Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1897-08-08 / 32. szám
„IN Y t R V I D É K." mely behat a szívnek legmélyébe, felidéz onnan minden alvó, kiDos érzelmet . . . Oh, valami nagyon gyötrelmes sejtelem lehet az, mely abba az anyai kebelbe lopódzott, mely a reménynek titkos féreg fogaként laukasztja hervadó virágait, a boldogságot . . . Hevesen szivéhez ölelve viszi ki néha a gyermeket a szabadba, dalol és nevetgél neki ... de oly keservesen, oly szivet szaggatólag . . . s mintha sejtené az ártatlan magzat, nem válaszol, nem mosolyog, nem adja vissza anyja csókját, ha az sáppadt ajkára szorítja az övét . . . Ilyen arczczal pillantám meg boldogságának második ravatalán . . . Lehajolt és némán, kimeredt szemekkel nézegette a kis halottat. Még nem tudta fölfogni veszteségét, ismét azt vélte, hogy álmodik és haját kezdte tépni, hogy fölébredjen. És még sem őrült meg tengernyi fájdalmában. Nem szokott megőrülni az ilyen természetű nő. Most napokig szokott ábrándozni; szemei egy ponton nyugodnak, el sem mozdul elfoglalt helyéről és . . . sárgul, sinlik, önmagába omlik össze. Csaknem olyan némává lett már, mint Lajosa, csak mégis mozgása, egyenetlen föl-fölzokogó lélekzete, mely mint elalvó parázs, hamu alól csillámlik ki, néha életének bágyadt, változat nélküli homályával, sejteti még a megtört szivnek mozgását ... a halálthozó nyilat keblében hordozó madár végső csapkodása ez . Madonna volt. KÖZGAZDASÁG. A tarló felszántásáról. Nálunk általános szokás a tarlót őszszel fel nem szántani vagy annak legalább egy részét nem, hogy tavaszig kedvező idő mellett legelőül való alkalmazása, különösen tél beállta előtt nagyon czélszerü, de ha egészen bevetjük azon kevés előnyt, melyet nyújt azon sok hátránynyal, melyet okoz, úgy csakhamar lemondunk lóla. Először is, ha a tarlót őszszel feltörjük azon zöldtakarmány, melyet róla lelegeltethettünk volna, nem vész kárba mert a föld jó zöldtrágyát nyer benne. Ha pedig csak tavaszszal szántjuk fel a tarlót, ügy a következő hátrányok származnak belőle: Első sorban lénye ges hátránynak mondható az, hogy a tavaszi vetés a tarlónak tavaszra maradt szántása által megkésik és főleg fejlődése késleltetik azért, mivel a télen át szántatlanul maradt talaj erősen összetart s igy tavaszszal csak lassan szárad ki, tehát sok idő tilik bele, mig szántásra alkalmas lesz. Viszont a gazda igen gyakran nem igen várhat, mert a tavaszi vetés munkálatai öszszetorlóduak s sürgetősek lesznek, a minek aztán a következménye az szokot lenni, hogy nem várjuk be, mig a szántófö'd kellőleg kiszáradt; neki esüuk a szántásnak vetésnek, pedig tudjuk jól, hogy a nedves állapotában bevetett föld kevéssé kielégítő terméssel fogja fizetni a gazda munkáját. Egyébiránt a tavaszszal gyakran hosszabb ideig tartó esőzések által a szántóföld olyannyira átázik, hogy kellő és elégséges száradásra gyakran hetek is szükségeltetnek, amiből aztán az a hátrány származik, hogy vagy megkésik a vetés vagy hiányosan és roszszul végezhető. Ha erre aztán száraz szeles időjárás következik, ügy egyáltalában nincs módunkban jó állapotban levő szántóföldhez jutni s még a későbbi kedvező időjárás sem lendíthet a dolgon annyit, hogy jó termésre reményünk lehetne. Ha ezeket figyelmen kívül nem hagyjuk, hanem oda törekszünk, hogy a tarlót lehetőleg már aratás utáu felszántsuk, ügy nemcsak jobb terméseket fogunk ígérni, hanem a gyomok is kevésbbé fognak tenyészni földeinkeu, mert hisz csakis ez uton küzdhetünk sikeresen a gyomok felburjánzása ellen. A gyom, melynek magva aratás előtt vagy után kihullott, csírázni kezd s fejlődésnek indul, ha ily növevkő állapotban az eke átjárja a mezőt, a legtöbb gyomgyöknövény; nevezetesen a taraczkfü az eke által szétvágatik s igy növekedésében megzavarva nagy rész ben kiirtatik. A tarló maradványok a talajjal bcnsőleg összekevertetnek s gyorsaban korhadnak el benne, végül a levegő is szabadabban hatolhat a földbe s hozzá férkőzése által azt a növénytáplá!