Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-08 / 32. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 1897. 32-ik számához. Még nem is oly régen a. kisvárdai piacz, különösen heti vásárok alkalmával igen élénk forgalommal birt, valóságos központja volt e tekintetben is a vidéknek. Á kisgazda piaczra hozta terményét, nyilt versenyben értékesítette azt, elérte a napi árfolyamot, fedezte ebből minden szükségletét, jutott is, maradt is. — Eltekintve attól, hogy számos család megélhetését biztositotla azzal, hogy a kereskedelmet közvetítette. Öröm volt nézni azt az életet, pezsgést, a zsúfolt kereskedéseket. Rövid pár év alatt, a helyzet nagyon megváltozott, a mostani heti vásárok alkalmával, a paraszt, a kisgazda mit sem képes beszállítani, nincs reá eset, hogy nyilt piaczon, a legkisebb mennyiséget is össze lehetne vásárolni. Igazolom ezt azzal, hogy a kisvárdai képviselőtestület, a piaczra hozott termeny hivatalos és kötelező megmázsálását határozta el. — Balkányi Jakab városi tanácsos lett e czélból állandóan kiküldve, és a hajdan élénk és mozgalmas forgalom roncsaként egy-egy heti vásár alkalmával 5—8 krajczárral tudott csak mazsálási dijban beszámolni, ugy hogy ezen különben üdvös intézmény tárgytalanná vált és a városi mérleg a lomtárba került. Nem a piacz vesztette el befogadó képességet, sem a termelés csökkenésének kell a visszaesést tulajdonítani, hanem a gabona uzsora éveken át tartó romboló és pusztító hatásának jelensége az, miután a már vázolt elővételi műveletek, a parasztgazda egész termését abszorbeálják és a kistermelőt mindenestől kiszolgáltatják a kíméletet nem ismerő kiszipolyozásnak. Senkinek sincs kifogása az ellen, ha a vétel akként történnék, hogy szállítás alkalmával, a tisztességes polgári haszon beszámításával, a napi árfolyam lesz mérvadó. Az elővétel ilyen fajtája ellen, alig lehetne szó. A kereskedőtől senki sem venné rosz néven polgári tiszteséges hasznát, a termelő sem károsodnék, mert az árfolyam flucluatió előnyében ő is részesülne, ámde a paraszttal űzött lelketlenség és rendszeres kifosztása kell, hogy recensust szüljön. Nagyon jól ismerem a vidéket, ismerem annak gazdasági viszonyait, és tényekkel tudom beigazolni, hogy mióta az üzérek leirt fajtája működik, a paraszt elszegényedése ijesztő mérveket öltött. A kisvárdai kir. járáskiróságnál mult 1896-ban 13626 polgári ügyszám lett beigtatva. A bírósági végrehajtó iglató-könyve szerint 1500 darabot meghaladó végrehajtás lett neki foganatosítás végett kiadva, és ma, tehát a második félév kezdeten, a végrehajtások száma, a mult évi egész mennyiséget 200 darabbal meghaladja. Ez nem egészséges. A jólét és fizetési képességnek rohamos hanyatlásának szomorú tünetét, a nép általános elszegényedésében kell keresnem, melynek legközvetlenebb oka, a paraszttal űzött lelkiismeretlen gabona uzsora. Nem sajnálom senkitől, a becsületes munka és szorgalom árán szerzett megélhetést és jólétet. Távol van tőlem a faj vagy osztály gyűlölet, de nem zárkózhatom el azon tény előtt, hogy mig az elszegényedés hatványozottan terjed, addig épen azok, kik a gabona uzsorával foglalkoznak, szemlátomást gazdagodnak, jólétnek örvendenek és egyik-másikát, ama cynikus és fenhéjázó kijelentésre jogosilja fel, hogy kilátása van 100,000 frtot összeharácsolhatni, illetőleg pedig addig nem nyugszik, inig ezen összeget meg nem szerzi. Százezer forint, a közönséges polgári éleiben nagy szó. A vagyon szerzésnek ilyen uloni eredménye, és forrását tekintve, • már félelmetes, inert önkénytelenül azon kérdés merül fel, hogy mennyi köny, átok tapad almz, hány csalad lett földönfutóvá, mig ama roppant összeg, a minden kvalilicatiót nélkülöző piócza pénzes szekrényében összetorlódhatott. Társadalmi ulon alig lehet a bajon segiteni, mert fájdalom, maga a társadalom is hódol Seplimus Severus római császár „non olet" elvének, mert hiszen bizalmi és tiszteletbeli állásokba helyezi a lelketleneket, a helyett hogy a megérdemelt megvetéssel sújtaná. A hatóság sem mindenható, és mig a burokratia előirt szabályai szerint, a panacea, az orvosság megérkezik, félő. hogy a betegek egy része elvérzik. Az ég magas, a Czár messze van, mondja egy oiosz közmondás, ennek értelme az, hogy az érdekeltek ne várják összetett kezekkel, az eljövendő segítséget, hanem kiki tegye meg kötelességét. Egyes községek lakosai csoportosuljanak, adják be az illető üzérek ellen, uzsora vétsége miatt a bűnvádi feljelentést, és ezzel elérik azt, hogy polgári per esetén a kir. járásbíróság, az 1881 évi 50 t.