Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-22 / 34. szám

„rx Y I R V I D É K«. — Kinevezés. Farkas Lajos, nagy-kállói volt ref. segédlelkészt, — kitől lapunk is több izben szokott közleményeket — a vall. és közokt. miniszter a hódmező-vásárhelyi reform, főgymnasiumhoz taná - iák kinevezte. — Gratulálunk a megérdemelt előmene' ?lhez. — Gyászrovat. Ni :e >z!;y Erzsébet és t je ó- és egyházas-básti Blsthy Barna, Nikelszky Simi-lésneje Császár E'.elka, Tiborka fiókkal, özv. Bertalan Kálmánné szül. Palici Ilonka Kllmuska fiival, mély fáj alommal tudatják a felejthetlen jó anya és anyós, nagy és szép mama özv. Nikelszky Sámuelné szül. Ambrusz Annáuak 1897-ik év augusztus hó 17 én délu'án 6 órakor életének 69 ik évében, hosszas szenved ;s után történt elhunytát. A megboldogult halt tetemei fdyó hó 19 én délután 4 órakor foguak az ág. ev. egyház szertartása szerint, a pvzonyi u^czai sírkertbe örök nyugalomra tétetni Kelt Nyíregyházán, 1897. augusztus 17. Áldás és béke lengjen drága porai fölött! — Védekezés a sertés vész ellen A sertésvész vármegyénkben ismét terjed. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal figyelmeztetni a sertéstartó gazdákat a védekezés egy módjára, melylyel a legjárványosabb vidé ken a nyáj iknak 80% a kerülte ki a betegséget, — a megbetegedett 20% ból pjrlig 16 (80%) falépült. 2 (10%) nehezebben gyógyult és csak 2 (10%) pusztult 3|. Tehát ezen védekezési e'járás mellett minden 100 eertésből csak kettő pusz'ult el az állományból. 100 megbetegedettből padig csak 10 hullott el a legjárvá nvosabb vidéken is. E ső teendő az ólak tisztántartása s többször fertőtlenítése nyers karbollal, kreoliunal vagy oltatlan mészpor bő behintésével. Igen fontos a sertések étrendjének gondozása. IvóvUül tiszta víz legyen mindig, — ez naponta kimosott váluban legalább háromszor raegujittassék. Jó a vizet pár csepp sósavvilvagy kevés eczettel megsavanyitani. Minden két héten kevés darába keverve nyujtsuk a sertésuek a következő gyógyszeradigokat: '/« évesnet: Porcién 1.50 g. keserű só 35 g. '/

a évesnek: Porc.én 2 g. keserű só 40 g. 1 évesuek: Porczén 2 g. keserüsó 50 g. 2 évesnek: Porczén 4 g. keserű só 65 g. 3 éven felülinek: Porc.én 5 g. keserüsó 100 g. Ezen óvszer minden egészséges serté.snek uyujtandJ, még padig oly formán, hogy az adigolás előtt és utánna való nap ne kapjon a sertés egyebet, tiszta víznél. Ha a sertés már beteg, legyen ez a betegség kolerás vagy agyi jellemű, első teendőnk kevés darában az állat korához mért egy adagot a fenti óvszerből be adni s utánna tiszta savanyu vizet itatni a sertésselAz óvszer bevétele után egy órával S ilolt kapjon a sertés bőre alá fecskendezve. A lapocz tájon a szőr leborotváltassék, a bőr 2%os karbollal tisz'ára mosassék s ott történjék a befecskendezés a következő adagokban: '/« évesnek: Saloli 1.50 g. aether 0 40 g. desztilált víz 5 g. '/, évesnek: Saloli 1,50 g aehter 0 50 g. d. víz 6 g. 1 évesnek: Saloli 2 g. aehter 0.80 g. d. viz 10 g. 2 évesnek: Siloli 2.50 g. aehter 1 g. d. viz 12 g. 3 éven felülinek: Stloli 3 g. aehter 1.50 g. d. viz 15 g. Ha a gazda nem tudja a Silóit az állatnak bőre alatt adni, ugy a megfelelő korhoz mért adig felét be kell tenni az állat vizébe, de igy a szájon át a hatása kisebb