óanyagok oldott álla pótba hozatala utján megtermékenyíti, s mig ezzel szemben a meg nem szántott föld mind keményebb lesz s a levegő behatása ellen tökélétesen elzárkozottá válik. Néha őszszel azért marad el a tarlószántás, mert nincs idő, de ma már midőn a több vasú eke járja, ezt a munkálatot is gyorsabban és könynyebben végezhet jük.mint azelőtt. A télen át jól átfagyot és előzőleg mélyen megszántott föld, érdes barázdában hagyatik tavaszig, a midőn bevetése ujabb barázdálás nélkül is biz vást 'eszközölhető. Az őszi szántásnak nagy előnye már az is, hogy a talaj fizikai és vegyi összetétele az időjárás befolyá sai által igen kédvezően alakul át. Igy pld. az utolsó évben legfelül volt fö'.drétek a tarlóval és a trágyával együtt aláforgattatván jobban elkorhad, mig az alulról felkerült földréteg a levegő világosság, melegség, fagy és nedvesség behatása által feltáratváu termékeny ál lapotban hozatik. A barázda is télen át sokkal lázabb s áteresz több lesz, semmint a legjobb eszközökkel való megmunkálás által lehetne s éppen ezen laza alkata a földnek az, mely a benne kifej'ődő fünemeket megtartja s arra szolgál, hogy a föld a levegővel s a termékenyítő lecsapolásokkal szemben ügy viselkedik, mint a jó szivacs mely a nedvet felszívja magába A mellett a föld megtartja a neki annyira előnyös téli nedvességet, de felülete sokkal gyorsabban szárad, ügy hogy tavaszszal kedvező időjárás mellett korább.in vethető be. Ez eljárás által semmi esetre nem fog az a hátrány beállani, melyet az őszszel s azután tavaszszal történő barázdálásnál oly gyakorta tapasztalhatunk; mi dőn gyakran ugyan az a földréteg, mely az előző év ben is a földszínen volt a benne levő tömérdek gyommaggal és az utolsó aratásnak még el uem rothadt tar lómaradványával a felszínre kerül. Ilyenkor szoktak a gyomok az egész szántóföldön oly annyira elhotalmas kodni, hogy nem is látszik tulajdouképen a vetés vagy alig tudjuk azt megkülömböztetni a gyomtól. Az őszszel végzett szántással nagy mértékben szabadítjuk meg f szántóföldet sok rovarellenségeiktől, melyek szintén fel szinte kerülvén a fagy és nedvesség jótékony hatása alatt biztosan beadják a kulcsot. Egyébiránt az őszszel való szántás általában min denféleöszszetételü talajra előnyös,de kiválóan az a nehéz kötött talajokra, melyek agyagosak, amennyiben csakis a fagy képes a szalonnás barázdákat kissé szétporhanyítani Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 112101/97. Pályázati hirdetmény. A magyar kir. államvasutak igazgatósága a buda pesti északi főműhelyi szertárában a folyó év má.sodik felében összegyűlő és nélkülözhetővé való különböző ócska fémanyagokat értékesíteni óhajtván: ezek eladása czeijáboi nyilvános pályázatot hirdet. A feleslegessé váló mennyiségek határozatlanok ugyan az ajánlatok benyújtására szolgáló minta azonban feltünteti azon mennyiségeket, melyek a folyó év második felébeu hozzávetőleg összegyűlhetnek. A vevő tehát uem tarthat igényt arra, hogy valamennyi kiirt anyagnem, vagy hogy egyik vagy másik nemű anyagból határozott menyuyiség adassék át, hanem köteles az időnként tényleges feleslegként rendelkezésére bocsdjtandó mennyiségeket atvenui, illetve azokkal beérni, kötelezi továbbá magát, a folyó évi deczember hó végéig meglevő készletet 1898. évi január hó végéig okvetlenül átvenni. A pályázni kívánók, kéretnek, hogy az 50 kros magyar bélyeggel ellátott ajánlataikat a magy. kir. államvabu'ak igazgatóságának anyag és leltárbeszerzési szakosztályához (VI. Andrássy ut 73 sz. I em) a követ kező czimzéssel: .Ajánlat ócska fémanyagok megvételére 112101/97. számhoz* folyó évi szepember hó 7-ének deli 12 óráig