-cz. 10 §-a alapján, a polgári peres eljárást felfüggeszti, és esetleg az 1883 évi 25 t.-cz. 8 §-a alapján csak azt fogja megítélni, a mit az üzér tényleg adott, vagy pedig a felfüggesztés folytán, a polgári per érdemleges elintézést nem nyerhetvén, azon idő alatt, a mostani gabona árak esni fognak, a inidőn az eladó kis gazdának módjában álland, a leszállított árak alapján tarlozását kifizethetni, mert mint már előző czikkemben kifejtettem, a kir. bíróság a szerződés teljesítését ítéli meg, ennek elmulasztása esetén, a végrehajtás foganatosításának napján fenálló napi árt kell megfizetni és igy ha sikerül, a mostani magas árfolyam érvényesítését elodázhatni, eljön majd az uj termés, az a mostaninál kedvezőbb lesz, az árak sem lesznek oly magasak, és remény van az uzsora karmaiból menekülhetni. Senkit se riasszon vissza, a netáni költségek. Ha .a bűnvádi feljelentés csoportosan történik, az egyesekre eső költ ég elenyésző csekélység, mert hiszen csak a feljelentés költségéről lehet szó, a vizsgálat és eljárás hivatalból történik, és igy az államkincstár terhére esik. A községi jegyző urak, a községbeli földes urak, mint a nép hivatott vezetői lépjenek a cselekvés terére, alakítsák meg, az előző czikkemben emiitett szövetkezetek bármelyikét. Azok hasznáról, áldásos voltáról,- mikénti szervezéséről, én szívesen szolgálok útmutatással, és felvilágosítással, melynek még azon ethikai előnye is lesz, hogy a nép bizalommal lesz Elöljárósága és a községi földes úr iránt, mert látni fogja, hogy érdeke felkaroltatik és nem csak akkor paroláznak vele, a mikor a tisztelt polgártársra van szükség. Magam részéről minden egyes concrét esetet, a gabona uzsora kinövéseit, szives engedelmével becses lapjában, Kimélellenül közzé fogom tenni. Harcz az egész vonalon. A hatóság is tegye meg kötelességét, és én meg vagyok győződve, hogy a gabona uzsora meg fog szűnni. A száz szemű pénzügyi hatóság pedig ezen kiharácsolt jövedelmeket kellően adóztassa meg, és Carthaginem esse delendam. Karból. Figyelmeztetés a jövö tanévre vonatkozólag. i. Nyiregyházi főgimnázium. A jövő évre vonatkozó beiratások szeptember 2., 3., 4. napjain fognak eszközöltetni — A javító ós pótló vizsgálatok augmzius 30, 31 ikén és szeptember elsején tartatnak. A fó^ymnasiuui egyik osztályából a következő felébb osztályba csak az a tanuló léphet, ki az elvégzett osztály rendes tantárgyaiból legalább is elégséges osztályzatot kapott. Azok a tanulók, kik reáliskolából, vagy polgári iskolából a gymnasiumba akarnak átjönni, kötelesek felvételi vizsgálatot teuni. E vizsgálat az elhagyott és újonnan választott iskola tantervei között mu'atkozó lényeges különbözetre terjed ki. A gymnasium V. osztályába belépő tanuló szülője, illetőleg gyámja köteles kijelenteni vájjon fia, illetőleg gyámoltja az 1890. évi XXX. t. cz. érteimébea a görög nyelvet, avagy az idézett törvénycikk által meghatározott más tantárgyakat fogja e tanulni. Míuden tanuló a felvételre személyesen és rend szerint atyja, anyja, vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatónál jeleutkezni. Azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyén, gyermekük vagy gyáintiok felvételekor alkalmas helyettest tartoznak be jelenteni, kire a házi felügyelet ós nevelés tekintetében kötelességtiket és joguka' átruházzák, hogy a gondviselésére bizott tanuló felől az igazgató vagy osztályfőnök érsesitését elfogadhassa. A szülők és gyámok e részben minden változtatást személyesen vagy írásban tartoznak bejelenteni