ős ilyen száj >n át való Salol adás az említett óvszer be adása után egy fél nappil törtérj 4k. A honnan ezen védekezési eljárás leírását vesszük, azt állítják, hogy máig a legsikeresebben ezen módon védekeztek a sertésvész ellen. — Andrée az északi sarkon lebeg, ha ugyan még szerencsétlen véget nem ért, mert hát nagyon veszedelmes dologba vágta a fejszéjét. Minden esetre azonban nemes a czél, mit maga elé tűzött, s e czél elérésére őszintén kíván neki szerencsét az egész müveit világ, melynek érdeklődését a merész vállalkozó a legnagyobb mértékben felkötötte. Nem csoda, ha a magyarok érdeklődését is felkeltette, s a ,Képes Családi Lapok* ez a kitűnően szerkesztett és illustrált lap siet annak a kíváncsiságnak a kielégítésére, melylyel az expeditió eredménye elé tekintünk. Fénykép felvételek után mutatja be a „Sas" megtöltését, felszállásához tett előkészületeket, s biztosan tudjuk, hogy elsők között lesz, kik képben és írásban az expeditió sikeréről be fognak számolni. Mutatvány számot ingyen küld a kiadóhivatal (V., Vadász utcza 14 szám, Budapesten.) — Mérgezés. Friss E

jek Sváb bokor tauyabeli bérlő négy gyermeke az ügynevezett csudafa bogyójából evett a napokban. A gyermekek hirtelen rosszul lettek 8 csak a hirtelen érkezett orvosi segély mentette meg életöket. A közönség köréből.

4') Qtii tacet, consentire videturl Ezt a közmondást lehetne most alkalmaznom, midőn a polgármester úrhoz intézett előbbi nyílt levelem válasz nélkül maradt, mert a választ nem én, de a nagy közönség mindenesetre elvárta. Én nem számítottam feleletre, mert feltett kérdéseimre alapos válasz nem is jöhetett. — Itt a hallgatas nem beleegyezést jelent, hanem igenis azt jelenti, hogy a felvetett kérdések a rideg valót tárják elő, megfelelnek a kisebb-nagyobb mulasztáson alapuló tényeknek, pedig akkor sok oly dolgot mellőztem, melyek megérdemlik a felemlitést már csak azért is, mert általa az előbbre menetel, a haladás remélhető. Ily megoldatlan kérdés még az orosi, pazonyi, sz.mihályi, debreczeni és szarvas-utczák kikövezésének kérdése. Úgy tudom, a kövezetvám arra a czélra szolgálna, hogy emez és más utczák a vámsorompókig kiköveztessenek, de hogy mi okból késik és húzódik ezen ügy, arra én választ nem várok, de a publikum, különösen a közel fekvő falvak közönsége, mely vámot fizet ott, a hol vámtárgy nincs, — méltán várhat. Szembeötlő dolog a rendőrség szaporításának ügye is. Megtörtént, hogy a pazonyi-utcza elején birt lakásom kapuját majd minden éjjel döngették a bent lakó három rendbeli cselédség udvarlói, a nélkül, hogy csak egyszer is tapasztaltam volna ez éjjeli csendzavarásnál rendőri beavatkozást. Az meg szintén mindennapi dolog, hogy részeg csoportok éjnek idején végig kurjongatják a központtól kissé távolabb eső utczákat, s hogy szájkosár nélküli buldogok és mészáros kutyák veszélyeztetik a személybiztonságot. Hála és köszönet Nyíregyháza város becsülettudó lakosságának, hogy ily csekély rendőri személyzet mellett a vagyonbiztonság elég szilárd lábon all, pedig rendőrt még a nagyobb forgalmú utczákon is csak írmagnak látni. Megengedem én azt, hogy ezen dolgok reparálása nem tisztán a polgármester uron múlik, de azt hiszem, hogy a helyzet kellő feltárása esetén a képviselőtestület s az adózó polgárság nem fog szűkkeblüsködni, mikor a közérdek és közelebbről saját érdekének előmozdításáról "