benyújtani szíveskedjenek. Az ajánlatok kizárólag ezen czélra rendelt és az emiitett anyag és lel árbeszerzési szakosztályánál ingyen kapható űrlapon és ennek rovatainak pontos kitöltése mellett állitandók ki Az ajánlattevők az ócska anyag eladására vonat kozó és 122291/97. sz. a. fennálló feltételeket magukra nézve kötelezőknek elismerni s azt 15 kros magyar bélyeggel és aláírásukkal ellátva ajánlataikhoz csatolni tartozuak. Ezen feltételek nyomtatványtárunkban példányként 15 krért megszerezhetők; vidéküknek pedig az érte járó 15 kr és 10 kros postabélyeg beküldése ellenébeu postán beküldetnek. Btnatpénzképen a megvenni szándékolt anyag értékének 5°/o a az ajánlat benyújtására kitűzött határnap előtt egy nappal déli 12 óráig készpénzben vagy állami leietekre alkalmas értékpapírokban fipénztárunkuál leteendő. A bánatpénzt az ajánlattal egy borítékban beküldeni nem szabad. A bánaip'nz letételét igazoló letéti jegy felszólításunkig az ajáulattevő kezében marad. Blnatpénz, vagy a fentidézett aláirt feltétfüzet nélkül, úgyszintén elégtelen bánatpénzzel, uem az előirt űrlapon tett vagy elkésve beérkezett ajánlatok, valamiül olyanok, melyek a feltételektől eltérnek és melyek ben javítások, vagy vakarások fordulnak elő, figyelembe vétetni nem foguak. Pótajánlatok egyáltalában nem bocsáttatnak tárgyalás alá. Az ajánlatban határozottan megnevezeudő azon m. kir. államvasuti állomás, a melyen az ajánla'tevő az ócska anyagokat átveuni kívánja, továbbá az ajánlati ár számokkal és betűkkel is olvashatóin kiteendő. Az ócska anyagoknak esetleges csomagolási köllségeit még az esetben is a vevő czég tartozik viselni, ha az ócska anyag nem a raktározási helyen, hanem más állomáson vétetik át, Az ajánlattevő ajánlatával a pályázat eredményének eldöntéséig kötelezettségben marad, azt tehát időközben vissza nem vonhatja. Az ajánlatok tetszés szerinti tételekre, esetleg részmennyiségekre is szólhatnak, de a magy. kir. államvasutak igazgatósága is fentartja magának a jogot, hogy tetszés szerinti tételeket és részmennyiségeket engedhesseu át, melyet ajánló, — ha csak az ellenkezőt ki nem kötötte, — elfogadni köteles. A magy. kir. államvasutak igazgatósága fentartja továbbá magának a jogot, hogy az ajánlatok közül, tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson s hogy végre a czél elérésére másfele intézkedéseket is tehessen. Budapest, 1897. évi augusztus hóban. Az igazgatóság. 110055/97 szám. F. évi október hó 1 -vei a IIIrész. 2. füzethez a III. számú pótlék lép életbe, mely az I., II. ói III. csoportban beálló változások és kiegészítéseken kivül, néhány díjtétel felemelését tartalmazza. 1049G5. sz, A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a nagyvárad—belényes-vaskohi h. é. vasutűn f. é. október hó 1 én uj személy és pod gyász díjszabás lép életbe, melylyel az 1892. évi jauuár hó 1 tői érvényes személy és podgyász díjszabás, valamint az ahhoz 1893. év julius hó 15-én kiadott I pótlék érvényen kivül helyeztetik. Az uj szetnélydijszabás a in. kir. államvasutak díjszabás elátu itó irodájában (Budapest Csengery utcza 33 sz.) 10 krért kapható. 49863 sz. A nógrád megyei h. é. vasút forgalmának könnyebb gazdaságosabb lebonyolítása érdekében a csata balassa-gyarmati vonal (Csata kizárásával) ke reskedelemügyi in. kir. miniszter ur ü nagyméltósága nak f. évi 15328 sz. a. kelt magas rend-ilete alapján folyó évi julius hó 1-én a budapest balpirti üzletveze tőség területéről kihasitatott és a miskolczi üzletvezetőség területéhez csatoltatott. UABONA-CSAKNOK. Nyíregyháza, 1897. augusztus 7-én. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kii A — 04 bejegyzett árak. Marha húa 1 » — .62 Uuza (uj) 100 kiM 10.90 11 25 Borjú hús 1 » —.62 Rozs 100 » 7.75 7 85 Sertés hús 1 > —.48 Árpa 10) » 5 40 5 50 Juh hús 1 > Zab 100 > 5.25 5.35 Háj 1 > — 60 K-korirzalOO . 