az igazgatónál. Oly tanulóknak, kik egy kötelező tantárgyból kap tak elégtelen érdemjegyet és a kiket a tanári testület Az is volt még pedig „szürke barát*. Ma már ismeretlen alak, de azon időben gyakran lehetett velők találkozni. A szomszéd Ugocsából jártak át. Miután a szatmárvári és ecsedi két páter nem tudta az egész megyei hívek lelki szükségleteit kielégíteni, ők járták keresztül kasul a mesyét; találtak is sok helyen jó collatiot, e mellett gyűjtöttek a klastromnak ala mizsnát. Nem a legjobb kedvvel fogadták a várban, de hát ily hideg időben c<ak nem kergeth-itik tovább, a városi vastag nyakuak pedig szállást ugy sem adnának neki. Isten neki! — gondolták a tisztek, ha már elvitték a pátert, lesz legalább kivel koczczintani. A cserével hamar kibékültek, mert a szürke ba rát nem csak a koczcdntáshoz értett, hanem ugy el tartotta őket mulattató adomákkal, saját édes anyai nyelvükön, hogy nevettökben majd meg pukkadtak s csaknem megették a barátot. Véletlenül szóba került a fogoly is, kivel a páter semmire sem tudott menni, oly megátalkodott eretnek. E kellett csak a szürke barátnak majd megtéríti ő, csak rá kell bizni, ludja ő a módját. Fel is vezettete rögtön az ivó kompáuiába. Bényei majd leroskadt ijedtében, mikor a barátot meglátta. Kezdődött a térítési kísérlet, melynek minden ré szeit magyarázgatta élénken a barát, tolmácsolván a lg.inul folytatott examinális részleteit. Soha ilyeu térítés! Eunek a szürke barátnak ördöge van. Aztán milyeu mulatságos! A legöb'.ösebb 1 képeseknek tart arra, hogy a szünidő alatt önszorgalmukból pótolhatják mulasztásukat, megadhatja a jogot hogy a jövö iskolai év kezdetén javító vizsgálatot tehessenek. Ezen javitó vizsgálat, ha a tanuló a kitűzött időben jelenik meg arra, dijtalau. A felvételnél minden tanuló 2 frt felvételi dijat tizet. mely dijuak lefizetése alól senki sem menthető fel. I izet továbbá minden tanuló a gymaasium alapra 1 országos nyugdijalapra 3 frtot, 50 krt ifj. könyvtárra' A tandíj 24 frt. Ez összeg két részben, és pedig felerésze a beiratáskor, másik felerésze február hó 1 én előre fizetendő. — Az igazgatónak nincs joga fizetést halasztást engedélyezni. Azon tanulók, a kik magukat részben vagy egészben a tandíj fizetése alól felmenteni óhajtják, tandíj, mentességüket kérelmező folyamodványaikat kellően felszerelve, a fógymnasium kormányzó tanácsához czimezve, augusztus hó 15 ig a főgymuasium igazgatójához nyújtsak be. Később beadott folyamodások tekintetbe nem vétetnek. A magántanulók 40 frt vizsgálati dijat fizetnek s ezenfelül a gymn. alapra 10, nyugdíjalapra 3 forintot. A 13 forint a beiratás alkalmával előre fizetendő. — A magántanulók ezenfelül vallástani vizsgálati dijat is fizetnek a vallástanároknak, ós pedig a keresztyéu tanu'ók 3—3 forintot, az izraeliták 5 forintot A tápintézet szeptember hó 1 én nyílik meg. A 'ápintezetbe vallásfelekezeti különbség né.kül vétetnek fel a tanulók. A tisztességes ebéd és vacsora dija egész évre 50 forint, mely összeget a tauu'ó két részben elóre tartozik befizetni. II. Nagy-Kallói reáliskola. A jövő 1897—98. tanév kezdetével a gymnasium harmadik osztálya is megnyílik, s a reáliskolábau — megszüuvéu a III osztálv — csak a IV. osztály marad meg. A tanév szeptember hó 1 én kezdődik. Ennek megkezdése előtt augusztus hó 30—31. uupjaiu javitó és pótló vizsgálatok, augusztus hó 31-én a másnemű iskolákból jelentkezők felvételi vizsgálatai tartatnak. A tanulók beiratása szeptember hó 1., 2., 3. napjaiban történik; ezentúl nyolez napon át az igazgató csak oly tanulókat vehet fel, kik elkésósöket kellőleg igazolják. A még később jelentkezők felvételét az igazgatósághoz benyújtott folyamodvány alapján, a tankerületi főigazgató engenheti meg. Az első osztályba, az 1883. évi XXX. trvezikk 10. § -a értelmében c<ak oly növendékek vétetnek fel, kik életök kilenczedik évet már betöltötték és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mértékű képzettséggel bírnak. E vizsgálatok a felvételt megelőzőleg a felvétel napján fognak megtartatni. A beiratásnál minden tanuló fizet felvéieli díj czimén: a gymnasiumban 3 forintot, a reáliskolábau 2 frtot, ezenkívül ifjúsági könyvtárra és értesítőre egyaránt 50—50 krt. Az evang. ref., ág. evang. és izr. vallású tanulók vallás-tanitási dij C'.imén fizetnek egész évre 5—5 frtot, melyuek első fele a beiratás alkalmával, a másik fele pedig február hó ve

