Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

nyírvidé K." még mindig el nem mondották, a kis ajtó elé is jutott egy csomó elbeszélni való. A jámbor atyafi már megunta a beszélgetést s mondja a földijének, hogy igy a seprű pálinkát meg nem kóstoljuk ; hátha be mennénk, ott is elbeszélgethetünk még. Erre a jó ismerős, ki különben házi úr is, zörget a kisajtón, melynek zárját a kulcs csakhamar megnyikorogtatja és az előzékeny házi úr vendégét a kisajtón maga előtt bocsálja be. Alighogy a kisajtó megszűnt közfal lenni, a szives háziasszony nem gondolván, hogy vendég megy elől, a jó nedvből rögtön részesité a s prővel. A házi úr látva a dolgot, elment a gusztusa a seprő pálinkától és érintetlenül félre ugrott, a háziasszony pedig csak tovább mércsegélte: egy pohár, — két pohár; egy pohár, — két pohár és már a seprőnyél megfordítására került volna a sor, ha a jámbor vendég ki nem ugrik s neki nem iramodik az erdőnek. Csak ott kezdett komolyan gondolkozni a szives látásról és a jó seprű pálinka izéről, ugy hogy mikor az üdülésből haza indult, a jól megismert vendégszerető házat elkerülte, nehogy ismét behivassék egy, két pohár seprű pálinkára. — Műkedvelői előadás. Mint értesülünk a nyíregyházi jótékony nőegylet e hó 11-én, t. i. a jövő vasárnap műkedvelői előadást rendez, melyet előre ajánlunk a közönség érdeklődő figyelméb. — Veszett cbiuarás. Kovács Sándor 10 éves fiút szerdán megmarta a veszett kutya. Ennélfogva Nyíregyházán az összes kutyákat zár alá helyezték s a megmart gyermeket felszállították a budaposti Pasleurféle intézetbe. — Szölökivitelünk erdekében. Az „Orsztgos 9zőlőtelepitó szövetkezei

1* megtelte az első lépéseket arra nézve, hogy Magyarország ez évi csemegeszőlő termése az orosz- és németországi piaezokon helyeztessék el. Sőt kilátás van arra. hogy a szállításra alkalmas borszőlő fijok p u Bakar, M ízesfehér, Dinka stb. is, — mint csemegeszőlő lesznek értékesíthetők. A szőlőért náluuk ismeretlen magasságú árak fognak fizettetni. A kötések a szövetkezet és a külföldi czégek közt a legközelebbi időben valószínűleg már létrejönnek. Azon szőlőtermelők, kiknek szállításra képes szőlőfajokból termésük mutat kőzik, készleteiket az „Országos szőiőtelepitő szövetkezetinél Budapest VI, N igymező-ntcza 12. bejelenthetik. — Petroleum a difteritisz ellen. Secondani bergamoi orvos külöuös gyógyszert alkalmaz a difteritisz ellen. Ez agyógyszer nem más, mint a petróleum. Hosszas kísérletek után Secondani most beszámol az uj gyógy mód eredményéről egy olasz orvosi lapban. Azt állitja hogy a hat éven felüli betegeknél föltétlenül kezeskedik a gyógyu'ásról a petroléum használatával. A kezelés igen egyszerű, ugy történik, hogy egy ec<et segélyével pitroleumal bekeni a beteg torkát, ezután inhalácziókat alkalmaz. — Salamoni Ítélet. A mitaui békebiró előtt bepinaszoltak egy embert, a ki nem akarta megfizetni a kölcsönkért ötven rubelt, mert ugy egyezett meg a hitelezővel, hogy szent Henrik napján fizet, ez a szent pedig nincs a görög katolikus kalendáriumban. Békebiró: Akkor hát magának holnapután kell fizetni, az Minden szentek napja s azok közt. kell lenni szent Henriknek is. — Posta és távírda gyakornok jelölti állások. A m. kir. posta és távirdánál 108 gyakornok jelölti állásra pályázat nyittatott. Pályázhatnak ezen állásokra az 1883 évi I. t.