadott szdlitási engedélyről, az összes adatok (szállító neve, sertések darab száma, származási és rendelietési btly) közlese mellett, esetről-esetre azonnal értesíteni tartozik. 2. Hogy az átszállított sertések a 36960/96. számú rendeletben előirt 4 heti elkülönítést tény leg betartsák: azoknak marhalevelei a rendeltetési hely előljarósága által megérkezés után azonnal őrizetbe veendők és a serlésekre a megérkezés napjától számított 4 hét letelte elölt uj marhalevelek ki nem adhatók. A kiadott uj zárlatokon pedig sertéseknek fertőzött helyről történt származása és a rendeltetési helyre előirt negy heti elkülönítés betöltése az elöljáróság altul igazolandó. Erről a közönségei megfelelő ludomás és közhírré tét l végeit éitesitem. Kelt Budapesten, 1897. évi julius hó 28-án. Darányi s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 1

3557

. K. 1897. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének 6s a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi in. kir. miniszter ur 39658/97-III-2. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1897. évi augusztus hó ll-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 39051/97-111-2. szám. Földmivelésügyi magy. kir. Miniszter. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Ismételten előfordult, hogy egyes kereskedők fertőzött községből a mult évi 36960. számú rendelet alapján hatósági cngedélylyel járványmentes községbe átvitt egészséges sertéseiket a megérkezés ulán néhány napra, a nélkül, hogy ezen sertesek a szóban Szabolcsvárinegye alispánjától. 13575 K. 1897. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi május hó 20-án kelt 8554. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy aT.-Polgár községhez tartozó „Törvényeshát" tanyán G ncs) Elemér gazdaságában előfordult rühkór betegülési esetek folytán elrendelt zár a folyó hó 4-én feloldatott. Nyíregyháza, 1897. évi augusztus hó ll-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 1