a

n szó. Olchváry Pál. *) E rovat alatt közérdnikii felszólalásokat dijtalanu közlünk, & beküldő felelőssége mellett. Szerk. Csarnok. Fehér rózsa — czigányleány. I. A vadasi uradalom parkjában a kastély előtt el terülő rósz csupán a rózsáknak volt szentelve. Volt itt a^ szerény kis vadrózsától kezdve minden faj és sziuból. Karcsú női szobor ékítette a rózsakör közepét, melyet egész körül ölelni látszott egy rózsató, remek fehér virágaival szerelmesen simult hozzá. A birtok ifjú ura nagyon szerethette a rózsákat, különös gondot fordított pedig az előbb emiitett rózsatőre, melynek alsó ágait szétnyitva remek szobor tünt szemeink elé, talpazatán e név ragyogott arany belükkel félénk: Sdlika. E nevet suttogta az ifjú naphosszat gondolataiba mélyedve e szótalan alkotmány előtt levő kis padkáu. Egész napi bolyongása, fáradozása után ha hazajött, nem hogy ledőlt-volna szobájában levő kerevetére, nem, hanem lelkeudezve futott a fehér rózsatőhöz, ott kitárta karjait s újra meg újra azt sóhajtá: Öh Selika! Az uradalmi cselédség nem tudta mire vélni élet vidor uruk ily buskomorrá alakulását. Összesúgtak búgtak, de senki se tudta kitalálni az igazi okát. Az öreg kertész, ki mint kis fiút sokszor hordozta karjain s lovagoltatta térdein, keseredett el legjobban, meglátva bánatos urát és sokszor mondogatta magábban: Mi lesz ebből? Hit ezt mi éri?! II Óh! három év előtt visszahangzott még e kert a kcczaj'ól. Vidám kebellel futkostak még annak zöld páz-itos utaiu szép kis leánykák és fiűk. Még akkor élt, az ifjú töldes-úi- jóságos anyja, özv. Cserhalmy báróné akit jóságáért mi.it szentet tisztelt az egész vidék. Igy került védőszárnyai alá egy kis leány, a kit kóbor Cíigáuyok hagytak ott a rétan gyámolatlanul. A nemes matróna fölneveltette. Gyönyörű gyermek vált belőle. Szemében ült némi búskomolyság, mely bilincselt, arczán valami fajdalmas, mely varázsolt. A kis gróffal nőttek együtt s igy töltötték el a legszebb gyermek éveiket. Megható volt ama szeretet, melylyel egymáson csüngtek. Sejtették azt, hogy az ő osztályrészük boldogság nem lesz soha. Óriási a válaszfal, mely köztük létezik Elérkezett az idő, midőn az ifjúnak tanulmányait végzendő külföldre kellett utaznia. Válniok kellett tehát. Épen születésnapja volt a laánykának, midőn odavezette az ifjú őt a parkba, a fehér rózsatőről leszakított bimbót sötét hajába tűzve igy szólt hozzá: „Selika! Te ne kem nem vagy testvérem és ón mégis nagyon szeretlek! E fehér rózsa az ártatlanságot, jelképezi, ez te vagy. A surs úgy kívánja, hogy én e boldogságomtól tőled bú c-úr, vegyek. Ligyen! meghajlok akarata előtt, s te-zein azt azon reményben, hogy mi még viszont fogjuk látni egymást Addig is minden születés napodra küldök egy ilyen virágot. Ha pedig én nem tehetném, szakíts he lyetem e bokorról — melyen míg virág lesz,—nagyon foglak szeretni. Te vársz reám szeretettel s majd ha eljő az óra, mikor visszajövet boldogitni foghatlak, ezekből a rózsákból fonunk menyasszonyi koszorút a te szép fejedre." A czigányleány könnyes szemeit szelíden emelte az ifjúra, annak remegő kezét szivére szorította, hogy halgassa a vulkánnak lázas dobogását. A