-cz. 14 §-a alapján mindazok, kik kö zépiskolát vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet érettségi vizsgával — sikeresen végeztek, 18-ik életévüket betöltötték s magyar állampolgárok. A sajátkezüleg' irt és születési, orvosi erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt kérvények a már közszolgálatban állók áltál elöljáróságuk, a közszolgálatban nem lévők által pedig az illető szolgabíró vagy polgármester utján f. évi július hó 31-ig a szerint, a hol a pályázók alkalmazást óhajtanak nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta — és távírda igazgatóságához nyújtandók be. Bővebb felvilágosítások a helybeli posta és távírda hivatal főnökénél szerezhetők. — Az amerikai. Regény két kötetben irta Archibald Gunter, fordította Fái J. Béla a Singer és Wolfner-^féle Egyetemes Regénytárb m ismét olyan könyv jelent meg, a mely érdekesség és irodalmi érték dolgában bízvást vetekedik a legjobb modern regényekkel. Archibald Gunter a mai amerikai irók egyik legkiválóbbja s minden ujabb munkája szenzáczió-számba megy a tengeren tul és innen is, Mostani regényében az élelmes texaszi yankeet rajzolja meg, a ki épp oly bátor, félelmetlen, mint élelmes és egyúttal talpig becsületes ember. A regény Egyiptomban, Alexandria bombázásával kezdődik melynek mesteri, érdekfeszítő leírása vezeti be az eseményekben rendkívül változatos, fordulatos mesét. Egész sereg férfi- és nőalak, pompásan jellejnezve, vonul el az olvasó előtt, s mind ez annyira ébren tartja folytonosan a figyelmet, hogy a ki egyszer belekezdett, alig birja letenni kezéből a könyvet. Gunternek ez már második müve az Egyetemes Regénytárban. Ára két kötetnek csinos piros vászonkötésben 1 frt. nagy szükség hajnem veszem tudoigérnie, hogy nem Csarnok. A postás kisasszony. Elfáradva, kimerülve, sápadt arcczal uógatta hivatalba a robot-muuka. Félt ós gyakran idegesen összerándultak izmai. A lelkigyötrődes fíjdilmait szenvedte és arczán kigyúlt a láz. S'.emei, azok a szép szemek, söté. üregeikben félelmetesen csillogtak. Valami sötét titok szenvedését tehette az ember ismerőre, a szép póstás leány, a mint itt nevezték. Vesztóhelynek nézie a hiva'alt, melynek porában, füstös levegőjében kereste kenyerét. A pj.sta legtürelmetlenebb ostromlói már rajban lesték a kis tx-izpe ditornőt, hogy elsők legyenek. A kaszinó markos szolgája szinte gyönyörrel leste a pillanatot, hogy a két nápicz hetest csáléra hemperegted, ha talán nem respektálnák benne a tekintélyt és uem neki adnák az elsőséget. Végre ajtót nyitott a halaváuy leány. Miuden ugy volt, mint azelőtt. De szeme előtt forgott a fasöntés, a nagy Wertheim s mintha minden ezt zúgta volna fülébe: Tolvaj, >ikkasztó. Szerencsére a lécz ellenzőtől uem láthatták a láz verte kisasszonykát. A szerencsétlen leány halluczinácziója azonban oly rettenetes volt, hogy az elsőségért viaskodó tömegben üldözőit látta: s csak ösztönei irányozták cselekedeteit, nem öntudata. 