6éig okvetlenül lefizetendő. A tandíj egész évre a gymnasiumban 24 forint a reáliskolában 18 forint, melynek lefizetésére minden tanuló , köteleztet is hacsak felmentve nincs, vagy szegénységénél 1 és jó erkölcsi magaviseleténél fogva jövőre fel nem mentetik. A tandijat a nagymólt. magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 1895 julím 29-ón 40201. sz. rendeletével kiadott .Szabályzat" 12 §-i értelmében négy részletben lehet fiíetni: az első részletet legkésőbb október 15 ig, másodikat deczember l -ig, a harmadikat tnárczius 15-ig és a negyediket május l-ig. — A 14. §. szerint: Az oly tanuló, a ki az illető tandij részletet a záros h itáridőig le nem fizeti, az intézetből kitiltandó, tekintet nélkül a mulasztást előidéző körülményekre. kupát vette elé s ha nem akarta a fogoly az igaz hit tételeit elfogadni, beleöntette erővel a szegény mesterbe az öreg bort. E^y darabig csak nyelte az italt, hanem végre megadta magát s elfogadta a hittételt. De már most mi legyen a kupa borral? A szürke barát ezen sem akadt fenn, kimondta a deliberátumot, hogy ha a megtérő elfogja a dogmát, a bort igya meg az őr, kire rá volt bizva. Jót uevettek ez ötleten a lisztek s folyt tovább a térités, mig végre el tudta mondani a megtért mester a fóigazságokat, a miből psrsze egy szót sem értett a mulatozó sereg. Hej pedig, ha valamelyik értette volna! Most már egvóbb nem hiányzott, mint tudósitau

1 az urnót Báthory Ziófiit, s ünnepélyesen majd átvenn

1 a megtért mestert a kath. egyház kebelébe. De ez már a páter dolga lesz. Addig visszakisértették a foglyot börtönébe, kinek épen ugy megártaui látszott az fxtmen, mint óréuek. Reggel mámoros fővel ébredtek a tisztek, jó ké"őn, de hirtelen kijózanodtak a hirre, hogy egyetlen foglyuk, a megtért mester megszökött! A börtönőr szemeit dörzsölgetve váltig erősítette, hogy bezárta a nagy lakatot. Persze hogy bezárta, de az átfogó vasat nem zárta be vele, igy az ajtót bátran kinyithatta a fogoly. Keresték a szürke barátot, annak is csak hült helye volt. Mozgósítva lett minden ép kéz láb, de se barát, se fogoly többé meg nem került. A páter e közben bosszúsan hiza érkezett. A S'.amoson nem tudott a jégzajlás miatt átkelni. 0 yasmit is hallott Tunyogon, mintha Matolchy Ádámnak még nem volna kedve meghalni. Az alföld egyik népes gyülekezetében, kevéssel elbeszélésünk után, öröm ünnep volt. Fiatal tudós rektoruk, ki a német egyetemeken több évet töltött megfontolván a szentírás ama szavainak igazságát: „nem jó az embernek egyedül lennie" hites társul vette Bányei Erzsébetet, a vallásért börtönt szenvedett Bényei János, egykori ecsedi mester leányát. Beszélgettek a lezajlott keserves napokról s a csudálatos megszabadulásáról. — Egy ál szürke barát mentett ki keserves fogságombál - beszélé el az öreg öröm apa, a boldog vőlegényre tekintgetve — ki nélkül most is ott ülnék a penészes börtönben. Fejével játszott . . . — Nem fejével — szólt közbe a vőlegény — de szivével, mert az én kis aranyosom nem akart addig feleségem lenni, mig édes atyja fogságban szenved és szelíden magához öleié a piruló Erzsókot. A hálálkodásból bőven kijutott Szőts Istvánnak is; meg is érdemelte a derék ecsedi polgár, mert a miért a neki kijelölt helyen a jeget fel nem törte a vár fala mellett, két hétig sanyargatták a dühös tisztek, nyilván való levén, hogy más uton a megközelithetlen várból ember ki nem juthatott. A német tisztek összefogdostattak ez alatt minden járó kelő szürke barátot, de azt az egyet el nem csíphették, ki őket rászedte, igy uem volt mit tenni egyebet, mint bezáratni a vétkes börtönőrt a megszökött fogoly helyére. Berey József.