3203

. K. 1897. gabirák azoknak a járulékait, akik a kir. adóhivataloknál közvetlenül fizethetik adójukat, vagyis akiknek évi egyenes adójuk 100 frt, sőt ennél is több. Mindkét esetben a betegsegélyzési járulékok behajtásának költségeit sohasem a kerületi betegsegélyző pénztárak viselhetik, hanem vagy a községek, vagy az államkincstár, anynyival is inkább, mert az adóbehajtási illetékek is vagy a községi pénztárba, vagy a kir. adóhivatalba folynak be. — Budapest, 1897. julius hó 10. A miniszter helyett: névaláírás olvashatlan, államtitkár. 12947. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróságoknak. A f. évi szept. hó 24-én K.-Várdán, szept. 27-én Nyíregyházán, október hó 1-én Nyír-Bátorban megtartandó katonai lóvásár sikere s az elővezetni szándékozó közönség érdekében következőkre utasítom a községi elöljáróságot: A katonai lóvásár helyének és idejének megjelölését tárgyazó hirdetmény, mely az illetékes járási főszolgabíró utján fog kiküldetni, a községházánál feltűnő helyen azonnal kifüggesztendő, ezen hirdetmény tartalma a község lakossága előtt, különösen a vásárok előtt 2—3 nappal dobszó mellett kihirdetendő, azonkívül figyelmeztetendő a közönség, hogy lovaikat a szom-zédos vármegyékben megtartandó és alább közölt haláridőkre kitűzött katonai lóvásárokra is elvihetik, azonban a fedeztetési jegyet és lólevelet is magukkal vigyék s hogy 4 évesnél fiatalabb és 7 évesnél idősebb, valamint 158 cmnél kisebb lovak figyelembe vétetni nem fognak. Nyíregyháza, 1897. évi augusztus hó 13-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Az 1897. évi őszi katonai lóvásárok tervezete. Szabolcsvármegye alispánját ól. 13556. K. I 897. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Földmivelésügyi in. kir. minisztérium 4 1412. III-1-97. számú rendeletének másolatát tudomásul v.'tel, alkalmazkoJás és szabályszerű közhírré tétel vegeit kiadom. Nyíregyháza, 1897. évi augusztus hó ll-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 41442. 111-1-97. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Valamennyi vármegyei és váró i törvényhatóságnak. A m. kir. belügyminiszter úrral egyelérlőleg minél szélesebb körben való azonnali közzététel végetl értesítem a törvényhatóságot, hugy a kir. pénzügyminiszter úr a magy. kir. fővámigazgatóhoz a következő rendeletet intézte: „Minthogy a külföldről beérkező sertésvész elleni oltó anyagok vámkezelésénél megkívánt belügyminiszteri engedély kieszközlésével egybekötött és a lehető leggyorsabb eljárás mellett is, gyakran késedelmes eljárás, a szer minőségére nézve káros hatással van, söt az magának az anyagnak megromlását is előidézheti, egyelérlőleg a belügyi, valamint a földmivelésügyi m. kir. miniszter urakkal, megengedem, hogy a serlésvész meggátlása czéljábol küllőidről behozott olló-anyag küldemények, az eddig megkívánt belügyminiszteri engedélyek helyeit ezentúl az illetékes állami vagy törvényhatósági állatorvos állal kiállított bizonyítványa; alapján kiadathassanak. Erről a fővámigazgató urat. a vámhivatalok megfelelő utasítása végeit ezennel értesítem. — Felhívom a törvényhalóságot, hogy erről a területén működő törvényhatósági állalorvosokat haladék nélkül értesítse a::zal, hogy az ő közbenjárásuk igénybe vételével kiszolgáltatott oltó anyagokról nyilvántartást vezessenek, melybe lel kell jegyezni a beoltandó sertések tulajdonosának, valamint az oltást végző állatorvos nevét és lakó helyét, az oltó-anyag származási helyét és előállítójának nevét, végre az általuk kiállított igazolvány keltét. Az ekként vezetett kimutatást havonként lezárva köteles az illető törvényhatósági állatorvos a törvényhatóság utján minden következő hó 5-ig hozzám felterjeszteni. Nemleges jelentés felterjesztését nem kívánom. Budapesten, 1897. évi julius hó 28-ikán: Darányi, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter f. évi 405 J6. számú rendeletét, melyben a betegsegélyző pénztárak hátralékos követeléseinek — behajtásánál felmerült költségek ki által leendő fedezését szabályozza — tudomás vétel és alkalmazkodás vegett közlöm. Nyíregyháza, augusztus hó 11. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Kereskedelemügyi magy. kir. miniszter. 40526/VI. sz. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Felmerült eset alkalmából azon kérdés intéztetett hozzám, hogy a betegsegélyző pénztári hátralékos járulékok behajtásának költségei azon esetben, ha a végrehajtás eredménynyel nem járna, ki altal vUelendők. E tárgyban a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg a következőkről értesítem a czimet: Az 1891. XIV. t.-cz. 24. §-a szerint a pénztárak javára eső járulék hátralékok közigazgatási uton a közadók módjára hajlatnak be. A közadók behajtásáról pedig az 1883. évi 44. t.-cz. 52. §-a úgy intézkedik, hogy az adózók tartozásait részint a községek (városok), részint pedig a szolgabirák hajtják be. Továbbá ugyanazon törvényezikk 76. §-a szerint a behajtási illetékek fejeben befolyt összegek a községek (városok) által eszközölt végrehajtások eseteiben a község házipénztárát, a szolgabirák által eszközölt végrehajtások alkalmával az államkincstárt illetik. A betegsegélyző pénztárak járulékait a fentiek értelmében szintén részben a községek, részben a főszolgabirák hajtják be, és pedig a községek azoknak a járulékail, kik adójukat a községnek tartoznak fizetni, vagyis akiknek évi egyenesadója a 100 frtot el nem éri, ellenben a főszol5. csoport. Ungvár Tőketerebes Sátoralja-Ujhely Kisvárda Nyíregyháza Máté-Szalka Nyir-Bátor Hajdu-Nánás Ér-Mihályfalva Székelyhíd Nagy-Károly Szalmár-Németi szeptember 18. 20. 22. 24. 27. 29. 1. 4. 6. 8. 11. 13. október 12872. K. I 897. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróságoknak. Tóth Mihály ismeretlen helyen tartózkodó álliláskölelesre vonatkozó körözvényt puhatolás végett azon meghagyással közlöm, hogy feltalálás esetén arról a nagy-kállói járás főszolgabiráját közvetlenül s azonnal értesítsek. Nyíregyháza, 1897. augusztus 13. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 1372/897. Kat. Körözvény. Tóth Mihály Geszteréd községi illetőségű 1875-195. sorszámú, II. koroszlályu hadköteles a f. évi márczius hó 27-cn Nagy-Kállóban tartott fősorozás alkalmával a sorozóbizoltság által felülvizsgálatra küldetett, azonban ez id ig a felülvizsgáló bizottság elé előállítható nem volt, mivel nevezett ismeretlen helyre távozott. Felkérctnek a hatóságok, hogy nevezettet hatóságuk területén köröztetni s feltalálás esetén alulírott hivatalt értesíteni szíveskedjenek. Tóth Mihály Geszteréd községben 1875. évben született, ev. ref. vallású, nőtlen, írni, olvasni nem tud, juhász, alacsony termelü, apja Tóth Sándor, anyja Rácz Zsuzsánna, legutóbbi tartózkodási helye Napkor község volt. Nagy-Kálló, 1897. julius 24-én. Zoltán, főszolgabírói 13998. K. —1

89

7 Szabolcsvármegye alispánjától. Ajárásí főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva folyó év augusztus 2-án kelt 13342K. szamu értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Gáva községben ifjú Trocsányi János kárára előfordult lépfene elhullási eset folytán a nevezettnek 2 darab szarvasmarhájára elrendelt zár folyó hó 14-én feloldatott. Nyíregyházán, 1897. augusztus hó 15. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Sz. 3026—897. Kg. Körözvény. Klein Lajos t.-dobi lakos kereskedő üzletéből ismeretlen helyre szökölt Szarvas Gábor I 3 éves tanoncz, izr. vallású, alacsony, kerek arczu, gesztenye barna hajú, ismertető jele: szemölcs az arczán és haja között, körözendő, feltalálása esetén helyre állittatása czéljábol e hivatalhoz leendő előkisértetése kéretik. T.-Lök, 1897. augusztus 16. Dobos Imre, főszolgabíró. 12537

. K. 1897. Szabolcs vármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A földmivelésügyi in. kir. Miniszter 33372/97. sz. leiratának másolatát, ludoinás vétel és a hegyközségi elöljárósággal való megismertelés végeit közlöm. Nyíregyházán, 1897. julius hó 26-án, Alispán helyeit: Mikecz Dezső főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. Mii iszter. 33372/VI-1. sz. Valamennyi (városi és megyei) törvényhatóságnak, lleoesoármeyye kivételével, értesítem a törvényhatóságot, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minisz-