0,ztönszerü volt mindaz, a mit tett: a hogy elfoglalta hivatalát és azzal az áhítatos iparkodással nyitotta ki a reteszt, hogy a posta vad ujságfaló kannibáljait elégíti ki legelőbb. Da a mint látta a durva harczot az elsőségért, a gyöugék védelmére gondolt. Hi-zen gyönge volt ó is, csak egyszer s a törvény börtönre veti, az őrületbe kergeti. Egy kis gyermeket nyomott az ostromló tömeg a sarokba. Azt hivta elsőnek. A kis poronty össze volt fagyva, es nem tudott szólni, csak az öt krajezár beszélt helyette, meg az összegyűrődött levél a kezében. — Add ide fi.cskám! ... Mi kell érte? Az összegémberedett fiúcska a rajban állók röhejétől kisérve moudotta : — Selempili. A sápadt kisasszony még maga ragasztotta oda a bélyeget, a mint a hivatalba járó ajtón kis bőrtáskával szép barna feifi jelent meg. A kisasszony majd leroskadt a székről. A fogai közölt sziszegte: — Végem van! A ferfiu meghajtotta magát: — Nemde, ismer? Ha ismeri e? Az a Károly, kivel a gyermekkor délibábos játékait végigcsinálták, akihez a rajongó gimoázista őrült verseket irt . . . Ha ismeri-e? — Rovanciolni jöttem (Megengedem, hogy a szó nem magyaros, de olyan jól hau(,zik a hivatalos ajkakon.) Kérem nyissa meg a szekrényt, majd összeeggyesztttjük a készletet a naplókkal. Tudom, hogy ez merő formalitás, de nekem meg tennem kötelesség. A leány reszkétve és halkan, melyben szánalomra hivás, gyötrődés és lelki megsemmisülés volt megfélemlitően kifejezve — szólt: — Uram, a pénztárból most 500 frt hiányzik. A titkár a legnagyobb mértékben meg volt lepetve. — De kisasszony, az égre! Bizonyosan tú'fizetett? — Nem; én sikkasztottam. Még mindig a régi játszótárs beszélt. — Ezt kegyed nem tehette. Az összeesett, lázvert leány meghatotta. Fölfakadtak régi emlékei: szá ita a megtévedt leányt. A bámésznépet ki kelletett távolítani, csak mikor az utolsót is eltávolította, emelte föl a leányt. Akarom hinni, hogy valami totta nagysádat a bűnbe. Délutánig másul a hiányt. Azonban meg kell emészti el magát, ismeretségünk régi emlékeire kérem. Akkor engem is megölt. A leány halkan felelte: — ígérem. Ötszáz forint! Horribilis összeg, a kinelc 50 sincs Az az ötszáz, a mit apjának küldött föl. A napijegyzékbe a szakértő szemnek egy villanása és rajta érik a csaláson. A főtisztelendő úrra gondolt. Ő segíteni fog, az rgalom embere, a ki meg fogja érteni, ha a becsületérzés összeütközésbe jutott a gyermeki szeretettel. Kalapot tett fejére és a kulcsot magához vette az ajtó küszöbén. Erőteljes férfihang reszkettette meg. Egy rendőr — Kisasszony a hivatalt nem hagyhatja el. Őrzöm Hátra tántorodott. Hát ennyire vagyunk ? A felserkedő irgalom óvreniszabályokat állit föl. Ezt a kelepczét s sors állította föl: beleugrik a maga akaratából A csendőr időnként bekukkantott a hivatalba: de uem észlelt semmi különöset. A póstás kisasszony fejét az asztalra hajtotta. Még mosolygott is a vigyázó, azt gondolva el, hogy milyen jó lenne, ha minden sikkasztó ilyen ügyetlen lenue! Egyszerre csak elfojtott sikoly hangzott föl a hiva tálból A csendőr ijedten szaladt be. Már későn. A pósta csomagokra s-firü cseppekben hullt a friss vér, a haldokló leány bágyadtan ezeket mondotta: — Bocsássatok meg! Az olvasó bizonynyal kíváncsi tudni, miért lett leány sikasztó Egyszerűen azért, mert a kisasszony apja 500 frtot kártyázott el egy éjszaka és esdeklésére a leány hozzá nyúlt a máséhoz. Biranghyról pedig ezt irták a felsőbb hivataloknak: „Ellenőrző szolgálatra képtelen!" Wcrner László. KÖZGAZDASÁG. Hogyan szaporíthatja a gazda a talaj nitrogénjót ? Már igen régi idő óta ismeretes azon körülmény, hogy a hüvelyes növények a talaj termóképestégét fokozzák. Alig egy évtizede