5.10 5.20 Disznrt-zsir 1 > —.62 ! öli s 100 > —.— —.— Szalonna 1 » —.58 Paszuly fehér • —.— —.— Faggyú (nyerni 1 » — 211 Szesz literenkéut 1''A 54 Zöldség 1 csntnn -. 8 l'iai-zi árak. Paprika 1 kiló 1.6u Borsó 1 kiló —.20 írós vuj 1 liter — 8u Lencse 1 » —.26 Eczet 1 - » — 42 Mund-liszt 1 » —.17 Széua 100 kiló 2Üt/ Zsemlye-liszt 1 < —.15 Szalma (tak.) 100 > 1.— Huza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.3 1 Barna kenyér-liszt 1 » —.12 Tölgífa 1 » 3 8n Felelős szerkesztő: 1NCZÉBT LAJOS. Főmunka'árs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos JÓBA ELKK. Nyilt tér. Internátus leánygyermekek részére. Előnyös feltételek, szép tágas, egészséges lakás, nagy udvar kerttel. — Társalgás kizárólag német és frauezia. Kunikc Anna ,345-4-3) Nyircgyháza, kállói-utcza 38. sz. Alkalmi vétel. Nagy-Kállói határban 93 tlOld szántóföld és 25 hold kitűnő kaszaié, gazdasagi épületekkel együtt, 75 forinton eladó, vételbe csak 1500 forint szükséges, a többi törlesithető. Megtudható: Kálióban Hibján Ltjosuál, Nyíregyházán Hibján Ferencinél. (372-3-I) Hirdetmény. A nyíregyházi ízr. statusquo hitközség az iskoláit uj padokkal látván el, az ebből kikerült jókarban levő iskolai padok, valamint a templombol kikerült lámpák és luszterek jutányos áron el foguak adatni. Megtekinthetők s bővebb felvilágosítás nyerhető a szarvas-utezai hitközségi irodában. Az elnökség. 3 7rm- Árverési hirdetmény, Alulírott kiküldött irnok az 1881 LX. t. cz. 102. §-a értelmöbeu ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházi kir. járásbíróság 15,163/1896 P. sz. végzése által, Mijerszky Barnabás régrehajtató javára, Grünwald Kain ellen, 338 forint 83 kr. töke, és pedig 240 frt 83 kr utáD 1892. év október 20-ik napjától számítandó 6%, azontúl 5% kamatai és 1 ddig összesen 128 torint perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1200 frtra becsült gépek, szivattyú, tizedes mérleg stbból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 3701/97. P. sz. kiküldést rendelő véglés folytán a helyszínén, vagyis Balkánybin alperes lakásán és gőzmalmában leendó eszközlésére 1897. évi augusztus hó 18-lk napjának délután 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingíságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cí. 108. §-iban megállapított fe tételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nagy-Kálló, 1897. évi au^usitm hó 2-ik napján. Benedek Lajos, (373—1—1) kir. bir. ir_ok. Kitünó minőségű vetni való czélokra, kapható Baruch Arnold czégnél. (87 4_: 1_ l ) Szabadalmazott drót-üveg, tető ablakoknak, járdáknak, gyárablakoknak a legjobb anyagból, Kü'öubözó vastagságban és nagyságban, egész 1-75 • méteric. Különös előnyei: Legnagyobb valós«inüség a törhetlenségre ütés és nyomás által, elkerülése az aanyira kellemetlen drot-rostélyuak, tűzbiztos a legmagasabb hőfokig, együttmaradis az esetleges törésnél, mert az üvegbe beöntött drót összet rtja ; n legszebb átlátszóság, eddig soha nem tapasztalt világosság. Sok állami és magán építkezéseknél a legmelegebben fogadtatott és nagy elismeréssel találkozott. Mintikka 1, prospektussal és tömérd ik el ismerő nyilatkozattal készségesen szolgálunk. Üvegöntvény padló-lapok, olyan helyekre, melyeken a járás elkerülhetetlen, mint például földalatti fVyonk, alagút ik vasutaknál, kapubejáratot, külö.ibözó mint izitokkal, fehér vagy sz nesben (30«/«-al o'csóbban, mint más közönséges üvegöntvények) drótbetéttel va^y a nélkül. — Kapható még mindenféle nagyságú üveg födeserép és üveg hajtott cserép, Másfele gyártmányok, úgymint: mindennemű üvegek és üvegdugók, asztali üveg, tábla üveg, öntött és fúvott, belga és német m'd szerint. (291—7—5) Aktien-Geselischaft fíir Glasindustrie vormals Friedrich Siemens, Neusattl bei Glbogen (Böhmeu).