legördülő köny cseppek lehullottak a kedves arczára. Talán az öröm, a boldogság, talán a reménytelenség sajtolta ezt ki szivéből. Óh boldog gyermekek! III. Milyen kegyetlen is a végzel! Elszakítja azokat egymástól, akik tisztán önzetleuűl szeretnek. Az egyikei beűzi fölmagasztosult lelkével a nyomorba, a másik egy világvárosban kénytelen megismerni az élet saját, száraz s mindent megunt emberek között. Ily légkörben élt az ifjú, kit még édesanyja váratlanul bekövetkezett haláláról sem értesítettek rögtön, alkalmasint azon okból, hogy ne ártsanak velo gyönge szervezetének. De mégis megtudta az igaz valót, anyja halálát s kedvese eltüuését. Keblében e két fájdalom egyesült, ezek egyike is elég erős a szivét gyökerében megren diteui. Az anya elvesztésének sebé' még be lehet he geszteui, de a kedves elvesztése mindig előidézi a vérző köayekel. A csüggedt, néma, bánatos elmélyedésben — mely, a már most uősülésre kész C.erhalmyra sötét gyásztáty .lként borult — üldöző rémekként jelentek meg az elvitázhatlan kifejezést nyert gondolatok. Hol van Selika? Vájjon ól e még? Vagy meghalt már? Talán nem bántak jól vele s azért volt kénytelen elhagyni az ő kedves helyét. Valóban a megaláztatás üzle el őt a kastélyból, a hová oly sok kedves emlék kötötte. Ugyanis a báróné végrendelet nélkül szívszélhűdés következtében hunyt el. Csak egy levelet találtak utána, melyben fiával közli nősülése ügyében nézeteit. Megrenditőieg hatollak szegényre e következő sorok: „Ha netán — a mit kizártnak tartok — a kis czigányleány iránt több, mint testvér szeretettel viseltednél, kérlek teljesítsd anyád utolsó óhaját s felejtsd el őt! R>la mindig gondoskodva lesz!" Ez utóbbi sor is csak ígéret marad', mert a halál nem engedte beváltani Cserhalmyné igéretét. Ettől az időtől kezdve igen rossz sorsa volt Sílikának. A cselédség igen gyakran bántalmazta. Szívesen tűrte is ezt, hisz ó érte tette. A nyomorultak azouban csak nem nyugodtak, a legérzékenyebb oldalán támadták meg, származását vetették szemére s uem ritkán e kifejezésekkel kergették maguktól: „Mit keressz, te czigái.y faj?! stb." Eít már el nem szenvedhette s egy szép napon búc-ut vett drága emlékeitől. Keresték, de sehol sem lelték többé. IV. Birc^falván nagy a sür

6és forgás, ma üli menyegzőjét az ifjú Cserhalmy báró. Senki ügyet sem vet a vadisi parkba, a hol ép most bolyong egy leány, egy rongyos, szép czigányleáuy. Arczárói, szeméből százszorosan sugárzik viszsza a bánat, a bú. — ó lamegy a szobor elé, tekintete némán, sokáig pihen a fehér rózsákon, melyek még miudig pompáznak. Su.tog valamit, melyből egészeu kivehető volté mondai: „Még most is szeret!" Kis kezében csillogó jószágot szorongat, a mit azután dobogó kebléhez szorít s jajkiáltás nélktil összerogy. A szív nem dobog többé, már nincs minek fajai!. . . A nap most nyugszik le. Végső sugarainak egyike oda'űz arra a kis sebre, a másik megvilágítja Cserhalmy menyasszonya koszorújának virágát. A vőlegény tekin tete ezen akad meg, úgy fá/.ik, a szive sajog, ügy tépi valami .... az a fehér virág koszorú . . . . &z a napsugár .... Staud Ilonka. Vasuti ügyek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 71370/97. F. évi szeptember hó 1 ével a juhok és sertésele szállítására 1893. május 1 tői érvényes kivételes díjszabáshoz a III. számú pótlék lép életbe, mely Győr és Szombathely állomásoknak a díjszabásba való felvételét, a czimlap megváltoztatását és a díjszabási határozmányok módosítását tartalmazza. A pótlék a részes vasutak igazgatóságainál példányonkint 10 fillér — 10 ontimesért kapható. 