azonban annak, hogy tudjuk miképpen történik a termőképességnek a javulása. Hellriegel német tudósnak az érdeme, hogy ma már tudjuk azt, miszerint a pillangós virágú növényekkép sek a levegő szabad nitrogénjét lekötni és ezt szervezetük felépítésére felhasználni. Teszik pedig ezt azon tpró gumók segélyével, a melyek a pillangó virágnak gyökerein találhatók és tele vannak igen apró csak mintegy 800 1000 szeres nagyítás mellett látható baktériumokkal. Ezen baktériumok azok, a melyek a levegő nitrogénjét áthasonlitják és külömbözó nitrogéntartalmú anyagokká átalakítják. A levegő minden gazdának közös tu'ajdona s a nitrogénből, ezen egyik legfontosabb növényi tápmint egyáltalán minden kultur növény termelésénél arra kell törekednünk, hogy azok a lehető legnagyobb termés hasznot adják. Csakis az esetben várhatjuk azt, hogy a tarló maradványokban, vágy ha pillangósak zöld'trágyával termeltetnek az egész növényben annyi uitrogén kerül a talajba, a mennyi az utána következő nitrogén emésztó növények, mint p. o. gabonafélék, répa tengeri burgonya síb. szükségletét fedezni képes oly'mérvben' hogy csakis a lehetó legnagyobb terméshozamot adják' A pillangós viráguak p°dig csak úgy adhatnak bótermést, ha a talajban feltalálják a nitrogénén kivül mindazon tápanyagokat oly menyiségben, a mint azt igénylik: Mar Liebig, a hires német chemikus az ó minium törvényében kimondotta azt, hogy egy növény terméshozama a talajban legkisebb mennyiségben jelen lévő tápanyagtól függ ; vagyis lehet p. o. egy talajban annyi nitrogén és kali, mint a mennyi száz bő termés létrehozására elégséges lenne, de ha p. o. a foszforsav csak oly mennyiségben van a talajban, a mely egy közepes termés létrehozásához elegendő csak, igy a növény uem a nitron és kálihoz, hanem a foszforsavhoz alkalmazkodik, tehát bő termés be nem következhetik. Tehát a pillangós' viráguak termelésénél arról kell gondoskodnunk, hogv a talajban elég káli és foszforsav legyen; ezt' pedig elérjük az által, ha ezen két tápanyagot, ritkábban még a meszet is a talajban műtrágyákban, továbbá égetett mész vagy márgában megadjuk. Megtörténhetik azonban az is, hogy a pillangós viráguak még az esetben sem fognak jól teremni, ha a talajba kálit, foszforsavat és esetleg meszet is elégséges mennyiségben juttatunk. Ennek oka abban rejlik, hogy a talajból hiányozuak azon baktériumok, a melyek a gumókép/.ődést előidézik. Ezen ugy lehet segíteni, ha a talajt beoltjuk. A beoltás abban áll, hogy oly talajból, a melyről tudjuk, hogv benne egy bizonyos pillangós virágú igen jól megterem, néhány szekérrel azon talajra hordatunk, a melyet beoltani akaruuk, s itt a földet elhiutve, a szántás alkalmával az eredeti talajjal elkevertetjük. A sárgarépa nagybani termesztése. Nagyobb városok közelében, különösen pedig a?óta mióta a vidéki termékeket a budapesti vásárcsarnokokban is értékesíteni lehet, a sárgarépa nagybani termelése igen jövedelmező dolog. Erre vonatkozólag áljának itt a következők: Nagybaui termelésre leginkább ajánlhatóanarancsszínű óriás sárga répa, a saalfeldi avagy a vörös édes Altringham. Éghajlat dolgában uem válogatós, legjobban a nedves tavaszt s a hosszú őszt kedveli. Fontos dolog hogy a talaj mély és porhanjós legyen, kavicsos vagy nagyon agyagos területen nem érdemes termelni; általában véve azonban