Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-15 / 33. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1897. 33-ik számához, A tervezet a tanácsülésekben a referentiális rendszert honosítja meg, vagyis megköveteli, hogy az előadó határozat tervezetét Írásban terjessze elő. Alkalmas eszköz arra, hogy az előadókat az ügy alapos áttanulmányozására és teljes előkészítésére kényszerítse. Általában az egész szabályrendelet tervezeten végig vonul az a törekvés, hogy városi közigazgatásunk a múltban szerzett tapasztalatok értékesítésével javitassék. A legteljesebb elismerés hangján kell szólanunk az alkotó bizottság működéséről, a melylyel bizonyítékát adta nem csak annak, hogy a közügy érdekében önzetlen tevékenységgel tud áldozatokat hozni, de főkép annak, hogy közigazgatási szervezetünket mélyre ható tanulmánya tárgyává tette, elméleti és gyakorlati ismereteit közigazgatási életünk tökéletesbbitésének szolgálatába adta, s teremtett oly munkálatot, amely kellő módon megértve, át érezve és alkalmazva városi közigazgatásunk föllendülésének jelentékeny tényezőjévé válhatik. A gabona uzsora. A lapuuk legközelebbi számaiban ebben a nagy fontosságú kérdésben megindított akció rendkívül nagy érdeklődést keltett föl. A kisvárdai járás főszolgabírói hivatala — igen helyes érzékkel — a „Nyirvidék" közleménye alapján azonnal rendeletet intézett a járás összes községeihez, s e rendelet alapján ma már az összes elöljáróságok táblás kimutatásokat terjesztettek be arról, hogy községeikben a „gabona uzsora" mily méitékben érvényesült. Előre is jelezhetjük, hogy ez adatok teljes mértékben igazolják lapunknak e kérdésben tett felszólalása jogosultságát. Ez ügygyei — a kisvárdai főszolgabírói hivatal előterjesztése révén — legközelebb foglalkozni fog a vármegye közigazgatási bizottsága is. Egyébként a Nyirvidék által megindított akcióval foglalkoznak már a fővárosi nagy napilapok is. A „Pesti Hirlap" e hó 12 diki száma többek között a következőket Írja e kérdésről: A törvényhozás bölcsesége megalkotta az 1883. évi 25. törvénycikket, ennek 1. § a szóról szóra ezt mondja: „Ki másnak szorultságát, könnyelműségét, vagy tapasztalatlanságát fölhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ád fizetési halasztást, mel>ek a neki vagy egy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy kezesnek az anyagi romlását előidézni vagy fokozui alkalmasok, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik: az uzsora vétségét követi el és egy hónapig terjedhető fogházzal és 100 foriuttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." Ugy tudtuk, hogy a szórói-szóra leirt szakasz, az uzsora fogalmát teljesen kimeríti. Kü'öuösen azért is, mert a törvény III. fejezete a kamatlábat, annak IV. fejezete pedig a korcsmai' hitelt is szabályozta. Az em beri alkotás gyarlósága, vagy a furfang és ravaszság hozza-e magával, hogy semmi sem tökéletes. íme most az uzsora egy uj neme, az úgynevezett gabona-uzsora pusztít és szedi áldozatait a kit-várdai járásban, (és bizouyosan másutt is) mely következményeiben annál vészthozóbb, mert a biróság és a törvény még oltalmazni is kénytelen, ha ugyan kénytelen. Goethe, Shakspere, Heine, Puskin, Lermontow stb. jele sek eszméit zengzetesebb nyelven, mint bármelyik élő nyelv?! Pedig egy neutrális, logikán alapuló, köunjíí nyelv, mint a minő az Esperanto, megszabadítaná legalább a nem nyelvész közönséget attól, hogy az idáig leginkább elterjedt idegen nyelvekkel kínlódjék. Mert, hogy akármelyik idegen nyelvet csak kínnal, s igy is csak körülbelül lehet megtanulni, azt csak olyan felületes parlirozók tagadhatják, a kik azt hiszik, hogy a nyelv csak azon pár tuczat frázisból áll, melyet szajkó módra betanultak. E soraimat azou nézetnyilvá.nitással zárom, hogy az Esperanto ügynek legnagyobb szolgálatot tehetnek gymua8Íumi tanáraink az által, hogy tanítványaikkal megismertetnék az Esperanto nyelvet, mely pár órai fáradtsággal megtanult nyelvnek aztán több hasznát vehetnék, mint sok állítólagosán észfejlesztő theoriának. Én május 9 ón kaptam a békeliga egyik tagjának „Esperanto" nyelven irt első levelét, a melyet azonnal megértettem a szótár nélkül, a 16 szabályt átnéztem és másnap válaszoltam „Esperanto' nyelven s azt hiszem, kevesebb hibával, mint az általam beszélt 14 nyelv legtöbbjén irandott levelemben kapni lehetne. Nagyhírű nyelvészünk e nyilatkozata azt hiszem, eloszlat minden kétségét, a mit valaki a világnyelv iránt táplált. Egyébként tekintetbe sem véve a híres emberek nyilatkozatait, rábízom a józan észre, hadd Ítéljen az a következő rövid ismertetésből. r-p-r Hogy hangzik az „Esperanto" nyelv? Az Esperanto nyelv zengzetesebb, szebb csengésű, mint bármely más nyelv, ennek bizonyítására legyen szabad felhoznom Heine ,Liebste, sollst mir heute sagen" cz. versét, mely Esperanto nyelven sokkal zengzetesebb, mint magában az eredetiben : Mi légyen az a gabona-uzsora, rövid vonásokban megkísértjük leírni. M*g hó fedi a vetést, a hoztmról még sejtelem sincs, a kis paraszt gazda szorult helyzetben van, adót kell fizetni, egyéb kötelezettséget is kell teljesíteni: fölkeresi, vagy fölkerestetik vele az irodával is biró üzért, hogy leendő termésére adjon neki előleget. Ez a jopczim; tényleg azonban nem elólegezési, bauem valóságosadásvételi jogügylet jön létre, mely szerint a paraszt, a kis gazda gabonáját, búzáját, tengerijét eladja és azt Kisvárdába beszállitaui magát kö'.elézi. A gabona, buza vagy tengeri árát az üzér állapitja meg. A buza métermázsáját 5 frtban, a rozs métermázsáját 3 frt, vagy 3 frt 50 krban. Ez az ár azonban nem nyer kifejezést az adás-vételi szerződésben, hanem általánosságban elismertetik vele az eladott mennyiség vételárának teljes fölvetelét. A megszorult kistermelő, jól tudja ugyan, hogy ily árak mellett termelési költségei sincsenek fedtzve, de bizik a jövőben, bizik a jó termésben és elfogadja még azt is, hogy az üzér által kifizetett összegből a pénzinézetek által szedett kamat, azután meg bélyeg, nyomtatvány és egyéb dijak levonassanak. Midőn a gabona árak alacsonyak, az uzsoráskodás nem oly szembetűnő. A kisgazda kénytelen a helyzetbe beletörődni; fizeti az üzér által limitált vételár és a tőzsdei árfolyam közti külömbséget. Gurul a lejtón, míg egy napon arra ébred, hogy a törvéiy, a rideg igazságszolgáltatás megfosztja, a véres verejtékével áztatott csekély földjétől, házától és mindenétől. A gabonaárak alacsony volta mellett is az üzér egy métermázsa gabona vagy buza után legalább 2 frtot biztosan nyer, és mert minden évben 4—5 ezer mázsát harácsol össze, évi jövedelme 8—10.000 frtot tesz ki, de jövedelmi adót csak 3—400 frt u'án fizet. Innét magyarázható meg azon tüuemény. hogy mig a bec-ületes kereskedő küzd a léttel, a gabona U'sorás gyapjosodik, házat vesz és vagyont gyűjt, pedig pár évvei ezelőtt annyija sem volt, hogy hetenkint két tiszta in^et vehetett volna föl. Ez idén a helyzet rendkivüli. A magas gabonaárak egy csapással megsemmisítették a paraszt gazda megélhetésének lehetőségét, mert ami a termelőre nézve áldás, az a paraszt-gazdára átok és pusztulás. Ez fur c ának hangzik u^yan, de mégis igy van. Mindjárt i>d oculos fogjuk ennek igazságát demonstrálni. Mint említve lett, a paraszt gazda eladta rozsát, mmázsáját 3 frt vagy 3 frt 50 krért. a buza mmázsáját 4 frt vagy 4 frt 50 krért, legfőlebb 5 írtért. Ma a rozs ára mmázsánkint 8 frt, a buza mmázsája 12 frt, tehát a különbség mmázsánként 5—7 frt. Ehez járul még az idei szűk termés, amiből következik, hogy ha a kis g izda mindenét odaadja, az előlegesen eladott termésre fölvett összeg legcsekélyebb részét sem képes kifizetni. A piraszt uem képes, nem fog szállítani: mi lesz a következmény V Az uzsora elpalástolása végett a vételár, a kamat, a még nem létező s'.;ala után fölszámított bélyeg és egyéb járandóságok összeszámittatuak, mely nek ellenértéke gyanánt tengeri- és kolompér termését adja el és ezzel ott van, a hol a mádi zsidó. Vagy p-dig váltót fogadtatnak el vele, mely lejáratkor kíméletlenül bepereltelik. Vau még egy harmadik mód is, nevezetesen midőu a paraszt-gazda nem változtatja át az eredeti adásvé teli jogügyletet, váltót sem ád: ez esetben, az adá--vételi s.erződés bepereltetik. A biróság a törvény betűjéhez ragaszkodik, és a parasz'ot kénytelen a szerződés telje sitésére marasztalni, aki 8 vagy 15 nap alatt annak eleget tenni képes nem lévén, (mert hiszeu nincs termés, nincs mit szállítani) ekkor a törvény szeriu', a végrehajtas foganatosításakor fönnálló piaczi nupi ár a mérvadó, vaayis beveszik rajta a rozs 8 frtos, esetleg 9 frtos árát, a busának 10, esetleg 12 frtos árát. Németországban vannak az úgynevezett Bauem Vereinok, Francziaorszigban Syndicatusok és a Reifeisen féle szövetkezetek; hogy ezek nálunk miéit niuDiru, mia . . . Diru, mia bel-ange'elo, Diru c'u ne estas vi Dolc'a revo, song'o bela De poéta fantazi'? Ne ho ne, c'ar en vi c'io, La okulaj kaj bua'et Estas supjr fantazio, Luper kreo de poet'. Bazilisko kaj vipero, C'ia fabla monstra farn', Tion kreas kun prospero La poéta krea flim'. Sole vin, kuj viaj ruzoj, Kun la rava vizag'et', Kun 1' okoluj s'ajn konfuzaj Ne elpensos la poet'. Heine. Shakspere fenséges pathoszát ép oly sikerülten vissza lehet adui ezen, mint a mily sikerülteu egy lírai dalt. Igy lássunk csak egy pár sort Hirnlet „Lmni va

by nem lenni" monológjából: Hamleto: C'u esti au ne esti, — tiel staras Nun la damendo : c'u pli noble estas Elporti c'iujn batojn, c'iujn sagojn De la kolera sorto, au sin arai Kontrau da tuto mora da mizeroj Kaj per la kountraustaro ilni fini ? Formorti — dormi, kaj nenio plu I Kaj scií, ke la dormo tute finis Doloron de la koro, la mii batojn, Hereden de la korpo, — tio esta3 Tre dezirinda celo. — Morti — dormi — Trankvite dormi! Jes, sed ankau song'i I Él-e az „Esperanto" nyelv? Az Esperanto nyelv életképességének már is legerősebb érve az a nagy elterjedtség, a melynek világszerte örvend. Alig vau már ország, a hol e nyelvet csenek meg, azt nem tudjuk. Mi csak azt tudjuk, ho»y a vázoltak után a paraszt-gazda, a kistermelő ki van szolgáltatva az uzsora legveszélyesebb nemének és a hatóság összetett kezekkel, valódi fatalizmussal nézi. hogy a nép miként jut koldusbotra anélkül, hogy a mar meglevő törvényt alkalmazná, jólehet az uzsora minden ismérvei fönforognak. Igaz-e, nem tudjuk, de ügy mondják, hogy Galieziában a tartományi törvényhozás a vázolt előleges vételek bármily nemét tiltja; miben és hogvan áll fönn ezen tilalom, nincs tudomásuak, mi csak azt tudjuk, hogy gyors és erélyes iutézkedés nélkül olyan bevégzett tényekkel fogunk szemben állani, melyet a csendőr szuronya sem lesz képes elhárítani. Ezen sorok Írójának nem lehet hivatása a baj orvoslására nézve tanácsokat adni, de véleménye szerint első sorban meszssemenó vizsgálatot kellene indítani, a tényálást kideríteni, a mutatkozókhoz képest megállapítani, hogy az űzér, a gabona uzsorás a paraszt gazda szorultságát, könnyelműségét és tapasztalatlanságát használja föl, hogy az üzér túlságos mérvű vag»oni előnyök által a kisgazda anyagi romlását idézi élő, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aráu\" talanság mutatkozik. A törvény 10 ik § a erre módot és alkalmat ad, miután a közigazgatási bizottság fölterjesztése folytán az igazságügyi minisztérium az eljárást hivatalból endelketi el, es mert meg vagyunk róla győződve, hogy a vizsgálat meg lepő eredményű lesz, sürgős intézkedés szükséges, hogy a behálózott kis gazda a törvény 8 ik § ához képest csak azt tartozzék megfizetni, amit valósággal fölvett és nem többet. Q ZS. Egészségügyi jelentés. Nyíregyháza egészségügye juliusban. A folyó év julius havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkőnyvek adatait, kedvezőbbek voltak, mint a mull év megfelelő havában. Az elmúlt év julius havában elhalt 78, addig ez év julius havában a halálozás 71-et mutat, kevesebb tehát 7-el. Nem szerint elhalt fi 42, nő 29. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 42, főldmíves gazda 12, iparos és kereskedő 12, értelmiségi o. Ezeken kivül halva született 5, kora szülött volt 2. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 5. Törvénytelen ágyból származó elhalt 10. Élve született 99, és pedig: 56 fi és 43 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 5, és pedig 3 fi, 2 nő, az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 28-al. Házasságot kötött 20 pár. Vallásra nézve elhall: róm. kath. fi 9, nő 5 14, ág. evang. fi 17, nő 18 35, helv. liitv. fi 5, nő 3=8, gör. kath. fi 4, nő 3 7, izraelita fi 7, nő — = 7. Életkor szerint 0—1 évig = 34, 1—5 évig = 7, 5—7 évig = 3, 7—20 évig 4, 20—30 évig 4, 30—40 évig = 4, 40—60 évig 6, 60-S0 évig 7, 80 éven felül 2; összesen 71. A város belterületén elhalt 42 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 23, kik közül mind volt gyógykezelve, 7 éven felüli volt 18, ezek közül nem lett gyógykezelve 1. A város belterületén elhalt 42 egyén közül tehát nem lett orvosolva 1 egyén. A város külterületén elhalt 29 egyén, kik közül 7 éven alól volt 21, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 6, 7 éven felül volt 8, ezekből nem lett gyógykezelve 4, a külterületen elhalt 29 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 10. Az összes 71 elhall közül tehát 11 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle egy hirtelen kimúlt 78 éves napszámos hullája felett volt. ne beszélnék. Líguauvobb elterjedsógnek a következő országokban örvend Francziaország, Németország, Angolország Oroszország, Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország, Izland, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Belgium, Szerbia, Bulgária, Románia, Svájcz, Ausztria ; a többi világrészek közül Afrika és Ázsiában is, de Európa után Amerika az, a mely leghamarább elfogadta világnyelvnek s különösen az Egyesült-Államokban, Braziliában és az Argentína köztársaságban vannak nagy számmal E^perantisták. Nagyobb városokban, Így Parisban, s Fraucziaország kisebb városaiban is: Nürnbergben, Szt-Pétervárt, Odessában, Grodnóban, Varsóban, Upsalában, szervezett E-peranto klubok vaunak, a hol Esperanto estélyeket és színi előadásokat tartanak. A következő párisi világkiállításon lesz Esperantoklub, Esperanto vezetők, 8 igy, ha valaki nem tudja a franczia nyelvet, a pár nap alatt megtanulható Esperanto nyelvvel könnyen boldogulhat. A jövő évi Moszkvában tartandó orvosi kongreszuson Esperanto nyelven is fognak tanácskozni. Az Esperanto nyelvnek szép irodalma is van s Homér, Shakspere, Goethe, Byron, Heine, Puskin, szóval miudeu jeles író müveit meg lehet találni olyan jeles fordításban, a milyet egy nemzeti nyelven sem lehet produkálni, mert oly aprólékos finomságnak visszaadására csakis a neutrális E-peranto nyelv képes. Az Esperantistáknak már lapjuk is van, a „Lingvo Internacia", mely igen érdekes szépirodalmi tartalommal, már sok ezer példányban jelenik meg: egy párisi lap, az „Etranger" Esperanto nyelven is közöl czikkeket. Azon Esperantísták jegyzékét, kik külföldiekkel levelezni akarnak, minden évben kiadják, megjelölvén benne az illető pontos czimét és lakását s ez által, ha valamely városba utazik az ember, esak meg kell néznie a jegyzéket s azonnal megtudja, hol, melyik utczában talál esperentistákat, a kik mindig szívesen fogadják. íme, az „Esperanto" nyelv!