118958/1897. szám. Felmerült kételyek leoszlatása czéljából ismételten közöljük, hogy a budapest marchegyi vonalon közlekedő 107. és 108. számú luxusvonatok, a melyek használatáért különben külön pótdij nem szedetik, c-upán az osztrák-magyar szövetkezeti, a magyar hivatalos vasuti, valamint a nagy közönség részére kiadott rendes és az országgyűlési képviselők részére kiállított mérsékeltáru I. osztályú bérletjegyekkel hasz nálhatók. Az összes egyéb szabadjegyek, továbbá minden más (nem az országgyűlési képviselők) vagyis a különféle állami közegek, hírlapírók stb. részére kiadott mérsékelt áru évi bérletjegyek, valamint a kedvezméuyes áru jegy váltására jogosító időleges évi ós egyszeri útra szóló igazolványok a szóban forgó luxus vonatok használatára egyátalán nem érvényesek. 115472/97. szám A m. kir. államvasutak városi menetjegy irodája (Hungária szálló) a velenczei nem czetközi művészeti kiállítás alkalmából minden szombaton Dombovár fiúmén át kirándulást rendez Budapestről Velenczőbe. R-észveteli árak négy napi teljes ellátással együtt a) jövetkor Fiume Triesten át I. oszt 59 frt, II. oszt. 51 frt, b) jövetkor csak fiúmén át I. oszt. 53 frt, II. oszt. 47 frt. Ezen árakban a gyorsvonattal, illetve gőzhajóval való utazás és a velenczei négy n»pi tartózkodás költségeiben foglaltatnak. Részletes programinok az említett irodában díjmentesen kaphatók.. GABONA-CSARNOK. hó 21-én. A gabona.csarnoknál bejegyzett árak. Buza (uj) 100 kiló 11.10-től 11.30 »g Rozs 100 7.70 tői 7 80 lgÁrpa 100 n 5.30 tói 5.40 >gZab 100 n 5.30 tói 5 50 lgTengeri 100 n 5.20 tói 5.30 'gKöles 100 n —.— tói —.— 'gPaszuly fehér 100 * —.— tói —.— •lgSzesz literenkint 20 tói 56•gFelelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Főmunka árs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. ^Árverési hirdetményi kivonat, 5807. 1897. A nyíregyházi kir törvényszék, mint telekkönyvi hatásig közhírré testi, hogy Szűcs Ferencz végrehajtatónak Ivanics Ferencz végrehajtást szenvedett elleni 88 frt tóke, ennek 1896. évi április 4-tól folyó 6Vo kamat ií, 16 frt 50 kr eddigi, 6 frt 7 kr ezennel megallap tolt költség, további Blau Mdr csatlakozott végrehajtat nak 16 frt tóke, ennek 1891 évi november 29-tól folyó 6»/i kamatai, 3 frt 95 kr óvási, 38 frt 29 kr eddigi költség s a még felmerülendő költségek b^hijtása iránt folyó végrehajtási ügyben ez»n kir. tszék területén fekvő bilsai 95. sz. tjkvben 123, 1265., 1329, 390/b, 1166. hrszám alatt foglalt b z, udvar, kert, kaszáló, szénarakodó, szérűskert és szólóföldből álló iogatlanság 727 frt becsértékben az 1897. évi szeptember hó 30-áo d. e. 10 órakor Balsa községházánál megtart nd) nyilvános árverésen becsáron alól is el fog adatni. Az árverési f-ltételek következőleg állapittatnak meg: Kikiáltási ár a fentebb k.tett becsár Bánompénz a becsár lO'/o-a. Kelt Nyíregyházán, a kir. törvényszék tkvi hatóságánál 1897. augusztus 14. 390_i_i) Borbély, kir. tszéki biró.