ott, a hol a rozs jól megterem, sárgarépa is termeszthető. Termelésnél igen fontos továbbá, hogy a talaj jó trágyaerőben legyen, miért is a talaj erős trágyázása nagyon is kívánatos. Legalkalmasabb a szarvasmarhatrágya, ott azonban, a hol a termésmennyiséget emelni, fokozni akarjuk, helyesen cselekszünk, ha mesterséges trágyákat is alkalmazunk, a melyek a sárgarépánál ép ugy mint egyéb gyökérnövényeknél, a termés mennyiséget még jó trágyaerőben lévő földeken is rendkívül emelik. A szuperfoszfátot, de különösen a chilualétromot hálálja meg leginkább, előbbeniból holdanként 100 kgmot, utóbbiból 50 kgmot alkalmazva. A talajt őszszel 30 cm-re kell felszántani, mélyítőt eresztvén az eke után, tavaszszal csak gruberoztatni kell a talajt, mire a vetés megkezdhető, olyan módnu, hogy a talajt sorhúzóval megjáratjuk, s az igy létesülő sorokba a magot kézzel elhintjük ós pedig márczius végén vagy április elején; szárazabb időben korábban, nedvesebb éghajlat alatt valamivel későbben. A magot gipszszel esetleg homokkal vagy fürószporral keverten kell vetni e össze keverés előtt jól összedörzsölni nehogy csomósodva legyen. Holdanként 2—3 kgnál többet elvetni nem czélszerü, különben igen sürü lesz. Elvetés előtt a mag csiraképességéról meg kell gyózödui. Elvetés után a talajt egy könnyű heugerrel meg kell jártatni. Kikelés után a sorközök azonnal sekélyen megkapálandók, gyomositás czéljából a mint a gyomok újra kinőnek a második kapálás foganatosítandó most már mélyebben. Vasúti ii?yek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 89085/25717. sz. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy a vasúti kocsikban ós az állomási helyiségekben elhagyott tárgyak u. m. bőröndök, táskák, kalapok, ruha és fehérnemüek, botok, napfrnyők, esernyők stb. az alább felsorolt állomásokon és következő napokon tartandó nyilvános árverés alkalmával azonnali készpénz fizetés mellett elfognak adatni. Szeged állomáson f. é. julius 16-án d. e. 9 órakor Debreczen „ „ „ 22-én , „ . Arad „ , , 30-án , , , Budapesten, 1897. julius havában. Az ii/atgalóság. anyagból >/s részt tartalmaz. A levegő tehát azon forrás a melyből a gazda talajának nitrogén tartalmát legegyszerűbben és legolcsóbban fedezheti, illetve szaporíthatja teheti pedig ezt az által, ha pillangós virágú növényeket minél kiterjedtebb mérvben termel. Téves volna azonban azt hinni, hogy a pillangós virágú növények egyszerű termelésével czélt érünk. A pillangósok termelésénél isi GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1897. julius S in. gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló Rnzs 100 Árpa I»J Zab 100 KukorirzalOO Köles 100 Paszuly fehér » —.— Siesz literenként 16

3/« Piaczt árak. Boné Lenoe Mund-liszt Zsemlye-liszt Baza-liszt 8.10 6.— 440 5 40 4.10 3 80 1 kiló 1 » Barna kenyér-liszt 1 » 8 20 6 10 4 50 5 50 4 ao 3 90 52'/« —.20 —.26 —.17 —.15 —.14 —.12 Burgonya Marba hús Borjn hús Sertés hús Juh hús Haj Disznó-nir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika Írós Vaj Eczet Széna Szalma (t:ik.) Bikfa 1 TBlinf' 1 1 kiló — .Oy — .52 —.52 -.48 —.60 —.62 —.58 —.26 csomó —.15 1 kiló 1.60 1 liter —.80 1 » 100 kiló 100 > köhmtr _ 42 2 20 I.— 3.30 3 80 Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Főmunka árs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK.